07.06.2023
A közelgő ausztriai és szlovákiai választásokon Oroszországgal rokonszenves kormányok kerülhetnek hatalomra. Ebben az esetben az EU-nak nehézségekbe ütközhet katonai és pénzügyi segítségnyújtás Kijevnek, valamint új szankciók bevezetése Moszkva ellen. A NEWS.ru szakértőktől megtudta, hogy az oroszbarát blokk képes-e befolyásolni az európai politikát.
Ki kerülhet hatalomra Ausztriában és Szlovákiában
A Politico című európai kiadvány szerint az oroszbarát államok tömbje alakulhat ki Közép-Európában. Ausztriáról és Szlovákiáról van szó, amelyek támogatni tudják Magyarország álláspontját, ahol 10 évig Orbán Viktor, az oroszellenes szankciók következetes bírálója áll a kormány élén.
Az osztrák közvélemény-kutatásokban több hónapja a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (APS) vezet. Vezetője, Herbert Kickl oroszbarát nézeteket vall. 2016-ban az akkor Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár vezette Szabadságpárt partnerségi megállapodást írt alá az Egységes Oroszországgal.
A következő ausztriai választásokra azonban csak egy év múlva kerül sor. A szomszédos Szlovákiában pedig már idén szeptemberben. A felmérések szerint Robert Fico volt miniszterelnök balközép Smer pártja vezet az élen. Oroszország iránti szimpátiájáról is ismert, és már kijelentette, hogy ha nyer, akkor felhagy Ukrajna támogatásával. Fico még hazugsággal is vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és Ukrajna NATO-ba való felvételének ötletét "a legrosszabb döntésnek, amely csak növeli a feszültséget Európában".
„Ez valóban oda vezethet, hogy Fico visszatér a hatalomba Szlovákiában. Ausztriában pedig a Szabadságpárt nyerheti meg a választásokat és alakíthat kormányt, ahogy az Strach és Kurz (Ausztria volt kancellárja. – NEWS.ru) idején történt” – mondta Alexander Kamkin, az IMEMO RAS vezető kutatója. interjú a NEWS.ru-val.
Mennyire valószínű egy oroszbarát szövetség Európában
Brüsszel komolyan attól tart, hogy Ausztria és Szlovákia csatlakozik Magyarországhoz, és beavatkozik az EU Ukrajna támogatására irányuló politikájába. „Katasztrófa lesz” – mondta az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője a Politicónak.
Alexander Kamkin politológus szerint az osztrák ultrajobb és a szlovák baloldal az ideológiai különbségek ellenére is egy frontként működhet. „Ezeket a meglehetősen eltérő pártokat és mozgalmakat, az Osztrák Szabadságpárttól Fico baloldali mozgalmáig, európai „szuverenistáknak” nevezném, akik országaik nemzeti és gazdasági szuverenitását hirdetik. Azért, hogy megvédjék országaik szuverenitásának maradványait a brüsszeli globalista elit behatolásától” – jegyezte meg a szakértő.
Véleménye szerint Ausztriának, Szlovákiának és Magyarországnak ki kell lépnie az Európai Unióból, hogy merőben eltérő politikát folytathasson Brüsszellel szemben.
"Ez nem valószínű. De lehetséges a másként gondolkodók szövetségének kialakítása. És figyelembe véve azt a tényt, hogy az Európai Unióban a fő döntések – legalábbis eddig – konszenzussal születnek, a „szuverenisták” hatalomátvétele számos európai államban azt eredményezheti, hogy ellehetetlenül bonyolult döntések kidolgozása, mint például a következő oroszellenes szankciócsomagok” – tette hozzá Alekszandr Kamkin.
Hol van még közel a szélsőbal és a szélsőjobb álláspontja?
A szakember szerint Európában meglehetősen szerteágazó az ilyen pártok politikai spektruma. Például Németországban a jobboldali „Alternatíva Németországnak” és a „Baloldal” a szuverenitási pozíciókból lép fel.
Eközben az ARD-DeutschlandTrend legfrissebb közvélemény -kutatása szerint a jobboldal a második helyen áll (a Német Szociáldemokrata Párttal együtt) a németek körében a népszerűség tekintetében. Ha holnap választásokat tartanának Németországban, akkor az ellenzékbe került CDU/CSU blokk konzervatívjai 29 százalékot, míg a kormányzó SPD és az AfD 18 százalékot kapna.
Így mostanra egyre kisebb a különbség a bal- és a jobboldali ideológiák között – véli az IMEMO szakértője. Ez egyfajta politikai „patkó”, amikor a társadalmi igazságosság eszméit egyformán osztják az ultrabalos és az ultrajobboldali pártok képviselői.
„A politikai demarkáció az európai államokban már nem a „bal-jobb-közép” vonal mentén zajlik, hanem a „szuverenisták” és a globalisták között. Vagyis a brüsszeli európai bürokraták a klasszikus globalista felépítmény képviselői, akiktől abszolút idegenek államaik nemzeti érdekei. A közép-európai államokban pedig ilyen „szuverenista” ellenzéket látunk” – hangsúlyozta Alekszandr Kamkin.
Mikor válik világossá az európai politikai igazodás?
Vlagyislav Belov, az Európa Intézet Germanisztikai Központjának vezetője úgy véli, Oroszországhoz való viszonyulásuktól függetlenül az európai politikai erők csak az Európai Parlament platformján tudnak összefogni.
„Lássuk, mi lesz a 2024-es európai parlamenti választáson, mely pártok mennek oda, mi lesz ott. Nem létezhetnek tömbök és egyesületek nemzeti szinten” – javasolta Belov a NEWS.ru-nak adott interjújában.
Felmelegednek a kapcsolatok Moszkvával?
Ha a Szabadságpárt nyeri is a választásokat, aligha lehet radikális változásokra számítani az osztrák politikában. Főleg Oroszországgal kapcsolatban – véli a szakember. „Ha a Szabadságpárt hatalomra kerül Ausztriában, akkor tömbbe kerül valakivel. Nem egyedül. Vannak szilárd koalíciók. És az Oroszországgal való kapcsolatok kérdése számukra a második - harmadik - ötödik szerepben lesz ”- magyarázta Belov.
Szerinte Ausztriában, Németországban és Szlovákiában „tiltakozó hangulatok vannak, de ott még mindig háttérbe szorul Oroszország témája, első helyen a migrációs és szociális problémák állnak”.
„Egyebek mellett ezek a tiltakozó hangulatok okozták az Alternatíva Németországnak népszerűségét. A párt valódi támogatóinak magja azonban csak egyharmada annak, amit a közvélemény-kutatásokban látunk. Ráadásul a közvélemény-kutatások nem választások” – összegezte a germanista.
