Az ahogyan a markeing elméletek formálják a szolgáltatásokat - okos telefon, okos ház,stb. újabban már létezik az "okos" város is, ahol nemcsak a közlekedés, a közbiztonság vagy a katasztrófa elháritás hanem a közösségi szolgáltatások is összekapcsolhatók s innen márcsak egy kislépés, hogy a turisztikaiparnak is teljes körű szolgáltatásra adhasson helyet. de lásssuk a cikket: (Erdélyi Polgár)
http://erdely.ma/gazdasag.php?id=190463&cim=viszik_a_j%F6vot_az_okos_v%E1rosok
http://erdely.ma/gazdasag.php?id=190463&cim=viszik_a_j%F6vot_az_okos_v%E1rosok
2015.08.11.
Fotó: SAP
Az informatikai vívmányokat kihasználni képes települések több kényelmi szolgáltatást és gazdasági lehetőséget képesek kínálni a lakóiknak. Pont.
Az ENSZ adatai szerint a világ lakosságának több mint fele már ma is városokban él, és 2050-re további 2,5 milliárd fővel gyarapodhat az urbánus környezetek népessége. A városok méretével gazdasági súlyuk is nő – a világ bruttó termelésének mintegy harmadát a 120 legnagyobb metropolisz állítja elő – ezért az ökológiailag és társadalmilag hosszú távon is fenntartható növekedés biztosítására világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek. Ennek köszönhetően számos okosváros-kezdeményezés született meg.
De míg kezdetben főként a közlekedés és a közbiztonság, a katasztrófa-elhárítás javítását célozták ezek a projektek, addig a mind nagyobb adattömeg valós idejű feldolgozását lehetővé tevő analitikai, továbbá mobil és közösségi, felhőalapú technológiáknak köszönhetően egyre kifinomultabbá és sokrétűbbé váltak. Mára olyan szolgáltatásokat értünk az okos város (smart city) fogalma alatt, amelyek a városi közösségekben élő emberek és az ott működő vállalatok, szervezetek életét és munkáját teszik könnyebbé, javítják a kormányzati szolgáltatásokat, és a folyamatokba mind szorosabban bevonják a lakosságot, az egyéneket, mindezt az informatika segítségével.
Következik ebből is, hogy nincs két egyforma okosváros-fejlesztés, ám megfigyelhető, hogy kormányzatok a helyi sajátosságokból indulnak ki, és olyan szolgáltatások bevezetésére törekednek, amelyek az adott helyen és időben a leginkább releváns módon javítják a lakosság életminőségét és az üzleti környezetet.
Montreál például a tömegközlekedés használatára ösztönzi a város lakosait és az oda látogató vendégeket egy mobil alkalmazással, amellyel a számítógépes játékokból ismert módon pontok gyűjthetők a metrón vagy buszon megtett utak száma és hossza alapján. A kormányzat és a helyi vállalkozások közötti együttműködésnek köszönhetően ezek alapján a lakosok „szinteket” érhetnek el, ezekhez pedig kedvezményes ajánlatok kapcsolódnak, méghozzá az útvonaluk mentén található üzletekben, éttermekben. Más szóval, aki ahelyett, hogy reggel kocsiba ülne, a metrót választja munkába menet, a kávéját olcsóbban vásárolhatja meg a munkahelyéhez legközelebb eső kávézóban. Mindenki jól jár, nem véletlen, hogy a szolgáltatás népszerűsége folyamatosan nő.
Barcelonában rövidesen indul az a szolgáltatás, amely a turistákat valós idejű információkkal segíti programjuk megszervezésében. A látogatók egy mobil alkalmazásban regisztrálnak, és megadják, hogy milyen látványosságokat szeretnének megnézni, a szolgáltatás pedig amellett, hogy a tömegközlekedési hálózatban elkalauzolja őket a helyszínek között, tanácsot ad arra nézve is, hogy azokat milyen sorrendben keressék fel. Ha a Sagrada Familia pénztárainál hosszú sor alakult ki, akkor például érdemes előbb a Güel parkba menni, ahol éppen gyorsabb a bejutás. Az alkalmazáson keresztül a helyi vállalkozások is kedvezményes ajánlatokkal szólíthatják meg a közelükben tartózkodó turistákat, akik így többet láthatnak a városból, és a pénzükért is nagyobb értéket kapnak, gazdagabb élményekkel térhetnek haza útjukról. A turizmusra kiemelten fontos ágazatként tekintő Barcelona a szolgáltatással úgy erősítheti imázsát, hogy menet közben is serkenti a helyi gazdaságot.
