2012. NOVEMBER 19., O. Horváth György
Nem csökkenhet 2014-2020 között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja során az agrár- és vidékfejlesztési támogatások, pazarlás termőterületeket kivonni természetvédelmi célokr hivatkozva, s a fejlesztési források sem szűkülhetnek – egyezett meg hét közép-kelet európai ország.
Hét közép-kelet-európai ország agrárvezetése mond nemet a túlzó uniós takarékosságnak, az agrárpolitika teljes átalakításának
Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország – a Visegrádi Csoport - mellett Szlovénia, Románia és Bulgária mezőgazdasági miniszterei találkoztak Varsóban. Megegyeztek, hogy csak olyan agrárpolitikát szabad támogatni, mely 2014-2020 között nem csökkenti a Közös Agrárpolitika forrásait. Sem az agrár-, sem a vidékfejlesztésre szánt pénzekhez nem szabad hozzányúlni. Ezt azért kellett hangsúlyozni, mert a közelmúltban sorra jelennek meg ilyen értelmű nyilatkozatok és tervek is.
Legutóbb Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke terjesztett elő egy költségvetési javaslatot 2014-2020 közötti időszakra. Ennek a magyar agrárgazdaság vesztese lenne, a hét év alatt 600 millió euróval, mai árfolyamon számolva 171 milliárd forinttal kapnának kevesebbet a gazdák. Az eddig tárgyalt verzió szerint „ csupán 20-30 milliárd forinttal csökkenne az összeg.
Magyarországot Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára képviselte, aki bejelentette: Magyarország érdekeit leginkább az szolgálná, ha a termeléshez kötött támogatások szintjét 10 százalék nem az uniónak fölött rögzítenék, és az érintett szektorok körét a tagállamok maguk határozhatnák meg.
A delegációk elismerik a környezetvédelmi célkitűzések kiemelt fontosságát, ezért támogatják a környezet- és klímavédelmi szempontok további érvényesítését. Mindazonáltal a jelenlegi „zöldítésre” vonatkozó javaslatok megvalósulása esetén értékes mezőgazdasági területeket kellene kivonni a termelésből, ráadásul indokolatlanul megnövekednének a gazdák adminisztratív terhei - jegyezték meg. Kiemelték továbbá a KAP második pillérének szerepét, a vidékfejlesztési támogatások fontosságát, és rámutattak, hogy az EU élelmiszeripari versenyképességének globális javítására van szükség. Ezért az a törekvésük, hogy 2014 után a vidékfejlesztésre szánt források ne csökkenjenek.
A Visegrádi Csoport elnökségét - amely évenkénti rotációban változik - 2013 közepén Magyarország veszi át Lengyelországtól.
