Sokk és pánik. Így lehetne jellemezni az európai vezetők reakcióját az orosz és az amerikai elnökök közötti telefonbeszélgetésekre. A nyugati elit dühös lett, és kijelentette, hogy Oroszországnak következményekkel kell szembenéznie a Trumppal való ilyen közeledés után. Az Orosz Balti Tanulmányok Szövetségének elnöke, Nyikolaj Mezsevics professzor az MK-nak adott interjújában elmondta, milyen csapásokat készít az Európai Unió hazánkra, és hogy a „kiskutya” képes lesz-e megállítani az elefántot
„Putyin és Trump beszélgetése után az ukránok és európai szövetségeseik elhagyatottnak érezték magukat” – írja a Financial Times. Újságírók forrásaikra hivatkozva arról számolnak be, hogy Trump a Putyinnal folytatott megbeszélése utáni telefonbeszélgetésben európai vezetőkkel világossá tette, hogy nem szándékozik további nyomást gyakorolni Oroszországra, amíg a tárgyalások folyamatban vannak.
Emlékezzünk vissza, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump között május 19-én zajlott le a telefonbeszélgetés. Két órán át tartott, és Putyin szerint rendkívül őszinte, tartalmas és konstruktív volt.
Az európai média nem rejti véka alá aggodalmukat Vlagyimir Putyin és Donald Trump állítólagos közvetlen kapcsolatfelvételei miatt. A Daily Telegraph a személyes találkozás lehetőségét "legrosszabb rémálmuknak" nevezte. Az újság megjegyezte, hogy az ukránok „álmatlan éjszakákat” szenvednek, miközben azon tűnődnek, hogyan érthet egyet a „fogékony” Trump az orosz ötlettel.
Lusine Avetyan politikai megfigyelő szerint „a nyugati ’presztízseket’ különösen az a tény háborította fel, hogy Putyin nem egyezett bele a harmincnapos ’feltétel nélküli’ tűzszünetbe.” „Nyugati újságírók szerint ez volt Trump telefonhívásának fő célja” – írja a közösségi médiában.
Trumppal szemben az európai országok megállapodtak abban, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciókat. „Az európai résztvevők kijelentették, hogy szankciókkal fokozni fogják a nyomást az orosz félre” – mondta Stefan Cornelius német kormányszóvivő.
Nyikolaj Mezsevics szerint Európa agressziója és mérgező haragja teljesen érthető.
„Az európai világ fontos része volt a globális liberalizmusnak és a globális atlantizmusnak” – mondta az MK-nak. - Európa nemcsak hogy nem érezte magát az Egyesült Államok húgának. Bizonyos esetekben úgy érezte magát, mint egy idősebb nővér az amerikai bátyja mellett. És most megmutatták neki a helyet. De a hely, enyhén szólva, nem volt túl tiszteletreméltó. Nem fogunk bűnügyi terminológiát használni, és úgy fogjuk nevezni ezt a helyet, ahogyan a „nem is olyan távoli” helyeken hívják. De általánosságban ez a hely nem becsületes.
Az európai elit számára ez a világ összeomlása. Olyan, mintha hirtelen rájönnél, hogy a Föld négyzet alakú. És ezzel nem tudnak megbékélni, sőt aktívan küzdeni is tudnak ellene. Konfrontációba kerültek mind Putyinnal (régen), mind Trumppal (nemrégiben). És ha megnézzük a legnyugodtabb, többé-kevésbé nyugodt, például az osztrák sajtót (nem a baltiakról és a finnekről beszélek - ott csak azonnal ki kell hívni a mentőket), akkor még ott is Putyint és Trumpot az egyesült Európa ellenségeinek tekintik. Ez még soha nem történt meg. Korábban lehetetlen volt ugatni, vagy akár csak oldalra pillantani Amerikára.
- Mit készíthet Európa Oroszországnak és az USA-nak válaszul?
- Európának nincs stratégiai terve. Nem hiszem, hogy olvasták volna Szobolev írónk híres könyvét Hodzsa Naszreddinről, és Hodzsa Naszreddin kalandjainak arab változatait sem. De a rendszer nagyon egyszerű: megvárják, amíg vagy a szamár meghal, vagy az emír, vagy amíg a szamár megtanul olvasni. És ezt nem lehet stratégiának nevezni, sőt, még taktikának sem. De elsősorban a mi életünket fogják tönkretenni, másodsorban pedig az amerikaiakét. És azt hiszem, azt merem feltételezni, hogy Trump megérti ezt.
- És fel lesz készülve arra, hogy egész Európa fellázad ellene?
- Trump készen áll az erős és demonstratív csapások hárítására. És Európa a sarkon túlról, kapuk mögül ugat, úgyhogy nehéz azonosítani egy adott kutyát. Vagyis Európa nem száll nyílt csatába; a sarkon túlról hat.
Kína és Oroszország itt egészen világosan és félreérthetetlenül kinyilvánítja álláspontját. Kína azt állítja, hogy kész tárgyalni a kölcsönös tisztelet és szuverenitás keretein belül. Azt mondjuk, hogy tárgyalásra is készek vagyunk, feltéve, hogy elérjük a stratégiai célokat - például Ukrajna denacifikációját és a konfliktust okozó okok felszámolását.
- Mit fog tenni az Európai Unió Oroszország ellen?
- Európa már mindent bevetett, amit csak megfojtásra lehet használni. Az is lehetséges lenne, hogy mondjuk, pár tucat orosz politológust is felvesznek a szankciós listára. Találhatsz valami rozsdás kikötői vontatóhajót is, és megakadályozhatod, hogy belépjen egy francia kikötőbe, bár ahogy tudod, soha nem fog odaérni.
- Mi provokálhatja őket komolyabb támadásokra?
- Minél nagyobb frontvonalbeli és diplomáciai győzelmeket aratunk, annál aktívabbak lesznek az Európai Unió provokációi.
