2011. január 6., csütörtök

Avasújváros: indul a kampány

Hét végén kezdetét veszi a választási kampány Avasújvárosban: január 23-án tanácsosokat választanak a község lakosai.
Sikerült megegyezést kötnie az RMDSZ-nek és az MPP-nek Avasújvárosban – úgy tűnik, mindkét csoportosulás felismerte: ahhoz, hogy Avasújváros valóban új életet kezdjen, alapvető fontosságú az összetartás. A közös – RMDSZ-logo alatt összeállt – listát az eddigi tanácsosok vezetik, az MPP-sek között két új név is szerepel a befutó helyeken. Bár jelenleg polgármestere sincs a községnek, erre a tisztségre azért nem lehetett kiírni az előrehozott helyhatósági választást, mert Toma Betea volt elöljáró máig perben áll a prefektussal, a felfüggesztését kimondó rendelet kapcsán. A közigazgatási egységet a tanácsosok közül megválasztandó alpolgármester vezeti majd ideiglenes jelleggel – az elképzelés szerint Ludróczki Sándor töltené majd be ezt a tisztséget. Amennyiben sikeresen szerepel az RMDSZ-MPP-tandem, úgy elképzelhetetlen az, hogy román párttal üljenek le tárgyalni az avasújvárosi magyarság képviselői.
– Amikor szükségünk lett volna a román tanácsosok támogatására azért, hogy ne kelljen feloszlatni a tanácsot, a rózsapallagiak nem voltak hajlandóak az együttműködésre. Véleményem szerint legkevesebb nyolc, legtöbb tíz tanácsost be tudunk juttatni a döntéshozó testületbe, ami épp elég ahhoz, hogy végre magunk irányíthassuk a sorsunkat – fejtette ki lapunk kérdése nyomán Ludróczki Sándor listavezető, volt alpolgármester.
Avasújváros és Ráksa között még mindig nem történt meg a vagyonelosztás, erre az új tanács, illetve az alpolgármester megválasztása után adódik majd alkalom. Ez nagyon fontos volna, ugyanis továbbra is függőben van a volt vezetés által felhalmozott tartozás ügye – a Ráksára elköltött pénzek avasújvárosi adósságként szerepelnek. Bár az RMDSZ-es tanácsosok ügyvédet fogadtak a leblokkolt önkormányzati számlák ügyének rendezésére, a közbeavatkozásra végül nem volt szükség, mivel az eljárást kezdeményző cég visszavonta a feljelentést.
Az avasújvárosi magyarság tanácsosjelölti listája a következő: Ludróczki Sándor, Hajdú Géza, Büte Pál, Dohi Szabolcs, Kovács Károly, Büte János, Kovács Zoltán, Rákos Gyula, Majláth Imre, Nagy Flórián.
F. I.

Áramot fog termelni a Tetarom IV.

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/51983
Erdőfelek határában építik fel a Tetarom IV. ipari parkot, amely napenergiából nyert villamos energiát fog előállítani a Kolozsvárt elkerülő terelőút közelében. A tervet a Kolozs Megyei Tanács hathatósan támogatja, amelyiknek a hatáskörébe tartozik ez a befektetés. A 4 millió euróra becsült beruházással 2 megawatt összkapacitású erőművet építenének meg.
A megyei önkormányzat azt szeretné, hogy a befektetést teljes egészében saját erőforrásból, de nem a megyei költségvetésből fedezzék, mert ilyen módon több és olcsóbb villamos energiához jutnánk, mintha idegen vállalkozót vonnának be az üzletbe. Ugyanakkor a 85 hektárra kiterjedő beruházás versenyképességünket is javítaná az energiaellátást.

Hivatalosan is létrejött a Kolozsvári Vívók Baráti Társasága

Balról jobbra: Szabóné Orbán Olga, ifj. Guráth Béla és Habala Péter Pál (archív)
Balról jobbra: Szabóné Orbán Olga, ifj. Guráth Béla és Habala Péter Pál (archív)
Megtartotta alapító gyűlését a Kolozsvári Vívók Baráti Társasága, amelynek gondolata az október végén szervezett Guráth Béla-emlékverseny idején született meg ifj. Guráth Béla ifjúsági világbajnok párbajtőröző fejében. Az alapító tagok – akik között főmérnöktől egyetemi rektoron
Az alapító tagok – akik között főmérnöktől egyetemi rektoron át akadémikusig csakis értelmiségiek találhatók – megválasztották a kezdeményezőt a társaság elnökének, az alelnöki tisztséget pedig Habala Péter Pál tölti be. A tiszteletbeli elnök az alapítók egyhangú döntése alapján az olimpiai ezüstérmes Szabóné Orbán Olga.

A társaság év végi beiktatásán ifj. Guráth Béla lapunknak elmondta: „Fáj nekünk, idősebbeknek, hogy a kolozsvári vívást ilyen állapotban látjuk. Mi nem voltunk profik – nem a vívásból éltünk –, de jelentős nemzetközi eredményeket értünk el, ezért nem ehhez a szinthez vagyunk hozzászokva. Önkéntes munkával igyekszünk kirántani a kolozsvári vívást a hullámvölgyből.” Ifj. Guráth szerint amennyiben a társaság hatékonyan kifejtheti a munkáját, és a belső lelkesedés mellé külső támogatást is élvezhet, akkor néhány éven belül látszata lehet a törekvéseknek.

Az alapítók kérik mindazok segítségét, akik tenni szeretnének a város vívásának fellendítéséért. A baráti társaságnak bárki tagja lehet, aki az alapszabályzatot elfogadja. Felvételért ifj. Guráth Béla elnöknél az Onisifor Ghibu (Eperjes/Galac) utca 17. szám alatt, a gurath.ifb@t-online.de e-mail címen, vagy a (+40) 264-590-860 telefonszámon lehet jelentkezni.

Megjegyzés

Gratulálunk a kezdeményezőknek! A kolozsvári polgári sportolási gyakorlat visszaállításának a kezdetét látjuk e nemes akcióban. Ezután a tőlünk telhető legnagyobb segítségre számíthatnak a szervező alapító tagok! Keizer Róbert, az MPP kolozsvári elnöke

Kerületi vagy központi iskola? II. felvonás

(Vitaindítónak szántuk Bogya Zoltán, a kerekdombi RMDSZ-szervezet elnökének írását a külvárosi iskolák létjogosultságáról – konkrétan a kerekdombi magyar tannyelvű oktatás újraindításáról –, amelynek első részét december 11-i lapszámunkban közöltük, hasonló címmel. A témáról élénk vita folyt az újság honlapján, www.szabadsag.ro)

A hozzászóló cikkekben körüljárták a témát, érdekes gondolatok fogalmazódtak meg. Egyik vélemény szerint a kerületi iskolák ideje lejárt, nincs többé szükség rájuk, és esélyük sincs a fennmaradásra. A cikk írójának jelezném, hogy információi elavultak. Ugyanakkor, ha továbbvisszük gondolatmenetét, oda lyukadunk ki, hogy Kolozsváron elég egy iskola, járjon oda minden gyermek, és az legyen az elit iskola. Ilyen gondolatmenetet azonban inkább ne folytassunk, hiszen ha megnézzük a mostani iskola-felhozatalt, jó választékot találunk, változatosságot és egészséges konkurenciát. Mindeniknek megvan az egyénisége, arculata, mindenik színvonalas oktatást képes nyújtani. Itt idézném egy kerületi iskola magyar igazgató-helyettesének a hozzászólását a témához. „....az egyik külvárosi iskolában aligazgató, az intézmény valamikori tanulója. ...az egykori diákok mind sikeres, egészséges életfelfogású emberekké váltak, és nem igaz, hogy folyton bántották őket vagy minket a román gyerekek, akikhez mai napig tartó barátság fűz, és akik mindig segítőkészek. A Ghibu-líceumban tanítottam ezelőtt pár évvel, és végtelenül jó volt a hangulat, egyetlen magyar kollegát vagy gyereket sem bántottak, és pont olyan aktívak, mint bármelyik belvárosi iskolában. A mi iskolánkban néptáncoktatás folyik minden szinten, még az ovisok is ide járnak. Furulyát, gitárt, zongorát, vagy bármilyen más hangszer tanítását vállalja az egyesület.”

Ha azt vizsgáljuk meg, kik járnak a központi iskolák első osztályaiba, észre kell vennünk, hogy nem a belvárosi gyerekek, létszámuk nem lenne elegendő egyetlen osztályra sem. Ezekben az iskolákban ellenben kitűnő az arculatépítés, jó az iskola-marketing, aminek eredményeként tolonganak a beíratkozók. A kerületi iskolák tanítói is elvándoroltak a központi iskolákba. Természetes folyamat. Józanul mérlegelve: mivel tud ugyanaz a személy ott többet nyújtani? Milyen pluszt nyújt az a belvárosi iskola, amely előtt reggel megállni sem lehet, nemhogy parkolni? A reggeli utazás horror szülőnek, nagyszülőnek, vagy annak, aki épp „gyerekszolgálatos” a családban. Talán a gyerek élvezi? Talán rá nem hat ez a stressz? És mi van azzal a szülővel, aki nem tudja vállalni ezt a reggeli-déli gyerekszállítást?

Gondolt valaki arra, hogy egyáltalán kinek az érdekeit szolgáljuk azzal a trenddel, hogy belvárosi iskolába járatnak minden gyereket? Hol az esélyegyenlőség? Nincsen létszám osztályindításra a kerületben, és túlzsúfoltak a központi iskolák osztályai. Lehet minőséget biztosítani 30-as létszám mellett?

Sok kérdést lehetne még feltenni. Nem szociológiai tanulmányt akarunk, csak megismerni a szülők gondolkodásmódját. Szerenénk megtudni, milyen értékrendek mentén történik az iskolaválasztás? Milyen paradigmák irányítják a gyerekek első iskolájának kiválsztását? Kinek az érdekei elsődlegesek? Milyen perspektívából születnek a döntések?

Kolozsváron a vasúttól északra nincs magyar osztály, iskola van több is, de kikoptak belőle a magyar osztályok. Most lehetőség van ezen változtatni.

