Balta János 2016. szeptember 18.,
A küldöttgyűlés résztvevői
Szombaton az Aradi Bábszínházban tartotta Küldöttgyűlését az RMDSZ Arad Megyei Szervezete. A Hadnagy Dénes MKT elnök, ifj. Zágoni Szabó András alelnök, Tóth Piroska titkár, illetve az RMDSZ országos szervezetének ügyvezető alelnöke, Bodor László alkotta prezídiumból Hadnagy Dénes üdvözölte az egybegyűlteket. A 230 küldöttből 135 volt jelen, az ülés határozatképes volt, tehát ismertette, jóváhagyásra előterjesztette a napirendet, majd megszavazása után szólásra kérte Bodor László országos ügyvezető alelnököt, aki a romániai magyarok azon elvárásairól beszélt, miszerint nem szeretnék, ha az érdekvédelmi szervezet megváltoztatná a céljait, hanem a politizálás módján változtassanak. A december 11-i parlamenti választásokon ez lesz a kihívás. Ez rendkívüli fontossággal bír az Arad megyei magyarok számára, akik azt szeretnék, ha újra képviselőjük lenne a törvényhozásban. Ez viszont csak akkor teljesülhet, ha a székelyföldi, a belső erdélyi, a partiumi és bánsági magyarok nagy számban elmennek szavazni, így a visszaosztásból Arad megyének is lehet magyar parlamenti képviselője. Ennek a fontosságát legjobban az önkormányzatokban dolgozók tudják, akiknek az érdekérvényesítéshez erős parlamenti háttér szükséges. Éppen ezért hallgatóságát az aláírásgyűjtésben, illetve a választásokra történő minél hatékonyabb mozgósításra kérte.
Elnöki beszámoló
A napirend első pontjának értelmében Faragó Péter megyei elnök tartotta meg a beszámolóját. Ebben visszatekintett a 2015. június 6-i küldöttgyűlésen megyei elnökké történt megválasztásáig.
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladata volt a megye magyar iskolahálózatának a fenntartása. Iskolakezdéskor tavaly is, idén is sokat kellett dolgozniuk a kis létszámú magyar nyelvű osztályok összevonásának az elkerüléséért. Azt viszont látnunk kell, hogy évről évre egyre kevesebb a magyar diák, miközben sok magyar szülő román nyelvű oktatásba íratja gyermekét. Tavaly is, idén is meghirdették a beiratkozási kampányt, melynek során tanszersomagokat biztosítottak az anyanyelvű felkészítő osztályokba íratott gyermekeknek. A következő évek egyik legfontosabb feladata vonzóbbá tenni a magyar nyelvű oktatást. Ha nem ezt teszik, az anyanyelvű oktatási intézmények megszűnhetnek. Örömének adott hangot, amiért a magyar egyházakkal az elmúlt időszakban is együttműködhettek, egymás támaszára lehettek, együtt gondolkodhattak, cselekedhettek a közösség érdekében. Ezúttal is megköszönte képviselőiknek a jó együttműködést abban a reményben, hogy a jövőben is számíthatnak egymásra.
A magyarsággal való jó együttműködés a jó kapcsolatokon múlik, amit javítani próbáltak az elmúlt év végén, amikor felmérést végeztek a magyarság körében. Kérdezőbiztosaik Aradon 2000, Pécskán 500, Kisjenőben 250 magyar családhoz jutottak el. A magyaroktól véleményt kértek az őket legjobban foglalkoztató kérdésekben. A felmérés során jobban megismerték a magyarok hétköznapjait, elvárásait. Az egymás alaposabb megismerését szolgáló, hasznos felmérést folytatni kívánják a nagyobb magyarlakta településeken.
A kapcsolattartás másik fontos eszköze a magyar rendezvényeken való részvétel. Éppen ezért, az RMDSZ sok rendezvényt szervezett, de a települések és a magyar civilszervezetek által szervezett rendezvényeket is támogatta a 2016. évi önkormányzati választások alapos előkészítésével, a legjobb jelölteknek előválasztással történt megtalálásával. Miközben egyre fogyunk, a megyei szervezetnek az volt a célja, hogy a 2012-ben elért eredményeket 2016-ban is megtartsák, illetve hogy minden magyar közösség képviselve legyen az önkormányzatokban. Egy-két kivételtől eltekintve elmondható: 2016-ban jó önkormányzati választásokon vannak túl. Egyben az is bebizonyosodott: némely vidéki településen már olyan kevesen vagyunk, hogy az 5%-os bejutási küszöböt sem tudtuk meglépni, amiért tanácsosi mandátumokat veszítettek; másik tanulság szerint ahol a magyar ellenzéki párt is indult, ott ők nem jutottak be a tanácsokba, de az RMDSZ-esek is kevesebben lettek. Éppen ezért kisebbségben az előválasztásnak kell versenynek lennie, miközben a választásnak a közösség összefogásáról kell szólnia! A jelzett hiányosságok dacára az összkép pozitív, hiszen a mostani mandátumban a megye 5 községét a szövetség polgármesterei vezetik: Tőzmiske községben Haász Tibor, Szintyén Erdős Bálint, Nagyiratoson Papp Attila, Kisiratoson Korondi Józsa Erika, Nagyperegen Kovács Imre. Ugyanakkor, politikai egyezségek alapján, a szervezetnek alpolgármestere van Nagyperegen, Sofronyán, Kisiratoson, Vingán és Aradon. 54 helyi és 2 megyei tanácsos nyert mandátumot RMDSZ-színekben. Megyei és aradi szinten a Liberális Párttal tudtak megállapodni. Ennek fontos elemei az aradi alpolgármesteri tisztség, illetve a magyar érdekeltségű önkormányzatoknak, településeknek, rendezvényeknek és egyházainknak a folyamatos támogatása. Végszavában köszönetet mondott, további jó munkát kívánt mindazoknak, akik a helyhatósági választások magyar eredményeihez bármivel is hozzájárultak.
