2016-09-07
Légi incidens volt szerdán a Fekete-tenger fölött: egy orosz harci repülőgép befogott egy amerikai felderítőgépet, amely megközelítette az orosz partokat - közölték amerikai illetékesek és az orosz védelmi minisztérium.
2016. szeptember 7., szerda
Egy magyar faluról beszél egész Ukrajna
2016. szeptember 6.
A kárpátaljai Nagydobronnyal van tele az ukrán média. A település 15 kilométerre van a záhonyi határátkelőhelytől, csak magyarok lakják, akik meguntak várni az ukrán államra, és a "segíts magadon"-elv alapján nekiálltak leaszfaltozni a falu útjait. Olyan útszakaszokat tettek rendbe önerőből, saját és magyarországi pénzekből, amiket vagy soha, vagy legutoljára 50 évvel ezelőtt aszfaltoztak.
Az egész projektet a Nagydobrony Régió Megújulásáért civil szervezet indította be még augusztusban, amihez a magyarországi Magyar Kistelepülések Megújulásáért civil közösség 3 millió forint támogatást adott.
A feltételek között szerepelt az, hogy a pénzeket csak anyagköltségre lehet fordítani, mindennek teljesen nyilvánosnak kell lennie, illetve nem lehet rossz munkát csinálni.
A helyiek a magyar támogatásokból olyan utakat csináltak maguknak, amiért az ukrán közútkezelő akár 30 millió forintot is elkért volna, attól függően, hogy mennyit kell visszaosztani az illetékeseknek, mondja egy neve elhallgatását kérő munkácsi útépítő cég beosztású munkatársa.
Az aszfaltozást a közösség jövőre is folytatni fogja, a kezdeményezés pedig lenyűgözte az ukránokat, sorra érkeznek a helyszínre forgatni a különböző tévécsatornáktól. Jelenleg ettől hangos az egész ukrán média, és egyre többen fordulnak a kormányhoz, hogy mégis hová tűntek az útépítésre szánt hatalmas pénzek, mert út, az nincs.
[Forrás: Index]
Az RMDSZ ellenzi a román kormány falu-összevonási tervét
2016. szeptember 6.
A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsa határozottan ellenzi a települések rangsorolásáról és esetleges összevonásáról szóló bukaresti kormányzati tervet, amely megítélése szerint a helyi autonómia helyett a központosítást erősítené.
Az önkormányzati tanács az RMDSZ keddi hírlevelében tette közzé állásfoglalását a bukaresti regionális fejlesztési és közigazgatási tárca augusztusban közvitára bocsátott tervezetéről.
A tervezet az RMDSZ önkormányzati tanácsa szerint nem más mint a kommunista "szisztematizálásnak" - Nicolae Ceasescu falurombolási tervének - folytatása. Nem a településhatárok újrarajzolására van szüksége Romániának, hanem korszerű, az állampolgárokat tisztelő és kiszolgáló közigazgatásra - hangoztatja az állásfoglalás. A dokumentum szerint ezzel szemben a törvénytervezet egyedüli célja, hogy a decentralizálás helyett megerősítse a központi irányítás befolyását a helyi hatóságok felett.
A magyar érdekvédelmi szövetség önkormányzati vezetőinek testülete szerint nem új települési kategóriákat kell felállítani Romániában, hanem megfelelő eszközöket kell biztosítani a települések fejlődéséhez, egyszerűsíteni és digitalizálni a közigazgatást, elérhetővé kell tenni a közszolgáltatást minden állampolgár számára, alkalmazni kell a helyi autonómiára vonatkozó törvényes előírásokat.
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosság csökkenését szakmai érvként használják fel, miközben az elmúlt 20 év következetlen gazdaságpolitikájának eredménye a népességcsökkenés. Ennek a folyamatnak a megállítása kell legyen a cél, nem pedig a működő rendszerek megszüntetése, azaz a közigazgatás lakosságszámhoz való igazítása" - olvasható a Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke által aláírt állásfoglalásban.
A bukaresti kormányzati projekt a lakosságszám, oktatási és egészségügyi intézmények szerint rangsorolná a településeket, és ösztönözné a jelentős népességfogyást elszenvedett közigazgatási egységek szomszédaikkal való önkéntes egyesülését. Az indoklás szerint az ország 3200 községe és városa közül 170 község és ötven város esetében tapasztalható jelentős (20-50 százalék közötti) lakosságcsökkenés.
A fejlesztési minisztérium tervezete szerint az "önkéntes" időszak 2025 végéig tartana: azokat a településeket, amelyek addig nem illeszkednek be a településkategóriáknál megszabott mutatókba, "kormányzati kezdeményezésre" vonnák össze a szomszédos településekkel.
Magyarul is tud az oktatási minisztérium honlapja, de köszönet nincs benne
2016. szeptember 07.
Ha ért nem ezt szöveg, nem baj veled van. Minisztérium nem tanult fegyelem magyar nyelv.
"Az oktatás az oktatás a kisebbségi nyelveken jelenti: az oktatás típusa, amelyben minden tudományág tanul anyanyelvén, kivéve fegyelem román nyelv és irodalom" - olvasható az oktatási minisztérium honlapjának magyar nyelvű változatában, amelyet kilenc másik nyelvvel együtt nemrég üzemeltek be. A beüzemelés igazából erős túlzás, a fordításokat ugyanis gép végzi, ez már a fenti idézetből is látszik, ahol a disciplina 'tantárgy' jelentését sikerült fegyelemnek fordítani. Arról nem is szólva, hogy a kisebbségi oktatásban eszerint a tudományágak tanulnak anyanyelvükön, nem a diákok.
Siralmasan nevetséges böngészgetni ezeket a szövegeket, megtudni belőlük, hogy a politika nem csak beszivárgott, hanem valami sokkal csúnyábbat művelt az oktatással:
"10 év után a politikai behatolás iskolai reprofesionalizarea vélem, itt az ideje az iskolavezetés. Októberben tartunk versenyek rendezők minden iskola, az óvodától a középiskolában. Majd küldjön megfigyelőket, hogy biztosítsa a magatartás hajthatatlansága és méltányosság ezen versenyek."
Vagy hogy a fizikai szakkifejezések nem csak a fizika karokon használatosak (cu frecvenţă - nappali tagozat):
"Tanulmányok Egyetem egyetemi formájában oktatás frekvencia keretein belül szervezik finanszírozást az állami költségvetésből vagy tandíjat."
Az érettségivel kapcsolatban sikerült gazdasági kifejezéseket beszúrni: az átmenési arányból valahogyan akciós árak lettek (amikor nem pass ráta), a 8 feletti jegyek arányáról szóló közleményben meg valamiért kamatozású kötvényekről olvashatunk.
"Feloldása után panaszt jegyeztek akciós árak 35% feletti az Alba (36,89%) és Krassó-Szörény (35,60%)."
"69,08%: kamatozású kötvények több mint 8 nemzeti vizsgálat állandó oktatás"
"Végleges eredményekkel augusztus-szeptember ülésén a nemzeti érettségi vizsga 2016 megoldása után a panaszok jelzik pass aránya 25,7%, nőtt 1,7% -kal csökkent a pass ráta által generált kezdeti eredmények (24%)."
A helyzet a többi nyelven sem jobb: angol, francia, német, olasz, spanyol, török, bolgár, szerb és ukrán "változat" is van, ezeket is ugyanúgy gép fordítja.
A Krónika megkérdezte Király András RMDSZ-es oktatási államtitkárt a honlapról, aki tőlük tudta meg, hogy egyáltalán létezik a nyelvválasztási opció. Azt mondta a lapnak, jelezni fogják a minisztériumban, hogy a honlap magyar változata ebben a formában vállalhatatlan.
Könnyít az önkéntesség feltételein a parlament
2016. szeptember 06.
Finomít az önkénteseket fogadó civil szervezetekre vonatkozó előírásokon, és könnyít a szervezetekre nehezedő terheken az a kezdeményezés, amelyet kedden fogadott el a képviselőház” – tájékoztatott Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a képviselőház ülését követően. A képviselő hozzátette, hogy az RMDSZ támogatta a kezdeményezést, hiszen a két éve elfogadott új önkéntességi törvény kapcsán a gyakorlatban számos észrevétel fogalmazódott meg, amelyeket a civil szervezetek közvetítettek a Szövetség felé.
„Az új önkéntességi törvény által szakmai tapasztalatnak ismerik el a szakirányú önkéntes munkát, ám mindeközben jelentős anyagi terheket rótt az önkénteseket befogadó civil szervezetekre. Az étkezés, szállás és utaztatásra való kötelezettségeket oldottuk fel e kezdeményezés által, és lehetőséget biztosítunk a civil szervezetek számára, hogy az önkéntesekkel közösen döntsön e tételek alkalmazásáról” – nyilatkozta a képviselő.
Szintén a felek közötti megegyezés alapján kezelik majd ezután az önkéntes munkához kapcsolódó járulékos költségeket és biztosítási kérdéseket is. „A mai könnyítéseken túl az új önkéntességi törvénnyel kapcsolatban, a civil szervezetek jelzései alapján, az a legnagyobb gond, hogy a Munkaügyi Minisztérium két év alatt nem dolgozta még ki a törvény alkalmazási módszertanát. Ezzel a mulasztással kapcsolatban az elkövetkező hetekben fel fogjuk keresni a minisztérium illetékeseit” – mondta Molnár Zsolt. (rmdsz tájékoztató)
A csehek és a szlovákok többsége nem kér otthonra NATO-támaszpontot
2016. szeptember 7.
