2016. január 29., péntek

Szijjártó: új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek

2016.01.29. 
MTI Fotó: Baranyi Ildikó

A külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben mondta ezt, miután román kollégájával, Lazar Comanescuval találkozott.
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált.
Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Comanescunak a „baráti fogadtatásért, és konstruktív hangnemért".
Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés -, amelyekben „sokat kell még dolgozni", de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatközi együttműködés fejlesztésére.
Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
„Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni a kötelezettségeit, akkor létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, akkor majd lesz újabb Köln, meg tovább romlik a közbiztonság Európában, meg tovább nő a terrorfenyegetettség Európában" – figyelmeztetett a Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében" emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót.
Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart beléni, az nem a zöldhatáron keresztül tette.
„Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre" – szögezte le Szijjártó Péter.
Lazar Comanescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar-román gazdasági vegyesbizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében.
Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Orbán szerint haldoklik Schengen

2016.01.29. 
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Új helyzet állt elő az Európai Unióban, a népvándorlás, a migráció az első számú közbiztonsági kérdéssé vált – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Szófiában, miután bolgár kollégájával egyeztetett.
A kormányfő Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: eddig gazdasági és kulturális kérdésként kezelték a migrációs válságot, de most már biztonsági kérdéssé vált, a mindennapok biztonságáról van szó, nő a terrorfenyegetettség, romlik a közbiztonság.
Nem fair, hogy Bulgáriával szemben kettős mércét alkalmaznak Európában, nem ismerik el az eredményeit, nem akarják felvenni a schengeni övezetbe, és nem ismerik el, hogy a migrációs válságban a legjobban teljesítő ország volt a schengeni övezeten kívül – közölte Orbán Viktor.
Hozzátette: ha Európa hű akar lenni önmagához, fel kell ajánlania Bulgáriának a tagságot a schengeni övezetben, az más kérdés, hogy „a felajánlott tagságot egy éppen haldokló intézményben egy ország elfogad-e".
A jó kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet
Az elmúlt években kialakított jó együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet, ami „Európában ma hiánycikk", az európai politikában „túlságosan könnyen térnek el" ettől az elvtől – vélekedett.
Orbán Viktor úgy látja, azok az európai országok azonban, amelyek később csatlakoztak az Európai Unióhoz, ebbe a „kulturálatlanságba" nem törődhetnek bele, ugyanis Európa lényege, hogy minden országnak meg kell adnia a tiszteletet a többi számára. Magyarország is megadja Bulgáriának, és cserébe meg is kapja tőle, és ez nagyon erős fundamentuma az együttműködésüknek – mutatott rá.
A miniszterelnök közölte: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzanak, jók a tapasztalatok az együttműködésről, a magyar cégek Bulgáriában tisztességes elbánásban részesülnek, tisztességes versenyben vehetnek részt. A magyar cégek kifejezetten jónak értékelik Bulgáriát, úgy látják, hogy egy stabil ország, ahol nincs politikai bizonytalanság, a szabályok kiszámíthatóak és egyértelműek, nincs semmi, ami hátrányosan befolyásolná a működésüket – mondta. Hozzátette: ennek elérése nem könnyű feladat, és gratulál hozzá Bulgáriának.
Kijelentette: a magyar cégek élnek a stabil és kiszámítható környezet nyújtotta előnyökkel, ezért növelni kell az együttműködés volumenét.
Orbán Viktor méltatta, hogy Bulgária lépéseket tett a csempészet és a szervezett bűnözés felszámolásáért, nagyon sok pénzt fordított a csempészet elleni fellépésre.
A kormányfő arra is kitért, hogy mindig is sok bolgár egyetemista tanult Magyarországon, és növelni szeretnék azoknak a bolgár fiataloknak a számát, akiknek magyar állami ösztöndíjat nyújtanak magyarországi tanulmányaikhoz. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Elküldené Merkelt a németek negyven százaléka

2016.01.29. 
Németországban a lakosság csaknem 40 százaléka szerint Angela Merkel kancellárnak távoznia kell menekültpolitikája miatt – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A Focus című hírmagazin megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság 39,9 százaléka követeli a kancellár távozását. A relatív többség, 45,2 százalék nem gondolja, hogy Angela Merkelnek távoznia kell, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 14,9 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben.
A kancellár távozását követelők aránya a legnagyobb parlamenten (Bundestag-) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) hívei körében a legmagasabb, 64,4 százalékos. Az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobboldali pártszövetség szavazóinak 26,6 százaléka, a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) támogatóinak 41,3 százaléka véli úgy, hogy a kancellárnak le kell mondania menekültpolitikája miatt – ismertette a Focus a hírportálján a felmérést, amelyet az INSA közvélemény-kutató társaság készített 2047 ember megkérdezésével január 22. és 25. között.
Egy másik pénteken bemutatott felmérés szerint a két héttel korábbihoz képest kismértékben emelkedett a kancellár menekültügyi tevékenységével elégedettek aránya. A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából készített kutatás alapján 39 százalékról 41 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a kormányfő jó munkát végez a menekültügy területén, és 56 százalékról 54 százalékra mérséklődött az elégedetlenek aránya.
A lakosság 31 százaléka szerint a menekültválság kezelése körüli viták távozásra kényszerítik Angela Merkelt, 67 százalék nem számít erre.
A politikusok munkáját általában véve egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetik a megkérdezettek a ZDF Politbarometer nevű kutatásában. A kancellár megítélése nem romlott tovább, teljesítményét ismét 1,0 pontra értékelte a lakosság, ez 2011 ősze óta a legalacsonyabb érték.
Ugyanakkor a január közepén mért 60 százalékról 57 százalékra mérséklődött mindazok aránya, akik szerint Németország nem tud megbirkózni a menekültek nagy számával, és 37 százalékról 39 százalékra emelkedett a bizakodók aránya.
Az Angela Merkel által szorgalmazott európai uniós megoldásban viszont kevesen hisznek. A lakosság mindössze 17 százaléka gondolja, hogy a következő hetekben sikerül az uniós szinten olyan megállapodást kötni, amely a Németországba belépő menedékkérők számának jelentős csökkenését eredményezi. A lakosság 80 százaléka nem gondolja, hogy lesz ilyen összeurópai megoldás.
A németek 50 százaléka szerint nem járna okozna jelentős gazdasági károkat, ha a menekültválság miatt nagymértékben szigorítani kellene a határellenőrzést, míg 46 százalék szerint a német gazdaság komoly károkat szenvedne el ettől. Ugyanakkor csupán 5 százalék gondolja, hogy a rendőrség kellően felkészült a határellenőrzés további szigorítására, és 92 százalék szerint a hatóságnak nincs elég embere, felszerelése az ellenőrzés kiterjesztésére.
A CDU/CSU választói támogatottsága nem változott január közepéhez képest, a pártszövetség a szavazatok 37 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. Az SPD támogatottsága sem változott, 24 százalékos. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek a szavazatok 11 százalékát szereznék meg, a Baloldal támogatottsága pedig 8 százalékos. Bejutna a Bundestagba a liberális FDP is, amelyre a választók 5 százaléka szavazna, és a legtöbb elemző szerint jobboldali populista AfD is, amely 11 százalékon áll. E két párt támogatottsága sem változott január a két héttel ezelőttihez képest.
A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF-nek 1380 ember megkérdezésével január 26. és 28. között.
Merkel gyorsan bevezetné az új menekültügyi csomagot
A német kormány rövidesen elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a menekültügyi rendszer újabb reformjáról szóló csomagot, az intézkedések így gyorsan életbe léphetnek – mondta Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban Berlinben.
A kancellár a koalíciós pártok vezetőivel, majd a tartományok miniszterelnökeivel folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány a bűncselekményért elítélt külföldiek kiutasítására vonatkozó szabályok szigorítását tartalmazó törvénymódosító javaslatával és az újabb – fél éven belül a második – menekültügyi reformcsomagjával jelentős lépést tette előre.
A kormány nagyon sok ügyet mozdított előre, és az állam az új intézkedésekkel megmutatja, hogy cselekvőképes, és mindent meg is tesz a gondok megoldásáért – emelte ki Angela Merkel.
"A leveleket megválaszolják, és nem vitáznak róluk nyilvánosan" – mondta kérdésre válaszolva azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egypárti bajor tartományi kormánya küldött Bajorország nevében a szövetségi kormánynak, követelve a menedékkérők visszafordítását a határon és a befogadható menedékkérők számának maximálását évi 200 ezer főben.
A szövetségi kormányt alkotó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) elnökei – Angela Merkel, Horst Seehofer bajor miniszterelnök és Sigmar Gabriel alkancellár – csütörtökön tisztázták a november elején elfogadott második menekültügyi reformcsomag utolsó vitatott kérdéseit, a csomag így várhatóan a jövő héten a kormány elé, majd a törvényhozás elé kerül.
A leginkább vitatott ügy az úgynevezett oltalmazott státusba kerülő menedékkérők családegyesítési jogának korlátozása volt. Végül abban állapodtak meg, hogy a CDU/CSU törekvéseinek megfelelően két évre felfüggesztik ezt a jogot, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepítendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak családjainak egyesítésére.
A kormány becslése szerint a menedékkérők 18-20 százaléka kaphat oltalmazotti státust. Ez a jogállás azoknak a menedékkérőknek jár, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert fennáll a veszélye, hogy származási országukban súlyos sérelem éri őket.
Megegyeztek abban is, hogy a menedékkérők juttatásait havi 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Továbbá kezdeményezik Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. További új elem, hogy a szakképzési programot sikerrel teljesítő fiatal menedékkérők két évig Németországban maradhatnak és dolgozhatnak, a menedékjogi eljárás kimenetelétől függetlenül.
A tavaly november elején kötött megállapodás központi eleme, hogy gyorsított eljárás alá vonják és elkülönítve helyezik el a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőket. Az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.
Kézigránátot dobtak egy németországi menekültszállásra
Németországban ismeretlenek kézigránátot hajítottak egy menekültszállásra péntek hajnalban, a szerkezet működőképes volt és a hatóságok szerint csak a szerencsén múlott, hogy nem robbant fel – írták német hírportálok hírügynökségi jelentésekre hivatkozva.
A támadás a Baden-Württemberg tartományi Villingen-Schwenningen menedékkérőket befogadó állomása ellen történt.
Az elkövetők eltávolították a biztosítékot a gránátból, amely azonban nem lépett működésbe. A szerkezetet biztonsági őrök vették észre a befogadóállomás területén.
A rendőrség lezárta a környéket és biztonságba helyezte lakóit, majd tűzszerészek ellenőrzött robbantással megsemmisítették a szerkezetet.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) szerint tavaly 1005 erőszakos támadás és egyéb atrocitás történt németországi menekültszállások ellen, ami ötszörös növekedés a 2014-ben regisztrált 199-hez képest. A BKA az idén 35 támadást jegyzett fel.
Német szélsőségesek összeverekedtek a görög anarchistákkal
Verekedés tört ki Athén központjában 12 szélsőséges német és egy nagyjából 25 fős görög anarchista csoport között, a dulakodásban többen megsebesültek – jelentette pénteken a görög média.
A tájékoztatás szerint az incidens csütörtök este történt a görög fővárosban, és legalább öten könnyebben megsebesültek benne.
A görög televízió és több újság is arról számolt be, hogy a német szélsőségesek a jobboldali Arany Hajnal nevű görög idegenellenes párt ünnepségére érkeztek Görögországba. A csoport a turisták körében népszerű athéni negyed, Monasztiraki egyik éttermében vacsorázott, jelenlétükre azonban figyelmes lett egy görög anarchista csoport. Először csak szidalmazták egymást a két tábor tagjai, majd verekedni kezdtek.
A rendőrség péntek reggeli közlése szerint vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy pontosan miként is zajlottak a történtek. Az eset miatt egyelőre senkit nem vettek őrizetbe. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Merkel sürgeti a menekültválsággal kapcsolatos megállapodás végrehajtását

