Egy "kommentelő" szavával élve: ezt is megéltük!... Meg áll az ember esze!
Megindult a verseny a külhoniak kegyeiért: az MSZP Kolozsváron kért elnézést a határon túliakról eddigi nemzetpolitikája miatt, a Jobbik pedig Erdélyben és Kárpátalján toboroz.
Semjén úrat a szepsiszentgyörgyi előljáróval kialakult barátsága vagy elvakítja , hogy nem látja az erdőt a "polgármestertől" vagy egyszerűen megint csak nem kérdezte ki a tanácsadóit, hogy egyáltal mi is történt Kolozsváron. Igy ezzel a cimbe szereplő kijelentésével egy újabb pofont osztott ki azoknak, akik a Fideszt támogatnák, de a szövetségiek ellenébe.
Kérdés az, hogy egy KDNP elnöke, hogyan tudja az alakulata alapszabálya ellenébe egy postkommunista érdemeket szerzett alakulathoz annyira vonzódnia, hogy ekkora hibát kövessen el? Mert hibát követ el, amikor elfelejti, hogy vannak elegen, akik nem osztanák azt a véleményét, amit olyan simán most dobra vert: a szövetségieket testvérpártnak nevezi meg!
Meglehet ezért nem hívta meg a Magyar Polgári Párt előljáróit sem első erdélyi körútjára, amikor helyettes miniszterelnök lett. Akkor sem kérdezte meg mi a valódi helyzet, mert egyszerűen csak a baráti szóra hallgatott.
Sőt akkor sem tudakozódott, amikor a keresztény vállalkozók által - több éve - létrehozott HÁLÓ Mozgalmat a beosztottja lekicsinylette és egy újonnan létrehozottat méltatott...
Milyen nemzetpolitika az, amikor egyeseket megkülönböztetnek másoktól.
Jaj és a postkommunista és libbes beállítottságúakat testvéri alakulatként fogadja, miközben elfelejti, hogy lényegében a kereszténydemokrácia éppen az ellenkező irányba viszi a dolgokat.
Sőt, egy igazi szövetségiként csúsztat, amikor azt mondja: a kormánynak egyformán fontos minden magyar, függetlenül pártszimpátiájától. Valóságos örvénybe kerülhet az ilyen fajta álláspontkövetés, mert igencsak kilátszik a lóláb.
Az európai normák szerint sem de másképpen sem lehet azt az érvelését elfogadni, hogy ha egyik jobbközép akkor a néppártba tartozik. A másik féle közelítés sem egy kereszténydemokrata szájából való, mert ha a szövetségi alakulat - amely elég sokszor bemutatta inkább baloldali és libbes - a Európai Néppárt tagja akkor már eleve "testvér"-pártja lenne az amúgy igencsak jobb oldali FIDESZ-nek... Arról nem is szólva, hogy nem hiszük, hogy a kormánypárt ebbe a kategórizálásba bele menne...
Szeretnénk egy másik kijelentését is megkérdőjelezni, mert a szövetségi vezetők elsőnapon soronkivül voltak - kis ünnepség keretében - elfogadva és igencsak furcsa, hogy akkor még nem volt arról szó, hogy „Míg az én kezemben van a honosítás, addig sem ügynökök, sem szélsőséges őrültek nem fognak magyar állampolgárságot kapni” Tehát meglehet, hogy nem kellett azoknak sorba állni akik esetleg ebbe a kategóriába tartoztak volna...
Természetesen üdvözlendő, hogy a magyarságuk miatt ért támadások, büntetések kivédésére pénzalapot sikerült elkülöníteni és meglehet, hogy vannak olyan ügyvédek is akik ingyen vállalnák a jogi védelmet.
Ez minden európai államban normális.
Amit viszont nem hagyhatunk szó nélkül az lenne, hogy az ilyen fajta megközelítés egy újabb pofon a külhoniak azon részének akik a polgáriak soraiban találtatnak és nem mindegy, hogy ezt a pofont éppen egy a kereszténydemokrata elveket valló pártvezértól kapjuk.
Annyit még hozzátehetnénk, hogy ha a pártérdekek mentén a szövetségiek felé egy fajta "közeledést" akarna sugalni a helyettesminiszterelnök helettes úr akkor ezt lehet másként is megtenni, és nem a mi bosszantásunkra (Erdélyi Polgár)
Amit viszont nem hagyhatunk szó nélkül az lenne, hogy az ilyen fajta megközelítés egy újabb pofon a külhoniak azon részének akik a polgáriak soraiban találtatnak és nem mindegy, hogy ezt a pofont éppen egy a kereszténydemokrata elveket valló pártvezértól kapjuk.
Annyit még hozzátehetnénk, hogy ha a pártérdekek mentén a szövetségiek felé egy fajta "közeledést" akarna sugalni a helyettesminiszterelnök helettes úr akkor ezt lehet másként is megtenni, és nem a mi bosszantásunkra (Erdélyi Polgár)
2013.01.20.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az MSZP bocsánatkérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: ha a határon túli magyarok megkapják az állampolgárságot, illetve a szavazati jogot, akkor, „ha szívből, ha színből”, minden párt kénytelen olyan gesztusokat és lépéseket tenni, ami a határon túli magyarságnak megfelel.
Mint mondta, a kormány kezdetektől fogva elkötelezett híve a nemzet egyesítésének. Hozzátette: ha az MSZP lelkiismereti alapon tette volna meg a bocsánatkérést, már bőven lett volna ideje, ugyanakkor a Fidesz-KDNP kormány első lépése volt az állampolgárság megadása, és világossá tették, hogy ez szavazati joggal fog járni.
