2012.11.15 Sz. T.
Ha bejut a parlamentbe, esetleg a kormányba. És ha meggyőzi a román honatyák / kormánytagok többségét. Egyszerű, megvalósítható, romániai gyakorlatba ültetése mégis science fictionnek tűnik.
Hét milliárd eurót kell Románia visszafizessen jövőre, az államadósságból ennyi jár le 2013-ban – remegtette meg az RMDSZ főhadiszállásának levegőjét Kelemen Hunor. A szövetségi elnök biztosra akart menni, hogy a tegnap odahívott újságírók tényleg figyelnek, amikor bemutatja az RMDSZ adópolitikai stratégiáját. A nagy vonalakat ő rajzolta fel, Winkler Gyula EP-képviselő pedig kiszínezte.
Winkler Gyula, Kelemen Hunor, Borbély László | Fotó: Szabó Tünde / manna.ro
A hétmilliárd eurós törlesztés az RMDSZ szerint akkora költségvetési teher, amelyhez iszonyú mértékben meg kellene növelni a másik oldalon az adóbevételt: rengeteg munkahelyet kell teremteni, ehhez pedig a kis- és középvállalkozókat támogatni.
21. századi szociális piacgazdaságot hirdetett választási programjának részeként a Szövetség, amihez rövid- és középtávon egységes és a mainál alacsonyabb jövedelemadó-kulcs, a következő három évben szolidaritási adó, hosszú távon pedig akár progresszív adózás vezethet. Egységes adókulcs nélkül nincs munkahelyteremtés – szögezte le maximaként Kelemen Hunor, bár egyelőre csak gesztusaival támasztotta alá ezt a bizonyságát.
A hozzáadott-érték adó (TVA) mértékét a jelenlegi 24-ről 19 százalékra vinnék vissza, de nagyobb arányú begyűjtéssel, a Szövetség szerint az ehhez szükséges költségvetési egyensúlyt Románia már megteremtette. Csökkentenék továbbá a társadalombiztosítási hozzájárulást két lépésben: először 3,5 százalékponttal a munkáltató, és 2-2,5 százalékponttal az alkalmazott által fizetett hozzájárulást, második lépésben 2-2 százalékponttal a mindkét fél által viselt terhet.
2013 első felében mindenképpen el kell fogadni az új pénzügyi törvénykönyvet, mert a jelenlegi adótörvénykönyvet már teljesen átláthatatlanra módosították. Ha sikerül kiszélesíteni az adóalapot és legalább 20-25 százalékkal visszaszorítani a feketegazdaságot, akkor az ebből származó bevételnövekedés lehetővé tenné az RMDSZ adócsökkentő javaslatainak gyakorlatba ültetését, és egészséges gazdasági növekedés indulhatna be – jósolta Kelemen.
A gazdaság fele nem adózik
Winkler Gyula, az RMDSZ gazdasági arca olyan, egyébként ismert információkat közölt, amelyektől nemcsak a józan, az összeomlásra predesztinált társadalmi rendszerekben (tanügy, egészségügy, nyugdíjrendszer, szociális háló) valahogy elevickélő átlagpolgár rettenhet meg, de azok az őrült politikusok is, akik most gazdasági növekedést és ezeknek a rendszereknek a megreparálását ígérik. (Kampánymegfigyelés: a jelöltek tudatlanok és/vagy őrültek, a jó(bb) részük pedig munkamániás.)
A bérek után fizetendő társadalombiztosítási járulékok aránya az egész Európai Unióban nálunk a legmagasabb, a fizetés 44,5 százalékát teszi ki. A ténylegesen befizetett járulékok aránya nálunk a legalacsonyabb: az egyötödét tudják begyűjteni. A 4,3 millió adófizető munkavállaló mellett 2,3 millióan feketén (vagy szürkén) kapja a fizetését, ez a munkavállalók 35 százalékát jelenti. A tb járulék csökkentésétől a politikusok a fizetések fehéredését remélik.
A 24 százalékos TVA-t az adóhivatal 54 százalékban tudja begyűjteni, vagyis az itt kiállított számlák összegének 46 százaléka után nem fizetnek adót. Ha a TVA-begyűjtést 70 százalékra sikerült volna feltornászni az elmúlt években, válságintézkedésként nem kellett volna adóemeléshez folyamodni – vélte Winkler, aki Ponta kormányfőre hivatkozva ingerelt közfelháborodásra: az adóhivatal volt vezetőjének, Sorin Blejnarnak fél évvel ezelőtti menesztése az adóbevételek egymilliárd eurós növekedését eredményezte.
Egyébként a 70 százalékos adóbegyűjtés közönséges arány, a korrupcióval szintén agyonsújtott szomszéd, Bulgária ennyit gyűjt be, hogy a nyugati országokról ne is beszéljünk – magyarázta Winkler. A feketegazdaság tavalyi volumene akkora, mint a romániai GDP 30 százaléka, becsülte fel nyáron az Európai Bizottság.