Csehország és Szlovákia lakosságának többsége ellenzi, hogy országaik területén NATO-támaszpontokat hozzanak létre, Magyarországon viszont ennél jelentősen kevesebben vannak ezen az állásponton - derült ki egy aktuális felmérésből, melynek eredményeiről a Sita hírügynökség számolt ma be.
A felmérést mindhárom országban ezer vagy annál több résztvevő megkérdezésével készítették idén február és július között a pozsonyi székhelyű Globsec megrendelése alapján. Utóbbi szervezet rendezi meg már 11. éve Pozsonyban az azonos nevű euroatlanti biztonsági fórumot. A felmérés eredményeit pozsonyi sajtótájékoztatójukon a Globsec munkatársai, illetve Olga Gyárfásová, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) elemzője és Jakub Janda, az Európai értékek nevet viselő cseh elemzőközpont igazgatóhelyettese ismertették.
A felmérés szerint azt, hogy országukban NATO-támaszpontokat létesítsenek, a felmérésben szereplő három ország (Csehország, Szlovákia és Magyarország) közül Csehországban ellenzi leginkább a lakosság: ott a megkérdezettek 56 százaléka utasított el egy ilyen lehetőséget, míg Szlovákiában az így vélekedők aránya 55, Magyarországon pedig 34 százalék volt.
A megkérdezettek jelentős része mindegyik országban úgy vélekedett: országuk számára jobb megoldás lenne függetlennek lenni, mint a NATO tagjának. Ezt a véleményt a szlovákok 47, a csehek 39, a magyaroknak pedig a 30 százaléka vallotta magáénak. A NATO-tagságot jónak tartók aránya mindhárom országban alatta maradt az ötven százaléknak, ugyanakkor az azt teljesen elutasítók aránya Szlovákiában 20, Csehországban 17, Magyarországon pedig 6 százalék volt.
A felmérésben részt vevő szlovákok és csehek többsége kifejezetten negatívan ítélte meg az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalását Európában, illetve a világban. Ezen a véleményen Szlovákiában a megkérdezettek 59, Csehországban pedig 51 százaléka volt; Magyarországon az így vélekedők aránya 39 százalékot tett ki. Azt a nézetet, hogy Egyesült Államok az észak-atlanti szövetséget a kisebb országok irányításának eszközéül használja, Szlovákiában a megkérdezettek 61, Csehországban 58, Magyarországon pedig 39 százaléka osztotta.
Felmérték az európai uniós (EU-) tagság aktuális lakossági támogatottságát is. Kiderült, hogy az elmúlt évek során jelentősen visszaesett az EU-tagság támogatottsága a három országban. A hagyományosan erősen uniópárti szlovákok körében 2010-ben az uniós tagságot még a lakosság 68 százaléka támogatta, de arányuk azóta 52 százalékra esett vissza. Az EU-tagságot jónak tartók aránya az idén a három ország közül Magyarországon volt a legmagasabb, 54 százalékos. Az uniós tagsággal Csehországban voltak elégedettek a legkevesebben, ott csupán a megkérdezettek 32 százaléka tartotta jónak.
(mti)
VB 2018: EGY PONTOT SZERZETT A MAGYAR VÁLOGATOT FERÖER VENDÉGEKÉNT
A magyar labdarúgó-válogatott a Feröeren játszott 0–0-s döntetlennel kezdte meg a világbajnoki selejtezőket.
A B-CSOPORT ÁLLÁSA
| 1. Svájc | 1 | 1 | – | – | 2–0 | +2 | 3 |
| 2. Lettország | 1 | 1 | – | – | 1–0 | +1 | 3 |
| 3. MAGYARORSZÁG | 1 | – | 1 | – | 0–0 | 0 | 1 |
| 3. Feröer | 1 | – | 1 | – | 0–0 | 0 | 1 |
| 5. Andorra | 1 | – | – | 1 | 0–1 | –1 | 0 |
| 6. Portugália | 1 | – | – | 1 | 0–2 | –2 | 0 |
Magyarellenes rohamra számít az RMDSZ
2016.09.06.
Az RMDSZ-t defenzívába szorították a nemsokára véget érő parlamenti ciklusban, de az érdekképviselet a választások után, a következő négy évben is arra készül, hogy felemelje szavát a beolvasztási politikák ellen – jelentette ki Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezetője. A politikust az első ülésnapon kollégái megerősítették frakcióvezetői tisztségében.
A szenátor szerint az RMDSZ-nek egyrészt saját törvénytervezetei elfogadtatásához, másrészt az utóbbi időben heti rendszerességgel napirendre kerülő kisebbségellenes kezdeményezések leszavazásához kell a szükséges támogatást megszereznie. A frakcióvezető a parlamenti ülésszakból hátralévő néhány hónapban – a szokásos populista, fizetés- és nyugdíjemelési javaslatokon kívül – arra számít: további magyarellenes kezdeményezésekkel is szembesülnek majd a parlamentben.
Az RMDSZ törvényhozási célkitűzéseiről szólva Tánczos az önkormányzati szakemberek bérezési gondjainak orvoslását és a jogi személyek földvásárlásának korlátozását említette.
Arról a bukaresti kormányzati kezdeményezésről, amely közös közigazgatásba vonná össze az elnéptelenedett községeket, Tánczos Barna azt mondta: az RMDSZ elutasítja az átszervezést. Székelyföldön három magyar község összevonása is magyar községet eredményez, de ahol nem tömbben él a magyarság, egy közigazgatási összevonás rendkívül veszélyes lehet.
Az elmúlt négy év parlamenti mérlegét firtató kérdésre kifejtette: az RMDSZ-frakciónak fontos szakpolitikai javaslatokat sikerült elfogadtatnia, példaként saját kezdeményezését, az új adózási és támogatási rendszert bevezető szövetkezeti törvényt emelte ki. Negatívumként szólt arról, hogy a szövetséget defenzív politikára kényszerítették az utóbbi négy évben. „Folyamatosan arról szólt kisebbségpolitikai szempontból is a munkánk a parlamentben, hogy próbáltuk kivédeni a támadásokat. Nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy mi tudjunk átvinni javaslatainkból jelentős dolgokat” – fogalmazott.
A politikus úgy értékelte: 2017–2018-ban új időszámítás kezdődik Romániában, az ország alkotmánymódosítással és közigazgatási átszervezéssel készül az államalapítás századik évfordulójára, ezért a magyar érdekképviseletnek is hallatnia kell hangját, és száz évvel ezelőtti ígéretei betartását kell követelnie a román államtól. „Nem azt írták le a Román Királyság és Erdély egyesülését kinyilvánító 1918-as gyulafehérvári kiáltványban, amit a román állam művel ma a kisebbségekkel.
Gyakorlatilag a magyar kisebbség maradt még az egyedüliként, amely még színfoltja Romániának, és amely fel tudja emelni szavát mindenféle beolvasztási politika ellen: ez az, amire készülünk a következő négy évben” – zárta nyilatkozatát.
2016. szeptember 6., kedd
Helyi értékek és innováció – nemzetközi tábort szerveznek Piricskén
2016.09.05.
Trans Innnovation Camp a címe annak a nemzetközi projektnek, melynek keretében egyhetes tábort szerveznek a csíkcsicsóhoz tartozó Piricskén. A csíkrákosi Bogátalji Mozgalom vendégekén, lettországi, finnországi és magyarországi fiatalok találkoznak és tanulnak a vállalkozásokról, üzleti tervkészítésről és közben megismerhetnek néhány csíki sikeres példát is.
„Egy négyrészes táborsorozat harmadik állomásához érkeztünk. A finnországi és magyarországi táborok után, Erdély a harmadik esemény helyszíne. A tábornak a piricskei Mountain Rest panzió ad otthont. A 25 fiatal egy héten át megismerheti a csíkrákos környékén lévő sikeres vállalkozásokat, innovatív kezdeményezéseket ugyanakkor üzleti terveket is kell készíteniük majd egy-egy, a résztvevők által felvázolt helyi erőforrásra alapozva” – ismertette a projekt alapgondolatát Antal Géza, a Bogátalji Mozgalom programfelelőse.
A tábor résztvevői kedden több helyszínre is ellátogatnak, így a Csíki Sörgyár és a szépvízi Csengő Sajt üzemet, Delnén a közösségi térré alakított csűrt, Csíkszeredában a The House co-working irodát tekintik meg. A hét további részén szakmai program következik a Pécsi Tudományegyetem Simonyi BEDC közgazdász csoportjának a vezetésével. A heti munka eredményeit szombaton sajtó tájékoztatóval egybekötve mutatják be a csíkrákosi Kisboldogasszony Falunapok keretében.
„Mindig élnünk kell a lehetőséggel, amikor a tágabb világnak is megmutathatjuk településünket, térségünket. A finnországi kapcsolatokat több éve ápoljuk már, az ifjúsági szervezet és az önkormányzat közösen és ez idő alatt ez már a negyedik alkalom, amikor a lakosság szintjén is lehetőség adódik a kapcsolatteremtésre” – mondta el Császár Attila, Csíkrákos polgármestere.