A kerekdombi szülőket együtt gondolkozásra hívom. Győzzenek meg igazukról és hallgassák meg érveinket. Első találkozónk január 12-én, szerdán lesz a kerekdombi Református Templomban, szeretettel várunk mindenkit. Aki úgy érzi, igenis létjogosultak a magyar osztályok a külvárosban, kérem, jelezze. Lobbi-csoport indul új magyar osztályok létrehozására. Mindenki véleménye fontos, ha egyetért, ha nem. Bogya Zoltán bogyazoli@yahoo.com 0722-365349

Megjegyzés
Tisztelt Bogya Zoltán az Erdélyi Polgár szerkesztősége volt talán az elsők között akitől már cikk megjelenésétől az első órákban már jelentkezett a megadott email-címen. Ígérte volt hogy felveszi velünk a kapcsolatot, de nem kapott annyi időt arra, hogy meg is tegye azt, amit ígért. Mi azért ott leszünk, csak az órát is meg kellett volna adnia mikor lenne a találkozó... (Erdélyi Polgár)

Civil társadalmi összefogás Verespatakért

2011 jan.6
Zay Éva cikke
Együttes nyilatkozatban hívja fel a közvélemény figyelmét a verespataki bányaterület egyedi történeti, természeti, kulturális, és nem utolsósorban emberi értékei megőrzésének fontosságára a Pro Patrimonio egyesület, a Műemlékek és Műemlék Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) romániai bizottsága és a Román Akadémia.

Az aláíró szervezetek felkérik a kulturális és örökségvédelmi minisztériumot, hogy Verespatak települést vegyék fel a Világörökség jegyzékébe jelölendő romániai értékek listájára. Mindemellett egy olyan program kezdeményezését javasolják a szaktárcának, amely Verespatak örökségének megőrzésére és értékesítésére hivatott. Kérik a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) által befolyásolt helyi és regionális politikák átértelmezését a maradandó fejlődés alapelveinek szellemében. – Az aranytartalék mindig meghatározó szerepet játszott a történelemben. Téved, aki biztos az arany elleni küzdelem sikerében. Ennek ellenére kötelességünk véleményünket elmondani, felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen értékek mennek veszendőbe az aranybányászat beindulásával Verespatakon – mondta lapunknak Szabó Bálint, az ICOMOS romániai bizottságának elnök-helyettese. A tisztségviselő szerint jellemzően nem a kultúra elkötelezettei, az örökségvédők, hanem sokkal inkább az aranyásók írják az emberiség történelmét, csodák pedig, sajnos, ritkán fordulnak elő. A különféle civil szervezetek mellett az ICOMOS teljes nemzetközi élvonala is Verespatak védelmében foglal állást – emelte ki Szabó Bálint. Ahhoz, hogy az övezet felkerülhessen a Világörökségi felvételt megelőlegező várakozási listára, minisztériumi döntés, tehát politikai színvallás szükséges. Ugyanakkor valószínűleg nincs olyan romániai szakember, aki megkérdőjelezné azt, hogy Verespataknak ennek a listán a helye – hangsúlyozta.

– Verespatak esetében nem érvényesül a törvény. Ha a jogszabályok előírásait megfelelően alkalmaznák, rég feledésbe merült volna a felszíni kitermelés terve, a település pedig értékeinek megfelelő védelemben részesült volna – olvasható a közleményben. A szervezetek ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy Verespatakot az elkerülhetetlen pusztulás fenyegeti, amennyiben a román állam engedélyt ad az RMGC bányatervének kivitelezésére.

A verespataki pusztítások megakadályozásának, a környék maradandó felfejlesztésének célja előzmény nélküli támogatottságot élvez a romániai civil társadalom különböző rétegei – kiemelkedő szakmai szervezetek, intézmények, egyetemi tanárok és kutatók, közéleti személyiségek, és többezer magánszemély – részéről. Az aláíró szervezetek a maguk során biztosítják az államot a fent említett célok megvalósításában kifejtendő támogatásukról

Leköszön Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke

A Romániai Pedagógusok Szövetségének életében fordulópontot jelent 2011. Egyfelől azért, mert fennállásának huszadik évfordulójára, tehát komoly számvetésre készül, másfelől mert márciusban tisztújító közgyűlést tart és már biztos, hogy két évtized után Lászlóffy Pál elnök visszavonul.
A leköszönő elnök szerint a szövetség jelenléte ma már megkerülhetetlen az erdélyi magyar közéletben, országszerte sikerült kiépíteni a módszertani központokat, kiemelte továbbá a Bolyai Nyári Akadémiát és a sikeres pályát befutott pedagógusoknak járó Ezüstgyopár-díjat.

Vidékfejlesztési befektetések

2011.jan.5
A 2007–2013. közötti időszakra meghirdetett Országos Vidékfejlesztési Programban 2008. márciusában a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség közvetítésével 22 297 projektre kötöttek szerződést, 3,42 milliárd euró értékben.
Az összeg az országunk rendelkezésére álló támogatási keret 48%-át teszi ki. Az Országos Vidékfejlesztési Program által támogatott széles körű tevékenység a magánvállalkozókat ötletes, versenyképes pályázatok megírására serkentette. A program beindulásától eltelt 2 év során körvonalazódott a vállalkozók érdeklődési köre, üzletvitele a mezőgazdaságban, ahol a következő Intézkedések köré csoportosulnak:
112-es Intézkedés – Fiatal farmerek beiktatása
A támogatási rendszert igénylő fiatalok a méhészethez, mezőgazdasági gépvásárláshoz, dísznövény-termesztéshez, illetve fóliasátrak építéséhez kértek támogatást. Mivel a vállalkozások nem igényeltek túl nagy befektetést, az igénylők megkaphatják a maximum 25 ezer euró támogatást, amivel egy mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosai lehetnek.
121-es Intézkedés – Mezőgazdasági vállalkozások korszerűsítése
A vállalkozók a növénytermesztéshez szükséges, nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek beszerzésére összpontosítottak, ami által a Program nagyban hozzájárul az ország mezőgazdaságának korszerűsítéséhez, ehhez azonban még sok befektetés szükséges. Más projektek viszont a nagy hozamú apa- és anyaállatok, a nagy teljesítményű gyümölcsfa-ültetvények, illetve vegyes farmok létrehozását célozzák meg.
– 123-as Intézkedés – A mezőgazdasági és erdészeti termékek áruforgalmi adójának a növelése
Ennek során támogatásban részesültek a vegyes vágóhidak, valamint a mélyhűtő raktárak. Tekintve, hogy számos zöldség- és gyümölcsfeldolgozó konzervgyár jött létre, a növényfeldolgozás kiemelt érdeklődésben részesült a SAPARD Program támogatásához viszonyítva. A 123-as Intézkedés befektetéseihez sorolhatók a 2008-ban juttatott állami támogatások is. Az XS13/2008 támogatási kerettel kapcsolatban az érdeklődés a kenyérgyártásra, valamint a cukrászati laboratóriumokra összpontosult, míg az XS28/2008 keretben az erdőgazdálkodási gépek beszerzése volt az elsőrendű érdek.
– 312-es Intézkedés – Mikro-vállalatok létrehozásának a támogatása
200 ezer euró, 70%-os közös finanszírozás melletti, vissza nem térítendő hitelnek a megszerzése komoly érdeklődést keltett. A több mint 200 tevékenységnek a támogatása igen változatos kezdeményezés-hullámot váltott ki. Legtöbben a fafeldolgozásban, diszkont áruházak, autószervizek, illetve orvosi rendelők létrehozásával próbálkoztak.
313-as Intézkedés – Turisztikai tevékenység ösztönzése
Noha a gazdasági világválság miatt e tevékenység nem keltett akkora érdeklődést, mint a SAPARD Program idején, a faluturizmusba történt befektetések folyamatosak voltak. Vidéki panziók korszerűsítésére, építésére, illetve turisztikai információs központok létrehozására kértek támogatást. A faluturizmusba történt befektetések túlnyomó többségét a szálláshelyek létrehozása teszi ki. Tekintve, hogy az Országos Vidékfejlesztési Program futamidejének a közepén járunk, a pénzek lehívása a megfelelő ütemben halad, ami azonban nagyban függ a gazdasági helyzettől, a piac alakulásától – áll a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség évi jelentésében.
Balta János, www.nyugatijelen.com

Bogártelki édességek születnek Tokióban

A 2010-es esztendőt húsz japán vendég búcsúztatta Kolozs megyében, akik az MPP faluturizmust szorgalmazó programja keretében Bogártelkén szálltak meg. December 27-én a vendégek a falu közismert Hajnalkájával közösen harmincféle helyi süteménykülönlegességet készítettek el. Amikor kiderült, hogy Hajnalka 200 fajta sütit ismer, ennek hatására rögtön távol-keleti üzleti lehetőség bontakozott ki: az egyik vendég rokonságának tulajdonában vendéglőlánc működik Japánban, amelynek keretében 2011-ben Tokióban kalotaszegi cukrászdát fognak nyitni. Ha beválik, országos hálózattá fejlesztik ezt a vállalkozást.

Másnap Bogártelkén disznóvágást mutattak be az ázsiai turistáknak. Ez alkalomból Deák István, az Arad megyei Pankota borgazdaságának kereskedelmi menedzsere pankotai borokkal ismertette meg a vendégeket. Japánban nagyon szeretik és tisztelik a tokaji borokat, de ezután van remény, hogy a pankotaiakat is fogják keresni. A japánok csoportja december 29-én Bánffyhunyadon élelmiszeripari kisvállalatokat (pékség, tejfeldolgozó, makaróni-üzem) keresett fel. December 30-án Székre látogattak, ahol szintén helyi érdekességben, pálinkafőzésben volt részük. A csoport 2010 utolsó napján meglátogatta a tordai sóbányát, és fogadta őket a város polgármesteri hivatala.

2011. január 5., szerda

Bűnvádi eljárás indult Vadim Tudor ellen

http://www.echotv.hu/kulfold/bunvadi_eljaras_indult_vadim_tudor_ellen.html
2011-01-05
Bűnvádi eljárást indított szerdán a román legfelső bíróság mellett működő ügyészség Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke ellen, aki az előző napon a hatósági személyekkel szembeszegülve próbálta megakadályozni, hogy lefoglalják a párt székházának az egykori tulajdonos által visszakövetelt épületét.
Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész közölte: a PRM-székház kiürítéséről és az ott történtekről készült rendőrségi jelentések tanulmányozása után a legfőbb ügyészség úgy döntött, hogy bűnvádi eljárást indít Vadim Tudor ellen. Az ügyészségi közlemény hivatalosan is megerősítette azt, amit ország-világ látott a képernyőkön: a pártvezér nyíltan megfenyegette a bírósági végrehajtót és a rendőröket, erőszakot alkalmazott ellenük, sértegette őket, figyelmen kívül hagyta a bírósági ítéletet, amelynek alapján a kilakoltatás zajlott. A bírósági végrehajtó a rendőrökkel együtt kedden délelőtt érkezett jogerős bírósági végzés birtokában a PRM székházához. A szélsőségesen nacionalista párt vezetője ordítozva vágott különféle gorombaságokat a hatósági személyek fejéhez, a végrehajtó hölgy arcába vizet loccsantott, és tegeződve illette őt sértő szavakkal. A rendőröket is inzultálta, lökdöste, az egyiknek lekapta a fejéről a sapkát. Az épület mindenesetre bírósági zárlat alá került. Bár a romániai híradások utalnak arra, hogy Tudor európai parlamenti képviselőként mentességet élvez, országszerte felháborodást keltett a pártvezér erőszakos megnyilvánulása. Neves újságírók elítélték a nacionalista politikus szélsőséges magatartását. Egyebek között emlékeztettek arra, hogy Vadim annak idején a Ceausescu-rendszer egyik "kedvence" volt. Hangsúlyozták: húsz évvel a rendszerváltás után Vadim Tudor még mindig azt képzeli, hogy mindent megengedhet magának. Más "egyszerű" állampolgár esetében a hatóságok elleni hasonló fellépés azonnal büntetendő cselekménynek számítana - jegyzik meg a kommentátorok.
MTI

