Makkay József 2012.05.17.
Erdély-szerte elkezdődött az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási kampánya. Az egymásnak feszülő indulatok kemény kampányt ígérnek, hiszen az 1989-es rendszerváltás óta idén indul először egymással párhuzamosan három magyar párt. A május elején véglegesített jelöltlisták szerint Erdélyben a legtöbb jelöltet az RMDSZ indítja: valamivel több, mint 10 ezer helyi és megyei önkormányzati és 320 polgármesterjelöltjük van. A Magyar Polgári Párt 2 500 helyi, 281 megyei önkormányzati és 110 polgármesterjelöltet indít. Az Erdélyi Magyar Néppártnak 2 043 helyi, 281 megyei önkormányzati és 80 polgármesterjelöltje van. Az RMDSZ 13, az MPP 6, az EMNP pedig 5 megyében indít megyei tanácselnökjelöltet.
Kemény verseny Székelyföldön
A legtöbb jelölt a három székelyföldi megyében indul, itt várható a legkeményebb küzdelem is. Hargita megyében az RMDSZ 60 polgármesterjelöltet indít, a Magyar Polgári Párt a települések felében, 31 helységben állított jelöltet, az Erdélyi Magyar Néppárt 20 csíki és udvarhelyszéki településen indul. Háromszéken nagyjából hasonló az arány: az RMDSZ 40 településen, az MPP 24 helységben, míg az EMNP 14 községben és kisvárosban indul saját jelölttel.
Maros megyében is az RMDSZ vezet a jelöltlisták tekintetében: 52 polgármesterjelöltjük van, az MPP-nek 31, míg az EMNP-nek 8. Itt szemmel láthatóan megerősödött a Magyar Polgári Párt: a négy évvel ezelőtti versenyhez képest a jelöltek száma közel a háromszorosára nőtt.
Az MPP sem Székelyföldön, sem Erdély más területein nem közösködött az RMDSZ-szel, sehol nem állítottak közösen támogatott jelöltet. Az EMNP sem kötött koalíciós egyezséget az RMDSZ-szel, azonban néhány székelyföldi településen támogatják az általuk is rátermettnek vélt polgármesterjelöltet. Balánbányán – ahol a magyarság részaránya 50 százalék alatt van – Brezovszky György Ádám független jelöltet támogatja az RMDSZ és az EMNP is, az MPP viszont külön jelöltet indított. Háromszéken az EMNP Sepsiszentgyörgy hivatalban levő polgármesterét, Antal Árpádot támogatja, Tischler Ferenc megyei RMDSZ-ügyvezető elnök szerint azonban több olyan település van, ahol az EMNP azért nem indított saját jelöltet, mert hallgatólagosan elfogadja az RMDSZ polgármesterjelöltjét. Az elöljáró szerint ezek olyan települések, ahol jelentősebb a román lakosság, a szabad versenyben pedig – a magyar szavazatok szétforgácsolódásával – a román polgármester lenne esélyesebb. Az MPP és az EMNP Hargita megyében Kányádon és Újszékelyen, Háromszéken pedig Zágonban indított koalíciós lista alapján közös polgármesterjelöltet. E kevés kivételtől eltekintve azonban a három székelyföldi megyében szabad a verseny. A legtöbb székelyföldi városban mindhárom párt saját jelöltet indított. Marosvásárhely az összefogás elmaradásának legfájdalmasabb példája: az RMDSZ és az MPP saját polgármesterjelölteket indít, az EMNP pedig Smaranda Enache független polgármesterjelöltet támogatja.
MPP–EMNP egyezség Kolozsváron
Kolozsvár, illetve Kolozs megye az egyetlen olyan régió Erdélyben, ahol az MPP és az EMNP között szoros választási együttműködés alakult ki megyei valamint városi listán. Az egyezség értelmében a két párt Kolozsvár polgármesteri tisztségére Gergely Balázst (EMNP), a megyei tanácselnöki posztra Csép Sándort (MPP) indítja, a helyi, illetve a megyei listákra is közösen javasoltak jelölteket. Az RMDSZ-szel utolsó pillanatig folytak a tárgyalások, azonban a Máté András által vezetett megyei RMDSZ feltételeit a két párt nem fogadta el, egyik sem akart RMDSZ-listán indulni. A városi RMDSZ-lista összeállítását László Attila alpolgármester rossz viccnek nevezte, és visszalépett. A megyei listán való szereplést a jelenlegi tanácselnök-helyettes, Fekete Emőke is visszautasította. A RMDSZ-listák körüli cirkusz azonban nem csak Kolozs megyei sajátosság: Marosvásárhelyen a megyei vezetés teljesen átszabdalta a városi vezetés által megszavazott listát, a jelenlegi alpolgármester, Csegzi Sándor is hátra került, az utolsó befutó helyek egyikére.
Partiumi állóháború
Bihar és Szatmár megyékben az RMDSZ valamennyi magyarlakta településen saját jelöltet indított. Szatmárnémetiben mindhárom párt közös asztalhoz ült, hogy meg lehessen őrizni a magyar polgármesteri széket, a megegyezés előtt azonban az RMDSZ nemet mondott. A Szamos-parti városban az RMDSZ és az MPP külön jelöltet indított, ami román jelölt győzelmét vetíti előre. Míg Szatmáron esélye lenne a magyar polgármesterjelöltnek, Nagyváradon a közvélemény-kutatások Ilie Gavril Bolojan jelenlegi polgármester biztos győzelmét jósolják. Sajtóértekezletén Tőkés László EMNT-elnök arról számolt be, hogy egy általuk megrendelt felmérés szerint számos magyar tenné voksát a román polgármesterjelöltre. Ilyen előzmények után Cseke Attila RMDSZ- és Zatykó Gyula EMNP-jelöltnek egyaránt kicsi az esélye, azonban mindkét párt külön megyei és városi tanácsosi listájuk sikerében bízik.