A két éven át tartó ifjúsági projektet az Európai Unió, Erasmus Plus ifjúsági keretéből valósítják meg, melynek következő állomása Lettországban lesz, a jövő év tavaszán.
Közlemény
Tarolt a csíki lány a magyarországi tehetségkutatóban
2016.09.06.
Fotó: a Star Academy Facebook-oldala
Elindult a magyarországi TV2 kereskedelmi csatorna valóságshow-ba oltott tehetségkutató műsora, a Star Academy, melynek az a különlegessége, hogy a hétvégi klasszikus élő show mellé naponta kapnak betekintést a nézők az énekesek életébe – számol be a Székelyhonra hivatkozva a kronika.ro. A műsor húsz énekessel rajtolt, Szőcs Renáta múlt szombaton jutott be az úgynevezett akadémiára Rúzsa Magdi Egyszer című dalával, melyre 94 pontot kapott a zsűritől, továbbá 85 pontot a nézőktől.
A szeptember 3-ai, szombat esti első élő show alkalmával sem okozott csalódást a csíkszeredai lány, ugyanis Jennifer Hudson One Night Only című dalával akkora sikert aratott, hogy a zsűri 98, valamint a nézők 90 pontjának köszönhetően az első helyen végzett, így jövő héten sem kell izgulnia, ugyanis védettséget élvez – írja a Székelyhonra hivatkozva a kronika.ro.
Szokott krumplit vásárolni? Ennek a változásnak örülni fog!
Napi.hu, 2016. szeptember 6.
Szeptember elseje óta mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat. A jövőben többek között nem csak a fajtáról és a származási országról, hanem a jellemző főzési típusról is tájékozódhatnak a vásárlók - jelentette be a Nébih.
Május közepén lépett életbe az étkezési burgonyára vonatkozó rendelet, ami a minőség és a jelölés terén is rendet tesz az ágazatban. Az előírás alól mentesültek azok a tételek, amelyeket még a rendelet hatályba lépése előtt csomagoltak és címkéztek, mostantól viszont már minden kereskedelmi forgalomban lévő csomagoltan és ömlesztve árult burgonyánál kötelező feltüntetni az adatokat - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményében.
A vásárlók ezentúl tájékozódhatnak többek között a termék pontos fajtájáról, származási országáról és főzési típusáról. Kötelező feltüntetni az "étkezési burgonya" vagy "újburgonya" megnevezést is és csomagolt termék esetén a csomagoló és a forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, valamint a gumók minimum méretét.
A főzési típust - az adott fajtának megfelelően- három kategóriába sorolják: "A - saláta (nem szétfővő)", "B - főzni való (kissé szétfővő)" és "C - sütni való (szétfővő)". Az új, egységes jelölés jelentős segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák.
Az információkat a csomagoláson, vagy egy ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Ömlesztve árult burgonya esetén a termék mellett kell jól olvashatóan kihelyezni, tehát az előírás a piacok árusaira is vonatkozik.
Sokan vártak már erre a magyar adatra
Napi.hu, 2016. szeptember 6.
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2016 II. negyedévében 2,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal nőtt.
2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A GDP volumene 1,1 százalékkal nőtt. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza.
2016 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A GDP volumene 2,6 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt.
Termelési oldal:
Az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a legtöbb ágazat hozzáadott értéke - így a közúti járműgyártásé is - bővült. A jelentősebb ágazatok közül a teljesítmény a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásában emelkedett. A feldolgozóipar növekedését továbbra is visszafogta a gép, gépi berendezés gyártása ágazat teljesítménye. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, ezúttal 24 százalékkal, az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13 százalékkal növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,8 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,6 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,2 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,6 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének negatív változása okozott.
A bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi, 2,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az ipar 0,9, a mezőgazdaság 0,4 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,8 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Felhasználási oldal:
A háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mért a KSH. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,1, a közösségi fogyasztásé 2,8 százalékkal bővült.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene stagnált, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, az ingatlanügyleteké, illetve az információ, kommunikációé nőtt.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal csökkent.
A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 0,2 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 989 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,2, az import 6,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,0, a behozatal 6,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi 2,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal lassította a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom összességében 2,4 százalékponttal segítette a gazdasági teljesítmény bővülését.
2016 II. negyedévében az előző negyedévhez képest:
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.)
A pénzügyi, biztosítási tevékenység kivételével az összes nemzetgazdasági ág növekedett. A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2, az iparé 1, az építőiparé 2,9, a szolgáltatásoké pedig 1 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,6, a közösségi fogyasztás 0,3 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,9 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az export 3,4, az import 2 százalékkal nőtt.
2016. szeptember 4., vasárnap
Német belügyminiszter: Nem egyedül Magyarországé a felelősség
MTI, 2016. szeptember 4.,
Egy év távlatából visszatekintve is helyes döntés volt a Magyarországon nyugat felé gyalog elindult menedékkérők befogadása Németországba – mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban, amely abból az alkalomból készült, hogy Angela Merkel kancellár 2015. szeptember 4-én hozott döntést a budapesti Keleti pályaudvartól elindult menedékkérők beengedéséről.
Thomas de Maiziere – aki azon a napon csaknem 40 Celsius-fokos lázzal otthon feküdt – a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban azzal kapcsolatban, hogy miként szerzett tudomást a kancellár döntéséről, elmondta, hogy Angela Merkel személyesen tájékoztatta késő este telefonon.
Arra a kérdésre, hogy meglepte-e a döntés, elmondta: már néhány nappal korábban felmerült a kérdés, hogy nem kellene-e elhozni a budapesti pályaudvarnál rekedt embereket, de akkor még a berlini vezetésben mindenki kételkedve viszonyult az ügyhöz, és nem akartak „precedenst teremteni”.
Azonban „Magyarországon annyira drámaivá vált a helyzet, és az osztrák határ felé elindult menet annyira nagy volt”, hogy Berlin hozzáállása megváltozott. „Az a döntés, hogy ebben a helyzetben segíteni kell, visszatekintve is helyes volt” – mondta Thomas de Maiziere.
„Látványos” magyar bejelentések
Hangsúlyozta, hogy nem a szeptember 4-ei döntés váltott ki „szívó hatást”. Sok tényezőnek volt szerepe, különösképpen a magyarországi határkerítés megépítéséről júniusban tett „látványos bejelentésnek”.
Mint mondta, a szeptember 4. körüli napokban Németországba érkezett menedékkérők már „régen úton voltak”, és a kancellár döntése nélkül is kerestek volna utat maguknak, de tagadhatatlan, hogy a döntés tovább erősíthette a menedékkérők beáramlását.
Ugyanakkor téves az a megfogalmazás, hogy a kancellár megnyitotta a határokat; „ez egyszerűen nem igaz”, hiszen a határok a jogszabályoknak megfelelően nyitva voltak és nyitva is vannak – húzta alá Thomas de Maiziere.
A német belügyminiszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, valóban úgy gondolja-e, hogy Magyarországot terheli a felelősség a történtekért. „Biztosan nem egyedül” Magyarországé a felelősség – tette hozzá.
„Valójában csak visszafogottan szeretném bírálni Magyarországot”, mert „nem felejtem el, hogy kiállt mellettünk 1989-ben és az újraegyesítés során”, és ez „ma is befolyásolja viszonyulásomat” – mondta.
Egyértelmű, hogy a balkáni migrációs útvonal közepén elhelyezkedő Magyarországra földrajzi helyzete miatt nagy nyomás nehezedett és nehezedik még mindig, és több tényező együtthatásaként állt elő az a helyzet, amelyben szeptember 4-én dönteni kellett.
Így „központi probléma volt Görögország magatartása”, hiszen a görög uniós külső határon kellett volna elvégezni a regisztrációt, és fel kellett volna hagyni a menedékkérők továbbterelésének gyakorlatával. Ha mindez megvalósult volna, „Magyarországnak sem kellett volna kerítést építenie” – emelte ki Thomas de Maiziere.
Arra a kérdésre, hogy miért maradt nyitva a német határ, elmondta: a határ lezárásának súlyos következményei lettek volna, és nem csak a gazdaságra nézve, és az intézkedés csak akkor lett volna hatásos, ha a balkáni útvonalon fekvő országok „gyors dominóhatásként” mind követték volna a német példát. Továbbá a határzár miatt olyan „helyzetek” keletkeztek volna a német határ térségében, amelyeket „senki sem akart és a közvélemény nem fogadott volna el”.
A „török módszert” kell alkalmazni
Ezért a berlini vezetés arra a belátásra jutott, hogy inkább a Törökországból Görögországba átkelő emberek számát kell nagymértékben csökkenteni – fejtette ki a miniszter.
Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU politikusa a balkáni útvonal lezárásával kapcsolatban kiemelte, hogy a macedóniai hatóságok intézkedése nem váltott volna ki tartós hatást, ha nem követte volna az EU–Törökország megállapodás. A migrációs útvonal lezárása és az Ankarával kötött megállapodás összetartozik, és a kettő kombinációja révén csökkent tartósan a Törökország felől érkező menedékkérők száma.