Mindenki a felhőrendszerek elterjedését várja

http://www.sg.hu/cikkek/79231/mindenki_a_felhorendszerek_elterjedeset_varja
2011. január 5. 09:56, Szerda - Alex
Az informatikai vezetők a privát és a nyilvános felhőrendszerek, a szervervirtualizáció és az egységes adatközponti hálózatok széles körű elterjedését jósolják. Az informatikai szakemberek jelentős költségmegtakarítást várnak a virtualizációtól: a válaszadók 40%-a 25 és 49% közötti megtakarítást remél.
A Cisco legújabb kutatása az adatközpontokkal, a virtualizációval és a számítási felhővel kapcsolatos tendenciákra hívja fel a figyelmet, elsősorban az egyre inkább mobil és több helyszínen dolgozó munkaerő informatikai igényeinek kiszolgálása szempontjából. A céget az érdekelte, hogy az informatikai vezetők miként fejlesztik az adatközpontokat, hogyan használják ki az új technológiákban rejlő lehetőségeket, és miképpen próbálnak alkalmazkodni az olyan tendenciákhoz, mint a közösségi hálók, az eszközök számának ugrásszerű növekedése, a videoszolgáltatások és az egyre mobilabbá váló munkaerő. A 13 országra (Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Japán, Kína, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország és Spanyolország) kiterjedő felmérésben az informatikai szakemberek 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már használnak vagy éppen terveznek használni valamilyen felhőmegoldást, de ennél még magasabb az arány Brazíliában (70%), Kínában (69%) és Indiában (76%). A megkérdezettek a következőket tartják az elkövetkező három év legfontosabb adatközponti prioritásainak: az üzleti alkalmazások dinamikusabb és gyorsabb rendszerbe állítása (33%), az igényeknek és a kapacitásnak jobban megfelelő erőforrás-kezelés (31%), hibatűrőbb adatközpontok (19%), valamint alacsonyabb energia- és hűtési költségek (17%).
Az informatikai vezetők 52%-a már bevezetett felhőmegoldásokat, illetve tervezi azok bevezetését
Az informatikai válaszadók döntő többsége (88%) úgy véli, hogy az elkövetkező három évben a vállalati adatok és alkalmazások bizonyos részét privát vagy nyilvános felhőrendszerekben fogja tárolni. A tanulmányban szereplő 13 országban átlagosan a válaszadók 18% használ valamilyen felhőalapú megoldást, és további 34%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését. A számítási felhős rendszerek legfontosabb felhasználói: Brazília (27%), Németország (27%), India (26%), Egyesült Államok (23%) és Mexikó (22%), amelyek felülmúlják az összes részt vevő országra számított átlagot (18%). Minden harmadik informatikai szakember úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező három évben vállalati adataik és alkalmazásaik több mint felét privát felhőrendszereikbe ültetik át. A nyilvános felhők arányát Mexikó (71%), Brazília (53%) és az Egyesült Államok (46%) tekintetében teszik a legmagasabbra. A nyilvános felhők használatát tervező válaszadók közül minden harmadik (34%) egy éven belül tervezi a bevezetést, 44% két éven belül valószínűsíti a nyilvános felhők használatát, míg 21% két-három éven belül tartja ezt reálisan megvalósíthatónak.
Az informatikai vezetők többsége szerint a hálózatok szerepe az adatközpontokban az elkövetkező 3 évben nőni fog
A szervervirtualizáció elterjedsége egyelőre sem éles, sem tesztkörnyezetben nem túl magas. A válaszadók mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az éles üzemben működő szervereik legalább fele virtualizált, míg a nem éles üzemben működő szerverek esetében ez az arány 28 % volt. A virtualizáció bevezetésének legfontosabb indokaként az informatikusok a dinamikusabb informatikai rendszert (30%) emelték ki legfőbb okként, ezt követte az erőforrások költségcsökkentő célú optimalizálása (24%), valamint az alkalmazások gyorsabb jogosultságkiosztása (18%). A virtualizációt leginkább akadályozó tényezők között a biztonsággal (20%) és a rendszerstabilitással kapcsolatos aggodalmak (18%), a virtualizált környezethez szükséges működési folyamatok kidolgozásának nehézsége (16%) és a felügyelet (16%) áll. Az összkép azonban az elkövetkező három év során változni fog. Az informatikai válaszadók közel fele (46%) úgy véli, hogy az éles környezetben működő kiszolgálók 50-100%-a virtualizált lesz.
Az informatikai szakemberek jelentős költségmegtakarítást várnak a virtualizációtól: a válaszadók 30%-a legfeljebb 24%-os, öt válaszadóból kettő (40%) pedig 25 és 49% közötti költségmegtakarítást remél a virtualizációtól. Átlagosan háromból egy informatikai vezető a mobil információelérést nevezte meg az adatközpontokat legjobban befolyásoló trendként, ami különösen igaz Kínára (47%), Brazíliára (40%) és Németországra (39%). Szinte ugyanilyen magas átlagot ért el a virtualizáció (32%), ezeket a tényezőket követte az egységes adatközponti hálózat (29%), a desktop-virtualizáció (27%) és a számítási felhő (17%).
Az adatközponti vezetők fokozott integrációt és együttműködést kívánnak kialakítani a vállalat adatközponti részlegei között
Az informatikai vezetőknek ki kellett választaniuk mindazon üzleti trendeket, amelyek az elkövetkező három évben a legjobban befolyásolják majd adatközpontjaikat. 40% úgy nyilatkozott, hogy az alkalmazások és az adatok mennyiségének növekedése lesz a soron következő három év legfontosabb üzleti trendje, ezt szorosan követi a biztonság és kockázatkezelés (39%), valamint a költségcsökkentés (34%). A listán szintén előkelő helyezést ért el a területileg szétszórt mobil és távoli munkaerő, valamint a video- és együttműködési technológiák szélesebb körű alkalmazása. Tízből hét válaszadó (69%) szerint nőni fog a hálózat szerepe az adatközpontban elfoglalt központi helye, valamint az erőforrások egyesítésében és felügyeletében betöltött funkciója miatt. A megkérdezettek az elkövetkező három év legfontosabb adatközponti prioritásainak az üzleti alkalmazások dinamikusabb és gyorsabb rendszerbe állítását (33%), az igényeknek és a kapacitásnak jobban megfelelő erőforrás-kezelést (31%), a hibatűrőbb adatközpontokat (19%), valamint az alacsonyabb energia- és hűtési költségeket (17%) tartják. Az informatikai válaszadók 28%-a az adatközpontjaik tekintetében a legfontosabb technológiai stratégiának a tárolóhelyet és a helyi hálózati adatforgalmat egyesítő egységes adatközponti hálózatot tartja. Emellett 23% az adatközponti virtualizációt, 18% a számítási felhőket, 17% az egységes számítási rendszereket, 13% pedig a desktop-virtualizációt nevezte meg az adatközpontjaikkal kapcsolatos legfontosabb technológiai stratégiának. Noha az egységes adatközponti környezet (unified computing system) teljesen új technológia, mégis az informatikai válaszadók közül minden ötödik (19%) már tesztelte, illetve be is vezette, míg további 41% tervezi, hogy a következő egy év során teszteli vagy bevezeti az egységes számítási megoldást. Az informatikai vezetők visszajelzései alapján a vállalatok átlagosan 14 adatközpontból álló szerverkapacitást üzemeltetnek. Az informatikai szakemberek közel fele azon a véleményen van, hogy az elkövetkező három év során a korábban elkülönülten működő csoportok keresztképzése és együttműködése miatt új informatikai karrierlehetőségek jelennek majd meg. A válaszadók 27%-a a hatékonyabb munkavégzést említette az informatikai részlegek közötti együttműködés indokaként, 25% szerint pedig az új technológiák bevezetése kényszeríti ki a szorosabb integrációt. A keresztképzések és az együttműködés következtében megjelenő új informatikai karrierek legnagyobb mértékű fejlődését Indiában (59%), Kínában (56%), Spanyolországban (53%) és Mexikóban (53%) várják. Az összes válaszadó 43%-a véli úgy, hogy az adatközponti vezetők részére indított legfrissebb képzési és tanúsítási programok következtében új informatikai álláslehetőségek jelennek meg a piacon. Ez különösen igaz volt Kínára (64%) és az Egyesült Államokra (52%). Összességében a válaszadók 41%-a gondolta úgy, hogy mindez új karrierlehetőségeket eredményez majd, és a lehetséges beosztások között említették az adatközpont-tervezőt és adatközpont-menedzsert; ez különösen Kínára (75%) és Indiára (51%) érvényes. A Cisco azért készíttette el a felmérést, hogy pontosabb képet kapjon azokról a kihívásokról, amelyekkel a cégek a munkavállalói és üzleti elvárásoknak való megfelelés érdekében végzett munkájuk során szembesülnek. A nemzetközi felmérés két területen zajlott: egyrészt a munkavállalók, másrészt az informatikai szakemberek véleményét igyekezett feltérképezni. A felmérés mindkét részterületen 100-100 válaszadó bevonásával készült 13 országban, ami összesen 2600 megkérdezettet jelent.

Közelebb érzik magukhoz gyermekeiket

http://eletmod.hu/tart/cikk/ja/0/85854/1/babamama/Az_intenziven_is_olvassunk_a_babanak?place=srss

Az intenzíven is olvassunk a babának

Egy kanadai felmérés szerint közelebb érzik magukhoz gyermekeiket azok a szülők, akik az intenzív osztályon rendszeresen felolvasnak az újszülötteknek.

Az első néhány nap az újszülöttek életében rendkívül fontos a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat kialakításához.

A beteg és koraszülött gyermekek az újszülött intenzív osztályon (NICU) azonban gyakran semmilyen kapcsolatban nincsenek szüleikkel. "A mostani kutatás során százhúsz család közreműködésével vizsgáltuk, hogy a felolvasás segíthet-e elmélyíteni a szülő-gyerek kapcsolatot az intenzív osztályon fekvő újszülöttek esetében" - nyilatkozta Jan Lariviere a Montreal Gyermekkórház nővére.

