Napi.hu, 2016. szeptember 6.
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2016 II. negyedévében 2,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal nőtt.
2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A GDP volumene 1,1 százalékkal nőtt. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza.
2016 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A GDP volumene 2,6 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt.
Termelési oldal:
Az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a legtöbb ágazat hozzáadott értéke - így a közúti járműgyártásé is - bővült. A jelentősebb ágazatok közül a teljesítmény a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásában emelkedett. A feldolgozóipar növekedését továbbra is visszafogta a gép, gépi berendezés gyártása ágazat teljesítménye. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, ezúttal 24 százalékkal, az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13 százalékkal növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,8 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,6 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,2 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,6 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének negatív változása okozott.
A bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi, 2,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az ipar 0,9, a mezőgazdaság 0,4 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,8 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Felhasználási oldal:
A háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mért a KSH. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,1, a közösségi fogyasztásé 2,8 százalékkal bővült.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene stagnált, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, az ingatlanügyleteké, illetve az információ, kommunikációé nőtt.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal csökkent.
A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 0,2 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 989 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,2, az import 6,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,0, a behozatal 6,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A bruttó hazai termék 2016. II. negyedévi 2,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal lassította a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom összességében 2,4 százalékponttal segítette a gazdasági teljesítmény bővülését.
2016 II. negyedévében az előző negyedévhez képest:
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.)
A pénzügyi, biztosítási tevékenység kivételével az összes nemzetgazdasági ág növekedett. A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2, az iparé 1, az építőiparé 2,9, a szolgáltatásoké pedig 1 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,6, a közösségi fogyasztás 0,3 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,9 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az export 3,4, az import 2 százalékkal nőtt.
