Meglepő az alábbiakban leközölt cikkben egy eddig igencsak "hallgató" polgármester, aki ráadásul, még nem is udvarhelyi beleszól az inkábbcsak az udvarhelyiek számító belügynek számító határozatba és éppen a saját választóikat akarja mégjobban "megzavarni" miután az udvarhelyiek nem a szövetségi jelölt mellett tették le a voksukat. Feltehető, hogy a megszólaló és a beadvány aláírói sem ismerik és nem is akarják észrevenni a reális helyzetet, és a választók óhalyát sem ezzel egyrészt veszélyeztetik a parlamentbe való bejutást másrészt pedig olyanok malmára hajhatják még a Küköllő vizét, akik ezt igencsak akarják... Valószínű, hogy egyesek körmére kellene nézni, mert nem a szövetségi célokat - a parlamenti jelenlétet - követik... (EP)
2016. szeptember 22.
A RMDSZ 15 udvarhelyszéki polgármestere írta alá azt a beadványt, amelyben sérelmezik, hogy az MPP-nek adta az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján - írta csütörtökön a Székelyhon.
Az elöljárók arra kérik az RMDSZ döntéshozóit, hogy változtassák meg a döntést.
"Udvarhelyszéken több tízezer szavazatot hoztunk mi, polgármesterek az RMDSZ-nek azért, hogy parlamenti képviseletünk legyen évtizedeken keresztül. Ehhez most is ragaszkodunk" - idézte a Székelyhon Bokor Sándort, Parajd polgármesterét, aki szerint elvi kérdés, hogy Udvarhelyszék parlamenti képviselőjét az RMDSZ adja.
A polgármester közölte: egyetért a nemzeti összefogás gondolatával, de szerinte arra is gondolni kell, hogy nehéz lesz arra kérni a szövetséggel szimpatizáló választókat, hogy az MPP jelöltjét juttassák be a parlamentbe. Bokor Sándor hozzátette: véleményüket elmondják az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet csütörtök délutáni küldöttgyűlésén is, ahol a listán szereplő képviselők rangsorolásáról döntenek.
A portál által megkérdezett polgármesterek főleg azt kifogásolták, hogy a szövetség felső vezetése a megkérdezésük nélkül döntötte el, hogy Biró Zsolt kapja az udvarhelyszéki befutónak számító helyet a képviselőjelölt-listán.
Biró Zsolt MPP-elnök, az udvarhelyszéki képviselői szék várományosa az RMDSZ belső ügyének tekintette a polgármesterek beadványát. Hozzátette, az együttműködés esetenként kölcsönös áldozatokkal is jár. Rámutatott: az MPP-szimpatizánsok részéről is hasonló aggályok fogalmazódnak meg, amikor azt mondják nekik, hogy az RMDSZ jelöltlistájára szavazzanak.
Biró Zsolt ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az MPP jelöltje nyerte meg a júniusi önkormányzati választásokon a székelyudvarhelyi és szentegyházi polgármesteri széket, és a pártnak azokon a településeken is jelentős szavazóbázisa van, ahol az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött.
"Úgy gondolom, hogy a mostani, kezdeti berzenkedéseket kezelni tudjuk, és a következő hetek, hónapok során kialakul a kölcsönös bizalom. Az a fontos, hogy december 11-én úgy tudjuk megszólítani a választókat, hogy annak eredménye is legyen" - fogalmazott.
Az RMDSZ és az MPP szeptember 15-én kötött a parlamenti választásokra és a következő parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást. Ebben az RMDSZ két, befutónak számító képviselőjelölti helyet ajánlott fel jelöltlistáin az MPP-nek az utóbbi támogatása fejében. A szövetség állandó tanácsa úgy határozott, hogy az egyik háromszéki és az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg az MPP. Az MPP elnöksége a háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszéki helyre pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte. (mti)
Kovács Péter: ez az a helyzet, amikor nem lehet olyan döntést hozni, ami mindenkinek jó
Kertész Melinda 2016. szeptember 23.
Az MPP elnökének felajánlott udvarhelyszéki képviselői hely kapcsán kialakult konfliktusról kérdeztük az RMDSZ ügyvezető elnökét.
Miért Udvarhelyszéken kapta meg az MPP a második befutónak számító képviselőjelölt-helyet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a helyhatósági választásokon az ottani MPP inkább az EMNP-vel szövetkezett, mint az RMDSZ-szel, és az MPP vezetője sem örvend ott maradéktalan támogatásnak saját pártja körében?
