Harry Potter mögé szorul Jókai
Makkay József 2012.11.23
Magyari Eszter kedvenc könyvei közöttTöbb mint ötven esztendeig kellett nélkülözniük a kolozsváriaknak a magyar könyvesboltot. A 37 éven át állami könyvterjesztőként dolgozó Magyari Eszter magánvállalkozóként is változatlanul szereti a könyvet.
A református egyház tulajdonában lévő főtéri épületegyüttes kétszobás üzlethelyiségében alig van forgalom. Nem a legjobb hely ez egy könyvkereskedésnek, de vendéglátóm szerint nincs választási lehetőségük. A jóval forgalmasabb Szentegyház utcai üzlethelyiséget – miután jelentős befektetésből rendbe tették – méregdrágán bérelték, de még úgy is inkább megérte, mint a mostani hely. Magyar kereskedelmi központ címén csalogatták ide őket, ám az eredeti tervet átírta a válság.
Magyari Eszter nem ilyen forgalomhoz szokott. Amikor alapos piackutatás után 1999-ben egy székelyudvarhelyi vállalkozó házaspár támogatásával megnyitotta könyvesboltját Kolozsváron, lelkes csapatának szusszanásnyi ideje sem volt. „Negyedévenként nagy teherautónyi könyvet hoztam Budapestről. Mire a következő szállítmány megérkezett, az előzőből már alig akadt valami a boltban” – emlékszik a kezdetekre. Később új tulajdonosokkal új könyvesboltokat hozott tető alá ugrásnyira a Főtértől, a Szentegyház utcában –változatlan sikerrel.
Biblia a rejtett polcon
Magyari Eszter történelem–filozófia szakon szerzett tanári képesítést, majd Bukarestben végzett el egy posztgraduális könyvterjesztői képzést. A hatvanas évek elejétől 37 éven át dolgozott a kolozsvári állami könyvterjesztő vállalatnál. A Ceauşescu-korszakban nagy példányszámban kiadott magyar könyvek napok alatt elfogytak. Nem emlékszik olyan kiadványra, amely hónapokig állt volna az üzletek polcain. A nyolcvanas évek szűkülő könyvválasztékát évente kétszer Magyarországról behozott könyvszállítmányokkal egészítették ki. Hiába figyelmeztették Bukarestből a kolozsvári fiókvállalat igazgatóját, hogy túl sok a magyar importkönyv, a cégvezető – a jó forgalomra és a nagy bevételekre hivatkozva – mindig megvédte alkalmazottját. Magyari Eszter szakmai elismerésként értékeli azt is, hogy a rendszerváltás előtt az általa vezetett kolozsvári könyvesbolt volt az egyetlen, ahol magyar nyelvű vallási témájú könyveket, többek között Bibliát is lehetett vásárolni. Az igazgató „elnézte neki”, az egyházi kiadványokat egy nem túl feltűnő polcon kereshették a vásárlók.
„Egyetemi tanáraim oltották belém a könyvszeretetet. Amikor a bukaresti egyetemen – nem túl jó román nyelvtudással – tanáraimnak a román, a magyar és a világirodalomról beszéltem, csodálkozva néztek rám, hogy Kolozsváron mi mindent tanultunk. Sikeres pályámat tanáraim nagyszerű tudásának és elkötelezettségének köszönhetem” – emlékszik ma is hálásan.
Könyvesbolt és bank
A rendszerváltás utáni Erdélyben is „berobbant” a könyvpiac. Nyugdíjba vonulása után egykori román igazgatója többször megkereste Magyari Esztert, hogy térjen vissza a vállalathoz. Ő azonban a magyar könyvesboltokban látta a jövőt, hiszen Kolozsváron mindig nagy becsben állt a magyar könyv. Bár számításai bejöttek, kezdeti derűlátása mára alábbhagyott. A belvárosban, a Főtér környékén kialakult bérleti díjakat már nem lehet könyvterjesztésből kigazdálkodni, külvárosi üzletben viszont nem lehet könyvet eladni. Ördögi kör ez, amiben a könyvesboltok vergődnek, és számuk évről évre csappan.
„A könyvesboltot működtető vállalkozónak ugyanannyi bérleti díjat kell fizetnie, mint a kocsmárosnak vagy a banknak, márpedig bevételük összehasonlíthatatlan” – összegzi a szakma legnagyobb gondját Magyari Eszter. Ennek ellenére örül, hogy a gyerekkönyvek iránt ma is nagy az érdeklődés. Ezekből fogy a legtöbb, ezt követik az útleíró kiadványok és bizonyos szakkönyvek. A betérő szülőknek változatlanul a magyar klasszikusokat ajánlja, melyeknek forgalma fájdalmasan visszaesett. Sok szülő előbb veszi meg a Harry Pottert, mint Jókai regényeit, mondja. „Hogy megéri-e magyar könyvesboltot fenntartani? Aki könyvesboltot működtet, az a legnagyobb szolgálatot teszi saját közösségének” – fogalmaz búcsúzóul Magyari Eszter.