Thomas de Maiziere az interjúban a többi között arról is beszélt: ábrándokat kerget, aki azt gondolja, hogy Németország a határ lezárásával elkerülte volna a menekülthullámot, azonban „nem ismétlődhet meg a tavaly őszi és téli helyzet”, a menekültek beáramlását korlátozni kell és még inkább ellenőrzés, irányítás alá kell vonni. Éppen erről szólt a CDU tavaly év végi kongresszusán elfogadott határozat, amely helyreállította a párt egységét.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt előretöréséről azt mondta, egész Európában tapasztalható a „jobboldali populisták” erősödése, és nem a menekültválság az oka annak, hogy Németországban is zajlik ez a folyamat, hanem inkább az elégedetlenség a globalizációval és a modernitással.
Azt is elmondta, hogy Európa sokat tett a görögországi menekültügyi rendszer fejlesztéséért, aminek révén el kell jutni egészen odáig, hogy az uniós tagállamok ismét alkalmazzák a dublini szabályokat Görögországgal szemben, vagyis visszaküldjék azokat a menedékkérőket, akik Görögországban léptek az EU területére. Fontos, hogy a tagállamok közös álláspontot alakítsanak ki ebben a kérdésben és Németország „ne rohanjon előre” – mondta Thomas de Maiziere.
Egyebek mellett hozzátette, hogy az EU–Törökország megállapodás működik, és a „török módszert” kell alkalmazni az EU-ba Észak-Afrikából vezető migrációs útvonal esetében is.
Újra fogadja az összes vonatot a Déli pu.
MTI, 2016. szeptember 3.
Ismét a Déli pályaudvarig közlekednek és onnan is indulnak a vonatok, miután a szakemberek megjavítottak a Kelenföld és a Déli pályaudvar között megrongálódott felsővezetéket.
Kavalecz Imre, a Mávinform sajtóügyeletese az MTI-vel közölte: a menetrend folyamatosan áll helyre.
Korábban a komáromi és székesfehérvári elővárosi vonatok egy része csak Kelenföldig közlekedett és onnan is indult a felsővezeték hibája miatt.
Hosszú Katinka hét aranyig jutott Moszkvában
MTI, 2016. szeptember 4.
A szombati három után vasárnap négy aranyérmet nyert Hosszú Katinka a rövidpályás úszóvilágkupa harmadik, moszkvai állomásán.
A 25 méteres medencében zajló, kilenc viadalból álló, több mint kétmillió dollár összdíjazású széria oroszországi versenyének második napján a háromszoros olimpiai bajnok magyar klasszis a verseny honlapja szerint 100 méter háton (56.08 mp), 400 méter gyorson (4:01.20 p), valamint 100 (57.76 mp) és 400 (4:28.32) méter vegyesen csapott elsőként a célba. Győzelmei mellé szerzett még egy érmet, 100 méter gyorson (52.76) második lett, míg 50 méter pillangón (26.26) negyedikként végzett.
Hosszún kívül is volt magyar győztese a vasárnapi versenynapnak, mégpedig Jakabos Zsuzsanna jóvoltából, aki 200 méter pillangón (2:06.44) bizonyult a leggyorsabbnak. Döntőbe jutott még 400 méter vegyesen és gyorson is, előbbiben harmadik (4:31.98), utóbbiban (4:07.02) ötödik lett.
Negyedikként fejezte be a férfiak 50 méteres gyorsúszását Lobanovszkij Maxim (21.65). A vk-sorozat a hónap végén, Pekingben folytatódik.
Alapszámla, te drága!
http://nepszava.hu/cikk/1104929-alapszamla-te-draga
Népszava 2016. szept 4.
Aligha felelne meg a valóságnak, hogy nagy várakozás előzte volna meg az alapszámla bevezetését, annak ellenére, egy egy évtizede van napirenden. Október közepétől minden pénzintézetnek kötelező lesz ilyen alapszolgáltatásokra alkalmas számlát kínálnia. A konstrukció a jövő évtől kiegészülhet a szociális helyzetet is figyelembe vevő számlával.
Bő egy hónap múlva mindenki nyithat úgynevezett alapszámlát a hazai pézintézeteknél és ennek havi díja legfeljebb 1575 forint lehet. Ha valaki végigböngészi az egyes bankok számlevezetési díjait, akkor ez az összeg rendkívül magasnak látszik. A hazai pénzintézetek ajánlataiban ennél kedvezőbb díjakkal találkozhatunk - mondta lapunk érdeklődésére Czelleng Ádám. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az az eredeti szándék, hogy azokat az embereket is a bankokhoz kössék, akik eddig nem vették igénybe a pénzintézetek szolgáltatásait, az új konstrukció aligha teljesíti. Míg az Európai Unióban hozzávetőleg minden tizedik, addig Magyarországon minden ötödik ember nem rendelkezik bankszámlával. A hozzánk hasonló országokat hívják "alulbankoltnak." A távolmaradás okaként a szakember azt jelölte meg, hogy még mindig sokan tartózkodnak a banki szolgáltatások igénybevételétől. Idetartozik azok jó része is, akik feketén dolgoznak, és zsebbe kapják a fizetésüket. De sokan egyszerűen nem bíznak a pénzintézetekben, a korszerűbb banki szolgáltatásokban, mint amilyen a kártyahasználat vagy az online bankolás. Azokról sem szabad megfeledkezni ugyanakkor, akiktől távol esnek a bankfiókok, illetve azok, akik hónapról hónapra élnek, és az otthon tartott pénzüket a következő fizetésig fel is élik - mondta a kutatásvezető.
Csaknem egy évtizede, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként adott megbízást Várhegyi Évának, a Pénzügykutató Zrt. tanácsadójának, hogy egy bizottság élén tegyenek javaslatot a társadalom pénzügyi kultúrájának fejlesztésére, és a költséges készpénzhasználat visszaszorítására. A szakemberek meg is tették a javaslatukat, amelyet mind az egyes bankok, mind a Magyar Bankszövetség is támogatott. A most megjelent rendeletig azonban nem történt semmi. A gyorsabb előrelépést lassította a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás bankellenes hangulata is.
Néhány bank ajánlatai között most is megtalálható az "alapszámla", ám ezek eltérnek a szeptember 18-ától hatályos rendeletben leírtaktól, amely már az összes lakossági számlát vezető hitelintézetet kötelezi arra, hogy egységes szabályok alapján hozzanak létre alapszámla terméket. (Például egyetlen bankhoz sem kötődik majd a 24 jegyű számlaszám.) Az alapszámla megnyitását nem szabad majd más termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötni, és bárki igényelheti, aki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, a számlanyitásért díjat, jutalékot, költségtérítést kérni nem lehet majd.
A számla szolgáltatásai: az eddig általában csak díjfizetés ellenében igénybe vehető átutalási/csoportos beszedési megbízásokból havonta négy, összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben ingyenes lesz. A bankkártyával legfeljebb havi két készpénzfelvétel ATM-nél 150 ezer forintig, vagy bankfiókban legfeljebb 50 ezer forintig díjmentes lesz. (Csak az utóbbi mondható újdonságnak.) Így az alapszámla összes havidíja, költsége havonta - a bankkártyával együtt - nem haladhatja meg az előző év bruttó minimálbérének 1,5 százalékát,- azaz idén az 1575 forintot. A bankok többségénél ennél kisebb 200-500 forintos a számlavezetési díj, rendszeresen befolyó, meghatározott minimális összegű jövedelem felett! Ha figyelembe vesszük az általában ötezer forintnál nem drágább éves kártyadíjat, akkor is költségesnek látszik az alapszámla.
Vagyis a jelenlegi konstrukció nem oldja meg az olcsóbb bankolás igényét. Ugyanakkor egy másik kormányrendelet szerint 2017. január 1-ig a szociális alapú díjmentes alapszámla konstrukcióját is ki kell dolgozni, ami talán ez betölti azt a szerepet, amit ennek a konstrukciónak szántak.
Bonta Miklós
Merkel veresége - Megelőzte pártját a szélsőjobboldal
Népszava 2016. szept 4.
Angela Merkel 2005 óta tartó kancellárságának egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el vasárnap: a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban megrendezett választáson ugyanis pártja, a kereszténydemokrata CDU csak a harmadik helyre szorult a szociáldemokrata SPD, továbbá a jobboldali radikális Alternatíva mögött (AfD). A Spiegel internetes kiadásán olyan vélemény is napvilágot látott, amely szerint ez már a vég kezdete lehet Merkel számára.
Ami az eredményeket illeti, Erwin Sellering miniszterelnök szociáldemokratái SPD 30,2-30,4 százalékot értek el, az AfD 21-21,4 százalékot kapott. A CDU csak 19 százalékot szerzett, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. A Balpárt 12,6-ot szerzett, a Zöldekre viszont az előzetes közlések szerint öt százalék voksolt, egyelőre még kérdéses, hogy bejutottak-e a tartományi parlamentbe.
Katarina Barley, az SPD főtitkára elégedetten értékelte pártja szereplését a ZDF-ben. „Örülünk annak, hogy a legerősebb párt maradtunk, megérdemelte ezt Erwin Sellering”. A tartományi kormányfő 2008 óta látja el a tisztséget. Barley egyelőre nem beszélt arról, mely pártokkal lépjenek koalícióra, mint fogalmazott, több lehetőség is szóba jöhet.
