A gyümölcsfák metszése

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4271&Itemid=77


Írta: Fülöp D. Dénes
2011. március 29. kedd 09:55
A hideg március miatt késett a fák bokrok idei metszése, de még mindig el lehet végezni ezt a munkálatot károsodás nélkül bármely fajtánál, a rügyek kibomlásáig. Két alapelve van a metszésnek: ha több termést akarunk, akkor hosszúra metsszünk, ha viszont a hajtásképzés serkentése a célunk, akkor rövidre. A helyes metszés egyensúlyt teremt a termő- és hajtórészek között. Metszés nélküli fáink hamar, idő előtt megöregednek, koronájuk elsűrűsödik, apró terméseket hoznak, hangsúlyozza P. Zoltán kertészmérnök.
Fiatal fáknál metszéssel alakítjuk ki későbbi koronájukat, a termő fáknál pedig metszéssel próbáljuk egyensúlyba hozni és tartani a növekedést és a termésképződést A fiatal, erős növekedésű fákat tehát nem szabad erősen visszametszeni. A termést adó gyümölcsfákat is rendszeresen ritkítani kell, mivel a termőfelület az évek során egyre inkább a korona külső részére húzódik. Ilyenkor a meredeken felfelé törő, sűrűsítő részeket tőből el kell távolítani, a kedvezőtlen irányba növő ágakat pedig a kedvező irányba néző csúcsrügyre metsszük vissza. Metszéskor a másik lényeges szempont a termőrész-ifjítás. A legtöbb fajta a 2-3 éves részeken terem, ezért az idős hajtások levágásával elérhetjük, hogy újak képződjenek. Cseresznyénél és meggynél a hosszú vesszők alsó és középső részein találhatók a virágrügyek, tehát azokat túlságosan nem célszerű visszametszeni. Szilvánál és kajszinál visszametszés helyett inkább ritkítsunk. A túl sok hosszú vessző nem kedvező, nagy részüket tőből vágjuk ki, csak a jó állásúakat hagyjuk meg. Az alma és a körte egyaránt a kétéves ágakon hozza a legértékesebb termővesszőket néhány fajta kivételével. A körte termőrészei lassabban öregednek, ezért ritkábban kell lecserélni őket. Az őszibarack vesszői vegyesen tartalmazzák a hajtó- és virágrügyeket. Visszametszésükkel a hajtásnövekedést segítjük elő. Az idősebb fák törzsén a kártevők búvóhelyeinek megszüntetéséért végezzünk törzskaparást, vagy drótkefével is tisztíthatjuk. A lemosó permetezés szintén metszés után esedékes.
A metszés technikája
A metszést kezdjük mindig a beteg, sérült részek eltávolításával, valamint az erőteljesen felfelé növő vízhajtások eltávolításával. Ezután távolítsuk el a korona belseje felé növő és az egymást keresztező vesszőket, gallyakat. A vesszőt mindig közvetlenül rügy fölött vágjuk el és a vágás felülete a rügy állásával ellenkező irányba lejtsen. Lehetőleg mindig a koronából kifelé álló rügyre metsszünk, mert ebbe az irányba fog tovább nőni a vessző.
Több éves gallyakat, ágakat mindig elágazásra metsszünk vissza, ne hagyjunk csonkokat. Így próbáljuk meg a magasságot is korlátozni. A nagyobb ágakat mindig több részletben vágjunk le, hogy elkerüljük a lehasadást. A metszéshez éles eszközöket használjunk. A 2 cm átmérőnél nagyobb ágak felületét kezeljük sebkezelővel. A metszés során a vastag ágakban raktározott tápanyagok elvesznek. Ezeket pótoljuk a fa tövének trágyázásával, tanácsolja a kertészmérnök.