Hét végén kezdetét veszi a választási kampány Avasújvárosban: január 23-án tanácsosokat választanak a község lakosai. Sikerült megegyezést kötnie az RMDSZ-nek és az MPP-nek Avasújvárosban – úgy tűnik, mindkét csoportosulás felismerte: ahhoz, hogy Avasújváros valóban új életet kezdjen, alapvető fontosságú az összetartás. A közös – RMDSZ-logo alatt összeállt – listát az eddigi tanácsosok vezetik, az MPP-sek között két új név is szerepel a befutó helyeken. Bár jelenleg polgármestere sincs a községnek, erre a tisztségre azért nem lehetett kiírni az előrehozott helyhatósági választást, mert Toma Betea volt elöljáró máig perben áll a prefektussal, a felfüggesztését kimondó rendelet kapcsán. A közigazgatási egységet a tanácsosok közül megválasztandó alpolgármester vezeti majd ideiglenes jelleggel – az elképzelés szerint Ludróczki Sándor töltené majd be ezt a tisztséget. Amennyiben sikeresen szerepel az RMDSZ-MPP-tandem, úgy elképzelhetetlen az, hogy román párttal üljenek le tárgyalni az avasújvárosi magyarság képviselői. – Amikor szükségünk lett volna a román tanácsosok támogatására azért, hogy ne kelljen feloszlatni a tanácsot, a rózsapallagiak nem voltak hajlandóak az együttműködésre. Véleményem szerint legkevesebb nyolc, legtöbb tíz tanácsost be tudunk juttatni a döntéshozó testületbe, ami épp elég ahhoz, hogy végre magunk irányíthassuk a sorsunkat – fejtette ki lapunk kérdése nyomán Ludróczki Sándor listavezető, volt alpolgármester. Avasújváros és Ráksa között még mindig nem történt meg a vagyonelosztás, erre az új tanács, illetve az alpolgármester megválasztása után adódik majd alkalom. Ez nagyon fontos volna, ugyanis továbbra is függőben van a volt vezetés által felhalmozott tartozás ügye – a Ráksára elköltött pénzek avasújvárosi adósságként szerepelnek. Bár az RMDSZ-es tanácsosok ügyvédet fogadtak a leblokkolt önkormányzati számlák ügyének rendezésére, a közbeavatkozásra végül nem volt szükség, mivel az eljárást kezdeményző cég visszavonta a feljelentést. Az avasújvárosi magyarság tanácsosjelölti listája a következő: Ludróczki Sándor, Hajdú Géza, Büte Pál, Dohi Szabolcs, Kovács Károly, Büte János, Kovács Zoltán, Rákos Gyula, Majláth Imre, Nagy Flórián. F. I. |
2011. január 6., csütörtök
Avasújváros: indul a kampány
Áramot fog termelni a Tetarom IV.
Hivatalosan is létrejött a Kolozsvári Vívók Baráti Társasága
| Balról jobbra: Szabóné Orbán Olga, ifj. Guráth Béla és Habala Péter Pál (archív) |
A társaság év végi beiktatásán ifj. Guráth Béla lapunknak elmondta: „Fáj nekünk, idősebbeknek, hogy a kolozsvári vívást ilyen állapotban látjuk. Mi nem voltunk profik – nem a vívásból éltünk –, de jelentős nemzetközi eredményeket értünk el, ezért nem ehhez a szinthez vagyunk hozzászokva. Önkéntes munkával igyekszünk kirántani a kolozsvári vívást a hullámvölgyből.” Ifj. Guráth szerint amennyiben a társaság hatékonyan kifejtheti a munkáját, és a belső lelkesedés mellé külső támogatást is élvezhet, akkor néhány éven belül látszata lehet a törekvéseknek.
Az alapítók kérik mindazok segítségét, akik tenni szeretnének a város vívásának fellendítéséért. A baráti társaságnak bárki tagja lehet, aki az alapszabályzatot elfogadja. Felvételért ifj. Guráth Béla elnöknél az Onisifor Ghibu (Eperjes/Galac) utca 17. szám alatt, a gurath.ifb@t-online.de e-mail címen, vagy a (+40) 264-590-860 telefonszámon lehet jelentkezni.