Beszámolók
Ezt követően Hadnagy Dénes MKT elnök számolt be a Megyei Küldöttek Tanácsa által 2015. júniusa óta végzett munkáról, kiemelve néhány szaktestület munkáját. A Szociális Szaktestületet, amelynek hátterében a Máltai Segélyszolgálat Aradi Szervezete áll; a Mezőgazdasági Szaktestület munkáját, amelyet az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete segít; az Oktatási Szaktestület a helyettes főtanfelügyelő és az oktatásban dolgozó szakemberek jó együttműködésével működött. Mindenkinek megköszönte a munkáját, a szaktestületekben zajló további munkához sok sikert kívánt.
A továbbiakban a Megyei Önkormányzati Konferencia leköszönő elnöke, Almási Vince számolt be a tisztségviselők közötti állandó kapcsolattartás, a közös gondolkodás eredményeiről. További sok sikert kívánt utódjának, Kovács Imre nagyperegi polgármesternek.
Az RMDSZ megyei Nőszervezetének beszámolóját Tóth Brigitta, a pécskai Nőszervezet elnöke tartotta meg, aki az RMDSZ,, a magyar civilszervezetek programjához gyakran kapcsolódó tevékenységük ismertetését tavaly júniustól kezdte. Tavaly szeptemberben részt vettek a nemzeti kisebbségek fesztiválján, ahol magyar népviseleti ruhákat mutattak be, az övék volt az egyik legvonzóbb sátor. Tavaly, az Aradi Magyar Napokon Családi napot szerveztek, amelyen fellépett a magyarországi Bojtorján Együttes is, nagy sikerrel. Október végén a meghívásukra Aradra látogatott Nagyné Halász Anna természetgyógyász, aki igen érdekes és hasznos előadást tartott a családok egészségének a megtartásáról. Adventkor harmadik alkalommal szervezték meg a Mosolygó Karácsonyt, melynek során Aradon és Pécskán mikulásvárást szerveztek, ugyanakkor a megye 8 településén egyszerre adventi koszorúkészítést szerveztek. Idén részt vettek a helyhatósági választások előkészítésében, közösségi szerepvállalás érdekében beszélgetés-sorozatot indítottak a nők körében, ebben részt vett Takács Aranka, a Nőszervezet országos alelnöke is. Ennek során elhangzott: a Nőszervezetnek elsősorban társadalomszervező szerepe van, hogy helyi szinten kiegészítse, hatékonyabbá tegye az RMDSZ munkáját.
Péró Tamás ügyvezető elnök beszámolója során ugyancsak a 2015. június 6-i megyei küldöttgyűlésig, illetve a tisztségbe történt megválasztásáig nyúlt vissza. Az Ügyvezető Elnökségnek a szokásos évi rendezvények, mint az Aradi Magyar Majális, az Aradi Magyar Napok mellett új kezdeményezései is voltak. Ilyen a De nehéz az iskolatáska eszköz- és tanszertámogatás az előkészítő osztályosoknak; javaslatukra, rendezvényszervezésre anyagi keretet biztosítottak a kerületi szervezetek számára; konzultációt szerveztek Aradon, Pécskán, Kisjenőben és még néhány településen; minden év március 15-i és október 6-i megemlékező előadásaikon azzal szembesültek, hogy helyhiány miatt sokan nem jutottak be, ezért megismétlik az előző napi előadást. 2015-ben közreműködtek az Eurotrans Alapítvány aradi irodájának a megnyitásában. Ott azóta több száz honosítási dokumentációt állítottak ki, ingyenesen. Közel egy éve újra beindultak a vidéki kiszállások, amelyeken nemcsak honosítási, hanem bármilyen jellegű gondokkal felkereshetik az ott lévő kollégákat. 2015 decemberében felmérést végeztek a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése kapcsán. 2016 nehéz évnek ígérkezett: lebonyolították az értékelő közgyűléseket, ahol mérlegelték az önkormányzati tisztségviselők munkáját, rangsorolták a jelölteket. A polgármesterek, tisztségviselők munkájáról saját megyei újságot készítettek, de hasonló kiadványban jelentették meg a polgármester-jelöltjeik elképzeléseit is. Önkéntesek bevonásával a kampányban karavánt szerveztek. A helyi szervezetekkel és önkormányzati vezetőkkel együttműködve számos településen sikeres kampányfórumokat szerveztek. Az eredmény: 3503 szavazat az aradi polgármesterjelöltre, Bognár Leventére; 4373 szavazat az aradi, 11 895 szavazat a megyei tanácsoslistára. Eredményképp megtartották a vidéki 5 polgármestert, növelték az alpolgármestereik számát, illetve közel jártak a három megyei, illetve a három aradi tanácsosi mandátumhoz. Tehát megőrizték a politikai súlyukat még akkor is, ha szavazatszámban kevesebbet szereztek, mint 4 évvel ezelőtt.