– A helyzet azért érdekes, mert RMDSZ-en belül egyetlen egy véleményt sem hallottam arra vonatkozóan, hogy ne legyen partnerség, vagy ne legyen szorosabbra fűzve a viszony a Magyar Polgári Párttal. Sem Udvarhelyszéken, sem Maros megyében egyetlen RMDSZ vezető sem fogalmazott meg ilyen álláspontot. Ugyanakkor a Maros Megyei Állandó Tanácsnak van egy döntése, miszerint nem fogadják el, hogy az MPP-s jelölt induljon Maros megyében, illetve az udvarhelyszéki polgármestereknek van egy levele, hogy nem fogadják el az MPP-t a listájukon.
Tehát az elvvel egyetértenek, és az elv életbe ültetésével nem, ezt a helyzetet kell feloldani. Ez az a helyzet, amikor nem lehet olyan döntést hozni, ami mindenkinek jó. Amikor a Szövetségi Állandó Tanács döntött, akkor a legfontosabb érv az volt, hogy az MPP-nek a potenciális szavazóbázisa Hargita megyében lényegesen nagyobb, mint Maros megyében, hiszen itt három várost is vezetnek.
A helyi támogatottságát figyelembe véve miért Biró Zsolt került Hargita megyébe?
- Ami Biró Zsolt személyét illeti: az RMDSZ sem szereti, ha egy kormányzati szerepvállalás esetén egy román párt meg akarja mondani, hogy a mi köreinkből ki legyen a miniszter, vagy államtitkár. Egyetlenegy polgármesterünk sem mondja meg egy helyi szintű koalíció kialakulásakor, hogy a koalíciós partner kit nevezzen meg alpolgármesternek.
Én úgy gondolom, hogy a szervezeti önállóság, aminek az elvét az SZKT-n és a SZÁT-on elfogadtuk, és ami az RMDSZ-MPP együttműködési megállapodásba is bekerült, pont arról szól, hogy az RMDSZ nem mondhatja meg, ki legyen az MPP jelöltje. Ugyanúgy az MPP sem szólhat bele az RMDSZ opcióiba. Tiszteletben kell tartanunk egymás döntését. Ha egy nagyon szélsőséges javaslattal állnak elő, akkor lehet, hogy megfogalmazzuk a kifogásainkat. De itt a pártelnökről van szó, és ha azt mondanánk, hogy együttműködünk, de ne Biró Zsolt legyen a jelölt, akkor az együttműködési megállapodásunk lenullázódna.
Miért csak Maros és Hargita megye merült fel az MPP második jelöltjének az indítása kapcsán?
- Gyakorlatilag az MPP bázisa Székelyföldön van: Maros, Hargita és Kovászna megyében. Ebből a három megyéből Kovászna megyében felajánlották az egyik helyet, tehát Hargita és Maros megye maradt.
Biró Zsolt arról beszélt, hogy Szatmár megyében is jó a beágyazottsága az MPP-nek.
- Ha a választási eredményeket és az elnyert mandátumokat nézzük, akkor nagyon csalóka Szatmár megyében a helyzet. Mert valóban van néhány polgármesterük és a mostani választások előtt is volt egy, de azért kell tudni, hogy mi van emögött az eredmény mögött. Az RMDSZ megegyezett a Német Demokrata Fórummal, a svábokkal, hogy ők Szatmárnémetiben nem indítanak polgármester-jelöltet. Mert ha indítottak volna, akkor Kereskényi Gábor most nem lenne polgármester, mert a svábok pont annyi szavazatot vittek volna el, ami lehetővé tette volna azt, hogy a román jelölt nyerjen. Ennek fejébe azt kérték, hogy néhány településen az RMDSZ ne indítson velük szembe polgármesterjelöltet. Mi tartottuk magunkat ehhez az egyezséghez. Az illető településeken az RMDSZ tokkal-vonóval átment a Magyar Polgári Pártba és megnyerték a választásokat. Tehát ezek az MPP-sek, akik most ezeket a közösségeket vezetik, egy fél évvel ezelőtt RMDSZ-esek voltak.
Az udvarhelyszékiek részéről létezik egy elégedetlenség, hogy nem voltak megkérdezve arról, hogy az MPP jelöltje hozzájuk kerül és gyakorlatilag kész tények elé állította őket döntésével a Szövetségi Állandó Tanács.
- Az udvarhelyszékiek a nyár folyamán írtak egy levelet a szövetségi elnöknek, és egy teljesen egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg. Azt az álláspontot, amelyet most a sajtónak elküldött levélben is fenntartottak. Tehát ismertük a polgármesterek álláspontját, és a Maros megyeiek álláspontját is ismerjük. Így, amint az előbb is említettem, itt egy olyan szembenállás van, amit sérülésmentesen nehéz feloldani. Abban biztos vagyok, hogy a szeptember 30-i SZÁT-on ez megint napirenden lesz, mert senkinek nem lehet megtiltani, hogy valamit felvessen témaként. Ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy mi a jó megoldás, de addig még nagyon sokat kell egyeztessünk.
Lát arra esélyt, hogy a SZÁT megváltoztassa a döntését?