A tartományban jelenleg nagykoalíció irányít, kérdéses azonban, hogy a CDU gyenge eredménye után a kereszténydemokraták egyáltalán kívánnak-e a kormányban maradni, vagy inkább ellenzékbe vonulnak. Sellering sem szállt síkra a a nagykoalíció folytatása mellett.
Az AfD lelkesen ünnepelte az eredményt. A bevándorlásellenes párt vezetője, Frauke Petry szerint Angela Merkel szűkebb pátriájában szenvedett súlyos vereséget. Egyben arra utalt, az AfD lépes lenne kormányzati pozíció betöltésére, s „felelősséget vállalna a polgárok sorsa iránt. A választók nem bíznak többé a néppártokban” – értékelt.
R. T.
Szívbarát mofetták és gyógyvizek
Kádár Hanga | 2016.08.28
Kovásznát a Berecki-havasok sűrű, nyurga fenyői őrzik, a ropogósan friss levegőben sós és vasas borvíz hideg illata terjeng. A háromszéki város ma már nem csak ásványvizeinek köszönhetően pezseg.
A főtéren megtekinthető, egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán maradéka időnként még ma is felbuggyan, bár a Pokolsárnak nevezett természeti látványosság rég nem jelent veszélyt a város lakóira. Kezeléseivel a pezsgő település sokkal inkább egészségügyi hasznot nyújt, semmint félelmet kelt a lakókban és visszatérő látogatóiban
A gyógyító vizek városa
A Kárpát-kanyarban fekvő település a város patakja mellett a kékes-zölden derengő Tündérvölgy alatt nyúlik el kilenc kilométer hosszan Kézdivásárhelytől 15 kilométerre déli irányban. Vannak, akik ma is az ezer borvíz forrásaként emlegetik a megyenévadó helységet, amelyet a történelem már a 16. század közepétől jegyez. A városban számos forráskút található: a központban a Kőrösi Csoma Sándor Líceum épülete mellett, illetve a parkban lehet szabadon inni a természetes ásványokban gazdag borvizekből. Fürdőzésre használva a kovásznai gyógyvíz mozgásszervi tünetek enyhítésére jó, elfogyasztva az emésztőrendszer betegségeit lehet kezelni vele. A különböző források vizei enyhén szénsavasak, só- és vastartalmuk változó. A helyi orvosok az ér- és idegrendszeri rendellenességek, illetve a magas vérnyomás kezelésére ajánlják. Ezek a vizek szolgálták a városhoz tartozó szomszéd falu, Csomakőrös világhírű szülöttjének, Kőrösi Csoma Sándornak az egészségét, de Kovászna több személyiségének is, többek közt Ignácz Rózsa írónak, Kádár László Afrika-kutatónak és Olosz Ella textilművésznek.
Szívgyógyászati gázfürdő
A Kovásznára látogatók nem csak a gyógyforrások miatt keresik fel a települést. Az egész évben jó turistaforgalom a gyógyhatású gázfürdőknek és az egyszerre üdülést és egészségügyi kezelést biztosító üdülőközpontnak köszönhető. A fürdőélet már az 1880-as években elkezdődött, s bár az egykori központi strandról ma már szinte semmi sem árulkodik, a mofetták népszerűsége mégsem csökkent az évek során. Meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva a gázfürdőkben többek között az érrendszeri, az idegrendszeri és a mozgásszervi betegségeket kezelik.
Bár 2013-ban és 2014-ben csökkent a látogatók száma, tavalytól a statisztikák újra növekedést mutatnak: 2015-ben mintegy 1300 személy használta ki a kovásznai gyógykezelési lehetőségeket. A kilenc szállodán kívül – amelyek gyógymasszázs és fitneszszolgáltatásokat is nyújtanak –, nyolc panzióban szállásolják el az odaérkezőket, de számos családi házban is adnak ki szobát az igénylőknek.
A szívgyógyászati központ magasan a város felett, fenyőillatú környezetben fekszik. Az alapítója, dr. Benedek Géza nevét viselő intézmény az ország legnagyobb kardiológiai rehabilitációs központja, amely ötvenhat éve fogadja a gyógyulni vágyókat. A létesítmény 100 négyzetméternyi területen és 220 köbméter mélyen elhelyezkedő gázfürdője világviszonylatban is jelentős gyógyászati lehetőséget biztosít, a napi átlagos 450–500 kezelésnek köszönhetően már számos beteg hagyta el elégedetten a fürdővárost.
Arculattuning és wellnessálmok
Gyerő József polgármester lapunknak elmondta: szeretnék még jobban fellendíteni a városkában a turizmust, ezért ősszel a balneoklimatikus üdülőhelyek infrastrukturális fejlesztésére kiírt pályázattal szereznének pénzt az újabb beruházásokhoz.
„A Regionális Operatív Program 7.1. tengelyén kiírt pályázat keretében tizenegy utcában az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, a közvilágítást és az útburkolatot szeretnénk felújítani. A pályázatokat már előkészítettük, az önkormányzat pedig bízik a sikerében” – magyarázza a polgármester. Az elmúlt hónapokban a szomszéd falvakkal, községekkel összekötő mezőgazdasági utakat javították meg, jelenleg a turisták által közkedvelt Tündérvölgyben cseréltek padokat és szemeteskosarakat. Az egészségügyi szolgáltatások mellett Kovászna arculatára is vigyáznak, a központban található parkokban hamarosan szintén új padokon pihenhetnek a látogatók.
A város önkormányzatához tartozó Csomakőrösön ivóvizet vezetnek be, utána pedig a szennyvízcsatorna-hálózat következik. „Az új közbeszerzési törvény jelentősen megnehezíti munkánkat, hiszen ma már egy golyóstoll beszerzéséért is dokumentáció kell” – magyarázza a lassú előrehaladás okait Gyerő József. A bürokratikus időelhúzódás miatt nem tudnak a tervezett tempóban előrehaladni a munkálatokkal, emiatt a már megnyert pályázatok esetében is minden tolódik.
Kovásznán azonban nemcsak a közművesítéssel vannak gondok, hanem a turisták rendelkezésére álló szállók is szűkösnek bizonyultak az utóbbi időben. Nyaranta előfordul, hogy a kereslet meghaladja a város szállodai kínálatát. Akiknek az ország különböző részeiből az egészségügyi biztosító kezelési jegyet adott, kénytelenek ősszel vagy télen bejelentkezni Kovásznára, mert a kezelésre is jogosító nyári szállások elfogytak. A polgármester szerint ezen a téren is új beruházásokra van szükség. „Bár ez egyelőre még nem jelent konkrét tervet, de egyértelmű, hogy modern wellness- és gyógyfürdőközpontot szeretnénk kialakítani Kovásznán” – vázolja a polgármester a városvezetés hosszú távú elképzeléseit, amelyekhez EU-s pályázatokkal szeretnének pénzt szerezni.
Erős székely télre várnak
A 2011-ben épített sípálya az elmúlt télen nem hozta az elvárt forgalmat, igaz, ebben elsősorban a rossz időjárás volt a ludas. „Bár a szokatlan csapadékhiány miatt 2015-ben nem tudtuk működtetni a pályát, az önkormányzatnak is korszerűsítenie kell ezt a szolgáltatási lehetőséget. Digitalizált beléptetési rendszerre, új hóágyúkra és taposógépre lenne szükség, ezek beszerzése azonban az árak növekedéséhez vezet majd”. A polgármester szerint a versenyképes áraknak köszönhetően a tavalyelőtti forgalom pozitív eredményeket hozott. Ha jó lesz az idei tél, a sípálya újabb vendégsereget vonz majd Kovásznára.
A fejpántbotrány mára letűnt
Alacsony érettségi minősítése miatt újra a nyilvánosság elé került az a kovásznai román diáklány, aki 2013. március 15-én román trikolór fejpánttal demonstrált a helyi magyar közösség ünnepsége ellen. A város interetnikus viszonyairól szólva Gyerő József elmondta: a fejpánt-botrány és az általa kiváltott hangulat nem jellemzője a városnak. „Tekintetbe véve a nemzetiségi arányokat, elfogadhatónak tartom a város román–magyar viszonyát” – véli a tisztviselő. A helyi önkormányzat ülésein azonban nem felhőtlen a kapcsolat a román és magyar képviselők között, de a polgármester szerint a város jólétét és fejlődését érintő problémákban teljes az egyetértés. A mintegy tízezer lakost számláló településen ma nagyjából 3300 román és 6600 magyar ajkú ember él.
Ahol a kultúra is pezseg
A helyi kultúra lelassult tempóját a 2012-ben felavatott Művelődési Központ változtatta meg: a városkába eljutó új programok és előadások révén új szakasz kezdődött Kovászna művelődési életében. „A kolozsvári Bogdán Zsolt színművész Ady-estje telt házas volt mind a diák-, mind a felnőttelőadáson, de Rákász Gergely magyarországi orgonaművészt is sikerült meghívnom koncertezni” – magyarázza eredményeiket Czilli Balázs kultúrigazgató. A városkában fellépett a nemzetközi sikereknek örvendő Osonó Színházműhely, és a kézdivásárhelyi Városi Színház tagjai is rendszeresen tartanak vendégelőadásokat. A palettát színesíti a bábszínház, a román és magyar szinkronos filmek vetítése, de a helyieknek saját amatőr színtársulatuk is van: a Pódium színjátszók, illetve a diákok színi csoportja.
