Hat évvel ezelőtt, 2008. március 14-én jegyezték be a Magyar Polgári Pártot (MPP). A születésnapon Bíró Zsolt pártelnökkel beszélgettünk múltról és jövőről.
– Mikor beszélt utoljára mikrofon előtt? Nem hiányzik a pörgés?
– De, hiányzik, már három éve elmúlt. Jó tíz évet dolgoztam szerkesztőként a marosvásárhelyi rádiónál, korábban földrajz- és vallástanárként tevékenykedtem, ez most egy más jellegű munka.
– Bár gyakorlatilag csak három éve tagja a pártnak, mégis arra kérem, hogy az elmúlt hat évre tekintsen vissza.
– 2008-ban, két hónappal a bejegyzése után, az önkormányzati választásokon egészen szépen szerepelt az MPP: Székelyföldön csaknem 40 százalékos eredményt értünk el, 12 polgármesteri tisztségünk lett, ám ezt akkor nem tudtuk eléggé értékelni. Ellenfeleink hatékony győzelmi propagandája miatt sajnos, mi magunk is elhittük, hogy veszítettünk. Ez egyfelől megtorpanáshoz vezetett, amely – azzal együtt, hogy nem volt valós esélyünk az ötszázalékos küszöböt elérni – oda vezetett, hogy nem indultunk a parlamenti választásokon.
– Ettől indult meg a lejtőn lefele az MPP?
– Nem. A lejtőn való elindulást én onnan datálom, amikor végzetesen megosztódott a nemzeti oldal azáltal, hogy az a Tőkés László, akit 2007-ben döntő többségben mi juttattunk európai parlamenti mandátumhoz, 2009-ben felkérezkedett az RMDSZ listájára, és azelőtt nekünk megüzente, hogy egy bukott párt vagyunk, és a jobboldal kis szegmensét majd az RMDSZ-szel le fogják fedni. Ez egy olyan pofon volt, ami után nehéz volt felállni, és az már csak hab a tortán, hogy 2012-ben, azok jelentős segítségével, akik az MPP gyergyószentmiklósi kongresszusáról kivonultak, egy másik versenypártot, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is bejegyeztek.
– Nem lett volna szerencsésebb, hogy az értékrendjükben – elvben – egymáshoz közel álló MPP és EMNP összefogva maximalizálja a szavazatok számát a 2012-es választásokon?
– Rajtunk ez nem múlott. Még akkor sem, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az EMNP-t az MPP ellenébe hozták létre, tehát vajmi kevés esély mutatkozott a kiegyezésre. A fene nagy ideológiai közelség pedig éppen abban gyökerezik, hogy lekoppintották az MPP programját.
– Lehet, hogy nem jól látom, de talán nem minden párttag lelkes híve ennek az MPP–RMDSZ összeborulásnak...
– Nincs szó összeborulásról. Az MPP nem adta fel identitását, nem posztokról, hanem elvekről egyeztetett az RMDSZ-szel, de be kell látni azt is, hogy a 2014-es választási esztendőben csak valamiféle kamikaze akciót tudnánk bemutatni, amivel az egész közélet hitelét rombolnánk.
– Mi lesz a választások után?
– 2014 után is lesz élet. Csak akkor tudunk kimozdulni a holtpontról, ha annak a több százezer embernek, akik elfordultak a politikától, a bizalmát visszaállítjuk. Ezért komolyan gondoljuk, hogy a lelkiismerete leszünk az erdélyi magyar közéletnek, és hiszünk abban, hogy az erkölcs és a politika nem zárja ki egymást.
Erdély András
