Németországban a szociáldemokrata párt (SPD) végzett az első helyen, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig a berlini vezetés menekültpolitikáját élesen bíráló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt mögé szorult a vasárnapi mecklenburg-elő-pomerániai tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első becslések szerint.
Az AfD a nagy előretörő
Az AfD első alkalommal indult a Landtag-választáson, és az országos köztelevíziók (ARD,ZDF) megbízásából készült eredménybecslések alapján a szavazatok 21-21,5 százalékát szerezte meg, ami 17 helyet jelent a 71 tagú schwerini Landtagban. A 2013-ban alapított párt így a kilencedik tartományban kerül be a helyi törvényhozásba a 16 tartományból álló Németországban.
Az SPD a szavazatok 30-30,5 százalékával végzett az első helyen, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2011-ben tartott választáson szerzett 35,6 százalékhoz képest, de a szavazás előtti közvélemény-kutatásokban mért 28 százaléknál jobb eredmény. A CDU nagyobbik koalíciós partnereként 2006 óta kormányzó szociáldemokraták 24 helyet szerezhetnek a Landtagban.
A CDU a becslések alapján az SPD és az AfD mögé, a harmadik helyre szorult, a szavazatok 19-20 százalékát szerezte meg eddigi legrosszabb eredménye, a 2011-es 23 százalék után. Ez 16 képviselői helyet jelenthet a tartományi gyűlésben.
A CDU támogatottsága így új történelmi mélypontra süllyedt Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a pártelnök-kancellár szűkebb politikai hazájában; Angela Merkel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson 1990 óta mind a hét alkalommal Mecklenburg-Elő-Pomerániában szerzett mandátumot, a tartomány északi, tengerparti térségében fekvő egyik egyéni választókerületben.
A CDU még soha nem végzett az AfD mögött tartományi vagy egyéb választáson.Ugyanakkor az SPD-CDU koalíció a becslések alapján fennmaradhat, a két párt 40 képviselő támogatására támaszkodó kormányt alakíthat a schwerini Landtagban, ahol legkevesebb 36 képviselő támogatása szükséges a többséghez.
A negyedik helyen a Baloldal végzett 12,6 százalékkal, a 2011-ben szerzett 18,4 százalék után. A Zöldek támogatottsága a 2011-es 8,7 százalékról a bejutási küszöb szintjére, 5 százalékra süllyedt, egyelőre bizonytalan, hogy megőrzik-e képviseletüket. Amennyiben ez nem sikerül, Mecklenburg-Elő-Pomeránia lesz az egyetlen tartomány, ahol a Zöldek nincsenek jelen a helyi törvényhozásban.
A széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) a 2011-es 6 százalék után 3,4 százalékot szerzett az eredménybecslések szerint, vagyis kiesett a Landtagból. Amennyiben a hivatalos végeredmény is 5 százalék alatt lesz, az NPD egyetlen tartományban sem rendelkezik majd képviselettel.
A választási részvétel 60,9 százalékos volt, nagymértékben emelkedett a 2011-es 51 százalékhoz képest. Az eredménybecslések alapján az újonc AfD-t leszámítva az összes párt támogatottsága csökkent.
Első értékelések
Frauke Petry, az AfD társelnöke Schwerinben az urnazárás utáni első nyilatkozatában a ZDF-nek azt mondta, a párt sikere jól mutatja, hogy a "zsugorodó egykori nagy néppártok" - a CDU és az SPD - elveszítették a kapcsolatot a választókkal. Ezt jelzi az is, hogy az AfD sok olyan embert mozgósított, akik korábban nem vettek részt a Landtag-választáson.
Az eredményben nagy szerepe van Angela Merkel "katasztrofális menekültpolitikájának" - mondta Frauke Petry, hozzátéve, hogy az AfD súlyos csapást mért a kancellárra a saját "törzstartományában", és az eredmény már azt a kérdést is felveti, vajon meg tudja-e őrizni egyéni mandátumát a 2017-es Bundestag-választáson. Az AfD társelnöke azt is elmondta, hogy pártja ellenzéki szerepre készül a tartományi gyűlésben.
A CDU főtitkára, Peter Tauber a párt berlini székházában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai kormány kiváló munkát végzett, a választók jelentős részét azonban nem ez mozgatta, hanem az, hogy kifejezésre juttassa elégedetlenségét a menekültválság kezelésével kapcsolatban. Van azonban egy mélyebb oka is a választási eredményeknek, mégpedig az emberek egy részének félelme a "leszakadástól". Ez az aggodalom annak ellenére jelentkezik, hogy az ország újraegyesítése óta Mecklenburg-Elő-Pomeránia is sokat fejlődött, és ezek az eredmények nincsenek veszélyben.