Magyarországon mostanáig elsősorban az infrastruktúrát fejlesztették, hiszen a közúthálózat vagy például a széles sávú internetes lefedettség korszerűsítése és kiterjesztése az okosváros-projekteknek továbbra is elengedhetetlen előfeltétele. Lendületet vettek például a tömeg- és a közösségi közlekedésben eddig látott fejlesztések továbbgondolása, az utastájékoztatás és az útvonaltervezés kiterjesztése vagy például a mobil jegyvásárlással kapcsolatos elképzelések kidolgozása is.
– Igaz a hazai városokra is, hogy helyi adottságokból, már megvalósított beruházásaikból és meglévő vállalkozáskörnyezetükből kell kiindulniuk az újabb projektek megtervezésekor – mondta Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési vezetője. – A technológiának köszönhetően mára nem kell újból és újból felépíteni a mobil és online felületeken elérhető alkalmazásokat és szolgáltatások informatikai hátterét. Az okos megoldást egy egységes, intelligens platform jelenti a városoknak, legyen az pl. a felhasználók azonosítása, az adatok valós időben elemző alkalmazása, információk térképen történő megjelenítése, vagy a mobil fizetés.hvg.hu
Szerk.megj.
1972-ben öt korábban IBM-es munkatárs úgy döntött, hogy közös vállalkozást indítanak. Így jött létre az SAP (Systems, Analysis and Program Development) a németországi Mannheimben. Az alapítók közös célja egy olyan standard szoftver-alkalmazás kifejlesztése volt, ami megvalósítja a valós idejű adatfeldolgozást.
Lévén, hogy a fenti cikkben szóba került a SAP utánna néztünk és alább közreadjuk az ehhez fűződő információkat (EP)
Mi az a SAP?
1972-ben öt korábban IBM-es munkatárs úgy döntött, hogy közös vállalkozást indítanak. Így jött létre az SAP (Systems, Analysis and Program Development) a németországi Mannheimben. Az alapítók közös célja egy olyan standard szoftver-alkalmazás kifejlesztése volt, ami megvalósítja a valós idejű adatfeldolgozást.
A vállalat termékeivel már a 80-as években a nemzetközi porondra lépett. Számára az óriási sikert az SAP R/3 névvel illetett, integrált vállalatirányítási rendszer megalkotása hozta, ahol az R betű a valós idejű (real-time) adatfeldolgozásra utal. A kliens-szerver technológia és a relációs adatbázis használata, felhasználóbarát grafikus képernyők (GUI) kínálata, valamint a szoftvernek több gyártó hardverével való kompatibilitása együttesen világviszonylatban is a legnagyobbá tette a vállalatot az integrált vállalatirányítási rendszerek piacán. Részvényeit 1998-ban a New Yorki Tőzsdére (NYSE) is bevezették. Ma az SAP a világ harmadik legnagyobb független szoftvergyártója. Jelmondata szerint a legjobban irányított szervezetek SAP-t használnak. Ha a számokat nézzük, akkor eddig több mint 100.000 rendszerinstalláció történt, a világ 120 országában lévő ügyfelek száma pedig meghaladja a 33.000-et. 2005-ben a mindennapi munkavégzésük során 12 millióan használták ezt a szoftvert. Olyan ismert vállalatóriások döntöttek az SAP R/3 mellett, mint az Airbus, a BMW, a Henkel, a Novartis, a Siemens, a Spar, a T-Mobile, a Volkswagen vagy a Zeiss.
Joggal merül fel mindenkiben a kérdés, milyen előnyöket kínál a rendszer, ha ilyen ismert, patináns cégek is ennek használata mellett döntöttek? Az SAP képes integrálni az intézmények gazdálkodási tevékenységét, ugyanis minden alkalmazás, modul egy közös adatbázist használ. Lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást, tehát amit az egyik munkatárs a rendszerbe berögzít, az a többiek számára azonnal elérhető, lekérdezhető.
A rendszer - a korábbi bevezetések során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően - magába foglalja a legjobb iparági gyakorlatokat (best practices), amelyek így teljes körűen az ügyfél rendelkezésére állnak.
A szoftver továbbá lehetővé teszi az adott intézmény folyamatainak egységesítését, a munkavállalók közötti kommunikáció javulását, valamint a vezetők riportigényeinek gyorsabb és színvonalasabb kielégítését. Már ennyiből is jól látszik, ez nemcsak egy újabb IT szoftver, hanem egy koncepcionálisan új megoldás is a szervezetek működésének hatékonyabbá tétele érdekében.
