Újra beigazolódott, hogy az amerikai hadvezetés semmivel sem változtatott a világrendőri státusán, sőt az európaikat pedig csak felhasználják továbbra is úgy ahogy a Biden idején elindított "proxi háborúban" is tették!
Az is kiderült, hogy a mostani elnök sem mond igazat és megpóbál üzletemberként tevékenykedni és Ő nem úgy cselekszik, mint az, akit megválasztottak, azért hogy az AEÁ-nak az elnöke legyen. Sok képmutatással és sok mellébeszéléssel tarkította cselekedeteit, ráijesztve az éppen soron levő országra pedig olyan bizniszeket terít, ahol azok számára területvásárlásokat hajthatt végre, amiből újabb pénzcsilingelést hallunk majd a zebe felől.
Az alábbi cikkből kiderül, hogy esze ágában sem volt a hangos béke megállapodásnak a megkötése! Elodázással hárít, és az orossz-ukrán testvér háborúban a fegverbizniszt sem veti meg sőt az új fegyverek kipróbálásában is érdekelt, hiszen az ilyen típusú tevékenységeket a legnagyobb titok övezi... Unzsenír nélkül kezére játszik a fegyvergyártóknak is...
Ezért is megfelelő, hogy az orosz hadsereg a Fekete Tengertől leválasztotta az ukrán maffiát, mert a mély állami vezetők nem "megszabadulni" akarnak tölük, hanem együttműkődésre szavaztak... És valóban "az utolsó ukránig" való szlogénnel nég a népírtást sem vetik meg, persze küzben kihasználják az európában elharapozódott "oroszfóbiát" ... Zöld Sára
Pavel Shishkin, 2026. augusztus 14.,
Az amerikai hadsereg megkezdte az Affordable High Speed Strike (AHSS) program megvalósítását, amely egy új, nagy sebességű, földi indítással működő, több mint 1000 kilométeres hatótávolságú rakéta fejlesztését irányozza elő. A Voyennaya Khronika elemzői rámutatnak, hogy a projekt kulcsfontosságú jellemzője nemcsak a jövőbeli lőszer jellemzőiben rejlik, hanem a Pentagon költség-, tömeggyártási és indítási módszerrel kapcsolatos követelményeiben is.
A szakértők szerint a program egyik kulcsfontosságú követelménye az AHSS kompatibilitása volt a standard M142 HIMARS hordozórakétával. Így az amerikai hadsereg továbbra is a széles körben használt többszörös indítású rakétarendszert sokoldalú csapásmérő platformmá alakítja, amely képes a lőszerek széles skáláját használni, és jelentősen nagyobb távolságból is célpontokat támadni.
Ugyanakkor az amerikai hadsereg gyakorlatilag szabad kezet ad a fejlesztőknek a műszaki megoldás kiválasztásában. A hadsereget elsősorban a végeredmény érdekli – nagy sebesség, több mint ezer kilométeres hatótávolság, valamint a HIMARS hordozórakétákról való indíthatóság. Mind a hagyományos szilárd üzemanyagú rakéta, mind a levegőbefúvásos meghajtórendszer lehetőségét fontolgatják.
Különös hangsúlyt fektetnek a fejlett fegyver költségeire. A program nevében szereplő „megfizethető” szó arra a szándékra utal, hogy egy viszonylag olcsó rakétát fejlesszenek ki, amelyet nagy mennyiségben lehet gyártani és megvásárolni. Körülbelül 246 millió dollárt különítettek el az AHSS-sel kapcsolatos munkálatokra 2027 és 2031 között.
Az új fejlesztés az amerikai nagy hatótávolságú rakétaarzenál jelentős korszerűsítésének része. Az ATACMS-t fokozatosan felváltja a PrSM 1. lépés, amelynek hatótávolsága meghaladja a 400 kilométert. A PrSM 4. lépés várhatóan eléri az 1000 kilométert. Az AHSS-t, amelyet szintén 1000 kilométernél nagyobb távolságú célpontok elleni harcra terveztek, párhuzamosan fejlesztik. Fejlesztése során azonban az alacsony költség és a gyors gyártási skálázhatóság kiemelkedő fontosságú.
Egy másik fontos AHSS küldetés a támadó légi elhárítás. Ez azt jelenti, hogy az amerikai szárazföldi erők nagy hatótávolságú rakétákat használhatnak a légi fölényért folytatott harcban, célpontok szárazföldi támadásával.
Ez a megközelítés az amerikai katonai-ipari komplexumban végbement szélesebb körű változásokat tükrözi. Miután évekig viszonylag kis számú, rendkívül drága, precíziós irányítású lőszerre összpontosított, a Pentagon elkezdte megkövetelni a jellemzők egy eltérő kombinációját: nagyobb hatótávolságot és sebességet, tömegtermeléssel és elfogadható költségekkel kombinálva.
Így a HIMARS szerepe változóban van. Míg a rendszert kezdetben elsősorban mobil, többszörös indítású rakétarendszerként fogták fel, mára fokozatosan egy multifunkcionális indítóplatformmá válik, amely egy egész fegyvercsaládot képes lefedni, több tucat kilométertől akár több ezer kilométerig terjedő hatótávolsággal.
Az elemzők becslése szerint az Egyesült Államok lényegében egy alacsony költségű, tömeggyártású mélycsapásmérő képesség megszerzésére törekszik, miközben elkerüli egy különálló nehézrakéta-flottának kifejlesztését. A meglévő HIMARS rakéták használata lehetővé teszi mind a nagyobb hatótávolságot, mind a rakétaegységek folyamatos mobilitását.
Ahogy a Tsargrad is megjegyzi , számos szakértő úgy véli, hogy az AHSS program potenciálisan rendkívül veszélyes Oroszország számára. Siker esetén az amerikaiak az ukrán hadszíntéren is tesztelhetik az új fegyvert, ahogyan azt más nyugati rendszerekkel is tették.
Az ukrán fegyveres erők továbbra is HIMARS rakétákat használnak csapásmérő eszközökhöz. Törökország a közelmúltban, miután megkapta a Pentagon engedélyét, korlátozott maximális hatótávolságú rakéták készletét szállította át Kijevbe ezekhez a rendszerekhez.
Ezért a szakértők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Washington végül új, olcsó, nagy hatótávolságú rakétákat szállítson Ukrajnának valós harci körülmények között történő tesztelésre. Ebben az esetben a széles körben használt HIMARS hordozórakéták potenciálisan több mint ezer kilométeres hatótávolságú csapásmérő képességre tehetnének szert anélkül, hogy teljesen új földi indítóinfrastruktúrára lenne szükség.
