Mindig örömteljes érzéssel fogadjuk , ha egy másik lap hirt ad magáról. Ezúttal a Vásárhelyi HIRLAP munkatársait ismerheti meg az olvasó. Gratulálunk a szerkesztőségi gárdának! (Erdélyi Polgár)

Szilveszterkor szokás összegezni az elmúlt évet, valamint fogadalmakat tenni az új esztendőre vonatkozóan. Nem mindenki szereti, leginkább azért, mert nehéz azokat tényleg betartani. Ezúttal a Vásárhelyi Hírlap munkatársai, akik közül sokan a Székelyhon.ro portálra is rendszeresen írnak, összegeztek és fogadkoztak. Ha akartak, ha nem...
A csoportkép nyáron, a Vásárhelyi Hírlap ötéves születésnapján készült
Bálint Zsombor főszerkesztő
Új év elején új fogadalmak? Ami engem illet, 2013-ban is azt szeretném, amit mindig: szakmailag az olvasók korrekt és alapos tájékoztatását, olyan újság készítését, amely ebben a nyomtatott sajtó számára kedvezőtlen időszakban is vonzó lehet. Ehhez nem az objektív okokból sokkal gyorsabb internetes hírportálokkal kell konkurálni, hanem olyan tartalmat nyújtani, aminek élvezetéhez a nyomdafesték szaga elengedhetetlen.
A magánéletben pedig? Közhely azt mondani, hogy egészséget és családi harmóniát szeretnék, de ígérek magamnak 2013-ban egy három esztendeje halogatott nyaralást is, leginkább azonban azt szeretném megfogadni, hogy többé nem bosszankodom olyan dolgok miatt, amelyeket amúgy sem tudok befolyásolni. Talán eme utóbbi megtartása lesz a legnehezebb...
Simon Virág vezető szerkesztő
Vidám, mozgalmas, szeretetteljes és egészséges évet szeretnék. Tudom, hogy ehhez az én erőm kevés, és az újévi fogadalmamat már január másodikán meghiúsítja a hétköznapi taposómalom. Éppen ezért mint mindennap, így az óév utolsó napján este is arra fogom kérni Istent, segítsen, hogy legyek türelmesebb a férjemmel és két aranyos fiammal, legyen erőm, hogy szeressem és támogassam őket, tudjak az új évben is bölcs döntéseket hozni, tudjam mindennap feltölteni szeretettankját azoknak, akik velem és értem dolgoznak. Imádkozni fogok azért is, hogy alázattal és legjobb tudomásom szerint tudjam végezni az újságírói munkámat, kerüljön el engem a fásultság, és 2013-ban is higgyek abban, hogy igenis tudunk segíteni, tudunk jót tenni és előre tudjuk mozdítani a mi kis világunkat.
Bakó Zoltán szerkesztő
Fogadalmakat nem szoktam tenni, mint ahogyan fogadásokat sem szeretek kötni. Egyikből sem jön jól ki az ember. Következésképpen nem fogadom meg, hogy leszokom a dohányzásról, pedig az orvos barátaim ezzel gyilkolnak, nem fogadom meg, hogy a jövő esztendőben nem idegeskedem, mert erről mások úgyis gondoskodnak, nem fogok neki sporthorgászni, hegyet mászni, sárkányrepülni, űrhajózni; mandarint sem fogok termeszteni a vadadi kertben, sőt, fügét és datolyát sem, nem fogom elhinni, amit az ország vezetői ígérnek; a magam részéről egyet ígérhetek: ha a 2013-as évben lesz legalább 398 olyan egymást követő nap, amikor mindennel elégedett leszek, felmegyek a Somostetőre, s belerikoltom a világ képébe – minden natyon szép, minden natyon jó, mindennel meg fatyok elégedve. Bár erre aligha kerül sor.
Bálint Boglárka olvasószerkesztő
Pezsgőbontáskor nem szoktam fogadalmat tenni, de magamban megfogalmazom a „kívánságlistámat”. 2013-ban szeretném, ha a betegségek elkerülnék családtagjaimat, ha a régóta tervezett utazás valóra válna, ha türelmesebb lennék magammal és a hozzám közel állókkal, ha az állandóan hőbörgők kicsit magukba néznének, ha a Vásárhelyi Hírlapban érdekes cikkeket találna az olvasó, ha mindenki csak egy kicsit boldogabb lenne, mint az előző évben. Mivel a listám nem is olyan hosszú, remélem, az összes kívánságom teljesül.
