Ferencz Rezső 2012. október 17.
Ha Sarkad felé hagyjuk el Gyulát, utunk Máriafalván vezet keresztül. A kocsiból ki sem kell szállnunk ahhoz, hogy szemünkbe tűnjön néhány helyi specialitás. Először is, az út jobb oldalán egy zöldséget és gyümölcsöt áruló fabódé, melyen nagy, feltűnő betűkkel a következő szöveg olvasható: „Gyulai termék”. Aztán rögtön mögötte egy vidám, színes, vadonatúj, tiszta, szépen rendben tartott játszótér részeként egy műfüves focipálya látható, a labdafogó drótkerítésére felszerelt táblán ez áll: Mészáros Péter műfüves labdarúgó pálya.
A helybéliek pontosan tudják ki volt Mészáros Péter. Egy közülük, itt élt a környéken, autószerelőként dolgozott. Hobbija a foci és Máriafalva voltak, ezért hozta létre a rendszerváltás után a Gyulai Magán SE focicsapatot, amelybe összegyűjtötte a környékbeli srácokat, rengeteg pénzt, saját maga és felesége (ő mosta például a szereléseket) munkáját is beleölve évekig működtette azt. Az utókor hálásnak bizonyult.
Gyula északi városrészén, Máriafalván, mindenki tudja ki volt Mészáros Péter, az új villanyvilágításos, műfüves focipálya névadójaAlt Norbert, Gyula 32 éves fideszes alpolgármestere éppen ennek a városrésznek a képviselőjeként került be a város képviselőtestületébe még 2006-ban. Jelenleg második ciklusát tölti képviselőként, 2010 óta alpolgármester.
- Olyan fiatalnak látszik, hogy meg kell kérdeznem, hogyan lett alpolgármester?
- Alpolgármester úgy lettem, hogy a polgármester úr felkért erre a feladatra. Megbeszéltük, elmondtam neki, hogy milyen területeken szeretnék dolgozni, miket szeretnék elérni és megvalósítani a ciklus alatt. Ismerve Ernő személyiségét, munkakedvét és konstruktív problémamegoldó képességét, tetszett a lehetőség, hogy együtt dolgozhatunk. Képviselő viszont tényleg véletlenül lettem 2006-ban.
Alpolgármester úgy lettem hogy... (Galéria itt!)- Ez furcsán hangzik, hiszen kifejezetten tudatosan cselekszik az, aki elindul egy választáson.
- Én is tudatosan indultam el, csak az volt véletlen, hogy egyáltalán elindulhattam. Mindössze pár hét volt hátra a szavazásig, amikor az északi városrész Máriafalva-Szentpálfalva kerület képviselőjelöltje egészségügyi okok miatt visszalépett a jelöltségtől, a helyi Fidesz szervezet engem jelölt helyette, így lettem egyáltalán képviselőjelölt egy olyan városrészben, ahol nem is ismertek, hiszen én abban az időben szüleimmel laktam Németvároson. Aztán megnyertem a választást és elkezdtem a munkát.
- Mielőtt erre rátérnénk, beszéljünk arról, hogy mit dolgozott, mivel foglalkozott addig?
- Államigazgatási főiskolát végeztem, utána a helyi családsegítő központban dolgoztam, szinte a szakma teljes spektrumát végigcsináltam. Voltam az ifjúsági irodán, a tanyagondnoki szolgálatnál, vezettem a krízisszolgálatot, amit egy „speciális szociális kommandóként" kell elképzelni széles feladatkörökkel, amely nem a papírmunkából és adminisztrációból állt, hanem saját belátásunk szerinti napi döntések meghozatalán és fizikai kivitelezésén alapult. Szöktettünk nőt a nagyszalontai romatelepről, hitelcsalókra pirítottunk rá, fagyástól mentettünk meg embereket, rabszolgaként tartottakat is bújtattunk. Olyanokkal foglalkoztunk, akikkel már senki sem törődött, sokszor kritikus és inkriminált helyzetben kellett helyt állnunk a nap 24 órájában. A rengeteg krízis és konfliktushelyzet megedzett, sikerélmény ritkán jött, de az itt szerzett tapasztalatokat a mai napig hasznosítom.
- Térjünk vissza a képviselőséghez. Az első ciklusban nyílván továbbdolgozott a munkahelyén és közben elkezdte a képviselői munkát is.
- Igen, és kifejezetten izgalmas időszak következett az első két évben. Elfogadnak-e az emberek? Lesz-e bizalmuk egy számukra ismeretlen, életkorban sem túl érettnek számító emberhez? Úgy láttam munkához, ahogyan én elképzeltem. Sok időt töltöttem közöttük, és betartottam azt az elvet, hogy Mari néni problémája pontosan olyan fontos a képviselőnek, mint például egy teljes városrészt érintő probléma. Mert nincs kis ügy, meg nagy ügy. Ügy van.