A kutatásban részt vett szülők hetven százaléka elmondása szerint közelebb érezte magához gyermekét a felolvasás miatt. A kutatásból kiderült az is, hogy azok a szülők, akik felolvastak gyermeküknek az intenzív osztályon, háromszor nagyobb eséllyel folytatták ezt a gyakorlatot otthon is. "A szülőknek szükségük van olyan eszközökre, amelyekkel kapcsolatot alakíthatnak ki gyermekeikkel még ilyen nehéz helyzetekben is. Az olvasás egy ezek közül és csak ajánlani tudjuk mindenkinek" - nyilatkozta Ms. Lariviere. A kutatás részletes leírása a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című szaklapban olvasható.

Jövedelmi adó és profit adó, újabb változások

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=82019&cim=jovedelmi_ado_es_profit_ado_ujabb_valtozasok
Az előzetes hírek ellenére úgy tűnik, hogy 2011-ben nem minden kisvállalkozás választhat a profitadó és a jövedelmi adó között. Azok a mikrovállalkozások, amelyek korábban már fizettek 3 százalékos adót, ebben az évben nyereségük után kötelező módon 16 százalékos profitadót kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy forgalmuk után kizárólag azok a cégek fizethetnek 3 százalékos adót, akik ezidáig nem éltek ezzel a lehetőséggel. A vállalkozók többsége meglepő módon erről a szigorításról akkor értesült, amikor be akarták jelenteni, melyik adónemet választották. A magyarázat azonban majdhogynem egyértelmű, az adótörvénykönyv szerint ugyanis kizárólag azoknak a cégeknek áll módjukban választani a 3 százalékos jövedelmi adó vagy a 16 százalékos profitadó között, amelyeknek maximum 9 alkalmazottjuk van és jövedelmük nem haladja meg a 100.000 eurót – áll az adóhatóság közleményében. Impulzus

Napfogyatkozás - már ahol látszott

http://www.3szek.ro/load/cikk/35535/Mi,%20hol,%20mikor?
Napfogyatkozás Sepsiszentgyörgyön. Sánta István, a megyeszékhelyi Mohos Fotóklub tagja tegnap délelőtt 10 óra 50 perckor fotózta a részleges napfogyatkozást az Állomás negyedi tó mellett.

Gyermeknevelési szabadság és segély

http://www.3szek.ro/load/cikk/35552/Gyermeknevel%C3%A9si%20szabads%C3%A1g%20%C3%A9s%20seg%C3%A9ly%20%28T%C3%B6rv%C3%A9nyt%C3%A1r%29 2011. január 5., szerda
A 2011. január elseje után született gyerekek esetében a gyermeknevelési szabadságot, valamint a gyermeknevelési segélyt a 2010/111. számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza, amely tavaly december 10-én a Hivatalos Közlöny első részének 830-as számában jelent meg.
A 2010. december 31-ig született gyerekek után a gyermeknevelési szabadságot és a gyermeknevelési segélyt továbbra is a 2005/148-as sürgősségi kormányrendelet alapján állapítják meg. A gyermeknevelési szabadságot mindaddig adják, amíg a tavaly született gyerek betölti a két évet. A segély értéke az arra jogosult szülés előtti 12 hónap nettó átlagkeresetének a 75 százaléka, nem kevesebb, mint 600 lej, és nem több, mint 3400 lej. Az elkövetkezőkben a gyermeknevelési segély így megállapított értékére már nem számítják rá a 2010/118-as törvény által előírt 15 százalékos értékcsökkentést, ami 2010. július elseje és december 31-e között volt érvényes. A 2011. január elseje után született gyermekek esetében az új jogszabály előírása szerint a gyermeknevelési szabadság időtartama, valamint a segély szempontjából az arra jogosultak két változat között választhatnak. A választást írásban kell megtenniük, és azt utólagosan nem módosíthatják. Íme, a két lehetőség: 1. Az egyéves gyermeknevelési szabadságot választók jogosultak a szülés előtti 12 hónap nettó átlagkeresetük 75 százalékára, de nem kevesebbre, mint a hónaponkénti 600 lejre, és nem is többre, mint a hónaponkénti 3400 lejre. Akik így döntöttek, visszamehetnek dolgozni, mielőtt a gyerek betöltené az egy évet, és így a munkáért kapott jövedelem mellett hónaponként jogosultak lesznek 500 lejes támogatásra is. Ezt a támogatást mindaddig adják, amíg a gyerek betölti a két évet. Aki az egyéves gyereknevelési szabadságot választotta, de a szabadság letelte után mégis úgy dönt, hogy nem tér vissza dolgozni, akkor gyereke neveléséért csak fizetés nélküli szabadságot kaphat. A fizetés nélküli szabadságot addig kérheti, amíg a gyermek a kétéves életkort betölti. 2. Ha a választott gyermeknevelési szabadság időtartama két év, akkor a gyermeknevelésért járó segély a szülés előtti 12 hónap nettó átlagjövedelmének 75 százalékával egyenlő, de nem lehet kevesebb, mint havi 600 lej, és nem lehet több, mint havi 1200 lej. Hátrányos helyzetű (sérült) gyerekek esetén a gyermeknevelési szabadság időtartama három év. A segély értéke a szülés előtti évben elért nettó jövedelem 75 százaléka, ami szintén nem lehet kevesebb, mint 600 lej, és nem lehet több, mint 3400 lej. Ikertestvérek esetén az első gyerek után a gyerekét nevelő személy megkapja a szülés előtti utolsó év átlag nettó keresetének 75 százalékát, de már a második ikergyerek után havi 600 lejes segélyt állapítanak meg. Ha a gyereknevelési szabadság ideje alatt gyerek születik, a szabadság meghosszabbodik, és az újszülött után havi 600 lejes segélyt adnak. Csak az első három gyerek születése után jár gyereknevelési szabadság és segély. A negyedik és következő gyerek születése esetén csak fizetés nélküli szabadság igényelhető, amelynek időtartama nem haladhatja meg a négy hónapot. A négy hónapos fizetés nélküli szabadságot egyszerre kell kivenni. A gyereknevelési szabadságot megegyezés alapján bármelyik szülő igényelheti. Ezt a szabadságot kérheti a gyereket örökbefogadó szülő, valamint a gyerek nevelésével megbízott személy is. A sürgősségi kormányrendelet fontos előírása, hogy a felsoroltak közül azok igényelhetik a gyereknevelési szabadságot és segélyt, akik a gyerek születése előtt legkevesebb 12 hónapig adózandó jövedelmet valósítottak meg. A 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet 2. szakasza kitér azokra az esetekre is, amikor az érintett a gyerek születése előtt nem dolgozott legkevesebb 12 hónapot, de amelyeket a gyermeknevelési szabadságra való jogosultság és segély megállapításánál figyelembe vesznek. A gyereknevelési szabadságot szolgálati időnek tekintik, és ennek ideje alatt a társadalombiztosítási alaphoz az állam fizeti a hozzájárulást. Ez idő alatt az érintett munkaszerződését a munkaadó kezdeményezésére nem lehet megszüntetni. A tiltás még hat hónapig érvényes attól a dátumtól kezdve, ahogy az alkalmazott a gyereknevelési szabadságról visszatért. Tilos felbontani a munkaszerződését annak az alkalmazottnak is, aki megszakítva az egyéves gyereknevelési szabadságot, visszament dolgozni. Ez a tiltás érvényes, amíg az érintett a hónaponkénti 500 lejes támogatást kapja, vagyis amíg a gyerek betölti a második életévét. Ehhez még hozzáadódik hat hónap, amely alatt a törvény szintén tiltja, hogy a munkáltató kezdeményezze a munkaszerződés felbontását.
Balogh Klára jogtanácsos

Jupiter és az ökör (Magasles)

http://www.3szek.ro/load/cikk/35554/jupiter_es_az_okor_magasles
A hír, miszerint az év elején Maros, Hargita, Kovászna megye önkormányzati vezetői és Sepsiszentgyörgy polgármestere példátlan módon (már csak azért is, mert eddig külön-külön sem nagyon kérelmezhették volna, megfelelő magyar törvény híján...) együtt kérte a magyar állampolgárságot a csíkszeredai konzulátuson, élénk visszhangot váltott ki a román médiában.
S amíg figyeltem a harcias, feldúlt és szájtépő román honfiak ideges reakcióit, kíváncsi lettem, vajon milyen érvekkel jöhetnek a kettős állampolgárság ellen annak az országnak a politikusai, mely ország ezt a ,,kegyet" vagy ,,kedvezményt" moldovai honfitársainak már régebben a világ legtermészetesebb módján megadta... Nos, érvek nem nagyon voltak, csak felháborodás. S jöttek megint a rosszhiszemű feltételezések és inszinuációk... Még az új idők kezdetén, valamikor ’90 tavaszán utaztunk egy vonaton Bukarestből hazafelé kedves vásárhelyi kollégámmal. A fülkében két szigorú tekintetű ezredes ült, az egyik a gomolyát tartotta, hiszen mellette felesége kötögetett. Amikor kiderült, hogy magyarok vagyunk, a hölgy felcsillanó szemmel kérdezte meg, hogy ,,mit akarnak a magyarok már megint, mit akar az a maguk szeparatista püspöke? Hát nem elég a szabadság, amit megkaptunk?" ,,Konkrétan mire gondol?" — kérdeztem óvatosan. ,,Az iskolákra, hát mégis mire? Mért akarják külön választani az iskolákat?" ,,De hát, asszonyom — érveltem —, gondolják meg, mire vezetett mindez Moldovában, ahol a románoktól még az írásukat is elvették. Normálisnak tartják, hogy együtt tanuljanak gyerekeik az orosz gyerekekkel, ha visszaállítják a latin ábécét a cirill betűs helyett?" ,,A kettő nem összevethető — mondotta szigorúan —, ők románok." ,,Tehát — mondottam savanyú arccal —, amit lehet Jupiternek, nem lehet az ökörnek?!" Brassóig csend volt. Most viszont rádöbbentem: bizonyos román politikusok, lelkük mélyén, Besszarábiáról soha nem mondottak le, a kettős állampolgárságot is lépcsőnek tekintik az újraegyesítés felé vezető meredek úton. S ha ez így van, ugyan mi lehet az Orbán-kormány célja, ha nem Erdély visszaszerzése, a kettős állampolgárok előretolt légiója csak a kezdet. ,,Már Dinescu megmondotta — érvelt egy hölgy —, hogy Erdély minden, de nem dió, hogy csak úgy zsebre lehessen vágni, és elballagni vele az éji homályban." ,,Ugyan, hagyja Dinescut. A magyarok igenis, Erdélyt akarják, és mi itt állunk megfürödve, nincs külügyminiszterünk, nincs külpolitikánk, Băsescu pedig..." ,,Külügyminiszterünk igenis, van — érvelt egy másik úr kedvetlenül —, éppen most osztotta ki a német külügyminisztériumot a schengeni visszautasítás miatt." ,,Na ez az — villogott a hölgy. — Ha ez külpolitika, akkor miről beszélünk?" De tényleg, miről?
Bogdán László