Megjegyzés
Gratulálunk a kezdeményezőknek! A kolozsvári polgári sportolási gyakorlat visszaállításának a kezdetét látjuk e nemes akcióban. Ezután a tőlünk telhető legnagyobb segítségre számíthatnak a szervező alapító tagok! Keizer Róbert, az MPP kolozsvári elnöke
Kerületi vagy központi iskola? II. felvonás
A hozzászóló cikkekben körüljárták a témát, érdekes gondolatok fogalmazódtak meg. Egyik vélemény szerint a kerületi iskolák ideje lejárt, nincs többé szükség rájuk, és esélyük sincs a fennmaradásra. A cikk írójának jelezném, hogy információi elavultak. Ugyanakkor, ha továbbvisszük gondolatmenetét, oda lyukadunk ki, hogy Kolozsváron elég egy iskola, járjon oda minden gyermek, és az legyen az elit iskola. Ilyen gondolatmenetet azonban inkább ne folytassunk, hiszen ha megnézzük a mostani iskola-felhozatalt, jó választékot találunk, változatosságot és egészséges konkurenciát. Mindeniknek megvan az egyénisége, arculata, mindenik színvonalas oktatást képes nyújtani. Itt idézném egy kerületi iskola magyar igazgató-helyettesének a hozzászólását a témához. „....az egyik külvárosi iskolában aligazgató, az intézmény valamikori tanulója. ...az egykori diákok mind sikeres, egészséges életfelfogású emberekké váltak, és nem igaz, hogy folyton bántották őket vagy minket a román gyerekek, akikhez mai napig tartó barátság fűz, és akik mindig segítőkészek. A Ghibu-líceumban tanítottam ezelőtt pár évvel, és végtelenül jó volt a hangulat, egyetlen magyar kollegát vagy gyereket sem bántottak, és pont olyan aktívak, mint bármelyik belvárosi iskolában. A mi iskolánkban néptáncoktatás folyik minden szinten, még az ovisok is ide járnak. Furulyát, gitárt, zongorát, vagy bármilyen más hangszer tanítását vállalja az egyesület.”
Ha azt vizsgáljuk meg, kik járnak a központi iskolák első osztályaiba, észre kell vennünk, hogy nem a belvárosi gyerekek, létszámuk nem lenne elegendő egyetlen osztályra sem. Ezekben az iskolákban ellenben kitűnő az arculatépítés, jó az iskola-marketing, aminek eredményeként tolonganak a beíratkozók. A kerületi iskolák tanítói is elvándoroltak a központi iskolákba. Természetes folyamat. Józanul mérlegelve: mivel tud ugyanaz a személy ott többet nyújtani? Milyen pluszt nyújt az a belvárosi iskola, amely előtt reggel megállni sem lehet, nemhogy parkolni? A reggeli utazás horror szülőnek, nagyszülőnek, vagy annak, aki épp „gyerekszolgálatos” a családban. Talán a gyerek élvezi? Talán rá nem hat ez a stressz? És mi van azzal a szülővel, aki nem tudja vállalni ezt a reggeli-déli gyerekszállítást?
Gondolt valaki arra, hogy egyáltalán kinek az érdekeit szolgáljuk azzal a trenddel, hogy belvárosi iskolába járatnak minden gyereket? Hol az esélyegyenlőség? Nincsen létszám osztályindításra a kerületben, és túlzsúfoltak a központi iskolák osztályai. Lehet minőséget biztosítani 30-as létszám mellett?
Sok kérdést lehetne még feltenni. Nem szociológiai tanulmányt akarunk, csak megismerni a szülők gondolkodásmódját. Szerenénk megtudni, milyen értékrendek mentén történik az iskolaválasztás? Milyen paradigmák irányítják a gyerekek első iskolájának kiválsztását? Kinek az érdekei elsődlegesek? Milyen perspektívából születnek a döntések?
Kolozsváron a vasúttól északra nincs magyar osztály, iskola van több is, de kikoptak belőle a magyar osztályok. Most lehetőség van ezen változtatni.
A kerekdombi szülőket együtt gondolkozásra hívom. Győzzenek meg igazukról és hallgassák meg érveinket. Első találkozónk január 12-én, szerdán lesz a kerekdombi Református Templomban, szeretettel várunk mindenkit. Aki úgy érzi, igenis létjogosultak a magyar osztályok a külvárosban, kérem, jelezze. Lobbi-csoport indul új magyar osztályok létrehozására. Mindenki véleménye fontos, ha egyetért, ha nem. Bogya Zoltán bogyazoli@yahoo.com 0722-365349
Civil társadalmi összefogás Verespatakért
Az aláíró szervezetek felkérik a kulturális és örökségvédelmi minisztériumot, hogy Verespatak települést vegyék fel a Világörökség jegyzékébe jelölendő romániai értékek listájára. Mindemellett egy olyan program kezdeményezését javasolják a szaktárcának, amely Verespatak örökségének megőrzésére és értékesítésére hivatott. Kérik a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) által befolyásolt helyi és regionális politikák átértelmezését a maradandó fejlődés alapelveinek szellemében. – Az aranytartalék mindig meghatározó szerepet játszott a történelemben. Téved, aki biztos az arany elleni küzdelem sikerében. Ennek ellenére kötelességünk véleményünket elmondani, felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen értékek mennek veszendőbe az aranybányászat beindulásával Verespatakon – mondta lapunknak Szabó Bálint, az ICOMOS romániai bizottságának elnök-helyettese. A tisztségviselő szerint jellemzően nem a kultúra elkötelezettei, az örökségvédők, hanem sokkal inkább az aranyásók írják az emberiség történelmét, csodák pedig, sajnos, ritkán fordulnak elő. A különféle civil szervezetek mellett az ICOMOS teljes nemzetközi élvonala is Verespatak védelmében foglal állást – emelte ki Szabó Bálint. Ahhoz, hogy az övezet felkerülhessen a Világörökségi felvételt megelőlegező várakozási listára, minisztériumi döntés, tehát politikai színvallás szükséges. Ugyanakkor valószínűleg nincs olyan romániai szakember, aki megkérdőjelezné azt, hogy Verespataknak ennek a listán a helye – hangsúlyozta.