Kovászna a turistáknak és helyieknek egyaránt megpróbál kikapcsolódást biztosítani a kulturális eseményekkel. Folyamatosan megtekinthető a Csoma Sándor- és kézművestárlat, a fiataloknak rendszeres gitár- és rajzkört szerveznek, illetve a kézműves klub mellett számos állandó családi program is zajlik a városban. „Idén a városnapokat szeptember elseje és negyedike között szervezik meg. A hagyományos kézműves vásár mellett,többek közt a Bikini, Bon Bon, Bagossy Brothers és Boney M. koncerteken szórakozhat a közönség. A városi banzáj után pedig a Magyar Filmnapokra terveznek újabb vetítéseket.
Turisztikai desztináció-menedzsment Hunyad megyében A kézfogás és a kapavágás hiányzik
Gáspár-Barra Réka 2016. szeptember 04.
Retyezáti üdülő. Csodás vidék, csodás menedékházak. Kár, hogy a fejlesztési szándék csak a kerítésig tart
Ismét bukaresti ukázra trombitálták össze a múlt hét derekán a Hunyad megyei turizmusban érdekelt nagyobb vállalkozókat, intézményeket. Utóbbiak képviselői a tapasztalatból fakadó nemtörődömséggel jelentek meg a megyeház nagytermében. Hiszen az eddig elhangzó nagy megyei turisztikai tervek szinte mindig politikai tőkekovácsolás vagy pénzmosások paravánjának bizonyultak. Előfordulhat: a mostani kezdeményezés sem lesz egyéb, bár az eredeti ötletként bemutatott turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) a világ számos országában (többek közt Magyarországon is) igen hatékonyan működik. A meglehetősen bonyolultnak tűnő fogalmat Anca Pavel-Nedea, az Országos Turisztikai Hatóság elnök asszonya mutatta be, egyszerű példákkal illusztrálva a TDM lényegét, illetve hasznát.
A fogalom gyakorlatilag az egyes turisztikai célpontok fejlesztéséről és összehangolt kínálatáról szól. Vajdahunyadon például évről évre elhangzik a büszke kijelentés, hogy újra emelkedett a középkori várat látogató turisták száma. De arról nem szól a fáma, hogy az említett, valóban több tízezer látogató alig másfél-két órát tölt a városban és a várbeli látogatást követően szinte menekül a lehangoló látványú vidékről. Pedig bőven volna még látnivaló akár Hátszeg, akár Déva irányában, sőt Vajdahunyadon is, csak épp fel kellene ezeket fedezni, kiépíteni, fejleszteni és vonzó néven meghirdetni. Erről szól gyakorlatilag a desztináció-menedzsment: felkutatni egy-egy térség (desztináció) értékeit, majd termékképessé fejleszteni, kialakítani a különböző célcsoportoknak szánt termékcsomagokat és ezeket beépíteni az illető desztinációba, ami a fenti példánk esetében lehetne a „lovagvárak földje” vagy éppen a „kohók földje”. A turisztikai menedzselés utolsó és egyben legfontosabb lépése a desztinációba épített termékek értékesítése lenne. E folyamat megvalósításához elsősorban komoly szakértelem és összefogás szükséges, illetve frappáns turisztikai márkanevek, melyek mögött valós értékek és színvonalas szolgáltatások állnak – hangsúlyozta a turisztikai hatóság elnök asszonya.
A találkozó résztvevői nagy egyetértésben bólogattak az elhangzottakra és rögtön megszületett a döntés, hogy Hunyad megye szintjén is megalakítják a TMD intézményét. Kérdés, hogy mennyire lesz ez életképes, hiszen a helyi turisztikai vállalkozók, intézmények ismét egy fentről irányított struktúrába kellene beépüljenek. A működő TMD-k viszont szerte a világon önszerveződésen, az érdekelt felek szabad akaratú összefogásán alapulnak. Hunyad megyében a Hátszegi-medencében tapasztalni ilyen jellegű törekvést, bár a hatékony desztináció-menedzsmentnek túl kell lépnie egy-egy kistérség vagy akár megye határát. Erdélyi szinten jó példa erre a székelyföldi turisztikai klaszter, mely Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesületek kezdeményezésére jött lére. Eredetileg Pro Turismo Terrae Siculorum néven kívánták bejegyezni a desztináció-menedzsmenttel foglalkozó szövetséget, de a bíróságon kifogásolták a Székelyföldre utaló megnevezést, ezért turisztikai klaszterként kezdte el működését és már tavaly meghatározta a térség 11 turisztikai aldesztinációját, melyek közül némelyikhez márkaneveket is társítanak, mint a Kúriák vagy Székelykapuk földje. Dél-Erdélyben bőven akadna hasonló értékű turisztikai desztináció, csak éppen túl kéne lépni a nemzeti ideológia berögződésein és a dák várak, illetve római emlékek mellett az elmúlt ezer év valós értékeire (Hunyadi János, Bethlen Gábor, Dávid Ferenc, Kuun Géza, Nopcsa Ferenc, Torma Zsófia emlékezetére, Kőműves Kelemen balladájára stb.) építeni a kultúrturizmust. A hegyvidéki, illetve faluturizmusban pedig jelentős összefogásra lenne szükség az infrastruktúra kiépítésére. Az általunk csodált nyugat-európai üdülők többségében ugyanis nem állami vagy uniós támogatással épültek az utak, víz- és csatornarendszerek, hanem helyi összefogásból, néha akár közmunkával. Ilyen egyszerűen kezdődik tehát a hatékony turisztikai desztináció-menedzsment!
Csapás Merkelre: legyőzte a menekültellenes kispárt a saját hazájában
MTI 2016. szeptember 4.
Németországban a szociáldemokrata párt (SPD) végzett az első helyen, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig a berlini vezetés menekültpolitikáját élesen bíráló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt mögé szorult a vasárnapi mecklenburg-elő-pomerániai tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első becslések szerint.
Az AfD a nagy előretörő
Az AfD első alkalommal indult a Landtag-választáson, és az országos köztelevíziók (ARD,ZDF) megbízásából készült eredménybecslések alapján a szavazatok 21-21,5 százalékát szerezte meg, ami 17 helyet jelent a 71 tagú schwerini Landtagban. A 2013-ban alapított párt így a kilencedik tartományban kerül be a helyi törvényhozásba a 16 tartományból álló Németországban.
Az SPD a szavazatok 30-30,5 százalékával végzett az első helyen, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2011-ben tartott választáson szerzett 35,6 százalékhoz képest, de a szavazás előtti közvélemény-kutatásokban mért 28 százaléknál jobb eredmény. A CDU nagyobbik koalíciós partnereként 2006 óta kormányzó szociáldemokraták 24 helyet szerezhetnek a Landtagban.
A CDU a becslések alapján az SPD és az AfD mögé, a harmadik helyre szorult, a szavazatok 19-20 százalékát szerezte meg eddigi legrosszabb eredménye, a 2011-es 23 százalék után. Ez 16 képviselői helyet jelenthet a tartományi gyűlésben.
A CDU támogatottsága így új történelmi mélypontra süllyedt Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a pártelnök-kancellár szűkebb politikai hazájában; Angela Merkel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson 1990 óta mind a hét alkalommal Mecklenburg-Elő-Pomerániában szerzett mandátumot, a tartomány északi, tengerparti térségében fekvő egyik egyéni választókerületben.
A CDU még soha nem végzett az AfD mögött tartományi vagy egyéb választáson.Ugyanakkor az SPD-CDU koalíció a becslések alapján fennmaradhat, a két párt 40 képviselő támogatására támaszkodó kormányt alakíthat a schwerini Landtagban, ahol legkevesebb 36 képviselő támogatása szükséges a többséghez.
A negyedik helyen a Baloldal végzett 12,6 százalékkal, a 2011-ben szerzett 18,4 százalék után. A Zöldek támogatottsága a 2011-es 8,7 százalékról a bejutási küszöb szintjére, 5 százalékra süllyedt, egyelőre bizonytalan, hogy megőrzik-e képviseletüket. Amennyiben ez nem sikerül, Mecklenburg-Elő-Pomeránia lesz az egyetlen tartomány, ahol a Zöldek nincsenek jelen a helyi törvényhozásban.
A széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) a 2011-es 6 százalék után 3,4 százalékot szerzett az eredménybecslések szerint, vagyis kiesett a Landtagból. Amennyiben a hivatalos végeredmény is 5 százalék alatt lesz, az NPD egyetlen tartományban sem rendelkezik majd képviselettel.
A választási részvétel 60,9 százalékos volt, nagymértékben emelkedett a 2011-es 51 százalékhoz képest. Az eredménybecslések alapján az újonc AfD-t leszámítva az összes párt támogatottsága csökkent.
