Az alábbi cikk elég érdekes témát feszeget: ki a nagyobb az autonómia-pártiságban? Pedig ha jobban vizsgálódni kezdünk, több ponton is látható a két párt egymásnak feszült , de nem az autonómia-pártiságban!
Több hónapon keresztül érezhetően lekicsinlően viselkedve a néppárti vezetés nem akarta észrevenni, hogy lénygében roszul mérte fel a lehetőségeit, és hiába volt sok milliónyi támogatás a polgári keményvonalat nem tudta megtörni! Lényegében mindkét párt abba a hibába esik, hogy nem veszi észre a női szerveztekben rejlő erőket, lehetőségeket. Annak ellenére, hogy az Erdélyi Polgár már többször is felvetette a női szervezetek megalakitásának szükségességét, csak helyi szinteken történt valamicske előrehaladás. Ezzel szembe a szövetségiek vették a lapott és most már nemcsak női miniszterük, hanem helyettes kormányvezetőt is tudnak a tarsolyukba, míg a többiek azon morfondiroznak, hogy kell-e vagy sem közös platform.
Még a tusványosi párbeszédnek mondott valamiben is azon van a hangsúly hány zászlója legyen a szövetségiek kihivójának, pedig a cél egészen más éspedig a népközösségünk megmaradása!
Sajnos nem örvendhetünk az eddig jó politikát folytató Sándor Krisztinának az adhoc megoldásának sem, mert megint egyféleképpen komolytalannak tünhet... Ő nem egy néppárti vezető, igy a néppárt tagjainak a nevében nem igen nyilatkozhat érdemben, Az adhoc szavazás pedig lehet "megrendezett" is Azon kivül az EMNT nem egy olyan egyesület, amely a népközösség számára efajta adhoc megoldásokat adjon...
Az hogy a néppártiak az MPP zászlaja alá masirozzanak teljesen a képtelenséggel egyenlő, hiszen onnan futottak el...
Igy a cikk címe sem fedi a valóságot.
A néppárti vezetésnek sem lenne jó, ha a polgáriak állnának a zászlójuk alá, - még ha ezzel letudnának egy ellenfelet, - mert már nincs annyi pénzalapjuk, hogy újraépítsék azt amit eddig leromboltak, még ha nem is vallanák be sajnos a megalakulásultól erre voltak ráállva...
A közös választási platform talán enyhitene az összegyűlt harag-halmazon, de legalább még kétszer annyi választót kellene összegyűjteni, hogy a szövetségiek egyáltalán leüljenek tárgyalni egy hármas egységről!!!
Egy hármas egységű politikai választási platformnak a kialakulása csak akkor remélhető, ha a két politikai erő összetudná gyűjteni a szövetségiektől "lemaradottakat", de sajnos ezzel még várni kell...
Ja és még egy dolog,amire nem igen figyelnek az előadók: A hátuk mögött ott vannak a néppárti csillagocskák...(Erdélyi Polgár)
http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=169067&cim=tusvanyos_25_beall_az_emnp_az_mpp_ernyoje_ala_audio
Több hónapon keresztül érezhetően lekicsinlően viselkedve a néppárti vezetés nem akarta észrevenni, hogy lénygében roszul mérte fel a lehetőségeit, és hiába volt sok milliónyi támogatás a polgári keményvonalat nem tudta megtörni! Lényegében mindkét párt abba a hibába esik, hogy nem veszi észre a női szerveztekben rejlő erőket, lehetőségeket. Annak ellenére, hogy az Erdélyi Polgár már többször is felvetette a női szervezetek megalakitásának szükségességét, csak helyi szinteken történt valamicske előrehaladás. Ezzel szembe a szövetségiek vették a lapott és most már nemcsak női miniszterük, hanem helyettes kormányvezetőt is tudnak a tarsolyukba, míg a többiek azon morfondiroznak, hogy kell-e vagy sem közös platform.