A vég vagy a kezdet?

http://www.3szek.ro/load/cikk/35534/a_veg_vagy_a_kezdet
Kínos és igen hosszas vajúdással született meg az új oktatási törvénycsomag, volt vele kapcsolatban minden: parlamenti szavazás, bizottsági huzavona, koalíciós alku, felelősségvállalás és alkotmánybírósági ítélet, több felvonásban is.
Tegnap aztán végre, jó néhány halasztás után kimondatott a döntő szó: a jogszabály megfelel az alaptörvénynek, gyorsan kihirdette hát Traian Băsescu államelnök, ami várható is volt, hisz gyakorta hangoztatta: szívügye a tanügy reformja. És nem mellékesen kedvenc pártjának hatalmon maradása is, hiszen az RMDSZ az új jogszabály elfogadásától tette függővé a kormányzati munka folytatását. A taláros testület döntésével több kényes kérdést oldott meg: megmentette a kínos téblábolástól az RMDSZ-t, a lehetséges kormányválságtól a hatalmat, az elnököt, és zöld utat adott a sokak által ugyancsak vitatott oktatási reformnak. Egyelőre nem teljesen világos, hogy az új rendelkezések mennyi jót és mennyi rosszat hoznak az igencsak gyengén teljesítő, hitelét vesztett romániai oktatásba, a ,,szakértők" ugyanis politikai hovatartozásuktól függően viszik mennybe vagy tiporják sárba a törvényt. Tény, a magyar nyelvű tanítás szempontjából tartalmaz néhány előrelépést, hogy csak a leggyakrabban hangoztatott példákat említsük, a jövőben az idegennyelv oktatási módszertana szerint tanulhatják gyermekeink a románt, és nem kell az állam nyelvén bemagolniuk Románia történelmét, földrajzát. S ha nem is teljes, bár részleges decentralizációt hoz, méltányos támogatást kapnak a felekezeti és magániskolák. Ha hinni lehet a kezdeményezőknek, egész más oktatási rendszer vár a jövőben gyermekeinkre, túlterhelt magológépek helyett gondolkodni, mérlegelni, képességeiket érvényesíteni tudó ifjakat nevelnek majd az iskolák, új tantervek, tankönyvek készülnek, amelyek kevesebb óraszámban, de remélhetőleg hatékonyabban pallérozzák elméjüket. Bizony, szükség van a gyökeres változásra, ám bizakodásunk mégsem felhőtlen. Alaptétel ugyanis, hogy a reformhoz pénz kell, s a tanügy idei költségvetésében nem jelennek meg az újításhoz szükséges összegek. A tavalyival azonos, a korábban sokszor követelt és ígért négy százalék helyett a GDP csekély 3,8 százalékát kitevő büdzsé a jelenlegi rendszer finanszírozására is kevés, nemhogy az átalakításra. Üröm és kétség is vegyül hát az új tanügyi törvény elfogadásának mámorába, túl sok a kérdés, a bizonytalanság a jogszabály és alkalmazása körül. Az RMDSZ ünnepel, egy évvel ezelőtti kormányzati szerepvállalása óta első számottevő sikerét könyvelheti el. Egy csatát megnyert, ám a valóban győztes háborúhoz még nagyon sok minden szükséges, a politikai ékesszólás, a jó szándék bizonygatása ehhez már kevés. Farkas Réka

2011. január 4., kedd

Andrea Bocelli & Sarah Brightman - Time To Say Goodbye

Ki kivel tart Magyarországon

http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=81855&cim=ki_kivel_tart_magyarorszagon 2011.jan.04
Volt szerencsém az Országházában, Kövér László úr szerint azótától már Nemzetháza, nevű gyönyörű épületben tanácskozni Budapesten. Azon a nevezetes napon, 2010. november 29-én, amikor is a Székely Nemzeti Tanács tiszteletbeli meghívott volt a magyar parlamentben. Úgy éreztem végre az anyaországi vezetők, kezdtek nemzetben gondolkodni. Büszke voltam, hogy ennek a mérföldkőnek én is alkotó eleme vagyok. Még két nap múlva is ezek a magasztos érzelmek simogatták lelkemet amikorra már kipihentem az utazás fáradalmait és az anyaországi média véleményezéseit követtem a televízió képernyőjén. Az „a.t.v.” adón, úgy a déli órákban egy politikai vitát néztem. Idősebb urak újságírók, politikusok talán hírmagyarázók cserélték ki egymással gondolataikat. Nem először követtem ezt a politikai műsort az urak intelligensek, szókimondóak és lényegretörőek ezért rokonszenvesek is voltak. Hanem időközben új kormány alakult, megváltoztak a politikai szelek irányai és természetesen a politizálás is megváltozott az urak részéről. Úgy szidták az új kormányt, mint a bokrot. Ami nem keltett különösebb megbotránkozást, sőt adott esetben még meg is lehet érteni egy, egy rágalomhadjáratot, csupán a módszereket kellene megállogatni. Mert íme mit kifogásolt az egyik politikus, majdnem szószerit: - A köztársasági palota homlokzatán székely lobogó leng, de nem engedjük meg a román anyanyelvű uraknak, hogy a Nemzeti Színházban ünnepeljenek! Hangjából kicseng a szemrehányás, a figyelmeztetés miszerint: - Bánjunk a románnal is úgy, mint a székellyel ne diszkrimináljuk szegényeket! Ez a túlzott idegentisztelet, a magyarok egyik rossz szokása, aminek lettek az áldozatai. Avagy magyar testvér iránti ellenséges érzelem megnyilvánulása, ami szintén egy másik rossz szokás? Szerencsére egy tisztábban látó tárgyalófél megfedi, elhallgattatja: - Te tudod, hogy ez a román ünnep nekünk magyaroknak gyász? Tudod, hogy ezen a napon vették el tüllünk Erdélyt? Elképzelhetetlen, hogy ne tudta volna, hiszen egy olyan politikusnak, aki feljut televízió előtt folyó magas szintű vitafórumig, amit mellesleg az egész Európa lát. Egy olyan embernek ismernie kell a történelmet, még ha szocialista beállítottságú, akkor is. Az más kérdés miképpen dolgozza fel a történelmi eseményeket, pártérdek vagy egyéni érdek függvényében-e. Talán sérült nemzeti tudata, vagy egyszerűen levedlette azt. Ehhez hasonlatos a még hatalmon lévő Gyurcsány Ferenc nyilatkozott az autonómiáról: - Az autonómiát nem ki követelik, hanem a többségben lévők jóváhagyásával kiérdemelik! Kajánul, kárörvendően vigyorgott kijelentéséhez és ez volt, ami mellbevágott. - Úr Isten!- Gondoltam magamban.- Ez az ember úgy gyűlöl bennünket, mint ha ellenségünk volna! Vajon csakugyan nem tudta Gyurcsány úr miszerint a trianoni döntés egyik velejáró követelménye volt a nemzeti kisebbség önrendelkezéshez való joga? Amit azután is többszöri felszólításra megígért a román fél de nem teljesített. Ezek szerint az akkori miniszterelnök úr jóváhagyta a sorozatos hazugságot és kifogásolta a jogos követelést. Ha már itt tartunk, hadd legyek őszinte, ezek nem elszigetelt esetek. Valakinek érdekében áll Magyarországon is, tehát nemzeten belül, hogy fent maradjon a Trianon utáni magyar, magyar közti elszigetelődés. Milyen megfontolásból? Egyelőre elképzelni sem tudom. Annyi bizonyos, miszerint magas szintről indíttatik, és ez a nagyon szomorú. Mert az egyszerű embert még meg lehet érteni, ha zsörtölődik olykor, hogy: - Menjetek haza erdélyiek, mit kerestek itt? Nincs-e nekünk elég bajunk, még ti is a nyakunkra jösztök? Satöbbi. Még meg is lehet valahol érteni. Az ember először szedje rendbe a háza táját, ne a szomszédba meneküljön a saját bajai elől. Az általunk oly sokat csodált és példaképnek számított németek sem mind örültek az újraegyesülésnek. Az egyszerű embernek, aki közvetlenül bőrén érzi a politikai eseményeket, és főleg nem érti a történelmi és politikai összefüggéseket bocsánatosabb, ha rövid, vagy szűk látókörűen nyilatkozik. Magas rangú politikusok viszont, akikre felnéz az egyszerű ember, nem lehetnek ilyen meggondolatlanok, vagy rosszindulatúak. Hosszú éveket dolgoztam Budapest építőtelepein, mint építész, ezért megismertem az ottani emberek gondolkodásmódját. Amikor néha keserű csalódást kellett éreznem, akkor sem hibáztattam a magyar népet. Tudván tudtam, hogy majd' egy évszázadig éltünk természetes egymástól való elszigeteltségben. Jól kiképzett politikai szervezetek munkálkodtak azon, hogy egymástól minél jobban eltávolítsanak, történelmünket, nyelvünket, vallásunkat, szokásainkat elfeledtessék határon innen és túl. Ezért hát meg sem lepődtem az ismeretek oly magas fokú hiányát tapasztalva, amit tanulságosnak tartok elmondani: - Uram!- Vont felelősségre egy felindult úriember.- Önök milyen jogon vették el tüllünk Erdélyt? Hiszen Erdély soha nem volt az önöké! Mondom, nem lepődtem meg a kérdés hallatán. Inkább azon gondolkodtam, hogy mit válaszoljak, hogyan tisztázzam magam ebben a felettébb fura helyzetben? Mert nyilvánvaló az alapvető történelmi tudás hiánya. Továbbá nemzeti hovatartozásom is hirtelen vitás kérdéssé vált, a helyzetet még tovább bonyolítja az akkori kormány által gerjesztett „erdélyiek-ellenes” intolerancia. Nem utolsó sorban, hogyan viseli el egy ember önérzete az ilyen magas fokú tájékozatlanság vádját? Vajon az én feladatom-e erre a kérdésre felelni? Inkább nem a magyarországi társadalomé, történészeké, politikusoké, íróké, költőké, pedagógusoké volna? Az új kormány helyes irányt választott a nemzetiség útján. Félő az, ha az ellenzék zászlójára tűzi és kihasználja a már minden valószínűség szerint létező, külföldi magyarság ellenes intoleranciát, hangoztatván: - A legnagyobb szűkségben nyakunkra hozták ezeket, mintha nem volna elég bajunk! Szavazzatok ránk, mi megtisztítunk a sok élősködőtől! A politikában nincs szégyen és becsület, egyeseknél nemzeti érdekbe való gondolkodás. A politikában csak hatalmi és gazdasági érdekek vannak. Már egyszer bevált és győztek. Ha győztek támogatójuk is volt. Ha támogatójuk volt, most is van, és újra győzhetnek. Főleg ilyen kiszámíthatatlan válságos időkben, amikor nem tudjuk biztosan ki, kivel tart Magyarországon? Sebők Mihály

