2014. július 25.
Böjte Csabának adományozták a Bethlen család leszármazottai a keresdi kastélyt; erről Böjte írt saját Facebook-oldalán. A várkastélyban a Szent Ferenc Alapítvány képzési, nevelési központját szeretnék berendezni.
A keresdi várkastély legkorábbi épületeit a XV. században, a település földesura, Bethlen Márk építette, ami a további évszázadokban – ritka kivételként – végig ezen erdélyi főnemesi família birtokközpontjaként szolgált. 2007 júniusában a kastély és a park is visszakerült a Bethlen család birtokába - olvasható róla a Kastély Erdélyben honlapján. (hírszerk.)
A keresdi Bethlen várkastély
http://www.kastelyerdelyben.ro/?lang=hu&page=castle&spage=show&idcastle=25
Kastély bemutatása
A kastély története
A keresdi várkastély legkorábbi épületeit a XV. században, a település földesura, Bethlen Márk építette, ami a további évszázadokban – ritka kivételként – végig ezen erdélyi főnemesi família birtokközpontjaként szolgált.
Közel lévén a szászok egyik középkorban jelentős városához, Segesvárhoz, általában annak sorsában osztozott, de szerencsés módon elkerülték a nagyobb katonai események, ostromok és hadjáratok vérzivataros viharai és pusztításai. Olyan csendes és biztonságos helynek számított, hogy a Bethlen családban szokássá vált, hogy ide utaztak el a házasságot kötött családtagok a mézeshetekre.
A korabeli források is inkább a jelentősebb építkezésekről adnak számot, mint hadi eseményekről. Így 1559-ben Bethlen György és felesége Nagykárolyi Klára egy új épületrészt kezdett építeni, amit a fiuk, Mihály 1598-ban folytatott. A napjainkra fennmaradt képét Bethlen Elek idején, 1675 – 1683 között kapta meg a főnemesi épület. Ő alapított nyomdát is az évszázados falak között, ahol a családbéli gróf Bethlen Farkas erdélyi kancellár történeti művét nyomtatták. Amikor azonban 1690-ben török és tatár segélyhadakkal a Kárpátokon át betört Erdélybe Thököly Imre, a nyomdát sietve a biztonságosabb helynek ítélt Segesvárraköltöztették, az elkészült példányok egy részét pedig befalazták.
A keresdi várkastély szerencsésen elkerülte az 1701-ben, a Habsburg haditanács által a magyar erősségekre kimondott felrobbantási parancsot is, mert a főúri lakot a kastélyok közé számították. 1945-ig a Bethlen család tagjai lakták, majd ezt is államosította a román állam.
A kastély leírása
Keresd várkastélyának legkorábbi része, az eddig végzett régészeti kutatások szerint, a XV. században emelt négyemeletes, vastag falú, kör alaprajzú öregtorony, melynek az első szintjén nyílt a bejárat.
Egy évszázad múlva, amikor a főnemesi szállások kialakításában tért nyert a reneszánsz ízlésvilág, készítették a legfelső szintre az alabárdos vitézeket ábrázoló domborműveket. A magas toronyhoz kapcsolódik a tornácos, egyemeletes palotaszárny, a Bethlen családegyik lakóhelye, az ifjú párok mézesheteinek színtere.
A reneszánsz épületekkel szemben hosszú lakószárny nyúlik el, ami a középkorban eredetileg raktárul és gazdasági helyiségekként szolgált. Mindezen részeket fogta körbe egy szabályosnégyzet alakú várfal, aminek sarkaira 1675 – 1683 között Bethlen Elek földesúr utasítására egy-egy ó-olaszbástyát emeltek.
A háborús évszázadok elmúltával már nem számítottak védelmi szerepére, ekkor emelték az ÉK-i bástya belsejébe a nyolcszög alaprajzú barokk stílusú tornyot. Mivel mindvégig lakták a keresdi várkastélyt, karbantartották az évszázados falakat és épületeket. Csak a XX. században kezdett romlani az állaga, ezért az 1970-es években helyreállítást végeztekrajta.
2007 júniusában a kastély és a park is visszakerült a Bethlen család birtokába, jelenleg felújítás alatt áll.
2010 június - szeptember időszakban a Pro Castrum Bethlen Egyesület és PONT Csoportszervezésében Keresden zajlott le az öt részből álló táborsorozat, melynek célja a keresdi Bethlenkastély rehabilitációjának megkezdése és a kastély köztudatba való bevezetése.