- Nem volt még olyan eset, hogy országos szinten a SZÁT visszatérjen egy döntésére, de olyanra már volt példa, hogy egy Megyei Állandó Tanács, amely a SZÁT-nak a megyei szintű megfelelője, változtatott álláspontján. Én úgy gondolom, hogy az elvvel nincs semmi baj, tehát nincs ellentmondás, hogy egy testület másképp értékeli egy idő után egy korábbi döntését.
Hogyan egyeztethető össze az alapokból való építkezés igénye azzal, hogy az RMDSZ vezetősége néha olyan felelős döntést kell hozzon, ami nem biztos, hogy mindenhol, helyi szinten is támogatásra lel?
- Az RMDSZ-ben sokan törjük azon a fejünket, hogy hogyan lenne ezt a kérdést a legjobban megoldani. Elmúlt néhány évszázada annak, hogy kimegyünk egy térre, elmondja mindenki a véleményét, és ott születik meg a döntés is. Ezért találták ki a képviseleti demokráciát, mert túl sokan vagyunk, nem tudunk minden egyes embernek megfelelni, mindenit megkérdezni. A képviseleti demokrácia arról szól, hogy a nagyon sokak megválasztanak kevesebbeket és a kevesebbek még kevesebbeket. Így alakul ki gyakorlatilag az RMDSZ-nek is egy vertikális hierarchiája, ahol nagyon pontosan le van szabályozva, hogy ki milyen döntést hozhat meg.
Abban a pillanatban, amikor a szövetségi elnöknek bizalmat szavazunk a kongresszuson, amikor a két kongresszus közötti legfontosabb döntéshozó testület tagjait, a Szövetségi Képviselők Tanácsát megválasztjuk, abban a pillanatban, amikor a Szövetségi Állandó Tanácsban mindenki mögött van egy intézményes támogatás, vagy egy közösségi támogatás, akkor úgy gondolom, hogy ennek a döntésnek a jogossága megkérdőjelezhetetlen. Azt el lehet mondani, hogy rossz döntést hozott ez a testület, de hogy nem legitim, az egy hibás megközelítés.
Az RMDSZ létrejöttekor az volt az erős pontja, hogy egy hihetetlen szolidaritás volt az emberek között, az ügy és a képviselet volt fontos és kevésbé az, hogy azt a képviseletet ki látja el. Persze, az elmúlt bő két évtized alatt ez részben átalakult. De nézzük meg egy kicsit a számokat: minden hetedik szavazatot 2012-ben olyan megyéből kaptuk, ahol semmi esély nem volt arra, hogy közvetlenül abból a megyéből képviselő kerülhessen Bukarestbe. Enélkül a minden hetedik nélkül a másik hat sem ért volna semmit, mert nem értük volna el a bejutási küszöböt. Nehezen tudom elfogadni azt az érvelést, hogy Udvarhelyszék képviselet nélkül marad, amikor van saját szenátoruk, a megyéből pedig összesen hat képviselő és szenátor jut be. Nagyon nehéz elfogadni azt az érvelést, hogy Felső-Maros mente képviselet nélkül marad, amikor Maros megyéből minimum négy, de jó szereplés esetén öt képviselő és szenátor jut be a parlamentbe.
Ha ilyen logikával megyünk, akkor mit mondjanak a Szeben, Hunyad, Beszterce, Brassó, Arad, Fehér megyeiek, vagy a Kárpátokon túliak, vagy a csángók? Mit mondjon az az 52 ezer magyar szavazó, aki 4 évvel ezelőtt úgy ütötte a pecsétet az RMDSZ-re, hogy tudta, hogy valahol máshol lesz belőle képviselet. És a szolidaritás, ami mindig is erős volt a Szövetségen belül, újra előtérbe kell kerüljön. Amikor a parajdi székely ember elmegy szavazni, akkor a listán nem csak Biró Zsolt neve szerepel, hanem ott lesz Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor. Itt van egy Szövetség, amely ellát egy közképviseletet, jól vagy rosszul, attól most tekintsünk el, de arra törekedünk, hogy ezt jól lássuk el és minden magyar embert képviseljünk.
Annak az 52 ezer magyar embernek a fejével gondolkodva, nagyon nehéz elfogadni, hogy valaki attól jó politikus, hogy jó helyre született.Bethlen Gábor legjobb esetben is csak Nagyenyed alpolgármestere lehetne, mert Fehér megyében született. Ha Hargita megyében született volna, akkor lehetne miniszter, lehetne parlamenti képviselő, Fehér megyéből nem lehet. Szeptember 30-án akkor fogunk tudni kiegyensúlyozott döntést hozni, ha egyet lépünk vissza, és nem csak a saját kertünket nézzük, hanem a teljes Szövetség, a teljes erdélyi magyarság érdekeit helyezzük előtérbe.