Még a tusványosi párbeszédnek mondott valamiben is azon van a hangsúly hány zászlója legyen a szövetségiek kihivójának, pedig a cél egészen más éspedig a népközösségünk megmaradása!
Sajnos nem örvendhetünk az eddig jó politikát folytató Sándor Krisztinának az adhoc megoldásának sem, mert megint egyféleképpen komolytalannak tünhet... Ő nem egy néppárti vezető, igy a néppárt tagjainak a nevében nem igen nyilatkozhat érdemben, Az adhoc szavazás pedig lehet "megrendezett" is Azon kivül az EMNT nem egy olyan egyesület, amely a népközösség számára efajta adhoc megoldásokat adjon...
Az hogy a néppártiak az MPP zászlaja alá masirozzanak teljesen a képtelenséggel egyenlő, hiszen onnan futottak el...
Igy a cikk címe sem fedi a valóságot.
A néppárti vezetésnek sem lenne jó, ha a polgáriak állnának a zászlójuk alá, - még ha ezzel letudnának egy ellenfelet, - mert már nincs annyi pénzalapjuk, hogy újraépítsék azt amit eddig leromboltak, még ha nem is vallanák be sajnos a megalakulásultól erre voltak ráállva...
A közös választási platform talán enyhitene az összegyűlt harag-halmazon, de legalább még kétszer annyi választót kellene összegyűjteni, hogy a szövetségiek egyáltalán leüljenek tárgyalni egy hármas egységről!!!
Egy hármas egységű politikai választási platformnak a kialakulása csak akkor remélhető, ha a két politikai erő összetudná gyűjteni a szövetségiektől "lemaradottakat", de sajnos ezzel még várni kell...
Ja és még egy dolog,amire nem igen figyelnek az előadók: A hátuk mögött ott vannak a néppárti csillagocskák...(Erdélyi Polgár)
http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=169067&cim=tusvanyos_25_beall_az_emnp_az_mpp_ernyoje_ala_audio
2014.07.25.
Biró Zsolt, Csinta Samu, Toró T. Tibor (fotó: Kovács Csaba P.)
Ha egy a tábor, akkor miért kettő vagy akár annál is több a zászló? Ugyanakkor a felmerülő igények ellenére vajon miért nem születik meg a politikai pártok között az egység? – tette fel a kérdést Csinta Samu moderátori tisztségben Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének és Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének a kérdést csütörtök délután a 25. Tusványosi szabadegyetemen az Egy a tábor, hány a zászló? című pódiumbeszélgetésen.
Biró Zsolt a kérdésre válaszolva kihangsúlyozta, hogy az az egy tábor, amiről beszélünk nem más mint maga az erdélyi magyarság. A legfontosabb feladat a pluralizmus maga helyén való kezelése, fel kell nőni a többpártrendszerhez és akkor talán lesz esély a sokat hangoztatott autonómia kivívására.
Toró T. Tibor szerint mindkét párt a bálványosi folyamat szellemi terméke. Hozzátette: ott van a helye mindkét pártnak a nemzeti táborban, és a Biró által említett pluralizmus mindig is ott volt a Néppárt szemléletében is, viszont a pluralizmus sérelme nélkül az erdélyi magyarokat nem lehet egy szervezetbe tömöríteni. Szerinte a fő törésvonalat a román főhatalomhoz való viszonyulás jelképezi. Két tábor létezik: az ún. „labancok", akik azt gondolják, hogy mindenképpen be kell épülni a főhatalomba és készek arra is, hogy elárulják a magyar ügyet ennek érdekében, illetve az ún. „kurucok", akik távol maradnak a főhatalomtól és megpróbálják megvalósítani az autonómia leginkább kívánatos szintjeit.