Románia biotejben és biomézben úszó ország

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=81889&cim=romania_biotejben_es_biomezben_uszo_orszag
Románia több száz tonna hazai bioterméket exportál, a tej, a méz, a gabonatermékek és az erdei gyümölcsök a legkeresettebbek, de az olajos magvak valamint a napraforgóból előállított termékek is rendkívül kelendők.
A Romániában előállított bioélelmiszereken a biogazdálkodók ezentúl új csomagoló címkét tüntetnek fel, mely igazolja, hogy ellenőrzött, biotermékről van szó. Ezidáig a Romániában eladásra kerülő élelmiszerek mintegy egy százaléka kapta meg a biotermék minősítést. Tekintettel arra, hogy a világ bioterületének mintegy 22 százaléka az EU-ban található, nagy fejlődésnek számít, hogy Románia 2010-ben 260.000 hektárnyi ökológiailag megművelt területtel rendelkezett, illetve ennyi területen folyt biotermesztés.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva mindenképpen nőtt az ilyenfajta termelésbe bevont területek mérete. A folyamatot lassítja, hogy hozzávetőleg két évbe kerül, amíg egy földterület megkapja ezt a minősítést. A nyilvántartott adatok szerint Romániában ellenőrzött biogazdálkodással megközelítőleg 4.000 gazda foglalkozik. Románia 2009-ben 1.400 tonna biomézet exportált, mintegy négy millió euró értékben. A román biotermékek legnagyobb hányadát Franciaországba, Olaszországba, Hollandiába, Németországba, Svájcba és Görögországba szállítják. impulzus.ro

Tej termelő gazdák támogatást igényelhetnek

http://www.erdely.ma/palyazatok.php?id=81888&cim=gazdatamogatas_igenyelheto
Mától január 21-dikéig igényelhetik a támogatást a gazdák az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség közlése szerint a támogatást a tejtermelők kérhetik illetve azok, akik környezetvédő mezőgazdasággal foglalkoznak. A helyszíni vizsgálódásokat március 10-dikéig bonyolítják le, a támogatást június 30-dikáig folyósítják. Egy fejőstehén után 250 eurót kaphat a gazda, a környezetvédő gazdaságokra összesen több mint 3 millió eurót utaltak ki. Marosvásárhelyi Rádió

Öt helyett csak egy adóbevallás

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=81825&cim=ot_helyett_csak_egy_adobevallas 2011.jan.04
A magánszemélyek és cégek idén egyetlen adóbevallás segítségével fizethetik ki adóikat és járulékaikat, amelyet interneten keresztül küldhetnek el, vagy papírformában is letehetnek a pénzügyhöz. Az erre vonatkozó rendeletet a kormány december 28-án fogadta el, 31-én pedig megjelent Románia Hivatalos Közlönyében. Az egységes nyilatkozatot a januári adók befizetésekor lehet használni és február 25-ig kell elküldeni. A cégek az alkalmazotti járulékokat és jövedelemadókat tartalmazó nyilatkozatot a pénzügyi- és adóhivatalhoz (ANAF) kell letegyék vagy elküldjék, a pénzügyminisztérium az adatokat továbbküldi az egészségbiztosító- és nyugdíjpénztárhoz, illetve a munkanélkülisegély-alaphoz. Eddig a cégek öt nyilatkozatot kellett készítsenek, kettőt az ANAF-hoz, hármat pedig a járulékokhoz. Paprika Rádió

Nagyváradi volt a 29.000-ik olvasónk!

Alaposan felgyorsulni látszanak a dolgok , hiszen alig egy pár nap és már a 29.000. olvasónk is rákattintott a bloglapra. Ezúttal egy nagyváradi illetőségű volt a kedves olvasónk, aki a számláló kerekét előrébb tolta! Köszönjük! Mindenkinek kívánunk erőt egészséget az Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája.

A bácshegyi kecskesajtos: Pettenkoffer Viktória

Riport a kecskesajtok királynőjének farmjáról

Közel húszévesen Budapestről leköltözni a Káli-medencébe, egy tanyára, gyakorlatilag nomád körülmények közé, finoman szólva nagy változás. Ám ha valakinek az az álma, hogy kertészmérnök legyen, érthető, hogy a városinál jobban vonzza a természetes környezet.Pettenkoffer Viktória férjével, és akkor egyéves gyermekével vágott bele a nagy kalandba; ennek tizenöt éve. Nagyjából ennyi ideje készíti egyre népszerűbb kecskesajtjait, amelyeket akáptalantóti és a tihanyi piacok látogatói vásárolnak fel.

Ahol Pettenkofferék élnek
Ahol Pettenkofferék élnek | fotó: A szerző felvétele
Káptalantóti mellett, pontosabban a faluhoz tartozó Bácshegyen él a család: apa, anya, és most már négy gyerek. Vezetékes víz, villany nincs. Fúrt kút van, negyven méter mélyről jön a finom tiszta víz - vagyis jönne, ha látogatásunkat megelőző napon nem romlott volna el a szivattyú. Átmenetileg hozatni kell a vizet; hogy a problémát milyen módon sikerül megoldani, még maga Viktória sem tudja, a szivattyú nem javítható, és 140 ezer forint egy új. Épp fejés idején érkezünk. Nemrég gépesítettek, azelőtt csak kézzel ment a fejés. A gépet aggregátorról üzemeltetik; van néhány napelem is, de azok igen kevés energiát termelnek. Négy kecske fér be egyszerre az "állásba", a gépre kettőt lehet rácsatlakoztatni. Míg az állatok eszegetnek, a fejőgép, és némi kézi rásegítés megszabadítja őket a felgyülemlett tejtől.Fejés
Fejés | fotó: A szerző felvétele
- Reggel és este is kell fejni? - kérdezzük Viktóriát. - Inkább délben és éjjel sikerül... - mondja nevetve. Sok a munka, és nem mindig lehet mindent az eltervezett időben végrehajtani. A kecskék érdeklődve sorban állnak, mi pedig közben megtudjuk, hogyan került a birtokra az első jószág, szinte a családdal egyidőben: mivel hűtőszekrényük nem volt – ha nincs áram, minek a hűtő, nemde? -, arra gondoltak, vesznek egy kecskét, hogy a gyereknek tudjanak friss tejet adni. De a kicsi nem itta meg az összeset – így készült a maradékból sajt. Az első állatot aztán több követte, a sajtkészítésből szenvedély lett. Csupán néhány ponton múlt, hogy Viktória nem a kertészeti, hanem a kaposvári egyetem állattenyésztési karára nyert felvételt. Itt ismerkedett meg közelebbről az állattartás mikéntjével, szakdolgozatát a családi kecskegazdaság létrehozásáról és működtetéséről írta – miközben otthon már közel száz állatról gondoskodtak naponta. Pettenkoffer Viktória kecskéi
Pettenkoffer Viktória kecskéi | fotó: A szerző felvétele
Mára az állomány létszáma lecsökkent, ám így is közel negyven kecskét kell megfejni naponta kétszer. Összesen 60-80 liter tejet adnak, ez kerül feldolgozásra. - A tejet egy-két órán át állni hagyom. Mivel nincsenek hatalmas edényeim, nem tudom megvárni, amíg nagyobb mennyiségű tej összegyűlik: azonnal neki kell látnom a feldolgozásának. A tej a házban levő sajtszobába kerül, ahol rengeteg – saját termesztésű – szárított fűszer sorakozik a polcokon. Sajtszoba
Sajtszoba | fotó: A szerző felvétele
Itt kezdődik az átváltozás: a tejet melegíteni kezdi Viktória, s ha különlegesebb sajtot készít, amikor 30 fokos lesz, hozzáadja a – Franciaországból rendelt - kultúrát. 20-30 perccel később jöhet a tejoltó a 35 fokos tejbe, majd félórán belül a folyadék megdermed. Ezt össze kell vágni, vagy keveréssel összetörni, és megvárni, amíg további fél-egy óra alatt kiadja magából a savót. Következik az utómelegítés 38-42 fokon, de a kemény sajtoknál sem több 45 foknál. Gumiszerű rögök képződnek, amelyek sajtformába kerülnek, a savó kicsorog, és 24 órával később a sajt kivehető a formából. Sajtok a polcon
Sajtok a polcon | fotó: A szerző felvétele
Félkemény sajtok készítésénél a fűszereket az alvadékba kell tenni: Viktória keze alatt sokféle sajt születik, köztük medvehagymás, rózsaborsos, provence-i fűszeres, fokhagymás, rozmaringos, chilis, zsályás, snidlinges, lilahagymás, bazsalikomos és még ki tudja, milyen. Viktória kísérletezik, variál – vagy inkább varázsol? Mindenesetre a titkait nem adja ki. De a sajtérlelő pincéjében jártunk, és – egy fejlámpa segítségével, mert villany ott sincs – láttunk, majd kóstoltunk is rúzzsal, penészkultúrával érlelt lágysajtokat, gyúrt, füstölt sajtokat, fűszeres ordasajtokat, krémsajtokat. A sajt
A sajt | fotó: A szerző felvétele
- Jó ez a fejlámpa… - mondja, miután újra a meleg tavaszi levegőt szívjuk a 11 fokos pincéből előbukkanva. – Néha, éjjel, ha rosszkedvű vagyok, csak felveszem, és kijövök kicsit gyomlálni. Azért csak-csak ott bujkál benne az a kertészmérnök…

Újabb meglepetés még lehet?