A helyhatósági választások után elkezdték az Aradi Magyar Napok, illetve a parlamenti választások előkészítését – hangzott el Péró Tamás ügyvezető elnök beszámolójában.
Az Etikai és Fegyelmi bizottság nevében Komádi Sándor olvasta fel a jelentést, miszerint az elmúlt évben a bizottsághoz nem érkezett beadvány. A Szabályzat-felügyelő Bizottság nevében Pál Norbert jelentette ki: hozzájuk sem érkezett a tevékenységgel kapcsolatos kérvény.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését Péró Tamás ügyvezető elnök ismertette.
Beszámolók vitája
A beszámolók vitájában felszólalt Bognár Levente aradi RMDSZ-elnök és alpolgármester az Aradon élő mintegy 16 ezer ember problematikáját érintette, ami a számbeli csökkenésből fakad. Ha Aradon sikerült volna a harmadik tanácsosi mandátum, teljesen más helyzetből politizálhatnának. Tehát csak akkor tudnak érdekeket érvényesíteni az oktatásban, a kultúrában és egyházi téren, ha megvan hozzá a megfelelő politikai erő is. Számunkra lényegesen fontos a kulturális autonómia. Zárszavaiban köszönetet mondott a volt aradi tanácsos-kollégájának, egykori megyei elnöknek, Cziszter Kálmánnak, majd annak a reményének adott hangot, hogy a továbbiakban Szabó Mihállyal is megpróbálnak mindent megtenni az aradi magyarság érdekeinek az érvényesítéséért.
Kocsik József AMMGE elnök vázolta a gazdaszervezet eredményeit, a közelmúltban lezajlott sikeres Magyar-magyar Gazdatalálkozó visszhangját, majd köszönetet mondott az RMDSZ mindenkori vezetőségének a gazdaszervezet folyamatos támogatásáért.
Bognár Erzsébet az iskolaigazgatók tervezett vizsgáztatásának a visszásságaira hívta fel a figyelmet, míg Fekete Károly a szórvány-magyar Arad megyei vonatkoztatását sérelmezte. Szerinte az anyaországtól néhány kilométerre, ha szórványban élünk is, többségi tudattal kell megélnünk a magyarságunkat,
Az iskolaigazgatók vizsgáztatásának a visszásságait Hadnagy Dénes ülésvezető is hosszasan ecsetelte, annak a tisztázását, a lehető megoldásokat egy közeljövőben megtartandó oktatási fórumon kívánják elemezni.
Jelöltek rangsorolása
A jelentések elfogadását követően a képviselőjelöltek rangsorolása kapcsán az ülésvezető kifejtette: a határidőig egyedül Faragó Péter nyújtotta be kérését a parlamenti képviselői mandátumért történő megmérettetésre. Más jelölt nem lévén, felkérte Faragó Pétert képviselői elképzeléseinek, terveinek az ismertetésére, amire a későbbiekben részletesen visszatérünk.
Mivel szenátori mandátumért Király András György szintén egyedül nyújtotta be igényét, az ő terveit – közügyben történt távolléte miatt – videó-üzenetben közölte. Az ő terveire is később bővebben kitérünk.
Más jelölt nem lévén, egyetlen szavazólapon rögzítették a képviselő-, illetve szenátorjelöltet, akiket az állóurnás szavazáson el lehetett fogadni vagy ki lehetett húzni. Az igen operatívan megszervezett állóurnás szavazáson a 140 szavazó közül mind Faragó Péter, mind Király András 138-138 igen, 2-2 nem szavazattal jogot nyert a hivatalos indulásra.Az Egyebek napirendi pontban Farkas Viktória, a Szociális Szakbizottság elnöke az ifjúságnak a szociális gondozásba történő bevonásáról beszélt, Erdélyi István a kulturális autonómia fontosságát boncolgatta, majd Czernák Ferenc a kellő felvezetés után elszavalta Fehér György János Számla című, Zsámbék 2006. október 23. alcímű költeményét, hozzájárulva az MKT ülés bizakodó, elszánt hangulatához.