Biró Zsolt erre reagálva megjegyezte, hogy nem szabad az erdélyi magyarságot ilyen szinten két táborra osztani. Észre kell venni, hogy egy kisebbségi közösség vagyunk, amelyben együttműködésre van szükség. Annál is inkább furcsállja Torónak ezt a hasonlatát, mivel amikor az MPP-t létrehozták, Toró még az általa említett „labancok" oldalán harcolt, az RMDSZ ernyője alatt politizált.
Toró történelemnek nevezte Biró megjegyzését, és hozzátette, hogy a Néppárt jelen pillanatban arra törekszik, hogy az RMDSZ oszd meg és uralkodj elvét megszüntesse és rákényszeríts, hogy végre kezdje el az autonómista elvet követni.
Biró szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy aki nem úgy gondolkozik autonómia-ügyben, mint a Néppárt azzal „nem barátkoznak". Az MPP a választás szabadságát vallja, szerinte minden virág virágozhat. Amikor együttműködésre van szükség, akkor mindent meg kell tenni, hogy megteremtődjön ennek a feltétele. Példának okáért megemlítette a kézdivásárhelyi autonómiahatározat elfogadását, amely egy RMDSZ-es polgármester jóváhagyásával született meg. Nem megoldás a skatulyázás – tette hozzá Biró.
Toró vitába szállt. Kijelentette: Biró „maszatol a témában", mert nyilvánvaló, hogy az RMDSZ ellenérzéssel kezeli az autonómia kérdését. Például eddig egyszer se szabta a kormányra lépésének feltételeként az autonómia biztosítását.
Toró bevallása szerint a Néppárt létrehozása „lehet, hogy nem volt a legjobb döntés", de most félre kell tenni a sérelmeket és a két kis párt együtt kellene felkészüljön a 2016-os választásokra. Arra a kérdésre, hogy miben látja erre a megoldást, Toró megjegyezte, hogy szerinte ezt az önkormányzatoknál kellene kezdeni. Biró szerint viszont az önkormányzatoknál csak akkor lehet eredményt elérni, ha többséget tudnak teremteni az RMDSZ-el szemben.
A közönség soraiból felszólaló Sándor Krisztina EMNT-vezető javaslatára egy ad-hoc szavazásra is sor került, amelyben a hallgatóság döntő többsége kinyilvánította abbéli akaratát, hogy a két pártvezető üljön egy asztalhoz, és folytasson tiszta, átlátható, érthető párbeszédet egymással, majd álljanak a közösség elé egy konkrét közös programmal.
Biró megjegyezte, hogy 2014 végéig körvonalazódni fog az MPP-n belül a jelöltek listája a 2016-os választásokra, és javasolta, hogy ahol nincs jelen egyik kispárt sem, ott dolgozzanak össze, viszont azt sem kell elfejteni, hogy versengeni lehet, de bizonyos helyeken etnikai alapon kell döntést hozni. Például Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon arra kell törekedni, hogy magyar polgármesterjelölt kerüljön a választásokra. Az MPP erre nyitott. A döntés a Néppárt kezében van.
Toró szerint közös értékek alapján kell egyezségre jutni, hogy rátudják kényszeríteni az RMDSZ-t a későbbi integrációra. Az RMDSZ-el csak konjunkturális partnerséget lehet kötni, ami természetesen szükségszerű, de nem minden áron.
A feszültség kicsit megtört, amikor Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a közönség soraiból felszólalt és kérte a pártok vezetőit, hogy húzzanak vonalat és egyesüljön a két párt, erősítsék meg egymást. Sőt mi több kezdeményezett a jelenlévők között egy gyors szavazást, amelyben arra kérte a jelenlévőket emeljék fel a kezüket azok, akik akarják, hogy leüljenek tárgyalni az elnökök – a többség erre természetesen felemelte a kezét.
Arra a kérdésre, hogy az autonómiát hol kell keresni mindkét pártvezető egyetértett abban, hogy mindenhol kell keresni: Brüsszelben, Budapesten, Bukarestben, az önkormányzatokban sőt mi több önmagunkban.