Az SAP a felsőoktatási intézmények számára is kínál testre szabott megoldást. Ezt használja többek között a Tennessee Egyetem, Tennessee állam legrégebbi és egyben legnagyobb felsőoktatási intézménye. Munkavállalóinak száma 25.000 fő, akik 42.000 hallgató oktatását teszik lehetővé. Lehetne folytatni a felsorolást a Torontói, a Westminsteri, a Leedsi, a Bázeli, a Müncheni Egyetemmel vagy a Berlini Szabadegyetemmel. Mindegyikőjük közös vonása, hogy az SAP AG referenciamunkáinak számítanak.
Ha Magyarországon most szétnézünk, akkor azt látjuk, hogy a Debreceni Egyetem mellett más egyetemek (PTE, ELTE, SOTE) is most vezetik be ezt a rendszert gazdálkodásuk hatékonyabbá tétele érdekében.
A Debreceni Egyetem 2004-ben írt ki nyílt közbeszerzési eljárást egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése érdekében. Ezt az ISH (International System House) Kft. nyerte meg, aki ajánlatában az SAP R/3 rendszer továbbfejlesztett változatát kínálta bevezetésre. Ez a megoldás már a hazai költségvetési intézmények sajátos igényeinek is képes megfelelni. A bevezetés 2004. őszén indult, a szakmai színvonal garantálása érdekében ebben az SAP Hungary Kft. is részt vesz minőségbiztosítóként. A projekt nagyságát, komplexitását jól érzékelteti, hogy egy több mint 7.000 főt foglalkoztató intézmény esetében kell elérni 5 SAP-s modul (MM, FI, SD, KVM, CO) integrált működését, és ennek a központi rendszernek három másik elkülönült szoftverrel (MedSol, Dolber, Neptun) való kommunikációját. A hatalmas kihívás ellenére az SAP R/3 rendszer bevezetése 2005. végére olyan szakaszba jutott, hogy az egyetem gazdálkodását 2006-tól már ebben az új rendszerben rögzíti, tartja nyilván.
Dr. Kárpáti Tibor
A SAP rendszer rövid bemutatása
InformációA cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!
Az alábbi tanulmány röviden ismerteti az SAP R/3 rendszert, és vázlatosan bemutatja logisztikai moduljait.
1.1 A SAP rendszerről általában
Az 1972-ben megalapított SAP AG Európa legnagyobb független szoftverháza. Ez az eredmény azért különösen figyelemre méltó, mert a cég kezdettől fogva csak egyetlen terméket fejleszt. Ez a termék egy, a nagyvállalatok igényeire tervezett integrált ügyviteli és termelésirányítási programcsomag, mely képes arra, hogy változtatások nélkül, csupán a program paramétereinek megfelelő beállításával egy tetszőleges nagyvállalat teljes gazdálkodását a számviteltől a gyártósorok irányításáig magába integrálja.
A rendszer első verziója, az SAP R/2 1979-ben jelent meg, és a hetvenes és nyolcvanas évek számítástechnikai lehetőségeihez alkalmazkodva még csak mainframe gépeken volt használható. Ez jelentősen behatárolta a felhasználók körét, hiszen a kicsi és közepes vállalatok számára a rendszer alkalmazása nem lett volna kifizetődő. Azonban a kilencvenes évek elejére az új, nagykapacitású és olcsó számítógépek megjelenésével az alkalmazás elérhetővé vált a kisebb vállalatok számára is. Ezt felismerve látott neki az SAP AG az R/2 rendszer nyitott architektúrájú, kliens-szerver rendszerű újraprogramozásának, és 2000 emberévnyi fejlesztési munkaidő után létrejött az SAP R/3 rendszer. Az R/3-mal 1992-ben jelent meg a vállalat, és ez a programcsomag váratlanul nagy sikert hozott. Két év múlva 4000 vállalatból álló ügyfélbázissal és évi 1.8 milliárd márka bevétellel az SAP AG lesz a világelső a vállalat irányítási szoftverek eladásában. A cég bevételi forrása nem csupán a termékeinek eladása, hanem a bevezetéssel kapcsolatos szaktanácsadás és oktatás is. Az SAP rendszer jelenlegi elterjedtségét mutatja, hogy a világ 30 országának vállalata használja a programcsomagjait. Európában csaknem minden második nagyvállalat, az USA-ban a tíz legnagyobb cég közül nyolc SAP felhasználó. A gyártó SAP AG pedig a világon a negyedik legnagyobb szoftvergyártó cég, kategóriájában az első.
