Újra lesz vármegye és kúria

http://www.szabadfold.hu/a_het_temaja/ujra_lesz_varmegye_es_kuria

2011. március 18.
Benyújtotta az új alkotmány tervezetét a Fidesz és a KDNP frakciója az Országgyűlésnek, melynek első példányát Schmitt Pál államfő kapta. A fogadtatás meglehetősen vegyes.
Az MSZP és az LMP távol marad a március 22-én kezdődő vitától, a Jobbik ugyan ott lesz a plenáris ülésen, de nemmel szavaz majd április 18-án. Eközben a kormánypártok várták a társadalmi szervezetek és az állampolgárok véleményét is a szöveghez. Összeszedtük a legfontosabb újdonságokat.
• Az új alkotmány négy részből állna: Nemzeti hitvallás, Alapvetés, Szabadság és felelősség, Az állam. A részeket a Himnusz első sora, az „Isten, áldd meg a magyart” vezeti be.
• Az Alapvetés elsőként az ország nevét rögzíti: a jelenlegi alaptörvényben szereplő Magyar Köztársaság helyett Magyarország formában.
• Újdonságként került a tervezetbe, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Később – nyilvánvalóan a kedvezményes honosításra utalva – azt is egyértelművé teszi, hogy „sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének a születéstől eltérő eseteit is meghatározhatja”.
• Lényeges – a melegek házasságát gyakorlatilag kizáró – változást hoz a jelenlegi alaptörvényhez képest az a cikkely, amely szerint „a házasság intézménye férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség”.
• A Szabadság és felelősség című rész tartalmazza a magzati élet védelméről szóló vitatott passzust: „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
• Az Országgyűlésről szóló fejezetben újdonság, hogy az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha az „általa miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg vagy az Országgyűlés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el”.
• Több ponton is változnának az Alkotmánybíróságra (Ab) vonatkozó szabályok. Az alkotmánybírákat továbbra is a parlament választaná kétharmados többséggel, de a jelenlegi 9 helyett 12 évig lehetnének hivatalban. A tervezet szerint az Ab elnökét nem a bírák választanák, hanem az Országgyűlés. Az elnök alkotmánybírói megbízatásának végéig maradhatna posztján.
• Gyökeresen átalakítja a tervezet az országgyűlési biztosok jelenlegi struktúráját, az eddigi négy (általános, adatvédelmi, jövő nemzedékeket képviselő és kisebbségi) ombudsman helyett a szöveg már csak egyről, az úgynevezett alapvető jogok biztosáról tesz említést. Az ombudsman saját maga nevezi meg helyetteseit, ám hogy hányat, arról nincs említés a szövegben.
• Az úgynevezett közpénzügyi fejezet kimondja, hogy az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, „amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését”. Az államadósság az alkotmánytervezet szerint nem haladhatja meg az előző évi bruttó hazai termék (GDP) felét – jelenleg meghaladja a 80 százalékát.
• A koncepció nemcsak régi-új nevet adna a megyéknek és a vármegyei képviselő-testületre keresztelt jelenlegi megyei közgyűléseknek, de lényeges tartalmi változásokat is hoz az önkormányzati rendszerbe: a jelenlegi négy helyett ötévente rendeznék például a helyhatósági választásokat, eltörölve azt az időbeli korlátozást is, amely a voksolás megtartását eddig októberre írta elő.
• A bíróságokról viszonylag szűkszavúan ír a tervezet. Nem szerepel benne például a bírósági szintek (városi és megyei bíróság, ítélőtábla) felsorolása, csak az, hogy a bírósági szervezet többszintű, a legfőbb szerv a kúria (amit ma Legfelsőbb Bíróságnak hívnak).
• Sejthetően az offshore hátterű cégek dolgát nehezítendő a tervezet azt is rögzíti, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezetnek teljesíthető bármilyen kifizetés, amelynek „tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
• A tervezet szerint az alkotmány végén név szerint, de „címek, rangok, párt és egyéb megjelölések nélkül” fel fogják sorolni az összes olyan képviselőt, akik „Isten és ember előtti felelősségük tudatában” igennel szavaztak a törvényre. „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – nemhiába ismerősök e szavak, a múlt év májusában elfogadott nemzeti együttműködési nyilatkozatból ismert fordulattal zárul majd az alkotmány.