A beszélgetést Biró zárta, amelyben kihangsúlyozta, hogy van értelme az MPP-RMDSZ paktumnak, mert jelen pillanatban is dolgoznak egy közös statutúmtervezeten, amely az SZNT statútumára épül és ha minden a tervek szerint alakul, akkor szeptemberben a parlament asztalára kerül. Tehát van értelme a keretegyezménynek, csak tartalom kell hozzá.
A beszélgetésből nem igazán lehetett kivenni, hogy mikor lesz az a bizonyos EMNP-MPP tárgyalás, viszont a terv megszületett, a Tusványosi nagyközönség tanúsíthatja, a többi már csak a pártvezetőkön múlik.
György Erzsébet
2014. július 25.,
Elsősorban Toró T. Tibor, a Néppárt vezetője szorgalmazta az autonómia mellett elkötelezett erők valamilyenfajta újraegyesítését, Bíró Zsolt az MPP önállóságát féltve, a pluralizmus és a közös érdekek mentén történő együttműködés mellett tört lándzsát. Volt, aki sikerként, akadt, aki egymás mellett elbeszélésként értékelte a találkozót.
Tusványoson Egyesülnek-e az autonomista erők? (MPP–EMNP-vita)
2014. július 25.,
Bíró Zsolt, Csinta Samu és Toró T. Tibor
Albert Levente felvételei
Hogy egy-e még a tábor, ez egyértelműen nem derült ki a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökeinek tegnapi tusványosi szócsatáján, ám azt mindkét fél elismerte, hogy párbeszédre szükség van, keresni kell az együttműködés lehetőségeit, és egyfajta ígéret is elhangzott, hogy hamarosan sort kerítenek az egyeztetésre.
Elsősorban Toró T. Tibor, a Néppárt vezetője szorgalmazta az autonómia mellett elkötelezett erők valamilyenfajta újraegyesítését, Bíró Zsolt az MPP önállóságát féltve, a pluralizmus és a közös érdekek mentén történő együttműködés mellett tört lándzsát. Volt, aki sikerként, akadt, aki egymás mellett elbeszélésként értékelte a találkozót.
A két pártelnök vitájának jelentős tétjét az igen nagy érdeklődés is bizonyította. Az EMNP tusványosi sátra adott otthont a találkozónak, ezt a polgáriak közül többen nehezményezték, ám végül nagy számban összegyűltek mindkét párt képviselői, és igen sok érdeklődő is odasereglett. A beszélgetés moderátora, Csinta Samu vitaindítójában két kérdést fogalmazott meg: ha egy a tábor, akkor miért kettő, illetve a bálványosi szabadegyetemeknek volt-e szerepük a két párt létrehozatalában?
Erdélyi magyarként, kisebbségi létbe kényszerítve tulajdonképpen ugyanannak a tábornak a lakói vagyunk, és természetes, hogy azok, akik e közösség sorsán jobbítanának, ennek módját többféleképpen látják – fejtette ki Bíró Zsolt, aki azt is hozzáfűzte, hogy autonómiánk akkor lesz, amikor fel tudunk nőni a feladathoz, és a pluralizmust a maga helyén kezeljük. Bíró Zsolt szerint nem szabad táborokra osztani a magyarságot, mert ez kirekesztő és megosztó. Számon kérte azt is, hogy miért nincs jelen a harmadik párt, az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor szavaiból kiderült, Kelemen Hunor is kapott meghívót, ám nem élt a lehetőséggel, „így maradt a B terv”, hogy megpróbálják a nemzeti oldal két pártját – mindkettő a bálványosi folyamat terméke – összebékíteni. Az erdélyi magyarság nem tábor, hanem közösség, egy táborba az azonos értékrend mentén gondolkodó emberek csoportosíthatóak – pontosított Toró. Hangsúlyozta: meglátása szerint az MPP-nél és az EMNP-nél ez a közös értékrend létezik. Érvelése szerint az erdélyi magyar politikában ma a fő törésvonalat a román hatalomhoz való viszonyulás határozza meg, vannak, akik úgy gondolják, be kell épülni abba, ott kell lenni a bukaresti döntéshozatalban, őket labancoknak nevezte – de, mint fogalmazott, e csoportban is akadnak jó szándékú, becsületes emberek –, és vannak a kurucok, akik autonómiát akarnak, minél távolabb kerülni a román hatalomtól. „A labanc tábor képviselője nem jött el, így beszélgetésünk témája, hogy az autonomista táborban tudnak-e egységet létrehozni” – fogalmazott Toró.
