2023 január 17.,
© AP Photo/Markus Schreiber A fórum január 20-ig tart
Genf, január 17. /TASZ/. A davosi Világgazdasági Fórum üzleti programjának első napját elsősorban Ukrajnának és a nyugati országok támogatásának szentelték. Különösen Andrzej Duda lengyel elnök lobbizott azért, hogy a NATO-országok közösen szállítsanak harckocsikat Kijevbe, Ukrajna first lady, Elena Zelenska pedig „békeképletet” mutatott be férjétől.
A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva ugyanakkor bízott abban, hogy az ellenségeskedés vége "nagyszerű hír" lesz a világgazdaság számára.
A davosi fórum hétfőn nyílt meg, és január 20-ig tart, fő témája „Együttműködés a megosztott világban”. Oroszország képviselőit, akárcsak 2022-ben, az ukrajnai események miatt nem hívták meg a fórumra.
A TASS összegyűjtötte a fórum főbb megállapításait.
Recesszió és szankciók Oroszország számára
Az Európai Unió Ukrajnának nyújtott segítségéről szólva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője nemcsak a Kijevnek előző nap kapott 3 milliárd eurót - a 2023-ra tervezett 18 milliárdos csomag első részletét - említette. hanem Oroszország ellen irányuló intézkedések is. "A legszigorúbb szankciókat vezetjük be az Orosz Föderáció ellen, amelyek évtizedekre recesszióba sodorják az orosz gazdaságot, és az ipart megfosztják a modern és kritikus technológiáktól" - mondta .
Az EB vezetője ismét hangsúlyozta, hogy Brüsszel továbbra is szankciókat vezet be Oroszországgal szemben az ukrajnai ellenségeskedés miatt, és támogatja Kijevet, amíg szükséges. Az Európai Unió 2022 februárja óta kilenc gazdasági és egyéni szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, 2023-ban az első gazdasági megbeszélést a kormánnyal tartotta, megjegyezte , hogy 2022 nem volt olyan nehéz az orosz pénzügyi rendszer és az ipar számára, mint ahogy azt különböző szakértők jósolták. Oroszországnak – mondta – minden lehetősége megvan arra, hogy "megszilárdítsa az ország gazdaságában megjelenő pozitív trendet".
A NATO-partnerek nyomást gyakorolnak Németországra
Kijev nyugati szövetségesei a fórumon megpróbálták elmozdítani a harckocsik Ukrajnába szállításának kérdését. Andrzej Duda lengyel elnök tehát abban reménykedik, hogy sikerül összeállítania egy olyan országkoalíciót, amely Kijevet ellátja egy Leopard harckocsi-dandárral, azaz körülbelül 100 járművel.
Korábban Varsó már bejelentette, hogy legfeljebb 14 Leopard harckocsit szállít Kijevbe, Finnország pedig kész támogatni a kezdeményezést. De mindez az NSZK álláspontjától függ, amelynek, mint a tartályok gyártójának, engedélyt kell adnia az újrakivitelre.
Olaf Scholz német kancellár elkerülte a válaszadást a Kijevnek szánt tankokkal kapcsolatos kérdésre a Bloombergnek adott interjújában a WEF oldalán. "Egyik célunk, hogy támogassuk Ukrajnát, ameddig csak kell, minden rendelkezésünkre álló eszközzel, de az eszkalációt is el kell kerülni" - mondta, megjegyezve, hogy "meg kell akadályozni egy háborút Oroszország és a NATO között".
Korábban megbeszélve
Dimitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának (BT) alelnöke szégyennek nevezte azt a helyzetet, amelyben Ukrajna tankszállításáról tárgyalnak a davosi Világgazdasági Fórumon. "Korábban másról is tárgyaltak Davosban. Például a gazdaságról és mindenről" - írta kedden a Telegram csatornáján .
Medvegyev szerint "jó, hogy ott [a davosi fórumon] ma nincs se orosz, se kínai üzlet".