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/01/04/honositas_futoszalagon__romanok_is_igenyelhetik/
A kitekintő.hu oldalain meglepő cikkre leltünk! A "Honosítás futószalagon" címmel megjelent cikkeben érdekes felvetés látott napvilágot:
„Azok az erdélyi románok, akiknek nagyszüleik vagy szüleik Észak-Erdélyben születtek, jártak iskolába, a hadsereg tagjai voltak, és ezt be is bizonyítják, beszélnek magyarul, kérhetik a magyar állampolgárságot” – hívta fel a jelen levő román újságírók figyelmét Tőkés András.
A régi államvédelmisek nagyon jól meg tudnak felelni ezeknek a kritériumoknak, hiszen őket kötelezően tanították a magyar nyelvre a törcsvári falak között "meghúzódott" átképzőtáborban. (EP)

A régiség kiegészítéséről csak a törvényszék dönthet

http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=50271

A munkáltatók és a munkaügyi felügyelőségek 2011. június végéig visszaadják a munkakönyveket tulajdonosaiknak. Január 1-jétől, amikor érvénybe lép az alkalmazottak nyilvántartási jegyzéke, a régiség kiegészítését csak a törvényszéken lehet kérni, tájékoztatta a Mediafaxot a Munkaügyi Felügyelőség. Jövő év kezdetén érvényüket vesztik az 1976/92-es rendelet előírásai, és az új jogszabályok hatályba lépése nyomán a munkakönyvekre nem lesz szükség, a munka nyilvántartását elektronikusan végzik az alkalmazottak nyilvántartási jegyzékében. „A Munkaügyi Felügyelőség kidolgozott egy javaslatcsomagot a Munkaügyi Felügyelőség tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében, ezt elfogadta a szakminisztérium is. A terv része az is, hogy a nyilvántartási osztályon dolgozó felügyelők részt vesznek a területi munkaügyi felügyelőségek által lebonyolított ellenőrzésekben”, áll a Munkaügyi Felügyelőség Mediafaxhoz küldött válaszában. A munkatörvénykönyv által rögzített határidők betartása végett elkezdődött a munkakönyvek felleltározása, az adatok ellenőrzése és feldolgozása. Hogy bizonyítsák a szolgálati időt azok esetében, akik 2001 áprilisa előtt dolgoztak, a munkakönyvekbe beírt adatokat – másolással és szkenneléssel – át kell venniük a megyei nyugdíjpénztáraknak. „A határidő az adatok átvételére 2010 szeptembere volt, 2010 novembere a szkennelésre. Ahhoz, hogy a nyugdíjpénztár az adatokat feldolgozza, a munkakönyv mellé a személyi igazolvány másolatát is csatolni kell, amelyen szerepel a személyi szám. Így nem tudják átadni a nyugdíjpénztáraknak a tulajdonosaik által elhagyott munkakönyveket, ha nem tudják csatolni a személyi igazolvány másolatát. Ez a utolsó alkalom a munkáltatónál hagyott munkakönyvek tulajdonosainak, hogy rendet tegyenek irataik között. 2010 decembere után csak a törvényszéken kérhetik a szolgálati idő kiegészítését” – hívja fel a figyelmet a Munkaügyi Felügyelőség. Az alkalmazottak jegyzékének működése érdekében országos adatbázist hoztak létre, a területi munkaügyi felügyelőségen keresztül minden munkáltatónak el kell küldenie az alkalmazottak jegyzékét elektronikus formában. A munkáltató többféleképpen eljuttathatja ezeket az információkat a területi munkaügyi felügyelőséghez: személyesen átadhatja az intézmény székhelyén, e-mailen is beküldheti elektronikus aláírás alapján, vagy a Munkaügyi Felügyelőség portálján keresztül.

Iratok a honosításhoz

http://www.erdon.ro/iratok-a-honositashoz/news-20110103-12352787
A honosítási kérelem dokumentációjának tartalmaznia kell - az állampolgársági kérelmet, - az adatlapot a honosított, visszahonosított személyek külföldön történt születésének magyarországi anyakönyvezéséhez, - továbbá az adatlapot a honosított, visszahonosított személyek külföldön történt házasságának magyarországi anyakönyvezéséhez. A felsorolt és kitöltött űrlapokat a magyarországi anyakönyvvezető előtt kell aláírni. A dossziénak tartalmaznia kell továbbá - a születési anyakönyvi kivonat fénymásolatát és fordítását. Ennek a dokumentumnak az eredetijét nem kell leadni, csak be kell mutatni a magyarországi anyakönyvi hivatalban. - Kellenek továbbá a családi állapotot igazoló okiratok (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb. Az eredetit be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek, a fénymásolatot és a fordítást le kell adni); - saját vagy felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló dokumentumok: - a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet egyházi igazolás vagy - régi magyar okirat, vagy - illetőségi bizonyítvány, vagy - iskolai bizonyítvány, vagy - katonakönyv stb. A magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen – tehát, - ha anyai ágon igazolják, szükségesek a házasságlevelek, névváltoztatást igazoló okiratok is. - ha apai ágon vezetik le a leszármazást, általában – ha nem történt névváltozás – a születési anyakönyvi kivonatok is elégségesek. Az eredetit be kell mutatni a magyarországi anyakönyvvezető előtt, kell egy fénymásolat az iratról és ha nem magyar nyelven van kiállítva, akkor fordítás is. Emellett kell - egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajz (18 éven felülieknek, aláírva, keltezve), - illetve a 18 éven aluli gyerekek születési anyakönyvi kivonata (eredeti, fénymásolat és fordítás) - egy darab 3x4-es méretű igazolványkép (ha valaki magyarországi lakhelybejelentéssel rendelkezik, akkor két darab igazolványkép). Továbbá, ha a kérelmező igényli, akkor benyújthatja a névmódosítási kérelmet is (az űrlapot a magyarországi anyakönyvvezető előtt kell aláírni). Minden kérvényezőnél legyen - érvényes útlevél, vagy - személyazonossági igazolvány, vagy - tartózkodási jogot igazoló okmány, mert ezekkel az iratokkal igazolják magukat a magyarországi hivatalokban. A személyigazoló okmányokat csak fel kell mutatni, nem kell leadni azokat.

Megjegyzések

A honosítási, visszahonosítási kérelem családi kérelem. A házastársak, és a 14–18 év közötti gyerekek egyszerre jelentkezzenek (14 év alatti gyerekek esetében a szülők is eljárhatnak). A családhoz tartozó 18 év feletti gyerekek külön állampolgársági kérelmet töltenek ki, csakúgy mint az egyedülállók. Az űrlapok és az űrlapok kitöltési útmutatói letölthetők a www.allampolgarsag.gov.hu honlapról. Kiegészitésből még megtudhatjuk, hogy: A Bihar megyei Demokrácia Központba beérkező dokumentumokat pecséttel lezárt irattartóba teszik, és a polgár maga kell elvigye a dokumentációt valamelyik magyarországi anyakönyvi hivatalhoz, bevándorlási hivatalhoz, vagy itthoni magyar konzulátushoz. A nagyváradi központban lehetőség van helyben lefordíttatni a dokumentumokat és fényképet is készítenek a helyszínen. A fordítást és a fényképezést leszámítva minden szolgáltatás ingyenes. A központban annak lehetősége is felmerült, hogy megszervezzék az igénylők szállitását valmelyik magyarországi intézményhez egy személyszállitási cég segitségével , ha erre kellő számú igény mutatkozik, sőt, Tőkés László az EMNM elnöke felvetette, hogy közösségi eskületételt is szerveznek, ha erre igény mutatkozik.

2011. január 3., hétfő

Újra az év eleji napfogyatkozásról

http://nol.hu/archivum/ev_eleji_napfogyatkozas
Na ez az év is jól kezdődik: január negyedikén részleges napfogyatkozásban lesz részünk. A jelenséget felhős időben is észleljük, hiszen a Napnak 78 százalékát takarja majd el a Hold. Afrika, Európa és Közép-Ázsia lakói élvezhetik ezt a látványt. Hasonlóan izgalmas jelenség, egy gyűrűs napfogyatkozás 2012 májusában lesz Ázsiában. Teljes napfogyatkozásban legközelebb 2012-ben az ausztrálok gyönyörködhetnek.
A 2005-ös részleges napf...
A 2005-ös részleges napfogyatkozás Spanyolországból

Magyarországon legutóbb 1999. augusztus 11-én volt teljes napfogyatkozás, azt megelőzően 1842-ben, illetve 1485-ben takarta el hazánk felett a Hold a Napot. A következő teljes napfogyatkozásra 2081-ig kell várni, ezért becsüljük meg a mostani eseményt. Az 1999-es jelenség idején hazánkban százezrek keltek útra, hogy a teljes napfogyatkozás sávjában éljék át a kivételes eseményt. Az akkor árult különleges szemüvegeket jó ha elővesszük, mert most is veszélyes közvetlenül a Napba nézni. A jelenség Budapesten 8.04 perckor kezdődik, legnagyobb fázisát 9.27-kor éri el (ekkor a napkorong 78 százalékát takarja majd a Hold) és 10.57-kor ér véget. A napfogyatkozás roppant egyszerű égi jelenség: a bolygónk körül keringő Hold időnként a Nap és a Föld közé kerül. A Nap és a Föld közé álló Hold eltakarja a központi égitestből érkező fénysugarakat, így elsötétül a Föld. (A Nap 400-szor nagyobb a Holdnál, de nagyjából 400-szor van távolabb tőlünk.) A Hold 357-407 ezer kilométer távolságban 27 nap 7 óra és 43 perc alatt járja körül a Földet. Miért nem láthatunk akkor mintegy 28 naponként napfogyatkozást? Mert a jelenség létrejöttéhez az szükséges, hogy a Hold a Föld Nap körüli keringési vonalába, az úgynevezett ekliptika síkjába kerüljön. Ez viszont ritkán fordul elő, mivel a Hold pályájának síkja ötfokos szöget zár be a Föld Nap körüli pályasíkjával. Ezért a Hold árnyéka legtöbbször nem érinti a földfelszínt, a csillagközi térben hol fölötte, hol alatta húzódik. Évente kétszer azonban a Hold pályája metszi az ekliptikát, ilyenkor elvileg bekövetkezhet a teljes napfogyatkozás, ehhez persze az kell, hogy abban az időpontban nappal legyen.

Teljes napfogyatkozás esetén a mindössze 100-200 kilométer átmérőjű árnyék a Hold keringése és a Föld forgása ­miatt gyorsan (másodpercenként 680 méteres sebességgel) végigrohan a földfelszínen. Az ebben a keskeny sávban tartózkodók teljes napfogyatkozásban gyönyörködhetnek, a totalitás sávjától távolodva viszont egyre kisebb mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Különleges a gyűrűs napfogyatkozás. Ez akkor következik be, amikor a Naphoz közelebb vagyunk, a Hold pedig éppen távolabb van tőlünk. Ekkor a Hold korongja kisebb a Napnál, azaz nem tudja teljesen eltakarni a Napot.

A világ minden részén szokás volt, hogy ilyenkor nagy lármával és hangos zenebonával próbálták elűzni az égitesteket fenyegető gonosz lényeket. A középkori Európában az égi mérgezéstől való félelem miatt befedték a kutakat, és a pincékbe rejtőztek. Ilyesmi még a tizenkilencedik században is előfordult.

A honfoglalás kezdetét is egy napfogyatkozás alapján sikerült meghatározni. A bizánci császár, VI. vagy Bölcs Leó egyik krónikása ugyanis feljegyezte, hogy Bizáncban, délidőben „a nappal éjjelre változott". A további leírásban pedig az szerepel, hogy a bizánci sötétség után négy évvel jött a magyarok zöme a Kárpát-medencébe. Lakits Ferenc magyar csillagász számolta ki, hogy a Bizáncból látható napfogyatkozások közül egyedül a 891. augusztus 8-ai felel meg a krónika leírásának. A magyarok tehát 895-ben értek a Kárpát-medencébe.