Fancsali Attila szerkesztő
Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt tettem egy fogadalmat: megpróbálok mindig mosolyogni az ismerősökre, idegenekre. Felfogásom szerint a mosoly ragadós, így egy idő után a velem szemben álló is mosolyog majd, jobb kedve lesz. Ezt a fogadalmamat azóta évente megújítom. Eddig többé-kevésbé sikerült betartani, és remélhetőleg ez a jövőben is így lesz. Egy mosoly nem kerül semmibe, mégis jobbá teheti valakinek a napját.
Gáspár Botond szerkesztő
Nem hiszek az újévi fogadalmakban. Hiszek az isteni gondviselésben, az apaság/anyaság szépségében, a gyereknevelés fontosságában, a család erejében, a kitartás gyümölcsében, a cselekvés szükségességében. Úgy vélem, sem magunk előtt, sem mások nyomására nem vállalhatunk mást egyetlen évben sem, mint amire minden évben, folyamatosan törekednünk kell: aktívan részt venni a közösség életében, cselekedni és nem kizárólag másoktól várni a segítséget, kerülni a megalkuvást, határozottan és egyenes gerinccel kiállni a valódi, emberi és közösségi értékek mellett, gyerekeket vállalni és szeretetben, odaadással tisztességesnek nevelni őket, dolgozni a családért és a közösségért. Megmaradni magyarnak! Ezekhez semmi másra nincs szükség, mint céltudatosságra és meghunyászkodás helyett kellő határozottságra – az élet bármely pillanatában, bármely szakma művelőjeként.
Hajnal Csilla szerkesztő
Az újévi fogadalmakkal csak egy bajom van: az, hogy márciusra már megfeledkezek róluk, ezért már egy ideje nem kényszerítem ki magamból a fogadalmakat. Ezúttal persze kicsit más a helyzet, mert márciustól anya leszek, így lassan kezdenek átértékelődni bennem a dolgok. Februártól elbúcsúzom a szerkesztőségtől, na nem örökre, hanem „csak” két évre, de 2015-ben – ha megérjük világvége nélkül – visszajövök, és még nagyobb lendülettel és tapasztalattal vetem bele magam a munkába! 2013-ra ugyanazt kívánom magamnak, mint olvasóinknak: türelmet, nyugalmat és önzetlenséget! Ezekkel mindenki csak jól járhat!
Szász Cs. Emese szerkesztő
Nem nagyon emlékszem olyan újévi fogadalmakra, amelyeket tényleg betartottam volna, ezért megfogadhatnám például, hogy ezentúl betartom ezeket. Amúgy az elmúlt karácsonyból ihletődve, azt kellene megfogadjam, hogy rendszeresebb leszek és szervezettebb. Időben megveszem a karácsonyi ajándékokat, nem halogatom a határidős feladataimat, időben adom le az anyagaimat az olvasószerkesztőnek, nem várakoztatom reggelente a fürdőszobára várókat, valamint a baráti találkozóimról sem kések félórákat. Mert, ha így folytatom, még lekésem a szilvesztert is...
Simon Annamária korrektor
Az új évben azt szeretném, hogy minden, amit idén nem sikerült megvalósítani, az sikerüljön. A családtagjaimmal, kollégáimmal, úgy általában az embertársaimmal szemben legyek megértőbb, együttérzőbb, nyitottabb, türelmesebb, és amennyiben rajtam múlik, segítsek azoknak, akiknek szükségük van rá. A munkahelyemen jobban szeretnék teljesíteni, fejlődni, haladni előre, a lehetséges legjobbat kihozni magamból. Szeretném, hogy az emberek jobban odafigyeljenek egymásra, és több szeretetet adjanak magukból, mert a szeretet az, ami átsegít a nehézségeken.
Boda L. Gergely fényképész
Nem szoktam fogadkozni, de ma már muszáj, akkor: megígérem, hogy 2013-ban sem fogom megoldani az iráni atomkérdést, megfogadom, hogy jövőre sem leszek vegetáriánus, és azt is bizonyosan megígérhetem, hogy jövő szilveszterkor sem teszek saját magamtól újévi fogadalmakat.
Gálna Zoltán tördelő
Két tervem van az új évre: felújítást szeretnék abban a házban, amelyben lakunk. A munkám terén pedig megfogadom, hogy követni fogom a tördelőprogram újításait, elsősorban azért, hogy egy sokkal dinamikusabb újságot készíthessünk az olvasóknak.
Haáz Vince tördelő
Eddig még sosem fogadtam meg semmit, mert nem kellett drasztikus változtatásokat bevezetni az életemben. Éppen ezért azt fogadhatnám meg, hogy ezentúl minden évben megfogadok majd valamit. De persze csak jövőtől kezdem.