Még nincs kormánybiztos-jelöltje Maros megyében az RMDSZ-nek, a szövetséggel március 21-én „hosszútávú stratégiai megállapodást” kötött Magyar Polgári Párt vezetősége azonban – megkeresés esetén – szívesen javasol prefektust.
Maros megye prefektusi székébe megfelelő személyt „keres” az RMDSZ, Bukarestből származó hírek szerint ugyanis Victor Ponta miniszterelnök kinevezné az illetőt, csakhogy egyelőre nincs előrelépés az ügyben. Március elején – mint beszámoltunk róla – a kormányfő arról döntött, hogy Corneliu Grosu marad tisztségében, annak ellenére, hogy a jelenlegi prefektus azt tervezte, hogy április elsejétől, amikor betölti 65. életévét, nyugdíjba vonul. Korábban arról is hallottunk, hogy az április 6-ai magyarországi választások és az emiatt valószínűsített erdélyi kampány lezárultáig maradna Grosu.
Nem vállalták
Az RMDSZ március eleji kormányra lépésének egyik feltétele az volt, hogy Maros megyében ők nevezhessenek kormánybiztost, a poszttal kapcsolatban azóta több személy neve felmerült. Bárczi Győző korábbi alprefektus – újbóli – megkeresésünkre elmondta: volt szó a kérdésről az RMDSZ-ben, de „még semmi konkrétum nincs, továbbra is a környezetvédelmi minisztériumban vagyok magas rangú tisztségviselő”. A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki a legesélyesebbnek számított, hogy a megye első magyarajkú prefektusa legyen, a Székelyhon.ro felvetésére kijelentette: személyes okok miatt nem vállalta a felkérést. Korábban felmerült Frunda György neve is. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor – ismét – kijelentette portálunknak: még nem lehet tudni, hogy mi lesz az ügyben, ki és mikor veheti át a Maros megyei kormánybiztosi hivatalt, hiszen folyamatosan egyeztetnek.
A decentralizációt gátolja
Az RMDSZ és az MPP március 21-én kötött „hosszútávú stratégiai megállapodást”, amelyről Kelemen Hunor RMDSZ- és Biró Zsolt MPP-elnök azt mondta, akkor, „amikor az erdélyi magyar közösségünk jövője a tét, hosszú távú együttműködést kell megvalósítanunk, hiszen a céljaink mindig közösek voltak, sosem különböztek”. Erre hivatkozva kerestük meg az MPP vezetőit, hogy megtudjuk, a magyar kormánybiztos kérdéséről tárgyaltak-e.
„Nem tudok arról, hogy megyei szinten lett volna egyeztetés erről. Mi nem foglalkoztunk ezzel” – válaszolta Kiss István megyei elnök. „Minket nem kérdeztek, de ha az RMDSZ-nek nincs embere, akkor az MPP szívesen javasol. A prefektus mindenképpen jogi végzettségű szakember kell legyen” – mondta Biró Zsolt. Hozzátette: „a prefektúra intézményével az a tapasztalatunk, hogy a kormány meghosszabbított keze, és jogköre is nagyjából ez. Amikor a decentralizáció, az önkormányzatiság fele tereljük az országot, úgy vélem, akkor a prefektúra intézménye ezt a folyamatot gátolja”.
A tétovázás állítólag annak „köszönhető”, hogy a következő időszakban ismét napirendre kerül a Bánffy-család leszármazottai által Palotailva, Ratosnya és Gödemesterháza térségében visszaigényelt több mint 25 ezer hektárnyi erdő ügye. Ezt eddig prefektusként Ciprian Dobre, Felicia Pop, Marius Paşcan és Corneliu Grosu is megakadályozta.
A prefektus szerepe a közigazgatásban
A prefektus a kormány képviselője a megyékben (és Bukarest municípium közigazgatásában), vagyis központi alárendeltségű, a területi-közigazgatási egységben működő (dekoncentrált) államigazgatási szerv. A prefektust a kormányfő nevezi ki, politikai egyezségeket követően, de a politikai mellett magas rangú köztisztviselői tisztségnek számít, célja „a nemzeti érdekek érvényesítése”, az erőteljes központi ellenőrzés és befolyás megvalósítása. Hatásköre két fő területet ölel fel: a törvényességi ellenőrzés és a közvetlen igazgatási hatáskör. A romániai alkotmány 122. szakasza tartalmazza a prefektusra vonatkozó alapvető rendelkezéseket.