Hadat üzent Kína a jövő technológiáit kereső országoknak

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=81647&cim=hadat_uzent_kina_a_jovo_technologiait_kereso_orszagoknak 2011.jan.03
Számítógépek, LCD-monitorok, szélerőművek, katonai felszerelések gyártásához használt fémek kereskedelmét szigorítja meg 2011-től Kína, amely az elmúlt húsz évben egyeduralkodó lett az értékes anyagok kitermelésében. Kína tagadja, hogy a szigorítással a fejlett iparral rendelkező országoknak akar keresztbe tenni, bár egy Japánnal kirobbant diplomácia vitában megmutatta a kínai vezetés, hogy ha kell, akkor diplomáciai célokra is felhasználja a ritka fémek termelésében szerzett egyeduralmát. A kínai lépés miatt aggódik az USA, Japán és Korea is, mert ha nem találnak alternatívát, akkor Kína nehezen behozható előnyre tesz szert néhány modern iparágban. Nem csak világ elektronikai iparát, de a katonai erőviszonyokat is felforgathatja a következő másfél évtizedben az a néhány különleges nyersanyag, amelyek kereskedelmét Kína újabb és újabb intézkedésekkel igyekszik korlátozni évek óta. A Sony, a General Electric és a Hitachi elektronikai cégek vezetői mellett már az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői is a fejüket fogják, amiért az elmúlt évtizedben hagyták, hogy Kína váljon az úgynevezett ritkaföldfémek egyedüli előállítójává. A speciális fémek nélkül ugyanis a modern technika vívmányai közül szinte semmi nem gyártható, Kína pedig nemrég úgy döntött, hogy jobb, ha maga használja fel őket, és külföldre csak az eddigieknél szigorúbb feltételekkel ad el. A ritkaföldfémekből előállított fémek és mágnesek szükségesek többek között a televíziók és LCD-monitorok gyártásához, a szélerőművek turbináihoz és a hibrid meghajtású autók motorjához, de nélkülük nem lehet energiatakarékos izzókat, sőt, számítógépes merevlemezeket sem gyártani. Az amerikai kormány munkáját ellenőrző hivatal (Government Accountability Office, GAO) 2010-es tanulmánya szerint ezek az alapanyagok nélkülözhetetlenek a legfontosabb katonai és védelmi rendszerekhez is: nélkülük nincsenek távvezérelt amerikai rakéták, vadászgépek, lézerek, kommunikációs és radarrendszerek, éjjellátó készülékek és műholdak sem, de még az amerikai Abrams tankok navigációs rendszere vagy az amerikai rakétaelhárító rendszerek sem működnek import kínai ritkaföldfémek nélkül. „A Közel-Keleten olaj, Kínában ritkaföldfém" Ezeknek az anyagoknak a piacán jelenleg Kína egyeduralkodó: a világ ritkaföldfém-termelésének 97 százalékát Kína adja. Ezek a különleges fémek ugyan nem csak Kínában találhatók meg, de más országok alig foglalkoznak a kitermelésükkel és feldolgozásukkal, mivel Kína eddig olyan olcsón és nagy mennyiségben árulta őket, hogy nem volt érdemes máshol bányászni. A ritkaföldfémek termelésének monopóliumát az USA fél évszázad alatt gyakorlatilag átengedte Kínának: 1965 és 1984 között Amerika volt a nyersanyagok legnagyobb termelője, a nyolcvanas évek közepétől azonban Kína elkezdte kiaknázni hatalmas készleteit, és 1991 után szinte teljes monopóliumot szerzett. Az amerikai termelés javát adó kaliforniai Mountain Pass bányát gazdasági és környezetvédelmi okokra hivatkozva 2002-ben zárták be, azóta az USA is kizárólag Kínából szerzi be a ritkaföldfémeket. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) 2002-es tanulmánya szerint az USA annak ellenére vált önellátó országból teljesen Kínára utalt fogyasztóvá, hogy a relatíve ismeretlennek számító ritkaföldfémeknek „hatalmas technológiai, környezetvédelmi és gazdasági jelentősége van". A tanulmány már nyolc éve figyelmeztetett, hogy a kínai exportnak való kiszolgáltatottság bizonytalanná teheti az amerikai katonai rendszer utánpótlását. Mark Smith, a kaliforniai bánya igazgatója a Guardiannek azt mondta, korábban hetente járt Washingtonba, hogy figyelmeztesse a döntéshozókat a ritkaföldfémveszélyre. „Most már figyelnek" – mondta, hozzátéve, hogy amikor 2010. december 15-én előadást tartott Washingtonban, kínos, ideges nevetés fogadta a termelés eloszlásáról szóló grafikont: a képen egyetlen hatalmas kínai zászló volt. 2010 eleje óta már az amerikai védelmi minisztérium is megfeszítve dolgozik azon, hogy elhárítsa a nyersanyagfüggőség miatti biztonsági kockázatot, és újra saját nyersanyagforráshoz jusson, de ez komoly akadályokba ütközik – derül ki GAO jelentéséből. Az amerikai kormánnyal ellentétben Kína korábbi vezetője, Teng Hsziao-ping már 1992-ben felismerte a stratégiai nyersanyag jelentőségét, amikor arról beszélt, hogy „amíg a Közel-Keletnek olaja, addig Kínának ritkaföldfémjei vannak". Kínai szakértők azóta is az egyik legfontosabb stratégiai nyersanyaguknak tekintik a ritkaföldfémeket: egy a China Daily napilapnak nyilatkozó professzor például egyenesen a „ritkaföldfém atyjának" nevezte Kínát. „Kínának joga van hozzá" A GAO vizsgálata tavaly áprilisban figyelmeztette az amerikai szenátust a ritkaföldfém-függőség veszélyeire: a tanulmány szerint azonban az Amerikai Védelmi Minisztérium még ekkor sem volt tisztában a probléma részleteivel. A minisztérium egy 2010 szeptemberére várt jelentés alapján akarta felmérni a veszélyeket, noha Kína már 2009-ben radikálisan csökkentette a ritkaföldfémexportot: 2010-ben már csak a 2009-es export 60 százalékát engedte külföldre, tavaly ősszel pedig a kínai kormány bejelentette, hogy 2011-ben tovább csökkentik a kivitelt, az első félévre kiadott engedélyek a 2010-es mennyiséghez képest 35 százalékkal csökkentek. A kínai kormány a csökkentett kvóták mellett 2011-ben a export adóját is megemeli, és számos más olyan intézkedést is hozott, amely a ritkaföldfém-termelés nagyobb állami ellenőrzéséhez vezet. A kormány szigorítja a bányák környezetvédelmi előírásait, bányákat zárnak be, cégeket vonnak össze, a kis termelőket nagyobbakba olvasztják, és az iparban jelenleg működő mintegy 90 céget 20 vállalatba vonják össze. A China Dailynek nyilatkozó vállalatok vezetői szerint ezek az intézkedések mind azt eredményezik majd, hogy kevesebb földfém jut külföldre drágábban, a kínai kormány erősebb felügyeletével. A kereskedelmi korlátozás ellen hevesen tiltakoztak a külföldi nagyvállalatok, miközben az amerikai sajtó arról kezdett spekulálni, hogy Kína politikai okokból fogja vissza a nyersanyagellátást, és ezzel akarja letörni az USA és Japán technológiai befolyását. Erre utal, hogy Kína egy Japánnal kirobbant diplomáciai konfliktus során tavaly két hónapra leállította a Japánba irányuló ritkaföldfém-szállítást. Kínai diplomaták ugyan rendre azt ismételgették, hogy a ritkaföldfém-kereskedelmet nem akarják politikai játszmák eszközévé tenni, és nem csökkentik a kivitelt drasztikus mértékben, mégis több forrásból elhangzott, hogy a korlátozásnak „biztonságpolitikai okai" vannak. „Kínának joga van korlátozni az olyan nyersanyagok kivitelét, amelyek katonai célokra is használhatóak" – írta november végén a China Daily egyik publicistája, aki szerint a többi nagyhatalom a saját nyersanyagaival és technológiáival ugyanígy tesz. Környezetvédelem és stratégiai tartalékolás A biztonságpolitika mellett problémát jelent az is, hogy a nyersanyagok kitermelése hatalmas környezeti károkat okoz Kínában. „Egyáltalán nem értek egyet a nyugati média állításaival, amelyek szerint ez csak hatalmi játszma lenne" – nyilatkozta a China Dailynek Xu Guangxian pekingi professzor, aki az 1970-es évek óta kutatta Kínában a ritkaföldfémek kitermelését. Szerinte a tömegesen kitermelt nyersanyag elkótyavetyélését azért kellett felfüggeszteni, mert Kína eddig a fenntarthatatlan tempóban, a környezeti károkkal és a készletek csökkenésével mit sem törődve árulta a nyersanyagot. Kínának van oka az aggodalomra. 2008-ban a világ ritkaföldfém-készletének még 46 százaléka Kínában volt, de mivel más országok alig bányásznak ilyen anyagokat, mostanra ez 30 százalékra csökkent. Ha így folytatódna a termelés, 30 éven belül Kínának nem maradna nyersanyaga, és miután olcsón túladott rajta, kénytelen lenne drágán vásárolni a készletein ülő többi országtól. A kínai ásványkincsek kereskedelmi kamarája december végén arra szólította fel a többi országot, hogy felejtsék el az olcsó kínai nyersanyagot, és kezdjék el feltárni saját bányáikat – írta a China Securities Journal. A Brit Földtani Intézet szerint az USA-ban 19 millió tonna, Oroszországban 13 millió tonna ritkaföldfémkészlet van, ami együtt majdnem annyi, mint a kínai készletek. Ezen kívül Ausztrália, India, Brazília és Malajzia is rendelkezik nagyobb lelőhelyekkel. A feltárás ugyanakkor nem túl csábító, a ritkaföldfémek hagyományos kitermelési eljárása során ugyanis egy tonna fém kibányászásához 200 négyzetméteres földterületet kell feltárni, ráadásul a felszíni fejtés során radioaktív hulladék is keletkezik – írja a China Business Times. Tizenöt évbe kerülne az USA talpra állása A kínai források apadása miatt a nagyobb importőrök már az ősszel kénytelenek voltak alternatív ritkaföldfém-lelőhelyek után kutatni. Japán, amelynek tartalékai akár már márciusban kifogyhatnak, Vietnammal kötött szerződést új lelőhelyek feltárására, Dél-Korea pedig a diktatórikusan vezetett, és így nemzetközileg elszigetelt Burmához fordult üzleti ajánlattal – írja a Telegraph. Ausztráliában megugrottak annak a két cégnek a részvényárai, amely két éven belül ritkaföldfémbánya nyitását tervezi, és az USA-ban is újranyitottak egy nyolc éve bezárt bányát Kaliforniában. origo.hu