2016.01.29. 
Sürgősen végre kell hajtani az Európai Unió és Törökország között a menekültválság ügyében létrejött megállapodást – mondta pénteken Berlinben Angela Merkel. A német kancellár Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről.
Az európai közösség hárommilliárd euró támogatást ígért Törökországnak, amiért cserébe Ankara vállalta, hogy többet tesz a migránsok és menekültek áradatának mérsékléséért.
Ennek kapcsán Renzi azt mondta, hogy az Európai Bizottság mielőbbi válaszát várja a Róma által feltett kérdésekre, amelynek köszönhetően elhárulnának az utolsó akadályok is a terv elfogadása elől. Az olasz kormányfő hozzátette, örülne, ha ez még a Szíriáról szóló, jövő csütörtökre Londonba tervezett donorkonferencia előtt megtörténne.
Olaszország jelenleg nem támogatja az EU javaslatát. Róma ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatást az EU büdzséjéből fizessék, és ne az egyes tagországoknak kelljen finanszírozniuk. Renzi a sajtótájékoztatón felvetette annak lehetőségét, hogy kormánya az EU végrehajtó szervének kedvező válaszai esetén engedményeket tegyen ezen a téren. „Eleget fogunk tenni a kötelezettségeinknek" – tette hozzá anélkül, hogy a részletekre kitért volna.
A két ország a csempészek elleni küzdelemben szorosabb együttműködésről állapodott meg, és azt is jelezték, hogy közös kiképzőmissziót terveznek a líbiai biztonsági erők számára Tunéziában. Mindkét kormányfő hangsúlyozta: országaik legfőbb érdeke, hogy Líbiában az állami struktúrák és a biztonsági erők újra megerősödjenek, és az illegális menekültek áradatával és a csempészbandákkal szemben felvehessék a küzdelmet.
Az olasz kormányfő szolidaritásra szólította fel Európát a menekültválság kapcsán. Úgy vélte, évekig úgy tűnt, hogy a menekültek ügye kizárólag olasz probléma, mára azonban világossá vált, hogy egész Európát érinti.
Az olasz miniszterelnök óva intett a schengeni egyezmények feladásától. Szerinte ez azt jelentené, hogy Európa „saját magát" adja fel. Renzi a populizmus leküzdésére buzdított, amelyhez szerinte a munkanélküliség legyőzésére és a gazdasági növekedés beindítására van szükség.
Renzi saját kormányának belpolitikai reformjaira utalva azt mondta, Olaszország már nem „Európa problémája", ahogy az a múltban volt. A dél-európai országban ismét beindult a növekedés. A kancellár méltatta a Renzi által véghezvitt reformokat, mindenekelőtt munkaerő-piaci politikáját. Merkel hozzátette, hogy a két ország ezen a területen is meg akarja erősíteni együttműködését.
Az olasz kormányfő emlékeztetett arra, hogy Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét azzal a feltétellel nevezték ki, hogy az egyes EU-tagállamoknak rugalmasságot garantál költségvetési kérdésekben. Hozzátette, reméli, hogy Brüsszel nem felejtette el ezt a megállapodást. Korábban az olasz miniszterelnök bírálta az Európai Bizottságot, amely úgy vélte, hogy a 2016-os olasz költségvetés megsértheti az EU fiskális előírásait. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Végre kimondták: Görögország súlyosan elhanyagolta a határvédelmet

2016.01.27. 
Görögország „súlyosan elhanyagolta" a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeit a migrációs válság közepette – közölte sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben.
Valdis Dombrovskis ezt azután jelentette ki, hogy a biztosok kollégiuma megvitatta a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét.
A nem nyilvános jelentéstervezet a tagországok és az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szakértőinek egy, előre be nem jelentett novemberi helyszíni látogatásán alapul. A dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Előfordul, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal.
Az uniós biztos elmondta, hogy bár tavaly november óta a görög hatóságok fokozták erőfeszítéseiket, ez még mindig nem elegendő, továbbra is komoly hiányosságok tapasztalhatók.
Ha a tagállamok többsége elfogadja a tervezetet, akkor a bizottságnak akciótervet kell kidolgoznia Athén számára. Ebben az esetben Görögországnak három hónapja lesz arra, hogy eleget tegyen az előírásoknak, máskülönben szankciókat vezethetnek be ellene a schengeni egyezmény értelmében.
Dombrovskis mindemellett hangsúlyozta, a migrációs válság kezelése terén tapasztalt hiányosságok nem lesznek hatással a Görögország számára tavaly jóváhagyott, három évre szóló 86 milliárd eurós segélycsomagra.
Az uniós tagországok hétfőn felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül.
A Frontex adatai szerint a menekültáradat a tél beálltával sem mérséklődött jelentősen. Novemberben 150 ezer, decemberben 108 ezer menekült lépett Görögország és Olaszország területére. Tavaly összesen 1,4 millió bevándorló érkezett az unióba a két országon keresztül, ez ötszöröse a 2014-es adatoknak. 
MTI
Bejegyezte: dátum:

