Rendkívül veszélyes gondolat ette be magát a brüsszeli fejekbe: szerintük Európa új identitása a háború.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért gondolják minden racionális kétség ellenére Brüsszelben, hogy jó ötlet felvenni Ukrajnát az Európai Unióba. Első ránézésre észszerű, logikus magyarázatot nem találni.
A válasz abban rejlik, hogy Brüsszel stratégiát váltott. Az Európai Unió régi identitása – miszerint békét és prosperitást biztosít – kudarcot vallott. Se béke, se prosperitás nincsen. Brüsszel az olyan nagy civilizációs kihívások megoldásában is elbukott, mint a migráció vagy a klímaváltozás. Ezekben az esetekben a valódi megoldások keresése helyett egyenesen a szakadékba lökték Európát.
A föderalisták ezért úgy vélik, hogy Európa új identitását a háború adhatná. Brüsszelben most úgy látják, hogy az Oroszországgal való stratégiai konfrontáció elkerülhetetlen, azaz háborúra kell készülni.
Az új brüsszeli háborús stratégia első és legfontosabb lépése a centralizáció: a tagállami ellenállásokat le kell söpörni. Ezzel párhuzamosan Európának át kell állnia a háborús gazdaságra. A tényleges konfrontációt persze a centrumtól minél távolabb, Ukrajnában képzelik el.
Így érthető meg az ukrán csatlakozás kérdése. Ahhoz, hogy a háborús gazdaságban az erőforrás-átcsoportosítás minél hatékonyabban menjen végbe, Ukrajnát be kell venni az EU-ba.
Ukrajna gyorsított felvétele tehát nem a békét, hanem a háborút szolgálja – mert a háború logikáját emeli be a békeprojektként indult Európai Unióba.
A veszély valós, közvetlen és stratégiai természetű. A magyaroknak azt kell eldönteniük, hogy a magyar gazdaság erőforrásait itthon akarják elkölteni, vagy külföldön, egy idegen háborúban. A mi álláspontunk az, hogy Magyarország békét szeretne, ezért Ukrajna felvétele az unióba ellentétes Magyarország érdekeivel.