A klór, ami a gazdaságot is kifehérítené
Arra a kérdésre, milyen eszközökkel lehetne javítani az adófegyelmet, Winkler Gyula azt válaszolta, nagyon egyszerűen és könnyen: a szeméyi nyilvántartás digitalizálásával, olyan központosított elektronikus adatbázis létrehozásával, amelyhez az adóhivatal és az önkormányzatok egyaránt hozzáférnek.
Ezen kívül át kellene szervezni az adóhivatalt és a pénzügyminisztérium dekoncentrált intézményeit, mert jelenleg ez a tárca az ország egyik legnagyobb munkáltatója, mintegy 40 ezer embert foglalkoztat.
Ha ez ennyire egyszerű, akkor miért nem hozták létre eddig? – firtattuk a kérdést azt feltételezve, hogy a rendszerszintű adóelkerülés – a mértékéből ítélve – valahol az államnak is megéri, vagy legalábbis az állami szervek bizonyos működtetőinek. Winkler úgy vélte, a főbűnösők egyéni felelősségrevonása nem túl hatékony, inkább mentalitásváltásra lenne szükség, mert szinte mindannyian követünk el kisebb csalásokat, mismásolásokat, ezen egyénenként kellene változtassunk.
Kedv is kell az adózáshoz, amit meg kell hozni a versenyszférában, mert az adót ő termeli meg. Az üzleti szféra pedig átláthatóságot, előreláthatóságot, tervezhetőséget, stabilitást akar, amire az RMDSZ többéves költségvetést javasol. Két-három évre kellene előre tervezni az állami projekteket, hogy a gazdaság motorját jelentő kkv-k is tudjanak tervezni – hangzott el a sajtótájékozatón, a hazai közéletben nem először, de még egyszer sem valósult meg.
Az egységes adókulcs megtartása azt eredményezné, hogy a nagyberuházók ne távozzanak az országból, az ország regionális versenyképességét pedig az adókulcs belátható határidejű csökkentése jelenthetné például 14 százalékra, mert a szomszédainknál 1-2 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.
Ezt egy rövid távú, három évre szóló szolidaritási adókompenzálná a költségvetésben, amit az RMDSZ már 2013 elejétől bevezetne. Ehhez az kell, hogy megállapítsanak egy jövedelemhatárt, amely alatti jövedelem továbbra is a jelenlegi 16 százalékot adózná, a határ feletti összeg után pedig magasabb, például 40 százalékos adót kellene fizetni a méltányos közteherviselés nevében.
Az adóbevétel elköltéséről döntsenek helyben, kéri a Szövetség, amelynek magyar hangja a kérdésben Borbély László politikai alelnök volt. Elmondta, az RMDSZ adópolitikájának közép- és hosszú távú stratégiája az önkormányzatokra is épül, amelyeknél a helyben beszedett adókból jelenleg túl kevés marad, mintegy 60-64 százalék.
Az arányt az RMDSZ 80 százalékra emelné úgy, hogy a helyi önkormányzatok 45 százalékot kapjanak, a megyei önkormányzatok 12 százalékot, és 23 százalékot fordítsanak a települések közötti kiegyensúlyozásra, de ezt ne a pénzügyminisztérium hajtsa végre, mint most, hanem a megyei tanács, mert az a helyi lakosok által választott testület.
Borbély fontosnak tartja az európai támogatások abszorbciós rátájának emelését is, mellyel egyúttal ismét bereklámozta az RMDSZ Erdély 2020 fejlesztési tervét. A Szövetség ebben mondja meg, mire kellene fordítani az EU 2014-2020 közötti költségvetési időszakának Romániában lehívható támogatásait, és nem nézi jó szemmel, hogy bár mi vagyunk az unió hatodik legnagyobb országa, a hazai közéletben még nem indult vita arról, mi legyen a következő hat évben az uniós alapokkal.
Az RMDSZ-nek nem lesz nehéz elérni az adócéljait, ha megnézzük, mit ígér most a két nagy rivális szövetség: az USL nem csökkentené a 16 százalékos jövedelemadót, de fokozatosan 4, illetve 8 százalékot jóváírhatóvá tenne belőle, az ARD 12 százalékosra csökkentené. Az ARD a feketegazdaságot csak 4 százalékponttal szorítaná vissza, és ebben nagyjából ki is merül az, amit számszerűsítettek adóügyi elképzelésükből.
Az USL fokozatosan 5 százalékponttal csökkentené a tb hozzájárulás arányát, és négy év alatt 19 százalékra a TVA-t. Az őstermelők számára egyenesen 9 százalékosra, de a maradék 15 százalékot csak akkor kapnák vissza, ha számlával bizonyítják az adásvételt.
Nagyon szép, sőt hajrá. Négy év múlva pedig lapozzunk vissza ide, és döntsük el, science volt, vagy fiction.