Szemet szúrt a többnyelvűséget számon kérő óriásplakát

2016.01.27. 
Forrás: kronika.ro

Olcsó kifogásnak tartja Landman Gábor holland állampolgárságú erdélyi üzletember, hogy arra hivatkozva távolíttatták el a kolozsvári többnyelvűséget számon kérő óriásplakátját, hogy az összetéveszthető az útjelző táblákkal – adja hírül Kiss Előd-Gergely a kronika.ro-n.
A nyelvjogi aktivista ugyanis pénteken egy, Gyalu határában felállított hirdetőtáblán kérte számon a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákat Emil Boc polgármesteren. Kedd reggelre azonban már csak a hűlt helye maradt az óriásplakátnak, amely angol nyelven üzent a polgármesternek: „Mr. Boc, a cégemnek Schengenre és nem sovinizmusra van szüksége!” (Mr. Boc! My company needs Schengen, not chauvinism!) Emil Boc ugyanis miniszterelnökként még azt ígérte, hogy Románia csatlakozik a schengeni egyezményhez.
Landman Gábor elmondta, egy hónapra vásárolta meg a hirdetőfelületet egy reklámcégtől azzal a szándékkal, hogy a nyelvi jogokat is hirdesse, és a tanácsadó cégének is nyilvánosságot szerezzen. Hozzátette, ha megbizonyosodik arról, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal tüntette el a reklámot, akkor büntetőjogi feljelentést tesz ellene.
Nem kellett az „ingyenreklám”
„Ezt nem értem, a hirdetőtábla bérleti díját kifizettem egy hónapra, ott hagyhatták volna, erre meg leszedték. Ezzel nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is megsértették a jogaimat. Szerintem a táblám nem volt sértő, nem volt bántó, sem törvényellenes. Ez is jelzi, hogy ezek az urak hol tartanak, kereskedelmi jogokat sértenek” – adott hangot értetlenségének a Krónika megkeresésére Landman Gábor. Hozzáfűzte: örül, hogy be tudta bizonyítani, mennyire ellenséges a romániai közeg az európai vállalkozásokkal.
Landman Gábor szerint a kolozsvári háromnyelvű helységnévtábla ingyenreklám lehetett volna a kincses város számára. „A peranyagokat ismerem, Boc úr mindent, de mindent megtett, hogy ne kerüljön ki a háromnyelvű helységnévtábla. Ezért – igaz a cégemet is akartam kicsit reklámozni – rá akartam világítani, milyen abszurd a helyzet. A politikusok Romániában semmit nem tettek az európai integrációért, a schengeni csatlakozásért, semmit nem tettek, hogy teljesítsék azokat a kötelezettségeket, melyeket vállaltak. Ellenben mindent megtettek, hogy egy ingyen háromnyelvű helységnévtábla ne kerüljön ki. Holott a többnyelvű feliratozás Európa jelképe. Precedens nélküli Európában, hogy erre nem hajlandóak. Ezért tettem” – magyarázta Landman Gábor, hogy miért választotta ezt az eszközt tiltakozása kifejezésére.
Hiányolt európaiság
Az identitását firtató kérdésekre kitérve elmondta, Hollandiában nőtt fel, és tulajdonképpen holland, de igazából európai embernek érzi magát. „Nekem Románia uniós csatlakozását követően kőkemény elvárásaim voltak. Fel vagyok háborodva Romániára, hogy még mindig itt tart 2016-ban. Nem tisztességes velem szemben és az európaisággal szemben. Szerintem a sovinizmust, etnikai alapú gyűlöletet a politika mesterségesen tartja fenn. Az, hogy még mindig sorba kell állnom, ha Romániába jövök, hogy még mindig nincs autópálya, hogy az ország hírneve pocsék, mind negatív tényezők az üzletem számára” – fejtette ki a Krónikának Landman Gábor.
Hangsúlyozta: az európai polgári jogokkal több tízezer román él Hollandiában, de alig van olyan holland, aki élhet ugyanezen jogaival Romániában. Emlékeztetett, hogy Románia egyezményekben vállalta ezeknek a jogoknak a tiszteletben tartását, de nem tesz eleget kötelezettségeinek. „A cégemet 2007-ben alapítottam. Akkor mérget vettem volna rá, hogy Románia csatlakozik a Schengeni egyezményhez, és majd épül autópálya is” – adott hangot csalódottságának Landman.
Mint részletezte, akár munkaerő-közvetítésről, akár az ügyfelek felkereséséről van szó, nagyon sokat számít, hogy egy ország tagja-e a schengeni övezetnek, vagy nem, azaz sorba kell állni, vagy nem. „Ne feledjük, Schengen egyben a bizalom szinonimája is, az hogy Románia nem a schengeni övetezet tagja, azt jelenti, hogy nem bíznak meg benne. Ezt Hollandiában nagyon sok intézménytől visszahallom” – magyarázta Landman.
„Megfélemlítették a céget”
A Szászfenes és Gyalu határán található hirdetőtáblát azért távolították el, mert összetéveszthető az útjelző táblákkal, ami ellentétes a hirdetőeszközök engedélyeztetését és elhelyezését szabályozó törvény 15. cikkelyével – szerepel a cég hivatalos indoklásában, amelytől Landman Gábor kibérelte a reklámfelületet, és amelynek nevét nem volt hajlandó elárulni. „Ez egyértelmű hülyeség. Megfélemlítették a céget, azt kérték, hogy ne is keverjük bele őket. Be fogok nyújtani egy panaszt a holland nagykövetségen. Egyértelmű, hogy cenzúráznak, egy reklámcéget még meg tudnak félemlíteni, de vannak eszközeim, melyekhez nem tudnak hozzányúlni” – nyilatkozta lapunknak Landman Gábor.
Az általunk megkéredezett önkormányzatok ugyanakkor nem tudtak pontos választ adni arra, hogy ki kérte a tábla eltávolítását a reklámcégtől. Miközben lapunk információi szerint a kolozsvári önkormányzattól érkezhetett a kérés, Iulia Perşă, a polgármesteri hivatal szóvivője a Krónikának úgy nyilatkozott: egész biztosan nem a kolozsvári önkormányzat távolíttatta el a reklámtáblát. Hangsúlyozta, a hirdetőtábla nem a város területén volt elhelyezve, így nem tartozott a hatáskörükbe, hogy intézkedjenek.
Okos Károly, Gyalu alpolgármestere rákérdezett a helyi urbanisztikai hivatal vezetőjénél, hogy mi történt, azonban az a válasz érkezett, hogy a napokban nem regisztráltak építésiengedély-kérést – erre ugyanis egy reklámtábla elhelyezésekor is szükség van –, és felszólítást sem küldtek egyetlen illegálisan elhelyezett reklámtábla eltávolítására. Albert Ilona szászfenesi önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta: a helyi tanácsosok nem értesültek arról, hogy a polgármesteri hivatal óriásplakátot távolíttatott volna el – írja a kronika.ro.
Bejegyezte: dátum:

Felmérés: Románia a legellenszenvesebb szomszédja Magyarországnak

2016.01.26. 
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint nem ellenszenvesek a magyarok számára a szomszédos országok. Románia az utolsó helyen áll a kedvelések tekintetében.