Egyetlen pártnak sem sikerült eloszlatni ezt a félelmet, és egyetlen párt sem tudott nyugalmat, bizakodást sugározni, ennyiben "mindenki veszített" - mondta a CDU főtitkára. Hangsúlyozta: a jövőben jobban el kell magyarázni, hogy a politika mit miért tesz és miként halad előre az emberek gondjainak megoldásában.
Az AfD nem is törekszik a gondok megoldására, "csak szítja a tiltakozást, játszik a félelmekkel, és fellépésével, nyelvezetével szalonképessé tesz szélsőjobboldali nézeteket" - tette hozzá Peter Tauber.
Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke a párt berlini székházában tett nyilatkozatában hangsúlyozta: mecklenburg-elő-pomerániai választás után az a kérdés, miként lehet gondoskodni arról, hogy az emberek "dühe és elbizonytalanodása" ne az AfD-nek adjon felhajtóerőt. A politikának biztonságot kell nyújtania az embereknek, méghozzá nemcsak védelmet a bűnözés és a terrorizmus ellen, hanem szociális biztonságot is, ezért a szövetségi kormányt alkotó koalíciónak - a CDU/CSU pártszövetségnek és az SPD-nek - ki kell dolgoznia egy "szolidaritási paktumot", amely a többi között nyugdíjminimum bevezetéséről szól - mondta Sigmar Gabriel.
Az AfD-ről röviden
Sorozatos választási sikereket zsebelhetett be idén az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német párt, amely 2013-as alapítása óta mélyreható változásokon ment keresztül, és az euró helyett ma már a menekültek ellen folytat harcot.
A mecklenburg-elő-pomerániai tartományi törvényhozási (Landtag-) választái eredmény alapján (számos más tartományban aratott sikere és a Szász-Anhaltban megszerzett 24 százalékos rekordtámogatottság után) a 16 tartományi parlamentből immár kilencben számolni kell az AfD jelenlétével.
Bár a párt támogatottsága különösen az egykori szocialista Kelet-Németország kevésbé prosperáló térségeiben szembeszökő, az ország nyugati részében is komoly eredményeket tudhat magáénak: Baden-Württembergben például 15 százalékot kapott a márciusi választásokon.
A három évvel korábban Bernd Lucke hamburgi közgazdász professzor által alapított tömörülésnek sok, a hagyományos pártokból kiábrándult szavazót sikerült átcsábítania soraiba. Bár az euróválságot övező csalódottságot meglovagoló párt 2013-ban még nem jutott be a német parlamentbe (Bundestag), 2014 májusában már hét képviselőt delegált az Európai Parlamentbe, és a tartományi választásokon is jól szerepelt.
A Lucke és az erőteljesen nacionalista irányvonalat képviselő Frauke Petry közötti hatalmi harc azonban sokat elvett a fiatal párt erejéből és lendületéből. Petry 2015 júliusában aratott esseni kongresszusi győzelme után azonban a párt erőteljes jobb kanyart vett, és az új irány tovább erősödött Merkel menekülteket pártoló politikájával szemben.
Mintegy egymillió menedékkérő Németországba érkezése után a meghökkentő kijelentéseiről ismertté vált Petry asszonynak sikerült jelentősen növelnie pártja támogatottságát az iszlám- és bevándorlás-ellenes retorikájával. Hozzá köthető például az a kijelentés, hogy a német rendőrség, ha kell, fegyverrel tartóztassa fel a migránsokat a német határon. Mindezek ellenére az AfD visszautasítja a szélsőjobboldali jelzőt, és inkább konzervatívként vagy "jobboldali liberálisként" határozza meg magát.
Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár már nem ilyen elnéző velük szemben, és a nácikhoz hasonlítja őket. "Mindent, amit mondanak, már hallottam egyszer, méghozzá a saját apámtól, aki utolsó leheletéig náci maradt" - mutatott rá Gabriel.
De az AfD-gőzhengernek semmi sem állhat útjába, és ezt az ország legkomolyabb politikai közvélemény-kutatása, a DeutschlandTrend is igazolja.Míg 2015-ben a szavazóknak pusztán 4 százaléka adta volna voksát az AfD-re, 2016 szeptemberében ez az arány már 14 százalékon áll. Mindössze egy évvel a parlamenti választások előtt a populisták a harmadik legnagyobb politikai erővé válhatnak a CDU és az SPD után.
