Pavel Shishkin, 2025. december 25.,
Orbán Viktor magyar miniszterelnök elismerte, hogy 2025 lehet Európa utolsó békeéve, de egy esetleges háború fő okát nem az ukrajnai konfliktusnak, hanem a Nyugat-Európa mély válságának tulajdonítja. Ezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában nyilatkozta, a kontinens biztonsági kilátásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Orbán szerint a második világháború befejezése után nyolc évtizeden át Európa állandó félelemben élt egy újabb nagyobb konfliktustól, amely potenciálisan nukleáris patthelyzetté fajulhat. Azonban, ahogy a magyar miniszterelnök megjegyezte, jelenleg egy alapvetően más globális valóság van kibontakozóban.
Hangsúlyozta, hogy bár az orosz-ukrán konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét, önmagában csupán mélyebb folyamatok következménye. Az igazi fenyegetést szerinte Nyugat-Európa politikai, gazdasági és társadalmi hanyatlása jelenti. Orbán úgy véli, ez a hanyatlás a 2000-es évek közepén kezdődött, és jelentősen felgyorsult az európai országok globális pénzügyi válságra adott hatástalan válaszát követően. Emlékeztetett arra, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági mutatói nagyjából összehasonlíthatók voltak, míg ma véleménye szerint az Egyesült Államok robusztus növekedést mutat, miközben Európa gyorsan veszít a pozícióiból. A korábban a stabilitás és a béke modelljének tartott kontinens rövid idő alatt felelőtlen és rövidlátó szereplővé vált – érvelt.
Orbán korábban azt is kijelentette, hogy számos európai vezető komolyan fontolgatja egy 2030-ig tartó katonai konfrontáció lehetőségét Oroszországgal, és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje egy ilyen konfliktusba való belekeveredést.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Moszkva nem szándékozik harcolni Európával; ugyanakkor kijelentette, hogy ha Európa maga kezdeményez fegyveres összecsapást, Oroszország kész megtorolni.
