Sajnos nemcsak hazai viszonylatban,hanem amint az alábbi cikkből is kiderül, vannak még olyanok akik nem értik, hogy a biró személye, döntése - sőt az itélete sem - soha nem lehet vita tárgya! Vannak olyan utak és formák amivel ez ellen lehet appellálni pld. a fellebbviteli szervek.
Ugyanúgy vannak olyanok, akik nem általják a politikába is bevinni a többség-kisebbség közt létező különbségeket, annak ellenére, hogy sokszor összekeverik a szociális és etnikai kérdéseket a gazdasági és megélhetési problémákkal és csak azt emelik ki amivel a saját malmukra tudják hajtani az általuk felkavart zavaros vizeket.
Újabban már attól sem riadnak vissza, hogy a bírónőre "országos haragot" erőltessen,mondván a cigány roma és nem az az igazság, ami a mindennapi életben törtőnik, hanem mintegy "kalitka-politikával" a jobboldaliakra akarja kenni mindazt, amit lényegében ők sem akarnának - romabűnözést. Hogy statisztikai adatok igazolják, hogy a romák között nagyon arányba van jelen a "bűnözés" annak is köszönhető, hogy a "kalitka-politikusok" megértően elfogadják a "megélhetősi bűnözést"!
Máskülönben a bírónőnek nem kell gratulálni hiszen csak azt tette, amire a törvény cikkelyei adtak rá lehetőséget.
Ha a vád nincs alátámasztva kellőképpen és megalapozottan akkor nem is lett volna megengedhető, hogy elmarasztaljon vagy "megszüntetessen", egy olyan egyesületet, amely civilek önvédelmét is biztositani akarja. Hasonlóan nem kell elmarasztalni azért sem, hogy kimondott olyan alapdologokat, létező és nemcsak a sajtó által bizonyitott tényenek, amiben a valóságalapot talált.
Ezért a jogvédő szervezeteknek nem azon kellene elgondolkozni, hogy mit mondott hanem, CSAK annyit, hogy a törvény előirásai szerint járt el a bíró vagy sem! Ez a jogvédők területe,nem pedig az, hogy a bíró "cigányozott" vagy sem
A PM reprezentánsának a megszólalása sem érthető, mert egy politikus mindig arra kell hivatkozzon, hogy a kissebbségben maradt el kell fogadja a többség határozatát,másképpen nem tesz eleget a demokrácia alaptörvényének, Sajnos túlbuzgósága csak a bunkóság területén marad.
Amit kiemelt a cikkíró éppen azzal hazudtolja meg önmagát, hiszen mindamellett, hogy csúsztatott, a leközölt részletbe olyant is beleolvas amit ott semmiképpen sem lehet olvasni:
"Mucsi Erika az ítélet indoklásában azt is megfogalmazta: "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására"
A mi olvasatunk szerint a fenti részletben az van elmondva-leirva, hogy a romák körében nagyobb az elkövetők száma ami átal az "átfedések" alapot adnak a létező anomáliáknak "cigánybűnözésként" való átnevezésre.
A Szebb Jövőért Egyesület alapszabályát egy törvényszéken elfogadták, amiért az már törvényes alapokon belül működik! Ennek megkérdőjelezése magát a civil egyesületek törvényét is megkérdőjelezi! A törvény nem ismerete nem menti fel sem a politikus, sem a publicisztát de még a jogvédőket sem annak a cikkelyei alól. Az érvényben levő törvények félismerete nem hatalmazhatja fel a PM-et, hogy butaságokat - még ha jól hangoznak is - belefoglaljon a közleményeiben. A jogállamiságban is létezik olyan kategória amelynek a bűnözés létkérdés, igy a PM közleményét kiadók abban tévednek, hogy ha nem beszélünk róla nem is létezik. Ami pedig a európai szabályokat illeti, erre vonatkozóan sajnos nincs szabályozás, akkor meg mire hivatkoznak?
Érdekességnek számít a cikkíró tévedése, mert eléggé ügyetlenül összemossa a Szebb Jövő Egyesületet a Szebb Jövő Polgárőr Egyesülettel... Ha polgárőrségként működik egy civil szerv akkor nem is lehetne elitélni ha fellépne a bűnözők ellen vagy, hogy járőri feladattal megelőzést alkalmazna!
Ugyancsak csúsztatást olvasthatunk, amikor cikkíró olyant tulajdonít a neves jogvédő egyesületeknek ami egészen másről szól és nem nevesiti a Mucsi Erikát: " a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg, aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot". Mi nem olvastunk semmi olyant, amiben a Mucsi Erika magánvéleményeként lehetne vélni!
2014.04.25.
Kivágta a biztosítékot a jogvédő szervezeteknél a Gyulai Törvényszék ítélete és indoklása, amelyben a bírónő elutasította a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását és cigánybűnözésről értékezik.
Megszerezte és teljes egészében közzétette pénteken a Gyulai Törvényszéknek a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatására irányuló ügyészi indítványt elutasító, nagy vihart kavart ítéletét az Átlátszó.
A békéscsabai székhelyű egyesület megszüntetését az ügyészség még a 2011-es gyöngyöspatai és hajdúhadházi "járőrözésekben" való közreműködése miatt kérte. A keresetlevél főként az egyesület e településeken kifejtett tevékenységével kapcsolatos bizonyítékokra alapozva állította, hogy az amúgy alkotmányos célra létrehozott Szebb Jövőért ténylegesen törvénysértő, a közrend fenntartásának állami monopóliumába tartozó akciókat, valamint félelemkeltő, a romák emberi jogait sértő tevékenységet folytat.