A két partiumi megyében az EMNP-nek 22 polgármesterjelöltje van, illetve egy közös jelöltje az MPP-vel Lázáriban. A két legnagyobb partiumi megyében egyértelműen a Néppárt a második legerősebb magyar párt. Az MPP-nek itt csak szórványosan vannak polgármester-, illetve tanácsosjelöltjei.
Szilágyságban az RMDSZ 21 polgármesterjelöltet indított, az EMNP-nek 7 jelöltje van, ezek közül a sarmasági az MPP-vel közös koalíciós jelölt. Harmadik helyen az MPP áll 4 saját jelölttel. A szilágysági RMDSZ azzal vádolja a Néppártot, hogy a Szövetség előválasztásain alulmaradt jelölteket csábították magukhoz, és indítják saját jelöltjeikként.
A szórvány az RMDSZ felségterülete?
Az elszórványosodott megyékben – Arad, Brassó, Beszterce-Naszód, Fehér, Máramaros, Szeben és Temes – az EMNP-nek és az MPP-nek kevés jelöltje van, helyenként pedig egyáltalán nincs. E stratégia mögött az áll, hogy a végvárakon a lehető legkevesebb veszteség érje a magyarságot. Ahol egy-egy magyar jelöltnek esélye van, azt meghagyták az RMDSZ „felségterületeként”, annak ellenére, hogy erről sem helyi, sem országos szinten nem folyt egyeztetés az RMDSZ-szel. Máramaros megyében az EMNP-nek két, Fehér megyében pedig egy polgármesterjelöltje van. Az MPP Máramarosban és Brassóban egy-egy jelöltet indít.
Megfélemlítési, lejáratási kísérletek
A választási kampány nem indult zökkenőmentesen. Elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői hozták nyilvánosságra az RMDSZ megfélemlítési kísérleteit. Kolozsvári sajtóértekezletükön arról számoltak be, hogy zilahi jelöltjeiket zaklatták az RMDSZ emberei, azzal fenyegetve őket, hogy ha a Néppárt listáin indulnak, tönkreteszik karrierjüket, állás nélkül maradnak. Hasonló esetek Bihar megyében is előfordultak. Az EMNP vezetői arról is beszámoltak, hogy az RMDSZ által szervezett előválasztásokon visszaélések történtek, az RMDSZ jelenlegi polgármestereivel szemben induló jelöltek közül többet is megfenyegettek. A Néppárt képviselői azt is kifogásolták, hogy a bihari RMDSZ CD-re rögzített hűségnyilatkozatot kért a jelöltektől, mi több, az előválasztáson szavazó polgárokkal is hűségnyilatkozatot írattak alá, miszerint az RMDSZ-re fognak szavazni. A praktikát Tőkés László a kommunista párt örökségének nevezte. Az EMNT elnöke arra is kitért, hogy kampánykiadványaiban a bihari RMDSZ a református lelkészeket is hadrendbe állítja.
Az egymás lejáratására irányuló gyakorlat az interneten is elterjedtek. Ismeretlen forrású, RMDSZ-t lejárató videoklipek terjengnek, amelyben – trágár szavak kíséretében – az RMDSZ csúcsvezetőségét a Hitler-filmből kivágott részletekkel a náci párt fejeseivel társították. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arról ír blogján, hogy a kampányban az Erdélyi Magyar Néppárt személyét érintő lejáratókampányba kezdett.
Sajátos helyzet alakult ki Székelyudvarhelyen is, ahol a Magyar Polgári Párt Nyírő József újratemetését használja fel kampánycélra, amiben sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Néppárt nem partner.
Megkérdőjelezhető kampánystratégiák
A 2012-es helyhatósági választási kampány két véglet között indult. Kelemen Hunor RMDSZ- elnök szerint az RMDSZ kampányát az elért eredmények fémjelezik, vagyis településenkénti megvalósításaikkal kampányolnak. Ennek olyan üzenete is van, hogy minden megvalósítás mögött az RMDSZ áll. A másik véglet szerint az MPP azzal kampányol, hogy az RMDSZ semmit nem ért el az elmúlt húsz év alatt. Valahol középen próbál helyet keresni magának az Erdélyi Magyar Néppárt, amely a két párt közötti kiegyezést keresve túlzónak és elfogadhatatlannak találja a minden eredményt kisajátító RMDSZ-retorikát, ugyanakkor nem tud azonosulni a Magyar Polgári Párt mindent megkérdőjelező, az RMDSZ-t pedig kizárólag kommunista képződményként bemutató kampányüzenetével sem.
A 2012. június 10-én sorra kerülő helyhatósági választásokon mindenesetre bőven van választék: az erdélyi magyarság tizenötezer jelölt közül választhat. A településen érvényes lakhellyel és személyazonossági igazolvánnyal rendelkező szavazók négy szavazólapot kapnak majd. Egyiken településük polgármesterére, egy másik lapon a megyei tanács elnökére, a harmadik és a negyedik lapon valamely párt települési, illetve megyei önkormányzati képviselőjelölti listájára vagy valamely független jelöltre szavazhatnak. A szavazás nyomán a pártlistákról a pártok által megszabott sorrendben kerülnek a képviselők az önkormányzati testületekbe a listára leadott szavazatok arányában. A bejutáshoz helyi szinten a pártnak el kell érnie az 5 százalékos küszöböt.