A Nézőpont Intézet tegnapi közleményében azt írták, hogy a magyarok szerint a környező országok többségével jó kapcsolatai vannak Magyarországnak. A megkérdezettek az Ausztriával, a Szlovéniával, valamint a Horvátországgal való viszonyt ítélik a legjobbnak, ezekkel az országokkal a teljes felnőtt népesség több mint fele szerint pozitívak a magyar állam kapcsolatai. 
A magyar–szlovák kapcsolatokat a megkérdezettek csaknem fele – 48 százaléka – ítéli jónak. Úgy fogalmaztak, hogy ennek hátterében az évek óta tartó jószomszédi viszony is szerepet játszhat. Míg az Ukrajnával és a Szerbiával való államközi kapcsolatokat is többen tartják jónak, mint rossznak, addig a magyar–román kapcsolat inkább megosztja a magyarokat. 
Ahogy a pozitív megítélés alá eső magyar–szlovák kapcsolatokban minden bizonnyal közrejátszik az Orbán Viktor és Robert Fico közti partnerségi viszony, úgy a megkérdezetteket megosztó magyar–román kapcsolatokra a korábbi Ponta-kormány sokszor konfrontatív hangneme is hatással lehetett – írták, hozzátéve: többségben vannak azok – a megkérdezettek 52 százaléka –, akik javítanák a magyar–román kapcsolatokat. 
A Nézőpont Intézet a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom megbízásából készítette a közvélemény-kutatást, amelyet január 4–7. között ezer fő telefonos megkérdezésével végeztek.
MTI
Bejegyezte: dátum:

A pénzen innen és túl Pénzügyi konferencia az erkölcs tükrében

2016. február 19-20.
Mottó: „A jó pénz kiszorítja a rosszat” (Bruni, Zamagni)
Az elmúlt 10-20 év nagy pénzügyi, gazdasági botrányai egyre inkább felkeltették az érdeklődést az erkölcs iránt.
Lehet-e meghatározó tényezője a moralitás alapvető pénzügyi, gazdasági folyamatoknak?
A pénzügyek és erkölcs összekapcsolása a legforróbb téma, hiszen itt merül fel a kérdés a legélesebben: lehet-e szerepe erkölcsi megfontolásoknak a pénzügyekben, s ha lehet, milyen erővel?
A PÉNZEN INNEN ÉS TÚL - PÉNZÜGYI KONFERENCIA AZ ERKÖLCS TÜKRÉBEN 
kétnapos rendezvény neves előadói egyrészt a pénzügyi szakma oldaláról, másrészt a pénzügyek mögött meghúzódó elvi, értékrendi oldalról is megközelítik a kérdést.
Egyre több nemzetközi, hazai fórum fogalmazza meg a paradigmaváltás szükségességét a gazdasági, pénzügyi gondolkodásban. 
A megújuláshoz a közgazdasági gondolkodásban a keresztény egyházak társadalmi, gazdasági tanításai – köztük a Katolikus Egyház évszázados társadalmi tanítása – is megfelelő elméleti alapot adnak.
A konferencia célja erősíteni a pozitív folyamatokat, amelyek szükségesek bolygónk túléléséhez.
A rendezvény szellemiségének megfelelő posztgraduális KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) képzés a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán és a Budapesti Corvinus Egyetemen lehetőséget kínál egy újszerű látásmód elsajátítására a 21. század társadalmi, gazdasági kihívásaihoz. A részleteket lásd: http://keteg.hu/oldal/jelentkezes
Megtisztelve éreznénk magunkat, ha tapasztalatait velünk megosztva Ön is részt venne kétnapos rendezvényünkön.
Személyes találkozásunk reményében, a főszervezők:
Dr. Baritz Sarolta Laura OP 
KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány
kurátor
Tóth József 
KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány
kurátor
Bejegyezte: dátum:

2016. január 28., csütörtök

Kinti magyaroknak

2016. január 26.
Szerző: hvg.hu
A magyarságukra próbálja emlékeztetni a külföldön élő magyarokat egy állami kezdeményezésként induló mozgalom keretében bemutatott dal, az Örökségünk.
Gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hangtok/ És remélem, hogy reméltek még jobbat, miben vagytok - ezekkel a sorokkal üzen a kormány, pontosabban a Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár által elindított Örökségünk mozgalom a külföldön élő magyaroknak.
Potápi szerint a dal, amelynek Gyulai István paksi zenész a szerzője, "a magyar nyelv megőrzésére, a magyarság megtartására ösztönöz, miközben közösséget kovácsol, kiváló lehetőséget teremt arra, hogy erősítse a világ különböző pontjain élő magyarok kapcsolatát az anyaországgal és egymással".
Azt kérik a külföldön élő magyaroktól a mozgalom gazdái, hogy azt énekeljék el maguk is, aztán az erről készített videót töltsék fel a produkció honlapjára, az így készült videókból aztán újabb klipet vágnak össze.
Bejegyezte: dátum:

Vidékfejlesztés

Vitára szánt felvetések a magyar területi- és vidéktervezés (-fejlesztés) közeljövőjét illetően
Írta, a Város –Falu – Régió c. szakmai folyóirat felkérésére,
Dr. Csatári Bálint, ny. tudományos főmunkatárs, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnök
Az első „ősbűn” (1990): 
Huszonegy esztendeje, hogy a centralizált, államszocialista tervgazdasági szisztéma megszűnésével, „lebontásával” a hagyományos értelemben vett, magas színvonalon megszervezett (állami,területi) és kellően sokoldalú – a közjót szolgáló, a közhasznot, közjószágot kellően védő, – köztervezés is megszűnt Magyarországon. A megyék és a megyei városok tervosztályait felszámolták (jobb esetben csak átnevezték azokat és néhány szakemberük még néhány évig megmaradt), a megyei és regionális (köz)tervezővállalatokat részben magánosították, részben szintén megszüntették. Csodálatos értékeket képviselő tervtáraik eltűntek (egyes tervek a VÁTI gigantikus tervtárában talán fellehetők). A megalakult és természetesen szakmailag tisztességesen tevékenykedő magántervező vállalatok sohasem tudták elérni azt a méretet és tudásbeli komplexitást, ami – a dolog természetéből következően – az igen bonyolult, komplex igényű területi tervezéshez szükséges. Hiszen ennek része az ágazati tervezésen túlmenően a településtervezés, a tájtervezés, a vidéktervezés egyaránt. A tervgazdaság megszűnésével tehát szinte a szisztematikus tervezés is megszűnt. Sajnos,a fürdővízzel együtt a gyermeket is sikerült kiönteni. (Hiszen tudjuk, történelmi léptékben még csak gyermek volt. Az első, komoly és valódi területi tervek pl.Balaton, Dunakanyar-terv, stb. csak az 1960-as években kezdtek megszületni hazánkban.)
A második „ősbűn” (1996):
A rendszerváltást követő hatalmas léptékű ország-átalakító kormányzati – gazdasági, társadalmai, politikai – munka sokáig szükségképpen és folyamatosan háttérbe szorította az új igényeknek megfelelő, szisztematikus, a különböző térrészek, illetve jól meghatározott terek szerint is egymásra, sőt egymásba épülő területi tervezés folyamatát. Az önkormányzati rendszer megszervezésével ugyan a települési tervezés helyzete valamelyest javult. Törvény garantálta, hogy legalább négy évre szólóan ún. gazdasági programokat kell elfogadniuk a településeknek, sőt már készültek az „új helyzetekkel és viszonyokkal” számoló településrendezési tervek is. De az akkor még csak formálódó kistérségeknek már nem volt közös területrendezési jellegű tervük, sőt a megyéknek – és a különleges tervezési szintnek tekinthető nemzeti parkjainknak – a rendezési terv készítése is jóval az 1996-osterületfejlesztésről és –rendezésről szóló alapvető törvény elfogadása utánra tolódott. S azon túl, hogy a törvényben nem túl sikeresen megfogalmazott, ­nyilvánvalóan alapvetően fontos tervhierarchiát magának az Alkotmánybíróságnak kellett megerősítenie, magának a területi tervezésnek a „kétarcúsága” azóta tart. A területfejlesztő tervezők,programozók, menedzserek, stb. – tisztelet a kivételeknek – lényegében nem dolgoznak együtt a területrendező tervezőkkel, mérnökökkel, ágazati tervezőkkel. Ezért és valójában a fejlesztés és a rendezés lényegében szinte teljesen külön utakon jár. Ma már egészen más tárcáknál dolgoznak az „országos szintet” átlátni képes szakembereik. S másfél évtizednyi, valóban érdemi fáradozás, tervező munka vált hiábavalóvá. Márpedig úgy nem lehet igazi területi tervezésről (rendezésről és fejlesztésről együtt) beszélni, ha ezek között a tevékenységek között a szakmák és képviselőik között nincs mindennapos érdemi vita, egyeztetés, s a terv maga nem egy közös alkotás. Sőt ezen „alkotó közösségeknek” további fontos tagjai, szereplői is vannak/volnának. Az „adott” terv által érintett települések állampolgárai, civil közösségeik, a kis- és nagy vállalkozók, a befektetők, a helyi, a területi és az országos politikusok. A második bűnünk tehát az erőteljesen Janus arcúra formált tervezési-fejlesztési törvényünk, e problémának minden lehetséges utóhatásával.
A harmadik „ősbűn” (2004):
Sokan reméltük, hogy azzal, hogy hazánk belép az Európai Unióba, erősödik, integráltabb, komplexebb és persze sikeresebb, eredményesebb lesz majd a területi tervezésünk. Stabilizálódik a helyzete. Nő a szakmaisága. Az azt megalapozó kutatások színvonala, sőt a pályázó települések, városok, térségek politikai vezetőinek és szakembereinek az ez irányú igényes tevékenysége is nagymértékben javulni fog. Tudjuk, hogy sajnos nem ez történt. A megyék területrendezési terveit ugyan lassan-lassan mindenütt elfogadták, de az azokban foglalt megyei – nota bene – „területi önkormányzati” előírások csak igen mérsékelt erejűek lehettek. Nem tartozott már hozzá ezekhez a tervekhez átfogó megyei területfejlesztési koncepció, hiszen a szerény területfejlesztési források telepítése és részben elosztása(erős központi és EU-s kontroll mellett) a regionális szintre került. Ott,illetve azon a szinten, tehát a regionális fejlesztési tanácsoknál és ügynökségeiken meg nyilván nem készültek komplex – például akárcsak az érintett nemzeti parkok és megyék kiemelkedően fontos regionális léptékű rendezési terv-elemeit„összedolgozó” – regionális (rendezési és fejlesztési) stratégiák és tervek. Szinte csak annyi „maradt” az egész területi tervezési folyamatból, olyan minimális, mondhatni jelképes tervezési tevékenység, amennyivel valamilyen szintű EU-s vagy hazai pályázati forráshoz lehetett jutni.
A komplex területi tervezésfolyamata ezért mérhetetlenül beszűkült, amit csak fokozott egyes ágazatok megerősödése. Mert a nagy és igen sokfejlesztési forrást felhasználó ágazati tervek területi gazdasági, települési,társadalmi hatásaival alig foglalkoztak (pl. autópálya építések). Vagy azzal,hogy a korábbi magyar költségvetési léptékekhez képest valóban elképesztően hatalmas összegűnek tekinthető európai agrár- és (nálunk igen kis részben)vidékfejlesztési források hova „érkeznek”, milyen hatásuk lesz a területekre, a településekre, a társadalomra?
Ugyanakkor kedvező folyamataként értékelhetjük például az integrált városfejlesztési stratégiák elkészíttetését, és bizonyos tekintetben jó néhány városunknál az elkészült és a megvalósulás útjára lépő terveket is, de ez szinte még mindig csak csepp a tengerben. Pici lépés volt talán abba az irányba, ahogy huszonegy éve egy demokratikus ország, felelős közösségeinek az intelligens, szakszerű,tudományosan megalapozott és komplex igényű területi tervezését (többen)elképzeltük.
Zárógondolatok (1): Az inkluzív tervezés(?)
A magyar EU elnökség egyik legsikeresebb szakmapolitikai dokumentuma a Gödöllőn elfogadott Területi Agenda 2020. Ez akár nagy örömmel és büszkeséggel tölthetne el bennünket, ha az előbbi három bűnt nem követtük volna el. Talán nem véletlen érzékelheti egyébként a dokumentum magyar olvasója, hogy az abban foglaltak sikeres megvalósítása mintegy„gyónással segíthetne fentebb sorolt bűneink” további hatásainak mérséklésében.
A jelzett Agenda az „intelligens,fenntartható és befogadó növekedésstratégiájában” bízik, amit nyilvánkomplex igényű területi tervek sokaságával lehet majd megvalósítani. Ehhez viszont valóban „befogadó” tervezésre is szükség lenne. Meg olyan intézményrendszerre,szakemberekre és azok különböző szakma-csoportjaira, amelyek és akik elvégzik a szükséges tervező munkát. Úgy gondolom, ha bevezetésre kerülne egy olyan egyszerű automatizmus, miszerint a területi hatású fejlesztések, pályázatok,beruházások összegének kb. 1 %-át területi kutatásokra, területi tervezésre és mindezek közérthető, a társadalom „sajátos” tervezési felelősségét megalapozó és tudását is bővítő térinformatikai interpretációra kellene költeni, akkor tulajdonképpen sok minden egy csapásra megoldódhatna! Akkor a területi tervezés és a vidéktervezés lényegében egyet jelentene. Csak persze egyes vidéki terekben kiemelten kellene kezelni e tervezési folyamat során a mezőgazdaságot,annak területhasználatát, a természet- és tájvédelmet, vagy éppen a perifériák felzárkóztatásának sajátos tervezési és fejlesztési igényeit. Másutt a város-vidék téregyüttesek különleges területi tervezési igényeinek lehetne prioritása.
Zárógondolatok (2.): Kérdések, válasz nélkül
Húsz éve, mint az egyik MTA intézeti kutatónak lehetőségem volt egy egyhetes szakmai tanulmány- és előadói útra meghívni a világ azóta is egyik leghíresebb angol faluföldrajzosát, a „Rural Studies” tudományos világfolyóirat alapító főszerkesztőjét, Paul John Cloke-ot. Útjáról, kérésünkre rövid, de igen érdekes beszámolót készített. Az akkori átalakulásunkról a következőket írja:”Anélkül,hogy kisebbíteném azokat az előnyöket és azt a szabadságot, amely az elmúlt évtizedek Kelet-Európájára jellemző merev, hatalmaskodó, centralista politikaszétrombolása nyomán keletkezhet, az a benyomásom, hogy Magyarország sorsának eme történelmi fordulópontján potenciális veszélyt jelentene a szabadpiaci gazdaság modelljének kritika nélküli, általános átvétele. Magyarországon a falusi térségek helyi társadalmai sokkal jobban függnek az agrárszférától, mint Britanniában”. Majd a vidék fejlesztését megalapozó kutatásokat illetően, de az alakuló új önkormányzatok tervezéséhez is kapcsolhatóan a következőképpen folytatja: „A helyi önkormányzatok számára nélkülözhetetlen egy jól képzett szakemberekből álló tervezőgárda. Feladatuk olyan elfogulatlan módszerek kidolgozása lenne, amely egyszerre segítené mérsékelni a térbeli és a társadalmi esélyegyenlőségeket. A tervezőknek demokratikusan felelősségre vonhatóknak kellene lenniük, de hatáskörük révén felül kell, hogy tudjanak emelkedni a helyi politikai küzdelmeken, az átfogóbb feladatok végrehajtása érdekében.

A tervezés szükségessége mellett elengedhetetlen, hogy a helyi önkormányzat a környezetében zajló változásokról részletes, hitelesen megkutatott információkkal rendelkezzen. Az elméleti kutatóknak nem csupán az alapfeltételeket kell megkapniuk a rurális térségek átalakulásával kapcsolatos változások magyarázatához, megbízást kell, hogy kapjanak az ezzel összefüggő szociális, gazdasági és kulturális problémák új megoldási lehetőségeinek és az azt kivitelezni képes mechanizmusoknak a kidolgozására is. Más szóval a rurális térségek kutatása egyszerre kell, hogy előremutató és leíró jellegű, a jövőt és a múltat egyaránt vizsgáló legyen, a kitűzött céljaiért elkötelezetten küzdjön, de az érintettek érdekeit tekintve technikailag maradjon elfogulatlan”. Majd végül így zárja gondolatait:„A kisebbség, a virágzó vállalkozások haszonélvezői meggazdagszanak. De hogyan biztosítható, hogy a rurális térségek lakóinak nagy többsége ne csak alkotórésze legyen az új rendszernek, hanem képes legyen a szabad piacra való áttérés feltételeiből következő kizsákmányolásnak is elejét venni? Ezek olyan kulcskérdések, amelyeket az egy hétig ott tartózkodó, futó látogató is feltehet, de amelyekre csak a magyarok válaszolhatnak.”
Azt hiszem húsz év után bátran le kell írnom: kollégáimmal, egyre silányabb szakmai körülmények között is maximálisan igyekeztünk eleget tenni a fenti hosszabb idézetben felmerülő – jövő- és jövőkép-alapozó – kutatói tervezői küldetésnek. De nem voltak igazán partnereink – a szűkebb szakmán kívül – abban, hogy a P. Cloke által húsz éve – „futó látogatóként” – feltett kérdéseket mi is feltegyük. Egymásnak, a helyi és az országos politikai vezetőinknek, az érdeklődő közvéleménynek. S ebből következően a „válasz” is olyan, amilyen a mai vidékünk itt a Duna – Tisza tájain. Azaz a vidék szervetlen„alkotórész” a mai magyar gazdasági társadalmi térben, egy szellemiségében és jövőképében jórészt széteső, enyhén depressziós országban.
Ezen a helyzeten csak egy új és szervesen építkező stratégia- és a jövőképalkotás, illetve egy hálózatos formában összekapcsolódó sokoldalú,sokszakmás, hiteles, alulról építkező, „intelligens és inkluzív” területi (települési-, város- és vidék-) tervezés és a rá okosan épülő fejlesztés segíthet. Egyébként kezdhetjük elölről. És ismét csak a„bűnök” jönnek. És egy-két évtized múlva (lásd a TA2020 kiváló szövegét) ismét csak megvallhatjuk azokat.
Bejegyezte: dátum:

2016. január 26., kedd

Kanadában a muszlimok a sertés beszüntetését követelték. Frappáns választ adott a polgármester

2015. november 23., hétfő 
Muszlim szülők azt követelték, hogy Montreal (Kanada) egyik elővárosának minden iskolai menzájáról tiltsák ki a disznóhúst. A polgármester...
Muszlim szülők azt követelték, hogy Montreal (Kanada) egyik elővárosának minden iskolai menzájáról tiltsák ki a disznóhúst.
A polgármester elutasította a követelést, a jegyző pedig levelet küldött minden szülőnek, amelyben megmagyarázta, hogy miért.
“Önöknek, muszlimoknak meg kell tanulniuk, hogy Kanada és Quebec szokásaihoz, hagyományaihoz és az ottani életformához alkalmazkodjanak, mert a bevándorlásukkor ezt választották. Meg kell érteniük, hogy integrálódniuk kell, mert önöknek kell az életmódjukon változtatni, nem a kanadaiaknak, akik önöket nagyvonalúan befogadták. Meg kell érteniük, hogy a kanadaiak sem nem rasszisták, sem nem idegengyűlölők, hogy már eddig is sok muszlim bevándorlót fogadtak el. A kanadaiak nem hajlandók arra, hogy azonosságukat és kultúrájukat feladják. És ha Kanada befogadó ország, akkor nem a polgármester az, aki a külföldieket befogadta, hanem Kanada-Quebec népe. Végül meg kell érteniük, hogy Kanada a maga zsidó-keresztény gyökereivel, karácsonyfáival, templomaival és vallási ünnepeivel a vallást a magánélet keretei között tartja.
A közösségnek joga volt arra, hogy mindenféle megegyezést az iszlámmal és sariával elhárítson. Mindazoknak a muszlimoknak, akik ezt a világszemléletet nem tudják elfogadni, és nem érzik jól magukat Kanadában, azt tudjuk mondani, hogy a világon 57 csodaszép muszlim ország van, a legtöbbjükben népességhiány van, és készek arra, hogy a szegényeket a sariával összhangban szeretettel fogadják. Ha önök a hazájukat Kanadával és nem valamelyik muszlim országgal cserélték fel, akkor ez azért volt, mert a kanadai élet kellemesebb, mint bárhol másutt.
Tegyék fel egyszer maguknak a kérdést: Miért jobb itt, Kanadában, mint ott, ahonnan jöttek? A válaszunk: egy menza disznóhússal.
Bejegyezte: dátum:

2016. január 25., hétfő

Homlokzat-felújítás Kolozsváron: nem tartják kényszernek a lakók

Az alábbi cikk még a tavalyelőtt most jelent meg, de aktualitásál semmit sem veszített, sőt. A kolozsvári polgármesteri hivatal illetve a kolozsvári tanács sem tudja, hogy  az általuk megalkott határozat a HCL 191-es nem veszi számba a 422-es(2001) műemlékvédelmi törvényt.
Amikor a 153-as(2010) törvény szerint megalkották a Kolozsvár Történelmi Központjára vonatkozó többéves tervüket már akkor beleütköztek annak egyik előirásába a 2. cikkelynek a 3-as alpontjába amely szerint a klasszifikált A és B kategóriás műemlékvédelmi épületekre nem terjedne ki a 153-as hatálya: a tulajdonosaknak kötelessége hogy az épületük  frontját megjavitsák karbantartsák! Aztán két évre rámegjelent a 146-os törvény(2013), amibe belopták az alábbi kitételt: eltörlődik a 153-as törvény 2-es cikkelyének a 3-as albekezdése??? Igy szabad kezet kapott újra a kolozsvári polgármesteri hivatal arra, hogy a büntetéseit kirója!!! Persze anélkül, hogy a javitást elvégezze valaki is...
A probléma,  abból adódik, hogy a polgármesteri hivatalban az a helytelen hozzáállás van elterjedve, hogy a központban lakók hanyag álláspontja-hozzáállása is hibás megközelités, No és az is hogy a hivatal tisztségviselői is félnek az ellenőrző szervektől ha "besegitenének" a javitásokba...
Pedig az a módszer, amit papirra vetettek sem éppen korekt hozzáállásról tanuskodik. A Notificare amit a lakástulajdonosoknak kiküldtek nem kellően megfogalmazódott meg mert hogyan várhatják el választottjaink azt, hogy valaki is elmegy a közjegyzőhöz és ott aláir egy olyan kötelezvényt amiből nem derül ki, hogy mibe kerülhet az épületjavitása vagy a frontnak a karbantartási költségét nem tudja?
Más városban a központban lakó épülettulajdonsokkal közösen megalkottak egy olyan egyesületet amiben a polgármesteri hivatal is tag s ami által nem egy magán személyt hanem egy jogi személyiséggel felruházottat kellene támogatnia a polgármesteri hivatalnak. Azon az épületek számára. amelyek a kulturális értékük miatt kerültek a műemlék listára a törvény megengedi, hogy a közpénznek számitó alapokból lefessék helyrehozzák az épületek frontjait!  Ezáltal nem kerülne senki sem börtönbe... Horváth Zoltán,
http://itthon.transindex.ro/?cikk=22621
Kertész Melinda 2014. február 24.
A belváros lakástulajdonosai még nem tudják, mennyibe fog kerülni a homlokzatok kijavítása, a papírmunkát sem látják egészen át, de egyelőre nincs pánik.
Az éjjel esett le egy jókora darab a vakolatból – mutat a Kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeum őre az eresz alatti párkányon keletkezett csorbára, majd a villanyoszlop mellett még látható nyomokra pillant. Szerencsére nem járt senki az utcán abban az órában”. A felújítási munkálatokra megérett már az idő, mondja, majd szabadkozik: ő nem sokat tud arról a homlokzatfelújításra vonatkozó felszólításról, amelyet a polgármesteri hivatal részéről kézbesítettek, és már rohan is a múzeumban dolgozó professzorért, aki szerinte sokkal jártasabb a kérdésben. 

Gyógyszerészeti Múzeum

Málladozik a vakolat
A professzor arról beszél, hogy az épület éppen visszaszolgáltatási fázisban van, a jogos tulajdonos pedig már több éve Németországban él, a sarkon túli ékszerészüzlet főnökasszonya intézkedik a nevében. Őt épp nem találom a boltban, de a Gyógyszerészeti Múzeum csak egyike annak a 18, a városközpontban levő ingatlannak, amelynek homlokzatát év végéig kötelezően fel kell újítani. 
A sietség oka, hogy a városháza nem szeretné, ha "szó érné a ház elejét" a jövő évi Kolozsvár Ifjúsági Főváros rendezvénysorozat alkalmából. A lista amúgy sokkal hosszabb, összesen
374 felújításra szoruló épületet 
pécézett ki az ingatlanok állapotfelmérését követően az önkormányzat. Noha Kolozsvár belvárosa az épületek állagát tekintve Brassó vagy Nagyszeben viszonylatában alulmarad, a rövid listás 18 épület homlokzata az átlaghoz képest is szemet szúróan romos. 
Madarak fészkelnek a homlokzaton
A Deák Ferenc utcában két épület került fel a 18-as listára: az egyik erkélyszegélyéből kihullt vakolat helyén madarak fészkelnek. Egyetlen tulajdonos, Dózsa Sándorné lakik a ház egyik hátsó lakrészében, a többiek különböző cégeknek adták ki a lakásokat. A nő arra panaszkodik, hogy az utcára néző lakások tulajdonosai a tetőt és a roskadozó kéményeket az ő pénzén akarják kijavíttatni a homlokzat-felújítással egyidejűleg. „A homlokzat felújításába befizetek, azonban a lakásom felett a saját pénzemen javíttattam ki a tetőt, ők is fizessék ki a saját lakásuk tetőzetének a kijavítását. Özvegy vagyok, a nyugdíjamból élek, más helyett nem fizetek, nem is lenne amiből” - mondja. 
Hamarosan ki kell azonban egyeznie a többiekkel, ugyanis a múlt héten kézbesített felszólítások értelmében 60 nap alatt el kell készülnie a felújítás elkezdésére vonatkozó szándéknyilatkozatnak, és az állagfelmérő szakvéleményt tartalmazó dokumentumcsomagot be kell nyújtani a polgármesteri hivatalhoz. Év végéig pedig a felújítással is el kell készülni. Ellenkező esetben 
5-től 8 ezer lejig terjedő bírságra számíthatnak a tulajdonosok. 

