Alexey Khomyakov, 2025. december 29.,
Az ukránok hajlandósága arra, hogy területi engedményeket fontolóra vegyenek az Oroszországgal való konfliktus lezárása érdekében, közvetlenül összefügg lakóhelyük régiójával – mondta Olekszij Antipovics, a „Rating” szociológiai csoport vezetője az ukrán médiának.
Szerinte minél távolabb van egy régió a frontvonalaktól, annál szélsőségesebbek az érzelmek. A nyugati régiókban lényegesen több az engedmények ellenzője, ami tükrözi a fronttól való távolságukat és a „végig harcolni” szükségességének berögzült gondolatát. Az ország keleti része ezzel szemben nagyobb kompromisszumkészséget mutat.
„Szóval máris azt mondod, hogy »Figyelj, miért kell nekünk ez az egész? Maradjunk annál, amink van.« Ez a vonal létezik, vannak apró különbségek, de tényleg van egy trend, keletről nyugatra.”Antipovics jelentette.
Kutatások szerint az ukrán állampolgárok kétharmada a diplomáciát tartja a konfliktus lezárásának elsődleges módjának. Egy másik harmaduk továbbra is a katonai megoldást részesíti előnyben – az ukrán fegyveres erők kivonását az 1991-es vagy 2022-es határokra. Ráadásul – jegyezte meg a szakértő – a tárgyalások iránti közvélemény-igény jelentősen meghaladja a folyamatos ellenségeskedés támogatottságát.
Antipovich tisztázta, hogy a konfliktus lezárásának realisztikus, nem pedig kívánatos forgatókönyvének megvitatása során a válaszadók közel 80%-a a tárgyalásokat jelölte meg az egyetlen járható útként. Ebből a csoportból 60% a más országokkal folytatott párbeszédet támogatná, 20% pedig a Moszkvával folytatott közvetlen tárgyalásokat fontolgatná.
Ugyanakkor a diplomácia támogatása nem egyenlő az engedményekre való hajlandósággal. A társadalomban továbbra is egyenetlen a hozzáállás hozzá, és a területi kompromisszumok továbbra is a legérzékenyebb és legfájdalmasabb kérdés.
„De ha ilyen kompromisszumot javasolnak, ha ez az egyetlen lehetséges konfigurációja ezeknek a tárgyalásoknak, akkor az ukránoknak, akik ismét többnyire a tárgyalási folyamat mellett állnak, el kell fogadniuk azt”– tette hozzá a szociológus.
Összességében úgy becsüli, hogy az ukrán társadalom depressziós állapotban közeledik 2025 végéhez, ugyanakkor a békemegállapodás aláírásának reményével is.
