http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20110329-kulonleges-szupernova.html
Működik a fizika! A kép közepén látható, szivar alakú galaxis magjától balra látható kék fénypont a 2011ay jelű szupernóva. A forró gázfelhő a rövidebb, kék hullámhosszon bocsát ki több fényt. A színes kép az I, V és B tartományban felvett rendre 2, 4 és 5 darab 150 másodperces felvételből lett összerakva, a képfeldolgozást Kuli Zoltán végezte.
Hazánkban sajnos minimális lehetőség van színképek készítésére, ám a felkérés nem is erre, hanem fotometriai vizsgálatokra vonatkozott. Az eddigi két hibrid szupernóvának ugyanis nagyon jellegzetes, csak rájuk jellemző fénymenete volt, ami arra utal, hogy tényleg hidrogént tartalmazó Ia robbanásokról van szó. Így nekünk ezt a fénymenetet kell meghatározni a 60/90 cm-es Schmidt-teleszkóppal, BVRI színekben készített felvételek segítségével. A végső eredmények csak hónapok múlva lesznek meg, az viszont már a nyers felvételeken is látszik, hogy a nemrég felrobbant szupernóva rendkívül forró, emiatt a sugárzásának maximuma a kék tartományba esik. Amíg közeli infravörösben több magnitúdóval halványabb az őt befogadó galaxis magjánál, kék színben fényesebb annál. Ha nem lennének spektrumaink, akkor is szinte biztosak lehetnénk abban, hogy itt egy felrobbant szupernóva forró gázhéja tágul, amely idővel veszít hőmérsékletéből, így az öregedő szupernóva egyre vörösebb lesz.
2011. március 29., kedd
Kéken fénylik a különleges szupernóva
http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20110329-kulonleges-szupernova.html
Szerző: Sárneczky Krisztián | 2011. március 29.
Szokatlan típusú szupernóva robbant az NGC 2315 jelű galaxisban, amely nagy hőmérséklete miatt kékes fénnyel világít a Piszkéstetői Obszervatóriumban készült felvételen.
Március 24-én érkezett a kérés Dr. Vinkó Józseftől, a Szegedi Tudományegyetem csillagászától, hogy észleljük a nemrég felfedezett 2011ay jelű szupernóvát. Szerencsére pont ezen a napon kezdtük észlelőhetünket az akadémiai csillagászati kutatóintézet mátrai telephelyén, így csak a derült időben kellett reménykednünk. A texasi és harvardi csillagászokkal folytatott spektroszkópiai vizsgálataik szerint a 2011ay egy nagyon ritka csoportba, a hidrogén jelenlétét is mutató Ia típusú szupernóvák közé tartozik. Ez azért különleges, mert a szupernóvák osztályozásának legfőbb alapja, hogy látszik-e a színképükben hidrogén, vagy sem. Amelyikben látszik, az II-es típusú, amelyikben nem, az I-es. Ez utóbbi egyik alosztálya (a felrobbanó fehér törpéké) az Ia.
A piszkés-tetői Schmidt-távcsővel nem lehetne elvégezni a 17 magnitúdós szupernóva spektroszkópiai vizsgálatát, fotometriai észlelésekre azonban tökéletes a lassan 50 éves műszer.
Ezek szerint a 2011ay-t is a II-es osztályba kellett volna sorolni, hiszen van benne hidrogén, de mégsem egyértelmű a helyzet. Amikor 2002-ben az első ilyen robbanást azonosították, hosszas vita kezdődött szakmai körökben, hogy valóban egy olyan fehér törpe robbanását látjuk, melynek színképébe valahogy hidrogén is keveredett, vagy csak egy különleges II-es típusú robbanást, melyben egy az élete végén járó nagytömegű csillag fejezte be pályafutását, csak szokatlan módon. Azért volt nehéz a döntés, mert a hidrogénen kívül minden színképi jellegzetesség megegyezett az Ia típusnál tapasztalhatóval. Végül 2008-ban sikerült felfedezni egy újabb hibrid példányt, most pedig itt van a 2011ay, amely osztályának harmadik képviselője lehet.
http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20110329-kulonleges-szupernova.html
Működik a fizika! A kép közepén látható, szivar alakú galaxis magjától balra látható kék fénypont a 2011ay jelű szupernóva. A forró gázfelhő a rövidebb, kék hullámhosszon bocsát ki több fényt. A színes kép az I, V és B tartományban felvett rendre 2, 4 és 5 darab 150 másodperces felvételből lett összerakva, a képfeldolgozást Kuli Zoltán végezte.
Hazánkban sajnos minimális lehetőség van színképek készítésére, ám a felkérés nem is erre, hanem fotometriai vizsgálatokra vonatkozott. Az eddigi két hibrid szupernóvának ugyanis nagyon jellegzetes, csak rájuk jellemző fénymenete volt, ami arra utal, hogy tényleg hidrogént tartalmazó Ia robbanásokról van szó. Így nekünk ezt a fénymenetet kell meghatározni a 60/90 cm-es Schmidt-teleszkóppal, BVRI színekben készített felvételek segítségével. A végső eredmények csak hónapok múlva lesznek meg, az viszont már a nyers felvételeken is látszik, hogy a nemrég felrobbant szupernóva rendkívül forró, emiatt a sugárzásának maximuma a kék tartományba esik. Amíg közeli infravörösben több magnitúdóval halványabb az őt befogadó galaxis magjánál, kék színben fényesebb annál. Ha nem lennének spektrumaink, akkor is szinte biztosak lehetnénk abban, hogy itt egy felrobbant szupernóva forró gázhéja tágul, amely idővel veszít hőmérsékletéből, így az öregedő szupernóva egyre vörösebb lesz.
http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20110329-kulonleges-szupernova.html
Működik a fizika! A kép közepén látható, szivar alakú galaxis magjától balra látható kék fénypont a 2011ay jelű szupernóva. A forró gázfelhő a rövidebb, kék hullámhosszon bocsát ki több fényt. A színes kép az I, V és B tartományban felvett rendre 2, 4 és 5 darab 150 másodperces felvételből lett összerakva, a képfeldolgozást Kuli Zoltán végezte.
Hazánkban sajnos minimális lehetőség van színképek készítésére, ám a felkérés nem is erre, hanem fotometriai vizsgálatokra vonatkozott. Az eddigi két hibrid szupernóvának ugyanis nagyon jellegzetes, csak rájuk jellemző fénymenete volt, ami arra utal, hogy tényleg hidrogént tartalmazó Ia robbanásokról van szó. Így nekünk ezt a fénymenetet kell meghatározni a 60/90 cm-es Schmidt-teleszkóppal, BVRI színekben készített felvételek segítségével. A végső eredmények csak hónapok múlva lesznek meg, az viszont már a nyers felvételeken is látszik, hogy a nemrég felrobbant szupernóva rendkívül forró, emiatt a sugárzásának maximuma a kék tartományba esik. Amíg közeli infravörösben több magnitúdóval halványabb az őt befogadó galaxis magjánál, kék színben fényesebb annál. Ha nem lennének spektrumaink, akkor is szinte biztosak lehetnénk abban, hogy itt egy felrobbant szupernóva forró gázhéja tágul, amely idővel veszít hőmérsékletéből, így az öregedő szupernóva egyre vörösebb lesz.