– Verespatak esetében nem érvényesül a törvény. Ha a jogszabályok előírásait megfelelően alkalmaznák, rég feledésbe merült volna a felszíni kitermelés terve, a település pedig értékeinek megfelelő védelemben részesült volna – olvasható a közleményben. A szervezetek ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy Verespatakot az elkerülhetetlen pusztulás fenyegeti, amennyiben a román állam engedélyt ad az RMGC bányatervének kivitelezésére.
A verespataki pusztítások megakadályozásának, a környék maradandó felfejlesztésének célja előzmény nélküli támogatottságot élvez a romániai civil társadalom különböző rétegei – kiemelkedő szakmai szervezetek, intézmények, egyetemi tanárok és kutatók, közéleti személyiségek, és többezer magánszemély – részéről. Az aláíró szervezetek a maguk során biztosítják az államot a fent említett célok megvalósításában kifejtendő támogatásukról
Leköszön Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke
Vidékfejlesztési befektetések
Bogártelki édességek születnek Tokióban
Másnap Bogártelkén disznóvágást mutattak be az ázsiai turistáknak. Ez alkalomból Deák István, az Arad megyei Pankota borgazdaságának kereskedelmi menedzsere pankotai borokkal ismertette meg a vendégeket. Japánban nagyon szeretik és tisztelik a tokaji borokat, de ezután van remény, hogy a pankotaiakat is fogják keresni. A japánok csoportja december 29-én Bánffyhunyadon élelmiszeripari kisvállalatokat (pékség, tejfeldolgozó, makaróni-üzem) keresett fel. December 30-án Székre látogattak, ahol szintén helyi érdekességben, pálinkafőzésben volt részük. A csoport 2010 utolsó napján meglátogatta a tordai sóbányát, és fogadta őket a város polgármesteri hivatala.
2011. január 5., szerda
Bűnvádi eljárás indult Vadim Tudor ellen
Mindenki a felhőrendszerek elterjedését várja
Közelebb érzik magukhoz gyermekeiket
Az intenzíven is olvassunk a babának
Egy kanadai felmérés szerint közelebb érzik magukhoz gyermekeiket azok a szülők, akik az intenzív osztályon rendszeresen felolvasnak az újszülötteknek.
Az első néhány nap az újszülöttek életében rendkívül fontos a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat kialakításához.A beteg és koraszülött gyermekek az újszülött intenzív osztályon (NICU) azonban gyakran semmilyen kapcsolatban nincsenek szüleikkel. "A mostani kutatás során százhúsz család közreműködésével vizsgáltuk, hogy a felolvasás segíthet-e elmélyíteni a szülő-gyerek kapcsolatot az intenzív osztályon fekvő újszülöttek esetében" - nyilatkozta Jan Lariviere a Montreal Gyermekkórház nővére.
A kutatásban részt vett szülők hetven százaléka elmondása szerint közelebb érezte magához gyermekét a felolvasás miatt. A kutatásból kiderült az is, hogy azok a szülők, akik felolvastak gyermeküknek az intenzív osztályon, háromszor nagyobb eséllyel folytatták ezt a gyakorlatot otthon is. "A szülőknek szükségük van olyan eszközökre, amelyekkel kapcsolatot alakíthatnak ki gyermekeikkel még ilyen nehéz helyzetekben is. Az olvasás egy ezek közül és csak ajánlani tudjuk mindenkinek" - nyilatkozta Ms. Lariviere. A kutatás részletes leírása a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című szaklapban olvasható.
Jövedelmi adó és profit adó, újabb változások
Napfogyatkozás - már ahol látszott
Gyermeknevelési szabadság és segély
Jupiter és az ökör (Magasles)
A vég vagy a kezdet?
2011. január 4., kedd
Ki kivel tart Magyarországon
Románia biotejben és biomézben úszó ország
Tej termelő gazdák támogatást igényelhetnek
Öt helyett csak egy adóbevallás
Nagyváradi volt a 29.000-ik olvasónk!