A Biztonsági Tanács elnöke a Kijev páncélozott járművekkel való ellátására irányuló országkoalíció összeállításáról Duda szavait is kommentálta: "Valószínűleg abban reménykednek, hogy a" harckocsik koalíciója" a régóta várt Ukrajna felosztását a psekek számára részekre fogja hozni.
A Nyugat hibája Moszkvával kapcsolatban
Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója Davosban azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus vége "nagy hír" lenne a világgazdaság számára, minél hamarabb véget vethet, "annál jobb lesz mindenkinek".
Georgieva, aki egy időben a Világbank állandó oroszországi missziójának igazgatójaként dolgozott, így emlékezett a „Do the Russians Want Wars” című dalra: „Ennek a dalnak az a lényege, hogy nem, nem akarják. Szóval mi történt? Miért történt ez? Hogyan vethetünk véget ennek?" Georgieva szerint "az elmúlt évtizedek egyik hibája" a Nyugat részéről az Oroszországgal szembeni magatartás volt: "Nem történt több összehangolt erőfeszítés az orosz társadalom, az orosz emberek világközösségbe való integrálására".
Kijev feltételei
Olena Zelenska, Ukrajna elnökének felesége "különleges felhívást" tett a fórumon. Azt mondta, hogy továbbadja Volodimir Zelenszkij leveleit a javasolt "békeképletével" a világ vezetőinek, köztük von der Leyennek és Hszi Csin-ping kínai elnöknek.
Ukrajna elnöke magát a formulát nevezte 2022-ben, és videolinken nyilatkozott a G20-csúcs résztvevőinek. Kijev javaslatai között 10 pont szerepel, köztük a nukleáris, élelmezés- és energiabiztonság biztosítása, a "mindent mindenkiért" formula szerinti "fogva tartott személyek" cseréje, valamint Ukrajna területi integritásának helyreállítása.
Kissinger Ukrajna NATO-csatlakozásáért
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint szerinte a konfliktus indokolt kimenetele lenne Ukrajna tagsága az észak-atlanti szövetségben. "A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan olyan folyamatokhoz vezet, mint amilyeneket ma látunk. De most, hogy ezek a folyamatok elérték jelenlegi szintjüket, a semleges Ukrajna gondolata az a feltételeknek már nincs értelme" - mondta.
Kissinger hozzátette , hogy az Egyesült Államoknak és Európának folytatnia kell a párbeszédet Oroszországgal az ukrajnai konfliktus megoldásáig.
Rossz és jó protekcionizmus
A fórum résztvevői ennek ellenére figyelmet fordítottak a világgazdaságról szóló vitára. Például von der Leyen rámutatott, hogy "számos európai vállalat" aggódik az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye (IRA) miatt. Jelentős támogatást nyújt az elektromos járművek, akkumulátorok és erőgépek gyártóinak, ha azokat az Egyesült Államokban gyártják. Scholz és Emmanuel Macron francia elnök korábban bírálta az IRA-t, rámutatva, hogy az Egyesült Államok protekcionista tervei az amerikai vállalatok támogatására "a Nyugat kettészakadásával fenyegetnek".
Christian Lindner német pénzügyminiszter azt javasolta, hogy diplomáciai úton oldják meg a Brüsszel és Washington közötti nézeteltéréseket, és kezdjenek tárgyalásokat a liberális demokráciák közötti globális kereskedelmi megállapodásról.
Az EU ugyanakkor nem titkolja, hogy aktívan protekcionista intézkedésekkel védik piacukat a külföldi versenytársakkal, elsősorban Kínával szemben. "Minden eszközünket bevetjük a tisztességtelen gyakorlatok, így a külföldi állami támogatások elleni küzdelem érdekében. Ha úgy ítéljük meg, hogy ezek a támogatások aláássák vásárlásainkat vagy piacainkat, nem habozunk új vizsgálatokat indítani" - mondta az Európai Bizottság vezetője