Gyulán az önkormányzat ilyen pavilonokat biztosít a helyi termékeket áruló zöldségeseknek (Még több kép itt!)- Jól közelíthetett a körzetében élőkhöz, mert újra megválasztották képviselőjüknek.
- Igen, az pedig engem is nagyon meglepett, hogy közepes részvétel mellett, a szavazatok 83%-át kaptam meg a 2010-es választásokon. Időközben azért alaposan megismertem a választókerületemet, ők is megismertek és a jelek szerint el is fogadtak. Rengeteg teendő volt az elmúlt években, de nagyon szerettem és szeretem is csinálni mind a mai napig, hiszen feladat az mindig van.
- A választópolgár már csak olyan, ha nem tetszik neki valami, akkor annak voksaival ad hangot. Tehát valamit mindenképpen le kellett tennie a városrész asztalára ahhoz, hogy így szavazzanak.
- Igen, azért tényleg tettünk le valamit erre az asztalra, hiszen az éves kisebb fejlesztéseken és beruházásokon kívül az északi városrész rehabilitációs programban közel négyszázmillió forintot költöttünk el a városrész általános felújítására. Nagyon sokoldalú fejlesztés történt ennek keretében, és nagyon sok látszata is lett. Felújított óvodák, idősek otthonai, zárt csapadékvíz elvezető rendszerek, kerékpárút, fásítások, korszerű játszóterek, villanyfényes, műfüves focipálya és még lehetne sorolni. Emellett szerveztünk gyermekvédelmi, bűnmegelőző programokat, elindítottuk a szociális földprogramot, az élet szinte minden területén érezhető volt a rehabilitáció hatása, ezáltal növekedett a terület népességmegtartó ereje, hiszen sok fiatal család vesz itt házat, csendes, nyugodt és immáron vonzó környék lett. De ennél is fontosabb volt szerintem, hogy a tiszteletet mindenkinek megadtam, akit lehetett meghallgattam, akin tudtam segítettem.
- Itt térjünk vissza egy pillanatra az alpolgármesteri felkérésre. Milyen területek irányítására gondolt, amikor a polgármester úrral tárgyalt?
- A szociális, mezőgazdasági, foglalkoztatáspolitikai, civil szféra, helyi társadalmi élet, helyi gazdaság, meg ami jön mindehhez, napi ügyek, azokból rengeteg van. Személyes problémák, konfliktusok, szociális jellegű problémák kezelése.
Kilátás az alpolgármester szobájából. Alt Norbert ritkán látja ezt a képet, mert keveset tartózkodik a szobájában. Inkább a dolgok közelében szeret lenni- Nem tipikus önkormányzati feladatcsoportosítás, hiszen a humán szféra elemei éppen úgy megtalálhatók benne, mint a gazdasági szféra elemei. Hogyan osztják meg a munkát egymás között?
- Szerencsénk van, mert nagyon jól együttműködő képviselőtestületünk van, nincs feszültség a városvezetés, a képviselők és az országgyűlési képviselők között, tényleg tudunk konstruktívan együtt dolgozni. Nem a szigorúan vett területi-felelősségi alapon dolgozunk, hanem mindenki hozzáteszi saját lehetőségei szerinti tudását a közös munkához. Vonatkozik ez gyakorlatilag mindenre. Nagy előnyünk, hogy nem marjuk, tépjük egymást a pozíciókért, mindenki tudja a helyét, a felelősségét és a dolgát a rendszerben.
- Napjainkban, ha Gyula szóba kerül, a húskombinát sorsa az, ami először eszébe jut az embereknek, lakóhelytől függetlenül. Mit lehet tudni az Ön pozíciójában a gyár jövőjéről?
- Leszögezem, hogy nagyon jó ötlet volt tavasszal Lázár Jánost (akkor a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, ma miniszterelnökséget vezető államtitkár – a szerző) bevonni a húskombinát ügyébe. Ennek ellenére a kormányzat szándékáról illetve várható döntéséről mi sem tudunk többet, mint amit az újságok írnak. Mindenesetre reménykedünk, hiszen sok fontos ember ígérte meg, hogy a Gyulai Húskombinátnak meg kell maradnia. Azért mi sem tétlenkedünk ebben az ügyben, ami módunkban áll, igyekezetünk, igyekszünk megtenni.
- Hogyan tudnak Önök, mint önkormányzat segíteni?