A bácshegyi kecskesajtos: Pettenkoffer Viktória
Riport a kecskesajtok királynőjének farmjáról
Közel húszévesen Budapestről leköltözni a Káli-medencébe, egy tanyára, gyakorlatilag nomád körülmények közé, finoman szólva nagy változás. Ám ha valakinek az az álma, hogy kertészmérnök legyen, érthető, hogy a városinál jobban vonzza a természetes környezet.Pettenkoffer Viktória férjével, és akkor egyéves gyermekével vágott bele a nagy kalandba; ennek tizenöt éve. Nagyjából ennyi ideje készíti egyre népszerűbb kecskesajtjait, amelyeket akáptalantóti és a tihanyi piacok látogatói vásárolnak fel.
Újabb meglepetés még lehet?
A régiség kiegészítéséről csak a törvényszék dönthet
http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=50271
Iratok a honosításhoz
Megjegyzések
2011. január 3., hétfő
Újra az év eleji napfogyatkozásról
Magyarországon legutóbb 1999. augusztus 11-én volt teljes napfogyatkozás, azt megelőzően 1842-ben, illetve 1485-ben takarta el hazánk felett a Hold a Napot. A következő teljes napfogyatkozásra 2081-ig kell várni, ezért becsüljük meg a mostani eseményt. Az 1999-es jelenség idején hazánkban százezrek keltek útra, hogy a teljes napfogyatkozás sávjában éljék át a kivételes eseményt. Az akkor árult különleges szemüvegeket jó ha elővesszük, mert most is veszélyes közvetlenül a Napba nézni. A jelenség Budapesten 8.04 perckor kezdődik, legnagyobb fázisát 9.27-kor éri el (ekkor a napkorong 78 százalékát takarja majd a Hold) és 10.57-kor ér véget. A napfogyatkozás roppant egyszerű égi jelenség: a bolygónk körül keringő Hold időnként a Nap és a Föld közé kerül. A Nap és a Föld közé álló Hold eltakarja a központi égitestből érkező fénysugarakat, így elsötétül a Föld. (A Nap 400-szor nagyobb a Holdnál, de nagyjából 400-szor van távolabb tőlünk.) A Hold 357-407 ezer kilométer távolságban 27 nap 7 óra és 43 perc alatt járja körül a Földet. Miért nem láthatunk akkor mintegy 28 naponként napfogyatkozást? Mert a jelenség létrejöttéhez az szükséges, hogy a Hold a Föld Nap körüli keringési vonalába, az úgynevezett ekliptika síkjába kerüljön. Ez viszont ritkán fordul elő, mivel a Hold pályájának síkja ötfokos szöget zár be a Föld Nap körüli pályasíkjával. Ezért a Hold árnyéka legtöbbször nem érinti a földfelszínt, a csillagközi térben hol fölötte, hol alatta húzódik. Évente kétszer azonban a Hold pályája metszi az ekliptikát, ilyenkor elvileg bekövetkezhet a teljes napfogyatkozás, ehhez persze az kell, hogy abban az időpontban nappal legyen.
Teljes napfogyatkozás esetén a mindössze 100-200 kilométer átmérőjű árnyék a Hold keringése és a Föld forgása miatt gyorsan (másodpercenként 680 méteres sebességgel) végigrohan a földfelszínen. Az ebben a keskeny sávban tartózkodók teljes napfogyatkozásban gyönyörködhetnek, a totalitás sávjától távolodva viszont egyre kisebb mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Különleges a gyűrűs napfogyatkozás. Ez akkor következik be, amikor a Naphoz közelebb vagyunk, a Hold pedig éppen távolabb van tőlünk. Ekkor a Hold korongja kisebb a Napnál, azaz nem tudja teljesen eltakarni a Napot.
A világ minden részén szokás volt, hogy ilyenkor nagy lármával és hangos zenebonával próbálták elűzni az égitesteket fenyegető gonosz lényeket. A középkori Európában az égi mérgezéstől való félelem miatt befedték a kutakat, és a pincékbe rejtőztek. Ilyesmi még a tizenkilencedik században is előfordult.
A honfoglalás kezdetét is egy napfogyatkozás alapján sikerült meghatározni. A bizánci császár, VI. vagy Bölcs Leó egyik krónikása ugyanis feljegyezte, hogy Bizáncban, délidőben „a nappal éjjelre változott". A további leírásban pedig az szerepel, hogy a bizánci sötétség után négy évvel jött a magyarok zöme a Kárpát-medencébe. Lakits Ferenc magyar csillagász számolta ki, hogy a Bizáncból látható napfogyatkozások közül egyedül a 891. augusztus 8-ai felel meg a krónika leírásának. A magyarok tehát 895-ben értek a Kárpát-medencébe.