Orosz Magdolna
Orosz Magdolna nem visszaigénylés révén jutott a Deák Ferenc utcai lakásához, ezelőtt 35 évvel attól a gyártól kapta, amelynek alkalmazottja volt, majd a rendszerváltást követően megvásárolta. Már 35 éve ott lakik, látta leromlani az ingatlant. A homlokzat a legkisebb probléma, mondja, nagyobb baj, hogy a tetőszerkezet tönkrement, a falakon lecsepegő esővíz pedig rohamosan ront a teljes épület állagán, ezen kellene előbb javítani – mondja. 
Kiderül, már 15 éve nem zajlott semmiféle felújítási munkálat, de azért örül a lehetőségnek, hogy a városháza nyújtotta kölcsönből legalább a homlokzatot ki lehet pofozni. „Vasárnapra összeülnek a tulajdonosok, akkor fogjuk megbeszélni a részleteket, de elvileg mind a 24 tulajdonos beszáll a felújításba – mondja. 
Az önkormányzat biztosítja a kivitelezéshez szükséges dokumentáció árának 20%-át, a felújítási munkálatok 80%-át is meghitelezi, az összeget a tulajdonosoknak 10 év alatt kell visszafizetniük, a hitelt az ingatlannal garantálják. 

Vasile Salaci intézkedik a szomszédai helyett is

Ez a Malom utcai épület is felújítás előtt áll
Vasile Salaci, a Malom utcában listára került ingatlan egyik lakrészének tulajdonosa arról beszél, hogy a ház lakói többnyire idős személyek, nem is biztos, hogy megélik azt, hogy a felvett hitelt visszafizethessék. Mégis élniük kell a lehetőséggel, mert mindössze néhány száz lejes nyugdíjukból alig futja a túlélésre, nem tudják kifizetni a felújítási munkálatok árát. Emellett nehezményezi, hogy a hitelt a lakásokkal kell garantálni, mert akkor 

tíz évig nem lehet eladni 
azokat, vagy csak bonyodalmak árán. Azt is elmondta, ezzel együtt nem tartja rossz dolognak azt, hogy a homlokzatot rendbe kell szedni, viszont igazságtalannak tartja, hogy az utca túloldalán egy hasonlóan rossz állapotban levő ingatlan nem került fel a polgármesteri hivatal által összeállított listára. 

Street art: napjai meg vannak számlálva
A 18 épület közül több ingatlan is műemlékként van nyilvántartva, ezek felújításakor számos kritériumot kell figyelembe venni, a felújítás ára így emelkedhet. Ilyen a Szamos partján levő villa is, adminisztrátora már évek óta próbál pályázati úton külföldi finanszírozáshoz jutni a felújításhoz, de nem bízik abban, hogy sikerrel jár. „Későn adták ki az űrlapokat, a pályázási metodológiát tartalmazó dokumentumokat. 
Az adminisztrátor szerint sokba kerül majd a felújítás

Virgil Vesa
Április végén fogják a pályázatokat elbírálni, ennyi idő alatt nem biztos, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges adatokat” - mondta Virgil Vesa. 
Elmondta, felbecsülni sem meri, mennyibe kerülhet a villa felújítása. Egyelőre érdeklődik a polgármesteri hivatalnál, ahol csütörtökönként tartanak fogadóórát az érintettek számára.

Horváth Anna: már nem hagyják szándékosan pusztulni Erdély épített örökségét
2014. augusztus 19. 
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere szerint az elmúlt néhány évben korszakváltás történt az örökségvédelemben: lezárult az a közel százéves korszak, amikor szándékosan hagyták pusztulni Erdély épített örökségét, amit egy nem kívánt történelmi múlt hagyatékának tekintettek. 
Az alpolgármester ezt azon a pódiumbeszélgetésen mondta, amelyet a megújuló épített örökségről szerveztek a Kolozsvári Magyar Napok keretében hétfő délután a város ferences kolostora refektóriumában. 
Horváth Anna úgy vélte, a hanyagoló attitűd mára "elvesztette a szalonképességét". Ehelyett ma a szakértelem hiánya és az adminisztráció nehézkes működése veszélyezteti az épített örökség megőrzését. Az alpolgármester szerint az egykor államosított épületek visszaszolgáltatásának elhúzódása is rontja az épületek állagát, mert az önkormányzatok nem adhatnak pénzt a tisztázatlan tulajdonviszonyú épületek javítására. 
Sok esetben a visszaszolgáltatás sem oldja meg a gondot, mert az új tulajdonosok sem értik, hogy a műemléképület karbantartása többletfeladatokat ró rájuk, vagy nincs pénzük a felújításra. Horváth Anna azt is elismerte, hogy a kolozsvári homlokzatfelújítási program keretében az önkormányzat évente csak négy-öt magántulajdonban levő épületet tud felújítani. 
Rosszallta, hogy a bukaresti hatóságok az Európai Unió korábbi költségvetési ciklusában csak nagyon keveset szántak az épített örökség védelmére, így az EU-s források csak kis mértékben segíthették a műemlékvédelmet. 
Gaál György helytörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Egyesület elnöke úgy vélte, hogy Kolozsvár legfontosabb műemlékei nem veszélyeztetettek, ezek fél évszázadonként átesnek egy általános felújításon. Azoknál a 19. századi belvárosi társasházaknál látja a legnagyobb gondot, amelyekben "minden lakásnak van tulajdonosa, az épület egészének viszont nincs". Arra figyelmeztetett, hogy ezek ugyanolyan fontos elemei a város összképének, mint a Szent Mihály plébániatemplom. 
Maksay Ádám, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ügyvezetője a tervezési folyamat időigényességére hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium épületének és a széki Árpád-kori templomnak a felújításához úgy sikerült EU-s forrásokat pályázni, hogy öt évvel korábban nekiláttak a dokumentáció elkészítéséhez. 
A Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának képviselői, Guttman Szabolcs és Moszku Katalin azt hangsúlyozták, hogy az önkormányzatoknak szakértői csoportokat kellene fizetett tanácsadóként foglalkoztatniuk, hogy az épített örökséget a későbbi generációk számára is sikerüljön megőrizni. (mti)

Kolozsvár: megbírságolhatják az elhanyagolt küllemű műemléképület-tulajdonosokat
2014. január 17. 
Február elejétől a Kolozsvári polgármesteri hivatala levélben szólítja fel a lepusztult állapotban levő műemléképületek tulajdonosait, hogy újíttassák fel a homlokzatokat. Amennyiben a tulajdonosok nem tesznek eleget a felszólításnak, pénzbírságra számíthatnak. Kolozsváron összesen 376 felújításra szoruló műemléképület került be a nyilvántartásba, közülük 75 a városközpontban található. 
Boc szerint a homlokzat-felújítás költségeinek 80%-át a tulajdonos fizeti ki, 20%-ot pedig az önkormányzat. Szociálisan hátrányos helyzetű lakosok esetében az önkormányzat teljes körű költségmegtérítést biztosít. Azok a lakosok, akiknek nincs pénzük a munkálatok fedezésére, azok kamatmentes hitelt igényelhetnek az önkormányzattól. 
Horváth Anna alpolgármester a Transfórumban a téma kapcsán érkezett olvasói kérdésre válaszolva elmondta, az épületek felújításához egyrészt európai projekteket készít elő az önkormányzat, másrészt az elfogadás előtt álló új városrendezési tervbe (PUG) ő maga javasolt olyan megoldásokat, melyek ösztönöznék a rehabilitációs munkálatokat. Példaként említette, hogy a városvezetés kedvezményes és gyorsított eljárású manzárdolási engedélyeket bocsátana ki azzal a feltétellel, hogy a tulajdonosok egyúttal vállalják az épület homlokzatának, tetőzetének, esetenként teljes feljavításának az egyidejű elvégzését is. 
Horváth Anna elmondta, heteken belül beindul egy helyi költségvetésből finanszírozandó műemléképület-felújításra vonatkozó 7 éves program, mely kamatmentes kölcsönt nyújt a munkálatokat elvégeztető műemléképület-tulajdonosoknak. "Mivel egy ilyen műemléképület feljavítása hatalmas összegekre rúg (csak példaként említem az egyébként önkormányzati tulajdonban levő Unió utca 22 sz. alatti ingatlan feljavításának becsült összege 7 millió új lej körül van), nem hiszem, hogy évi 4-5 épületnél többre lesz majd keret, de valamelyes előrelépést jelenthet" - írta a Transfórumban feltett kérdésre az alpolgármester. (hírszerk./citynews)

„Soha nem lehet tudni, mikor omlik a fejünkbe egy-egy homlokzat”
Kádár Kata, 2016. január 15.
Megkérdeztünk néhány kolozsvárit, hogy mit gondol a műemléképületek díszítőelemeinek lebontásáról. Nem örülnek.
Kolozsváron óriási felháborodást keltett a városvezetés elképzelése arra vonatkozóan, hogy miként védje meg a lakosságot a romos homlokzatokról potyogó vakolat- és díszítőelem-daraboktól. Az önkormányzat az elmúlt 25 év mulasztását úgy próbálta ugyanis "kezelni", hogy a meglazult elemeket eltávolíttatta az évszázados épületekről. Járókelőket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a polgármesteri hivatal eljárásáról.