Szerinte tehát az MSZP nem is tehet mást, mint megpróbál jó pontokat gyűjteni a határon túli magyaroknál. Hozzátette: az MSZP-nek sokat kell dolgoznia, hogy ott szavazatot találjon.
A szocialisták nemzetpolitikai programjával kapcsolatban azt mondta: egy programnak semmi köze ahhoz, hogy minden magyarnak lehessen magyar állampolgársága. Szerinte már a rendszerváltoztatás után azonnal meg kellett volna adni az állampolgárságot a határon túli magyarságnak, ahogy ezt más országok (Szerbia, Horvátország) megtették.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egy normális embernél, mikor szó van a határon túli magyarokról, „megdobog a szíve, ha az a szót hallja, hogy Székelyföld, Felvidék vagy Kárpátalja”. Szerinte ez nem politikai viszonyulás kérdése, hanem a legtermészetesebb érzelmi viszonyulás.
Mesterházy Attila kijelentésével kapcsolatban, miszerint a nacionalistáknak is adhat egy lendületet, ha magyarországi pártok kint kezdenek el kampányolni, azt mondta: a határon túl élő magyarok ugyanolyan magyarok, mint mi; vannak politikai preferenciáik.
Szerinte minden pártnak vállalni kellene a felelősséget azért, hogy amit Budapesten mond, más lehet a következménye például Kárpátalján. „Míg az én kezemben van a honosítás, addig sem ügynökök, sem szélsőséges őrültek nem fognak magyar állampolgárságot kapni” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: az ilyen „figurák” valóban többet ártanak, mint bárki más.
Arra a kérdésre, hogy a kormány elkezd–e szövetségeseket keresni, vagy együttműködést ajánlani az RMDSZ felé, azt mondta: a kormánynak egyformán fontos minden magyar, függetlenül pártszimpátiájától. A Fidesz-KDNP szövetség azonban az Európai Néppárt tagja, következésképpen azok a pártok a testvérpártjaik, akik a jobbközéphez tartozva az Európai Néppárt tagjai.
Kiemelte: az MSZP és az RMDSZ két teljesen különböző pártcsaládhoz tartozik, hiszen míg az egyik a szocialista internacionáléban van, addig a másik az Európai Néppártban. Ebben a helyzetben a Fidesz és a KDNP sokkal közelebb áll mindhárom erdélyi párthoz, mivel mindhárom párt az Európai Néppárt gondolatköréhez tartozik.
Az MSZP azonban – tette hozzá – mindig tagadta, amit a magyar állandó értekezlet fundamentumként fogalmazott meg, miszerint azok a szövetségeseik, akik etnikai értelemben vett magyar pártként határozzák meg magukat.
Így az RMDSZ-nek sokkal közelebb kell állnia a Fidesz-KDNP-hez, mint a szocialistákhoz – húzta alá.
Mint kiemelte, Kelemen Hunorral a szövetségnek kiegyensúlyozott kapcsolata van, Markó Béla ugyanakkor egy irányzatot képvisel az RMDSZ-en belül. A székelyföldi RMDSZ egészen más, mint például a bihari, utóbbi például mindig is szocialista beállítottságú volt. Az RMDSZ szavazóinak a nagy része a keresztény-konzervatív nemzeti kultúrkörhöz tartozik – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Mesterházy Attila korábbi, a Közbeszéd című műsornak adott interjújában azt mondta: folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. Erre reagálva Semjén Zsolt azt mondta: komoly előrelépés, hogy míg Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT)-et, addig Mesterházy Attila részt vett rajta. Szerinte a közös kormányüléseknek akkor van értelme, ha ez nem pusztán egy üres formalitás, hanem van tényleges hozadéka, és konkrét ügyekben előre lehet lépni.
Arra a felvetésre, hogy Mesterházy szerint pályázati alapon osszák el a pénzeket, ne pedig egyedi döntésekkel, vagy normatív módon, Semjén Zsolt úgy reagált: pont a (MÁÉRT) volt az, amely azt kérte a kormánytól, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények esetében normatív finanszírozás valósuljon meg. Mint mondta, jobban lehet kiszámítható költségvetést csinálni, ha nem egy bizonytalan pályázati elbírálásától függ a pénzek elosztása. Hozzátette: minden egyes pénz odaítélése a MÁÉRT szakbizottságának iránymutatása alapján történik, ahol a határon túli magyarok is benne vannak, sőt, a szakbizottságok is többségükben határon túli magyarokból állnak.
Semjén Zsolt közölte: jelentős pénzügyi keretet hoztak létre azon magyarok jogsegélyére, vagy akár büntetésük kifizetésére, akit magyarságuk miatt jogsérelem ér. Hozzátette: éppen a napokban született meg a döntés arra vonatkozóan, hogy ha sérelem ért egy határon túli magyart, akkor a magyar állam kifizeti a bírságot, és a jogsegélyt is biztosítja.
Kiemelte: a kormány által létrehozott, jogászokból álló testület nyújt konkrét ügyekben segítséget, a KIM által nyújtott lehetőséggel a jogi védelem vagy a bírság kifizetése lehetséges, valamint létezik egy olyan út is, hogy a határon túli hasonló szervezetek kapják meg a pénzt, és egy ottani ügyvédet bíznak meg. További nem látható szint, mikor magyarországi ügyvédek hazafiúi lelkesedésből vállalják határon túli magyarok védelmét – emelte ki Semjén Zsolt. hirado.hu