- Csak a rendelkezésünkre álló eszközökkel, de ez sem kevés. Ha a húskombinát megmenekül, és elkezd dolgozni, ahhoz mi a térségi sertéstenyésztés koordinálásával illetve a tenyésztés gazdaságos megszervezésével tudnánk hozzájárulni. A koordinálás azt jelenti, hogy létrehoznánk egy úgynevezett „Sertés pont" információs bázist, ahonnan a megyei tenyésztők munkáját tudnánk hatékonnyá tenni, a beszállításokat, igényeket koordinálni. Saját hatáskörben pedig egy speciálisan sertéstenyésztési vonalon futó Start munkaprogram lehetőségeit fordítanánk a sertéstenyésztés felfuttatására. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy támogatott munkaerőt tudnánk beállítani a termelésbe, ami a tenyésztésen alapuló alapanyaggyártást tudná újból talpra állítani. A munkaprogram nem csak a tenyésztői szakaszban, hanem a takarmánytermelői szakaszban is megteremtené a gazdaságosabb termelés feltételeit állami, önkormányzati földek bevonásával. Ezek a feladatok csak akkor kerülhetnek elő, ha a húskombinát biztos felvásárlóvá válna, azaz megmenekülne. A felvásárlásból befolyt pénz pedig ismét visszaforogna a programba, amivel további fejlesztéseket, immáron fix munkahelyeket generálnánk, ami már nem közmunkát jelentene a programba bevontak számára. Mert az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kombinátnak bőven lenne megrendelése, sok árut el tudna adni, de likviditási gondok miatt nem tud stabilan termelni. Itt már nem csak Gyulában, hanem az egész Békés megyei térségben kell gondolkodnunk.
- Ha már áteveztünk a helyi gazdaság kérdéseire, hogyan, miét kerülhet ki egy zöldséges bódéra az a felirat, hogy „Gyulai termék"?
- Úgy, hogy az a zöldséges kizárólag Gyulán termesztett árut kínál. A faházat mi biztosítjuk, a szervezés a helyi termelőké, természetesen a haszon is. A lényeg, hogy pörögjön a helyi forgalom, minél több pénz maradjon a helyi termelőknél. Kis mértékben, de megjelentek a helyi szociális szövetkezetünk tagjai is a rendszerben, ami egy rendkívüli pozitívum.
Az egykori gyermeknevelő intézet (GYIVI) romjain folyamatosan épül a szociális szövetkezet központja. A kazánházból hűtőház lett, épül a gyümölcsaszaló is...- Mit jelent ez a kifejezés?
- Ma körülbelül kétszáz olyan gyulai családot jelent ez a szövetkezet, akik az önkormányzat, a ZKI vetőmaggyártó cég, a Ceglédi Gyümölcskutató Intézet segítségével termelnek saját földjeiken, vagy akinek nincs, az általunk biztosított területeken termeli meg a zöldségeket. Elsősorban saját felhasználásra dolgoznak, de ha keletkezik felesleg, azzal mindenki saját belátása és érdeke szerint rendelkezhet.
- Hogyan segítenek?
- A nagy kerttel, vagy saját termőterülettel rendelkező, a szövetkezetbe belépő embereknek biztosítjuk az éves vetőmagszükségletet, és egyéb segítséget is adunk neki, ha vállalja a föld megművelését. A terményt saját és családja hasznára is fordíthatja, ha marad feleslege, azt szabadon értékesítheti. A rendszerbe mindenki beléphet. Alapvetően a munkanélkülieknek illetve a már a munkanélküli ellátásból is kikerült embereknek igyekszünk így segítségére lenni, de gyakorlatilag, aki belép az ajtónkon, már akkor kvázi taggá válik, senkit nem küldünk el, aki betartja az alapvető szabályokat.
- Tulajdonképpen egy hagyományos szövetkezet kell elképzelnünk, ahol a tagság önkéntes, a szövetkezeti központi irányító, koordináló szerepét pedig az önkormányzat szervezetei látják el?
- A szövetkezet egy önálló jogi személyiséggel bíró szervezet. Heten alapítottuk magánszemélyekként 2011-ben azzal a céllal, hogy alternatív foglalkoztatási formát nyújtsunk az érdeklődők számára. Természetesen nekünk alapítóknak ebből egy fillér hasznunk sem származik, egy fizetett alkalmazottunk van és idővel át is szeretnénk adni az irányítást az idén taggá váló embereknek, akik a Háztáji Gazdálkodó Hálózat szövetkezeti program tagjai. Emellett önkormányzati szinten létrehoztuk a Gyulai Mezőgazdasági - Városfejlesztési Kft. –t, amely a helyi mezőgazdasági és gazdasági élet integrátorává szeretnénk fejleszteni. Miután a megyétől átvettük az ebek harmincadjára került városszéli gyermekotthont (GYIVI – a szerző), úgy döntöttünk, hogy a 2011-ben elfogadott mezőgazdasági programunk bázisát és termelési központját ott alakítjuk ki. Minden feltétel adott azon a héthektáros területen, amire szükségünk van. Betelepítjük gyümölcsfákkal, készül az aszaló üzem is, az egykori kazánházat pedig már átalakítottuk, egy hűtőházat csináltunk belőle. Kifejezetten azért, hogy a programjaink során keletkezett terményeket, a helyi termelők terményeit szabályszerűen tárolni tudjuk. A fő cél a gazdasági infrastruktúra újjáépítése, ami egy rendkívül összetett, komplex és keserves folyamat, de úgy gondolom a kezdő lépéseket megtettük.