Első értékelések
Frauke Petry, az AfD társelnöke Schwerinben az urnazárás utáni első nyilatkozatában a ZDF-nek azt mondta, a párt sikere jól mutatja, hogy a "zsugorodó egykori nagy néppártok" - a CDU és az SPD - elveszítették a kapcsolatot a választókkal. Ezt jelzi az is, hogy az AfD sok olyan embert mozgósított, akik korábban nem vettek részt a Landtag-választáson.
Az eredményben nagy szerepe van Angela Merkel "katasztrofális menekültpolitikájának" - mondta Frauke Petry, hozzátéve, hogy az AfD súlyos csapást mért a kancellárra a saját "törzstartományában", és az eredmény már azt a kérdést is felveti, vajon meg tudja-e őrizni egyéni mandátumát a 2017-es Bundestag-választáson. Az AfD társelnöke azt is elmondta, hogy pártja ellenzéki szerepre készül a tartományi gyűlésben.
A CDU főtitkára, Peter Tauber a párt berlini székházában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai kormány kiváló munkát végzett, a választók jelentős részét azonban nem ez mozgatta, hanem az, hogy kifejezésre juttassa elégedetlenségét a menekültválság kezelésével kapcsolatban. Van azonban egy mélyebb oka is a választási eredményeknek, mégpedig az emberek egy részének félelme a "leszakadástól". Ez az aggodalom annak ellenére jelentkezik, hogy az ország újraegyesítése óta Mecklenburg-Elő-Pomeránia is sokat fejlődött, és ezek az eredmények nincsenek veszélyben.
Egyetlen pártnak sem sikerült eloszlatni ezt a félelmet, és egyetlen párt sem tudott nyugalmat, bizakodást sugározni, ennyiben "mindenki veszített" - mondta a CDU főtitkára. Hangsúlyozta: a jövőben jobban el kell magyarázni, hogy a politika mit miért tesz és miként halad előre az emberek gondjainak megoldásában.
Az AfD nem is törekszik a gondok megoldására, "csak szítja a tiltakozást, játszik a félelmekkel, és fellépésével, nyelvezetével szalonképessé tesz szélsőjobboldali nézeteket" - tette hozzá Peter Tauber.
Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke a párt berlini székházában tett nyilatkozatában hangsúlyozta: mecklenburg-elő-pomerániai választás után az a kérdés, miként lehet gondoskodni arról, hogy az emberek "dühe és elbizonytalanodása" ne az AfD-nek adjon felhajtóerőt. A politikának biztonságot kell nyújtania az embereknek, méghozzá nemcsak védelmet a bűnözés és a terrorizmus ellen, hanem szociális biztonságot is, ezért a szövetségi kormányt alkotó koalíciónak - a CDU/CSU pártszövetségnek és az SPD-nek - ki kell dolgoznia egy "szolidaritási paktumot", amely a többi között nyugdíjminimum bevezetéséről szól - mondta Sigmar Gabriel.
Az AfD-ről röviden
Sorozatos választási sikereket zsebelhetett be idén az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német párt, amely 2013-as alapítása óta mélyreható változásokon ment keresztül, és az euró helyett ma már a menekültek ellen folytat harcot.
A mecklenburg-elő-pomerániai tartományi törvényhozási (Landtag-) választái eredmény alapján (számos más tartományban aratott sikere és a Szász-Anhaltban megszerzett 24 százalékos rekordtámogatottság után) a 16 tartományi parlamentből immár kilencben számolni kell az AfD jelenlétével.
Bár a párt támogatottsága különösen az egykori szocialista Kelet-Németország kevésbé prosperáló térségeiben szembeszökő, az ország nyugati részében is komoly eredményeket tudhat magáénak: Baden-Württembergben például 15 százalékot kapott a márciusi választásokon.
A három évvel korábban Bernd Lucke hamburgi közgazdász professzor által alapított tömörülésnek sok, a hagyományos pártokból kiábrándult szavazót sikerült átcsábítania soraiba. Bár az euróválságot övező csalódottságot meglovagoló párt 2013-ban még nem jutott be a német parlamentbe (Bundestag), 2014 májusában már hét képviselőt delegált az Európai Parlamentbe, és a tartományi választásokon is jól szerepelt.
A Lucke és az erőteljesen nacionalista irányvonalat képviselő Frauke Petry közötti hatalmi harc azonban sokat elvett a fiatal párt erejéből és lendületéből. Petry 2015 júliusában aratott esseni kongresszusi győzelme után azonban a párt erőteljes jobb kanyart vett, és az új irány tovább erősödött Merkel menekülteket pártoló politikájával szemben.
Mintegy egymillió menedékkérő Németországba érkezése után a meghökkentő kijelentéseiről ismertté vált Petry asszonynak sikerült jelentősen növelnie pártja támogatottságát az iszlám- és bevándorlás-ellenes retorikájával. Hozzá köthető például az a kijelentés, hogy a német rendőrség, ha kell, fegyverrel tartóztassa fel a migránsokat a német határon. Mindezek ellenére az AfD visszautasítja a szélsőjobboldali jelzőt, és inkább konzervatívként vagy "jobboldali liberálisként" határozza meg magát.
Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár már nem ilyen elnéző velük szemben, és a nácikhoz hasonlítja őket. "Mindent, amit mondanak, már hallottam egyszer, méghozzá a saját apámtól, aki utolsó leheletéig náci maradt" - mutatott rá Gabriel.
De az AfD-gőzhengernek semmi sem állhat útjába, és ezt az ország legkomolyabb politikai közvélemény-kutatása, a DeutschlandTrend is igazolja.Míg 2015-ben a szavazóknak pusztán 4 százaléka adta volna voksát az AfD-re, 2016 szeptemberében ez az arány már 14 százalékon áll. Mindössze egy évvel a parlamenti választások előtt a populisták a harmadik legnagyobb politikai erővé válhatnak a CDU és az SPD után.
Megfosztották doktori címétől Opreát
2016. szeptember 02.
Aláírta a tanügyminiszter Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes, volt belügyminiszter doktiri címének visszavonását.
Az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács még augusztusban állapította meg, hogy Oprea doktori dolgozata plágium. A döntést Oprea megfellebbezte, ám ezt elutasították.
Oprea ellen egyébként csütörtökön gondatlanságból elkövetett emberölés miatt is eljárást kezdeményeztek. (hírszerk.)
Bende Sándor került a Gyergyószéknek járó képviselői befutó helyre
2016. szeptember 02.
Bende Sándor kerül a Gyergyószéknek járó befutó helyre az RMDSZ képviselői listáján. Bende ma leelőzteMoldován József jelenlegi képviselőt a rangsoroló ülésen - tudtuk megKovács Pétertől, az RMDSZ ügyvezető elnökétől, kampányfőnöktől. Az első helyezett személyéről péntek délután döntött a Gyergyószéki RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT).
Hargita megyében az RMDSZ mindhárom területi szervezete saját rangsoroló ülést szervez, ahol a TKT-tagok megállapítják, ki kerül a területi szervezetnek szánt befutó helyre.
Hargita megyében Korodi Attila és Tánczos Barna jelezte indulási szándékát a képviselői illetve a szenátori listán. Mindketten a csíki RMDSZ jelöltjeként szeretnének az őszi választásokon indulni. Ugyancsak ebben a csapatban indul ősszel újabb mandátumért Kelemen Hunor szövetségi elnök is. Udvarhelyszéken egyelőre Verestóy Attilajelezte, hogy amennyiben felkérik, indul egy újabb szenátori mandátumért.
Hargita megyében négy képviselői és két szenátori mandátumot szerezhet az RMDSZ, az ötödik képviselői hely billegő helynek számít, amit csak jó mozgósítás mellett jöhet be. A szokásjog szerint a gyergyóiak és az udvarhelyszékiek egy-egy befutó képviselői helyet, a csíkszékiek pedig két képviselői helyet kapnak. A két befutó szenátorjelölti helyen csíkszék és udvarhelyszék osztozik.
Szerdán a kormány hivatalosan is december 11-re tűzte ki a parlamenti választások napját. (hírszerk.)
Jakab István is indulna szenátornak Maros megyében
Kertész Melinda 2016. szeptember 02.
Izgalmasnak ígérkezik a rangsoroló ülés Maros megyében. Jakabbal együtt legalább öten méretkeznek meg a két megszerezhető szenátori hely egyikéért.
Újabb személy jelentette be, hogy indulna a parlamenti választásokon Maros megyében, az RMDSZ szenátori listáján.Jakab István, a Környezetvédelmi Alap vezetője a Transindexnek elmondta: azért indulna, mert úgy gondolja, hogy a közgazdaság, a közigazgatás terén az elmúlt 15 évben felhalmozott tapasztalatát sikeresen a közösség szolgálatába tudná állítani és szaktudása hozzásegíthet ahhoz, hogy egy jó szenátor legyen.
„Dolgoztam a pénzügyminisztériumban, a fejlesztési tárcánál és most a Környezetvédelmi Alapnál tevékenykedek. És az utóbbi négy évben Brüsszelben dolgoztam, tehát van rálátásom az uniós gazdaságpolitikára és van egy bizonyos EU-s tapasztalatom” - nyilatkozta.