Nem talált megfelelő alapot a feloszlatáshoz
A Gyulai Törvényszék nevében ítélkező Mucsi Erika bírónő azonban ezt nem látta bizonyítottnak, illetve amit meg bizonyítottnak talált (mindenek előtt a katonai külsőségek melletti szervezett, „önvédelmi" célú vonulást), azt meg – eltérve a Magyar Gárda Egyesület 2009-es betiltásáról szóló döntéstől – önmagában nem találta megfelelő alapnak a feloszlatáshoz.
Igazán fontossá azonban az indoklás tartalma teszi ítéletet – véli az Átlátszó. Döntését ugyanis többek között azzal indokolta a bírónő, hogy a romák a munkakerülő életforma követői. A megállapítás szó szerint így hangzott: "a 'cigányság' mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői". (Az Átlátszó szerint itt a bírónő nem a saját meggyőződését fejtette ki, hanem a cigánybűnözés elleni verbális támadások jelentését értelmezte meglehetősen megértően.)
Mucsi Erika az ítélet indoklásában azt is megfogalmazta: "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására".
Az ítélet és az indoklás kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös közleményben tiltakozott pénteken. Leszögezték: a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg, aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot.
A bíró a törvény szája
„A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a 'cigánybűnözés' teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét." – fogalmaztak.
A jogvédő szervezetek nem értenek egyet az ítélet érdemével sem, de – mint írták - nem emiatt emelik most fel hangjukat. A szervezetek úgy látják: az indokolásból nemcsak az derül ki, hogy a bíró mennyire egyoldalúan mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hanem az is, hogy mi a véleménye roma honfitársainkról és a „cigánybűnözés" jelszavával fellépő gyűlöletcsoportokról. „A Szebb Jövőért Egyesület retorikáját értelmező indokolásból nyilvánvalóan következik az, hogy a bíró alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket." – vélekednek a jogvédők.
A bíróval szemben magasabbak az elvárások
Hangsúlyozták: ezek a nézetek hamisak, a bűnelkövetés nem az etnikai hovatartozástól függ, ugyanakkor a bűnözés etnikai alapú meghatározása megalázó és kirekesztő az egész etnikai csoportra nézve. „A privát szférában folytatott cigányozáshoz a jognak nincs köze, a bíróval szemben azonban magasabbak az elvárások: ő, aki az állam, a törvény, a közhatalom nevében jár el, nem hangoztathat kirekesztő nézeteket" – szögezték le.
A jogvédő szervezetek szerint a bírói hivatal elnyerésében szerepet játszó minden szerv - a köztársasági elnök, az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszék elnöke is - felelősséggel tartozik azért, hogy ilyen kirekesztő ítélet születhet egy magyar bíróságon.
Az ítélet kapcsán az MSZP és az Együtt-PM is tiltakozó közleményt adott ki. Balogh Artúr, az MSZP Roma Tagozatának elnöke arra szólította fel a bírói testületet, hogy határolódjon el Mucsi Erika bírónő szavaitól. Felháborítónak tartják, hogy ez a bírói döntés a roma társadalom és a bűnözés között „átfedéseket" lát, amelyek „alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására."
Az Együtt-PM szerint szégyen a Gyulai Törvényszék ítélete
„Az ítélet a jogállamiság szégyene, és amellett, hogy rasszista kiszólásoktól sem mentes, uniós szabályokkal is ellentétes" – fogalmazott az Együtt-PM közleményében.
A bírósági döntés szerint a félkatonai szervezet külsőségeit magára öltő, félelmet keltő járőrözés a gyülekezési jog része, ezért amit az egyesület tagjai Gyöngyöspatán vagy Devecserben más szervezetek tagjaival összemosódva tettek, nem kifogásolható. A bíróság annak ellenére jutott erre a megállapításra, hogy a Magyar Gárdát hasonlók miatt oszlatták fel három magyar bírói fórumon, és a döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága is helyben hagyta – mutat rá az Együtt-PM.
A pártszövetség szerint most újra kérdésessé vált, hogy az állami rendfenntartás monopóliumát elvitató paramilitáris szervezetek jogszerűen végzik-e tevékenységüket vagy sem. Meggyőződésük szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nyilvánvalóan szembehelyezkedik az alkotmányos alapértékekkel, látványos erődemonstrációikkal provokálja a jogállam intézményeit, félelmet kelt magyar állampolgárokban.
A törvényszék ítéletét ugyanakkor most menlevélként értékelhetik az érintettek, pedig Európában éppen ellenkező a szabály: az intolerancián alapuló rasszizmus nyilvános terjesztése büntetendő cselekmény. Ezt a tagállamok kötelezettségeként uniós szabály is előírja – hangsúlyozták.
Később döntenek a bírónővel szembeni intézkedésekről
A vs.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője, Bagdi Árpád Gyula azt mondta: nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz. Hozzátette: a Gyulai Törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.
Azt továbbra sem tudni - jegyzi meg a portál - hogy indul-e eljárás a rasszista indoklás miatt az érintett bíró ellen, miként azt sem, hogy ennek milyen következményei lehetnek.
