Pénzcentrum 2016. szeptember 11.
Mindennap emelni kellene a béreket ahhoz, hogy a cégek munkaerőt találjanak? Ez a jelenség nem csupán a takarítási szakmát érinti, hanem szinte az összes képzműipari foglalkozást. Jelenleg Magyarországon 64.783 szakképesítést nem igénylő betöltetlen álláshely van, ebből több mint 8000 a takarító. A legtöbb cég ugyanakkor nem is jelenti a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felé az üres álláshelyeit.
Míg februárban "csak" 5-6000 betöltetlen takarítói álláshely volt hivatalosan, mára ez a szám már 8-9000 fölé nőtt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hivatalos adatai szerint 8509 betöltetlen takarítói álláshely van, ugyanakkor a legtöbb cég nem jelenti a hivatal felé üres helyeit, így ez a szám a valóságban sokkal magasabb - írja közleményében a Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség (MATISZ).
A szövetség felmérést készített tagjai körében többek között arról, hány üres álláshelyük van és mennyiért találnak dolgozót. A beérkezett válaszokból - a tagok 40 százaléka jelzett vissza - egyértelműen az derült ki, hogy szinte napról napra emelni kell a felajánlott munkabért ahhoz, hogy valaki elszegődjön takarítónak.
A képzett munkaerő jelentős része ugyanakkor vagy külföldre távozott, vagy elcsábították őket például a multik gyártósorai. Így a cégek sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy a magasabb bérért is csak képzetlen, esetenként megbízhatatlan munkaerőt találnak.
Különösen problémás a helyzet Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon. Jelenleg átlagosan nettó 100-120 ezer forintos havidíjért lehet takarítót találni, már ahol lehet.
A jelenség 2014-ben kezdődött, és azóta folyamatos romlás tapasztalható. Míg akkor 65-70.000 forint volt a nettó átlag takarítói fizetés 8 órás munkában, 2016-ban már 80-100.000 forint, de már nem ritkák a 120-140.000 forintos nettó fizetések sem a szakmában. A takarító cégek bevételének 80 százalékát már így is elviszik a bér jellegű kifizetések. Csak akkor javulna a helyzet, ha a megrendelők hajlandóak lennének magasabb összeget fizetni" - mondta Paár Zoltán, a MATISZ elnöke. Hozzátette: a jelenlegi munkanélküliek már többszörösen átszűrt, a munka világából évek óta kieső emberek, akiket nehéz visszaállítani dolgozni.
Nem csak a takarítók helyzete nehéz
Szinte az összes kézműipari szakma hasonló problémákkal küzd: hiány van pékből, felszolgálóból és megannyi más foglalkozás területén is. A KSH adatai szerint a közép-magyarországi régióban azonnal fel tudnának venni 18 ezer embert a cégek.
Problémát jelent többek között, hogy a magyar adóterhek a legmagasabbak közé tartoznak a régióban, nehezen termelik ki a cégek a közterheket. A szomszédos vagy a nyugati országokban magasabbak a bérek, jobbak a munkakörülmények, így aki csak teheti, elvándorol.
Szlovákiában például 30 százalékkal nagyobb fizetést kap egy takarító, miközben Ausztriában 300 százalékkal. Utóbbi országban jelenleg 25.000 takarítót keresnek.
A nagy adóterhek miatt viszont nehéz itthon bért emelni, különösen, hogy a megnövekedett terheket a megrendelők sem akarják átvállalni. Nem kellően megoldott ugyanakkor az utánpótlás nevelés sem, így számos kézműipari szakma eltűnőben van - áll a MATISZ közleményében.
