Mély megrendüléssel olvastuk az alábbi cikket. A "Világ csendőré"-nek reprezentánsa arra buzdít, hogy újfennt menjünk az utcára! Érvelései között sok dolog nem a valóságnak megfelelő. Burkoltan de ott található, hogy vannak olyanok, akik egy újabb fekete márciustól sem riadnának vissza. Vajon ez kell nekünk erre van szükségünk, vagy valakik nem mondtak le az erdélyiek közti csete-paté eldurvulásáról? A szélmalomharcban éppen az egyik dolog az lenne, hogy ne vigyük a dolgokat az utcára! Látható az ukrán-orosz válságból is, hogy a durvulásnak semmi értelme sem lenne és csak arra lenne jó, hogy a népközöségünk létszáma jócskán megcsappanjon. Sajnálatos, hogy éppen az egyik faktor aki a déltiroli példát megvalósithatná maga sem érti mi az Ő feladata!
A déltiroli példa alkalmazható Székelyföld esetében is! Ehhez azonban a megyei vezetéseknek kellene hathatósan és tudatosan odaállnia! A Székelyföldi régiónak a NUTS2-es szinten való kialakitása pedig kézenfekvő dolog. Kérdés csak annyi, hogy akarják-e azok, akiket a népközösségünk megválasztottak? A Kovászna megyei előljáró erről nem adott még elég "életjelt".
Igaz kezdetnek jó, hogy az amerikai nagykövetet meghívták Kovászna megyébe, de ezt további meghívások és ezentúl további helységekbe való tevékenységek bemutatása kell kövesse.
Eddig magunkkal, magukkal voltak előljáróink elfoglalva, ideje most már kilépni a hallgatásból és a "sírüléses" megoldásokat a Székelyföldi régiószint kialakítása felé elmozdítva, azt mindenkinek - mint egy jó és mindenkitól elfogadhatónak - bemutatni az EU-s tagok reprezentánsainak! Ezzel mintegy megelőzhetőek a durvulások és véget lehet vetni a siránkozásnak is. Aktivabbá téve a soron következő lehetőségeket is a tagországokban is elismertethető a NUTS2-es megoldás (EP)
2016.09.13.
Az egyházi ingatlanok máig megoldatlan visszaszolgáltatásáról, az erősödő központosításról, a nemzeti szimbólumok használatának korlátozásáról tájékoztatták kedden a háromszéki önkormányzati vezetők Hans Klemmet, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n.
A diplomata a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat meghívására látogatott a térségbe, és háromszéki vendéglátói előrelépésként érzékelték, hogy sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján legalább tízszer használta a Szeklerland (Székelyföld) megnevezést.
A nagykövet diplomatikusan válaszolt a jelen lévő újságíróknak a székelyföldi autonómiatörekvésekre, visszaszolgáltatásra, a kisebbségi jogok romániai szavatolására vonatkozó kérdéseire. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok tiszteli a kisebbségeket, fontosnak tartja a szólás és a gyülekezés szabadságát, a székelyföldi embereknek tehát joguk van törvényes úton tiltakozni, utcára vonulni, petíciókat benyújtani az állami szervezeteknek, kérve a problémák orvoslását. Arról is biztosította a jelenlévőket, hogy követik a romániai visszaszolgáltatási folyamatot, annál is inkább, mert a visszaigénylők egy része idős ember.
A diplomata szerint az Amerikai Egyesült Államoknak három prioritása van Romániában. Elsősorban a biztonság szavatolása, hiszen a Fekete-tenger térsége instabil; erős, átlátható kormányzás biztosítása (e téren jó jelnek nevezte, hogy az ország sikeresen küzd a korrupció ellen); illetve a gazdasági, kulturális együttműködés.
Klemm úgy vélte, Románia jó úton halad, hozzátette azonban, ez nem jelenti azt, hogy minden problémát megoldott, hiszen mint rámutatott, a kivándorlásnak súlyos gazdasági, társadalmi következményei vannak, amelyek aláássák az ország versenyképességét.
Sorozatosan elutasított restitúciós kérések
A nagykövet távozása után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tájékoztatták az újságírókat a nagyköveti találkozón felvetett problémákról. Kató Béla elmondta, hogy a nyár elején már járt Amerikában, ahol találkozott azokkal a kongresszusi képviselőkkel, akik 2014-ben támogató levelet írtak az akkor még per tárgyát képező Székely Mikó Kollégium ügyében, így most megdöbbenve értesültek, hogy az iskolát elvették az egyháztól.
Elmondta, a református egyház csak az elmúlt héten 12 elutasító választ kapott a visszaszolgáltató bizottságtól, és a testület minden esetben arra hivatkozik, mint a Mikó-kollégium ügyében, azaz hogy az egyházkerület nem jogutódja a több száz éves intézményeknek. „Belefáradtunk, hogy száz per van a nyakunkon, tíz évig is elhúzódik, amíg végül – ha olyan a politikai környezet – negatív ítéletet hoz a bíróság” – szögezte le Kató Béla. Hozzátette, a reformátusok nem tudják megélni a vallásukat a diakónia, az iskola nélkül, ezt a vallásszabadság korlátozásaként élik meg. Ugyanakkor a püspök szomorúnak nevezte, hogy ilyen körülmények között kénytelenek készülni a protestáns egyházak jövő esztendei 500 éves jubileumára.
Antal: lemondtak a romániai magyarokról
Tamás Sándor megyei tanácselnök arra emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt a kisebbség számára is kedvező alkotmánymódosításra került sor, az EU-csatlakozás előtt pedig a kisebbségi jogokat szavatoló jogszabályokat fogadtak el, azonban 2007 óta ezeket megpróbálják csorbítani. Felidézte a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a központosítás erősödését, a szimbólumok esetében alkalmazott kettős mércét, és Dél-Tirol példájával illusztrálta a lehetséges megoldást.
„Lojális állampolgárai vagyunk ennek az országnak, mégsem szeretnek bennünket, mert kimondjuk az igazságot, és mert száz éve az állandó nyomás ellenére sem akarjuk elhagyni szülőföldünket” – jelentette ki Antal Árpád. Az elöljáró feltette a kérdést: demokrácia az, ha három farkas és egy bárány demokratikus szavazással eldöntik, mi legyen a vacsora?
A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: a romániai magyarok úgy érzik, az Amerikai Egyesült Államok a Romániával kötött stratégiai partnerség részeként lemondott arról, hogy képviselje érdekeiket, kérje a jogaik betartását, bővítését – írja a kronika.ro.