Az SAP AG a terméket folyamatosan fejleszti és bővíti, bevételeinek 20%-át forgatja vissza erre a célra évek óta. 1996-ban jelentek meg az R/3 3.1-es verziójával, mely egyrészt képes átfogó és biztonságos intranetes megoldásokat nyújtani a vállalatoknak, másrészt 130 interfész áll rendelkezésre a külső programok integrálására a rendszerbe. Az SAP rövidítés egyébként a német "Systeme, Anwendungen und Produkte" vagy az angol "Systems, Applications and Products" elnevezésből származtatható (Rendszerek, alkalmazások és termékek).
Magyarországon az SAP AG a termékével 1989-ben jelent meg. Azóta a rendszer itthon is ugyanolyan sikernek örvend mint külföldön: több mint száz vállalat vezette be idáig, többek között olyan nagyvállalatok mint a GE Lighting Tungsram, a MOL, vagy a Hungária Biztosító. A Magyar Nemzeti Bank is ezt a rendszert használja, így elmondható, hogy az ország főkönyve is SAP-vel készül. Egyébként a kétszáz legnagyobb hazai cég közül nyolcvan SAP felhasználó.
Mégis minek köszönheti az R/3 páratlan sikerét? A rendszer néhány legfontosabb jellemzője mely erre választ adhat:
Nemzetköziség. A világ minden jelentős országában megtalálható az SAP AG leányvállalata vagy helyi forgalmazója, mely gondoskodik a szaktanácsadásról, fordításról, illetve a termék fejlesztéséről és adaptálásáról a helyi igényekhez és törvényekhez. Az R/3 már több mint 30 nyelven elérhető.
Rugalmasság. Az R/3 nem iparág-specifikus, bármely fajta vállalat tevékenységénél használható, bankoktól a kereskedelmi vállalatokon át a termelő vállalatokig, és képes ezen cégek minden területét irányítani.
Nyitottság. Rendkívül nagyszámú hardverrel, operációs rendszerrel és külső alkalmazással kompatíbilis, az architektúra nemzetközi szabványokon alapul. Így az R/3 elszakad a gyártótól függő monokultúrától, és szabad utat nyit a gyártótól független nyílt rendszerek adatfeldolgozási lehetőségeinek kialakítására.
Fejleszthetőség. Arra az esetre, ha a felhasználónak bármilyen speciális igénye van amely nem oldható meg az SAP moduljaival, a rendszer fejleszthető a saját negyedik generációs programnyelvével (ABAP). Ezenkívül több mint 130 interfész áll rendelkezésre a külső alkalmazásokkal való kapcsolatokhoz.
Modularitás. A rendszer moduláris struktúrájának köszönhetően lehetséges a teljesen rugalmas, ügyfélspecifikus és az peremfeltételekhez alkalmazkodó bevezetés és használat.
Integráció. Egy üzleti esemény lejátszódásakor az ezzel kapcsolatos minden információ a vállalati adatbázis minden érintett pontjára azonnal eljut. Megszűnik az adatbázis redundancia, a többszörös munkavégzés, lehetővé válik a folyamatok optimalizálása.
1.2 A rendszer logisztikai moduljai
A logisztika fogalmát az SAP egészen széleskörű módon értelmezi: a logisztika az anyagi javak, és szolgáltatások mennyiség, érték, idő, kapacitás, költség, stb. szerinti követése. Tehát ide tartozik a rendszer minden folyamata, amely nem csak érték mozgáshoz kapcsolódik. Az SAP rendszer logisztikai moduljai: értékesítés és elosztás (SD), anyaggazdálkodás (MM), termelés tervezés és irányítás (PP). Ezek a modulok alkotják az R/3-as integrált logisztikai rendszerét, mely az összes készletgazdálkodási, termelési és értékesítési feladatot magában foglalja.