Bíró Zsolt a továbbiakban is az erdélyi magyarság megosztása ellen érvelt, és a pluralizmus mellett szállt síkra, nem hiányoztak az utalások sem a múltbeli sérelmekre, bár maga is többször elismételte Toró felhívását, hogy induljanak tiszta lappal, zárják le mindazt, ami eddig volt. Az MPP elnöke többször elmondta, hogy ők nyitottak az együttműködésre mindenkivel, ám azt is hangsúlyozta: pártjuk függetlenségéhez ragaszkodnak.
Toró újra és újra nekifutott, a közös pontokat, eszméket sorolva elismerte: ma már nem biztos benne, hogy jó ötlet volt pár évvel ezelőtt a Néppárt létrehozatala. Azt is elmondta, hogy az MPP félrecsúszása miatt Orbán Viktorral, Tőkés Lászlóval és Szilágyi Zsolttal közösen találták ki ezt a megoldást, ám ma már az is egyértelmű számára, hogy az RMDSZ-szel szembeni valós alternatívaként a két kis párt csak együtt nőheti ki magát. „A különböző táborok csak úgy rávehetőek az együttműködésre, ha létezik egy erőegyensúly, ha hasonló erővel, közösségi támogatással rendelkeznek” – érvelt az EMNP elnöke. Csinta Samu többször próbálta konkrét megoldások felé terelni a beszélgetést, ám kevés sikerrel. Bíró Zsolt újra és újra elismételte: ők úgy gondolják, virágozhat minden virág, kezdeményező és integratív politikát folytatnak. Nem volt sikeres Toró ajánlata az önkormányzatokban való együttműködésre sem, Bíró szerint ellenzékben sem együtt, sem külön nem tudnak eredményt felmutatni.
A vita során Toró többször igyekezett rávilágítani, hogy az MPP távolabb áll az RMDSZ-től, mint a Néppárttól, ám a falakat nem sikerült áttörnie. A helyzet valamelyest a közönségből érkező felvetések alatt enyhült, amikor Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke arról szavaztatta a teremben ülőket, akarják-e, hogy leüljenek tárgyalni az elnökök – a többség erre igennel felelt. Sebestyén Csaba RMGE-elnök azt emelte ki: nagy erény, hogy Toró beismerte, esetleg tévedtek az új párt létrehozatalakor, térjenek hát vissza az MPP-be, hisz volt már ilyenre példa, legutóbb éppen Bukarestben, amikor a Demokrata Liberális Párt beismerte, hibás volt politikai kalandozása, és most újraegyesül a liberálisokkal. Toró ennek kapcsán elmondta, bármilyen megoldás elképzelhető, ám kényes kérdés az MPP égisze alatt egyesülni, hiszen a román bíróság bármikor felszámolhatja a pártot, mert két egymás utáni választáson nem indult. Ugyanakkor kiemelte, van még néhány életképes alternatíva, ezekről kellene tárgyalniuk.
Nem derült ki egyértelműen, sikerült-e áttörést elérni a két kis párt együttműködése kapcsán, maradt az ígéret, hamarosan leülnek és tárgyalnak. Ködbe veszett azonban, hogy pontosan mikor és miről.