A hűtőházban ott jártunkkor burgonyát tároltak (Galéria itt!)- Említette a foglalkoztatás területet is. Minden politikai kampány vezető eleme a foglalkoztatás segítése. A mondatok mindig eddig tartanak, hogy ez milyen cselekvést takar, az gyakorlatilag soha nem kerül szóba. Hogyan tudják a foglalkoztatást elősegíteni, hogyan tudnak munkahelyeket kreálni?
- Nincs erre konkrét recept, pontosabban úgy tudunk ebben segíteni, ha segítjük a vállalkozások megtelepülését, működését, fejlődését. Hiszen ők a foglalkoztatók. Jó szervezéssel, a bürokratikus rendszerekben történő határozott fellépéssel, kreatív megoldáskeresésekkel csodákat lehet tenni!
- Mondjon konkrét példákat erre!
- Például a FAFÉM Bútor Zrt. ügye. Telephelyét szerette volna korábban bővíteni pályázati forrásból, a beépítési százalék betartásához területre volt szüksége. Úgy tudtunk segíteni neki, hogy szomszédos ingatlanunkat biztosítottuk eladás útján számukra, ezáltal építési engedély birtokában sikeres pályázatot könyvelhetett el. Ez hetvenöt munkahelyet jelentett. Ha olyan bürokratikus akadályt találunk, amelyik a mi rendeleteink miatt keletkezett, módosítjuk az odavonatkozó passzust. Itt a helyi építési szabályzatunkra gondolok, amely alapvetően meghatározza a beruházások, fejlesztések irányát. Sokszor módosítottuk már ebben a ciklusban és minden esetben a helyi gazdaságnak kedvező irányvonalat alkalmaztuk, természetesen a közösségi és környezeti szempontok betartásával. Beszélhetnénk még az újonnan épülő Henyei úti laborról, és jó pár cégről, akiket ilyen úton segítettünk. Hamarosan feláll a helyi gazdaságfejlesztési irodánk is, amelyben a helyi gazdasággal, pályázatokkal, a kedvezménykártya rendszerrel, az álláskereső-közvetítő rendszerrel, felmérések és kutatások, kereskedelmi kapcsolatok felkutatásával fog foglalkozni. Jelenleg egy kérdőíves felmérés előkészületei zajlanak. Hasonlóan ezzel a területtel sem foglalkoztak önkormányzati szinten, mondván nem önkormányzati feladat, sem a mezőgazdaság, sem a helyi gazdasági élet szereplőivel való hatékony stratégiaalkotás. Mi viszont ezt másképp látjuk, a város akkor lehet sikeres, ha polgárai dolgoznak, és legyen hol dolgozniuk. Ebben a folyamatban mára az önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be.
- Szóljunk néhány szót a civil szféráról és a helyi társadalmi életről is.
- A Béke sugárút 60. szám alatti Weisz Mór villa civil központ lett, ahol a városban működő szervezetek használhatják az infrastruktúrát, a termeket, az előadókat. A prosperáló, működő civilek itt sok segítséget tudnak kapni életük szervezéséhez. A civilek a helyi közösségi és társadalmi élet fontos szereplői, szervezői. Számítunk rájuk, és mindenkire, aki a várost úgy kezeli, mint egy nagycsaládot.
A gyulai korzó hídja ritkán látható oldaláról, a belvárosi acél hídról nézve
Alt Norbert alpolgármesteri szobájában fogadott bennünket. Tárgyalóasztalán irathalmokban álltak a folyamatban lévő ügyek dokumentumai, beszélgetésünket magyarázkodással kezdte: elnézést kér az irathalmokért, de ő megtalál mindent, amire szüksége van. Egyébként is nagyon kevés időt tölt az irodájában, általában úton van, az ügyek közelében szeret lenni. Választókerületében rendszeres ki jár, ott tarja fogadóóráit, az alpolgármesteri fogadóórák vannak csak a városházán. Tervei, tettei és szavai a fiatalság fáradhatatlanságát, idealizmusát, és pozitív életszemléletét tükrözik.
Egyébként egyáltalán nem értünk a beszélgetés végére, sokkal inkább éppen belendültünk, amikor abba kellett hagynunk, mert elfogyott mindkettőnk ideje, amit erre szánni tudtunk.