1.2.1 Az MM modul (Materials Management)
Az MM anyaggazdálkodási modul intézi a beszerzés, az anyagbevételezés, a készletgazdálkodás és a számlaellenőrzés teljes folyamatát. Percrekész információt nyújt a készletekről és támogatja a leggazdaságosabb beszerzési forrás kiválasztását. Az SAP logisztikai oldalának jobb megismeréséhez érdemes részletesebben is megismerkedni az MM modul sokrétű szolgáltatásaival:
Anyagszükséglet számítás (MRP). Az egyes anyagok szükséglet számítási eljárását üzem (gyár) lebontásban lehet meghatározni, de alternatívaként megadható egy táblázatban az anyagok egy csoportjára is. Meghatározható, hogy a szükségletszámítás a felhasználáson vagy a tervezett igényeken alapuljon-e. Ha az MRP felhasználás bázisú, akkor a számítás alapja az értékesítési terv vagy a már beérkezett megrendelések figyelembevételével történik oly módon, hogy a rendszer a kapcsolódó darabjegyzékek alapján valamennyi ezzel összefüggő igényt is kiszámolja. Az MRP beszerzési igényléseket hoz létre az anyagbeszerzés, illetve tervezett gyártási megrendeléseket a termelés tervezés számára. Ha bizonyos cikkek esetében egy gyár igényeit egy másik gyár, vagy egy központ látja el, az MRP futás áttárolási (transzfer) megrendeléseket hoz létre, amit a másik gyárra futtatott MRP számítás figyelembe vesz.
Beszerzés. Az MRP a beszerzési igénylések segítségével további tevékenységeket kezdeményez a beszerzés területén is. A beszerzési szervezetek felépíthetők úgy is, hogy több gyárért legyenek felelősek, melyek akár különböző vállalatokhoz is tartozhatnak a vállalatcsoporton belül. Ha egy anyag esetében ütemezett szállításról történt megállapodás, akkor az MRP határidőkkel ellátott tételes bontású beszerzési igénylést jegyez be az ütemtervbe. A beszerzési igénylések alapján a rendszer automatikusan állít elő lehívásokat, ha keretszerződést kötöttünk, illetve létrehozza a megrendelést, ha a cikknek rögzített szállítója van. Ha nincs, akkor egy információs rendszer segíti a szállító kiválasztását. A rendszer részletes adatokat tárol a cikk összes korábbi szállítójáról, és statisztikai adatokkal támogatja az egyes szállítók kiértékelését. A megrendelés pillanatában ismert szállítási költségek a beszerzési megrendelés részeként tárolódnak.
Anyagbevételezés. Az anyagok bevételezése a beszerzési megrendelésre hivatkozva történik, a rendszer figyelemmel tudja kísérni az összes korábbi részszállítást, ellenőrizni tudja a rendelésben engedélyezett túl- vagy alulszállítás túllépését. A rendszer automatikusan rögzíti a bevételezést a megrendelésben, és a raktári készlet mennyiségi adatainak frissítésén túl elvégzi a tétel főkönyvi könyvelését is. A tervezett szállítási költség a készlet érkezésekor mennyiségi alapon osztódik fel.
Számlaellenőrzés. Az automatikus számlaellenőrzés nagyban csökkenti a manuális munkát. A rendszer a megrendelésekre hivatkozva, automatikusan hozza létre a várt számlát, melyet mennyiségben és értékben összevet a beérkezett számlával. Az anyagbeszerzés és a bevételezés integrációjának köszönhetően az összes szükséges információ jelen van a rendszerben, és az alapbizonylatok teljes terjedelmükben néhány gombnyomással előhívhatóak.
Készletnyilvántartás. A mennyiségi készletnyilvántartás valamennyi raktárra kiterjed. A rendszer támogatja az összes létező készletmozgást szállításra, költséghelyre, gyártásra, és az áttárolásra gyárak között, illetve gyáron belül. A leltározás megszervezhető folyamatos vagy fordulónapos alapon. Számos speciális készlet (pl. bérfeldolgozásnál, konszignációs készlet, stb.) is nyilvántartható.
Raktározási rendszer. A raktározási rendszer képes a különböző típusú (automatizált, blokk, véletlen elérésű, stb.) raktárak vegyes használatának támogatására, fix raktárhelyek kezelésére, a tárolóhelyről, a tárolóhelyre és a tárolóhelyek közötti ki-, be-, és áttárolásra. A bizonylatok és címkék (ideértve a vonalkódot is) előállíthatóak a különböző szinteken, a bevételezéstől a kivételezésig. A raktározási rendszernek saját leltározási eljárása van, mely biztosítja, hogy minden tárolóhely egy évben legalább egyszer leltározásra kerüljön. Megfelelő eszközök szolgálnak a különböző méretű raklapok, speciális készletek és a veszélyes áruk kezelésére is. A raktárgazdálkodási komponenst egy olyan alrendszerként is ki lehet építeni, amely a fontosabb funkciókat a központi adatbázist kezelő szerver üzemzavara esetén is el tud látni.