Maros megyében csak egy szenátori hely számít biztos befutónak az RMDSZ számára, de megfelelő mozgósítás mellett a második helyet is elnyerheti a szövetség. Eddig Novák Csaba Zoltán indulásra való felkérése volt hivatalosan bejelentve, emellett Balogh József, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke is jelezte indulási szándékát. Információink szerint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Kozma Mónika, a Maros Megyei Tanács elnökének tanácsosa – aki egyébként korábban képviselőnek készült – is indulna egy szenátori mandátumért.
Míg előbbi személyek többé-kevésbé ismertek helyi szinten és már egy ideje járják a falvakat, a támogatás reményében felkeresve a polgármestereket, Jakab István kevésbé közismert a megyében. Ezzel kapcsolatosan elmondta, az utóbbi időben ő is próbálta járni a vidéket és megpróbált támogatást szerezni. Szerinte a rangsoroló ülésen mindenkinek megvan az esélye. Véleménye szerint Maros megyében a második hely is ugyanolyan fontos, mint az első. „Remélem, hogy nekem olyan támogatottságom lesz, hogy az első két hely valamelyikén én is ott leszek” - mondta Jakab.
Arra a kérdésünkre, hogy ki támogatja az indulását, nem adott egyértelmű választ. Azt mondta, többen mondták, hogy jó lenne indulnia, hiszen egy más profilt képvisel, mint az eddigi indulók.
Jakab István 1973-ban született Marosvásárhelyen. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd több magiszteri képzésben is részt vett. 2005-től egy évig államtitkár volt a pénzügyminisztériumban, majd a fejlesztési minisztérium keretében igazgatói tisztséget töltött be. 2010-2012 a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság vezetőjeként, beruházások menedzsmentjével és a vízgazdálkodási munkálatok felügyeletével foglalkozott. 2012 és 2016 között Brüsszelben dolgozott, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságnál (EFCIN), a Nyugat-Balkán és Törökországért felelős osztály és a Globalizáció, kereskedelem és fejlesztési osztály vezetőjeként. Idén áprilisban nevezték ki a Környezetvédelmi Alap élére.
BRASSAI ZSOMBOR AZT ÁLLÍTJA, HOGY EMANCIPÁLT NŐK NÉLKÜL KÖNNYEBB LENNE AZ ÉLETE
KERTÉSZ MELINDA - AUG 30, 2016
Nem szó szerint, de kezdjük az elejéről. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke. Azt rebesgetik róla, hogy egy szenátori hely megpályázására készül és úgy látszik, enyhén irritálva érzi magát a nők térnyerése által. Múlt vasárnap, Marosvásárhelyen ezt egyértelművé tette, amikor egy verbunkversenyen egy olyan mondatot engedett meg magának, ami szerintünk bőven kimeríti a hímsovinizmus fogalmát.
A Népújság beszámolója szerint Brassai a harmadik alkalommal megszervezettMaros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) erdélyi legényes- és verbunkversenyén került mikrofon közelbe. A lap beszámolója szerint Brassai beszédében elmondta, hogy remek ötletnek tartja a verbunkversenyt, mert így a résztvevők megmutathatják a férfias virtus egyik rendkívüli esztétikai kifejeződését.
„Sajnos, manapság már nem igazán egyértelmű, hogy különbség van a férfi és a nő között. Akár a szakmákat, akár a társadalmi szerepeket nézzük, ezek a dolgok kezdenek összemosódni. A verbunk talán az egyetlen olyan megnyilvánulás, ahol nem kell attól tartani, hogy a nők ezt is le akarják nyúlni. Verbunkozó lányokat ugyanis még nem láttam, és nem is akarok ötletet adni” – idézi a Népújság a politikust, aki állítólag mindezt mosolyogva mondta.
Megint az a fránya humorérzék-hiány, de valahogy nem tudunk vele együtt derülni eme szellemes meglátásán. Azonban a hímsovinizmuson túl ez az elejtett mondat talán inkább Brassai személyes frusztrációit sejteti. Ugyanis a korábbanképviselőnek jelentkező Kozma Mónika ma már inkább a szenátori listán indulna. Brassai olvasatában: le akarja nyúlni a helyet előle. Így Brassainak nem elég, hogyNovák Csaba Zoltánnal, de még egy nővel is meg kell majd méretkeznie, ráadásul egy olyan nővel, aki az RMDSZ magasabb szféráinak támogatását élvezi. Brassai ugyanakkor ezt nem mondhatja el magáról. Teljesen logikus, hogy visszaküldené a patriarchális rend által megszabott, évszázados korlátokat feszegető nőket oda, ahol szerinte a helyük van (valószínűleg a konyhára gondolt, de most inkább nem spekulálok). Úgy biztosan sokkal könnyebb lenne az élete.
In memoriam Kósa Csaba
2016. augusztus 30.
Botrányosan szűkszavú és szenvtelen, alig pár soros hírben tudósított arról a magyarországi sajtó, hogy váratlanul meghalt Kósa Csaba író, publista, közéleti személyiség, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke.
A 73 éves újságírót – a lakosság segítségét is kérve – a múlt kedd óta kereste a rendőrség, a férfi ugyanis hétfőn eltávozott velencei (Fejér megye) otthonából, de nem tért haza, és életjelet sem adott magáról. Tragikus haláláról nem tudni részleteket, vélhetően baleset vagy önkezűség vezetett váratlan halálához.
Kósa Csaba 1992-es megalakulása óta volt a „szocialista” MÚOSZ polgári alternatívájaként létrejött Magyar Újságírók Közösségének elnöke, egy tíz évvel ezelőtti lemondásáig, ami után rövid ideig tiszteletbeli elnöke volt a szervezetnek, majd újból a vezetője, mostanig.
1943-ben született Esztergomban, de Vas megyében nőtt fel, a középiskolát Budapesten végezte, jogot tanult, majd az ELTE-n szerzett meg magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát. Újságírói pályáját az Esti Hírlap szerkesztőségében kezdte vidékjáró riporterként, 1974-ig. Ekkortól 1977-ig a Népszava munkatársa volt, majd a Hétfői Híreké. 1980-tól folyóiratok és irodalmi mellékletek szerkesztője volt, a rendszerváltás után a Magyar Fórum főszerkesztője, 1994-tól 2000-ig pedig a Magyar Tollé. 1990 óta vett részt az újságíróképzésben, 1996-ban főiskolai docens lett.
Alapító tagja volt az 1985-ben új életre kelt Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságnak, később ennek a választmányi elnöke. 2008 óta az újraindult a Somogy című folyóirat főszerkesztője Indulása óta heti tárcaírója a Magyar Katolikus Rádiónak.
Első irodalmi publikációi az Életünk című folyóiratban jelentek az 1960-s években, első regény 1979-ben. Pályafutása során több száz publikációja jelent meg, folyóiratokban, antológiákban, napi és hetilapokban. Próza-, publicisztika- és esszéköteteinek száma a harmincat is meghaladja.
Putyin a magyar-román határ módosításáról beszélt
2016. szeptember 4.
Alaposan ráijesztett a románokra Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egy hétvégi interjúban arról beszélt: ha valaki fel akarja vetni a második világháború után meghúzott határok kérdését, akkor a magyar-román határ ügyére is ki kell térni. A vezető román médiumok zöme hüledezve számolt be a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúról.
Az orosz elnöki hivatal honlapjára pénteken fölkerült interjúban a riporter az aznap Vlagyivosztokban megtartott, Putyin és Abe Sindzo japán miniszterelnök közötti találkozó kapcsán föltette a kérdést: hajlandó lenne-e Moszkva visszaadni Japánnak a Kuril-szigetek egy részét a szorosabb gazdasági együttműködés fejében, és a Balti-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyingrád – a korábbi Kelet-Poroszország – ügyét is fölvetette.
Putyin a Kuril-szigetek kapcsán leszögezte: Oroszország nem adja el területeit.
„Olyan megoldást kell találni, amely nyomán egyik felet sem éri kár, amely nyomán egyik fél sem érzi magát sem nyertesnek, sem vesztesnek” mutatott rá az orosz elnök. A Kínával fennálló területi viták rendezése kapcsán kifejtette: Kínának sem adtak semmilyen területeket. „Azok a területek vitatottak voltak, és negyven éven keresztül tárgyaltunk a Kínai Népköztársasággal, míg végül megállapodtunk. A terület egy részét Oroszország kapta, a másokat Kína. Alapvető van a Japánhoz kapcsolódó történet és a Kínával folytatott tárgyalásaink között. A japán probléma a második világháború nyomán állt elő, és a második világháborút követő nemzetközi egyezmények tárgyalják, miközben a kínai partnereinkkel a határról folytatott egyeztetéseknek semmi közük a második világháborúhoz vagy bármely más katonai konfliktushoz” – szögezte le Putyin.
A Kalinyingrádra vonatkozó megjegyzésre – amely kapcsán a riporter közbe vetette: az csak tréfa volt – Putyin szintén komolyan válaszolt. „Félretéve a viccet, ha valaki felül akarja vizsgálni második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk. De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább.
És ott van a listán Magyarország és Románia is” – mutatott rá Putyin. Hozzátette: Kalinyingrád ügye Pandóra szelencéjét nyitná ki.
[Forrás: Adevarul.ro, Főtér.ro]