Megjegyzés
Kihallgatásra ment az egyik olvasónk a homlokzattal kapcsolatosan és meglepően vette tudomásul, hogy a polgármeteri hivatalban sem a tisztségviselők sem pedig az ott dolgozók nem tudják pontosítani mibe kerülhet a javitási költség.
Amint a másik olvasónk is jelezte, a törvényeket nem igen ismerik és a közös megoldásban sem igen tudnak gondolkozni.  
Pedig a 422.es (2001) törvényben már a 2-es cikkelyben megtalálható  
"Art. 2. - (1) Monumentele istorice fac parte integranta din patrimoniul cultural national si sunt protejate prin lege. 
(2) Activitatile si masurile de protejare a monumentelor istorice se realizeaza în interes public. în conditiile prezentei legi interventiile asupra monumentelor istorice pot constitui cauza de utilitate publica. 
(3) În sensul prezentei legi, prin protejare se întelege ansamblul de masuri cu caracter stiintific, juridic, administrativ, financiar, fiscal si tehnic menite sa asigure identificarea, cercetarea, inventarierea, clasarea, evidenta, conservarea, inclusiv paza si întretinerea, consolidarea, restaurarea, punerea în valoare a monumentelor istorice si integrarea lor social-economica si culturala în viata colectivitatilor locale. 
(4) Pentru protejarea monumentelor istorice se stabilesc prin lege masuri stimulative cu caracter economic sau de alta natura. 
(5) Asupra monumentelor istorice se pot aplica servituti de utilitate publica instituite potrivit legii."
Vagyis a műemléképület tulajdonosainak adott az a lehetőség, hogy megkaphassák a támogatást a városi tanácstól a kulturális alapokból, ha egy egyesületet csinálnak a polgármesteri hivatallal közösen.
Lásd a 10-es cikkelyt:
"Art. 10. - (1) Monumentele istorice sunt protejate indiferent de regimul lor de proprietate sau de starea lor de conservare. 
(2) Protejarea monumentelor istorice este parte componenta a strategiilor de dezvoltare durabila economico-sociala, turistica, urbanistica si de amenajare a teritoriului, la nivel national si local. "
Mivel a polgármesteri hivatal és a helyi tanács kidogozta a több éves fejlesztési tervét ebbe be kellett volna foglalniuk a műemlékek védelmére elkülönített összeget amit a kulturális alapből is lehet.
A műemléképület tulajdonosainak nem lehet csak úgy feladatként kiadni, hogy javitsák meg a homlokzatot, mert  a 422.es 11 cikelye ezt megtiltja:
"Art. 11. - (1) Orice interventie asupra monumentelor istorice si asupra imobilelor din zona lor de protectie, precum si orice modificare a situatiei juridice a monumentelor istorice se fac numai în conditiile stabilite prin prezenta lege. 
(2) Desfiintarea, distrugerea partiala sau totala, profanarea, precum si degradarea monumentelor istorice sunt interzise si se sanctioneaza conform legii."
A polgármesteri hivatalban nem tudják, hogy másképpen is van arra lehetőség, hogy a magánkézen levő B kategoriás műemléképületekre is lehet pénzalapokat szerezni az Oficiul National al Monumentelor Istorice segitségével: 
"Art. 28. - (1)  Oficiul National al Monumentelor Istorice (ONMI), ca institutie publica cu personalitate juridica, în subordinea Ministerului Culturii si Cultelor, finantat din venituri extrabugetare si din alocatii de la bugetul de stat. 
(3) Principalele atributii ale Oficiului National al Monumentelor Istorice sunt:
a) gestionarea, în conditiile legii, a fondurilor destinate cercetarii, expertizarii si executarii lucrarilor de consolidare-restaurare si punere în valoare a monumentelor istorice finantate de la bugetul de stat prin bugetul Ministerului Culturii si Cultelor si încredintate prin transfer Oficiului National al Monumentelor Istorice; 
b) fundamentarea, în conformitate cu normele privind creditarea, elaborate de Ministerul Culturii si Cultelor si aprobate prin hotarâre a Guvernului, a necesarului de credite; propunerea prioritatilor si evaluarea documentatiilor prezentate de persoanele de drept privat în vederea obtinerii de credite fara dobânda, cu dobânda redusa sau cu dobânda pietei, pentru efectuarea de lucrari de protejare la monumentele istorice detinute; 
c) gestionarea, prin acordarea de credite în conformitate cu prevederile lit. b), în regim extrabugetar, a sumelor provenite din aplicarea timbrului monumentelor istorice, precum si din alte surse cu aceeasi destinatie, obtinute în conditiile legii; sumele încasate din rambursari de credite si plati din dobânzi se utilizeaza în sistem revolving, cu acelasi scop;"
Az említett O.N.M.I. egy nemzeti vezető bizottság koordinálja, (33 -as cikkely szerint) igy a hozzáintézet javitási kérések alapján szintén jogerőssé vállik az erre szánt alapoknak a civi szférába való felhasználás:
"Art. 33. - (1) Comisia Nationala a Monumentelor Istorice(CNMI) are urmatoarele atributii:
a) propune aprobarea strategiei nationale privind protejarea monumentelor istorice, elaborata de Institutul National al Monumentelor Istorice; 
b) formuleaza prioritatile privind lucrarile si masurile necesare pentru asigurarea protejarii monumentelor istorice, indiferent de situatia lor juridica si de sursa de finantare; 
c) propune aprobarea, prin ordin al ministrului culturii si cultelor, a metodologiilor, normelor, normativelor si reglementarilor din domeniul protejarii monumentelor istorice, elaborate de Ministerul Culturii si Cultelor sau de institutiile specializate din subordinea acestuia;
d) propune clasarea, declasarea, neclasarea sau nedeclasarea si schimbarea grupei de clasare a monumentelor istorice; 
e) propune criteriile de atestare a specialistilor si expertilor din domeniul protejarii monumentelor istorice, precum si criteriile de reglementare a activitatii operatorilor economici cu activitate în domeniul protejarii monumentelor istorice; 
f) propune avizarea Planului de amenajare a teritoriului national - sectiunea "Zone construite protejate"; 
g) propune avizarea pentru sectiunile de specialitate din planurile privind amenajarea teritoriului care au ca obiect monumentele istorice sau zone construite protejate; 
h) propune avizul privind studiile de fundamentare istorico-stiintifica pentru delimitarea zonelor de protectie a monumentelor istorice clasate în grupa A sau a zonelor construite protejate care cuprind monumente istorice clasate în grupa A, ale sectiunilor de specialitate din planurile de amenajare a teritoriului si planurile urbanistice, precum si pentru proiectele de restaurare a monumentelor istorice clasate în grupa A; 
i) propune avizul pentru studiile de fundamentare si sectiunile de specialitate din planurile urbanistice generale ale unitatilor administrativ-teritoriale si din planurile urbanistice zonale, precum si pentru planurile urbanistice de detaliu, care au ca obiect monumente istorice clasate în grupa A sau zone construite protejate care cuprind monumente istorice clasate în grupa A; 
j) propune avizul pentru documentatiile privind interventiile asupra monumentelor istorice sau inscriptionarea monumentelor istorice, având la baza texte avizate de organisme sau institutii stiintifice de specialitate; 
k) propune avizul pentru interventii asupra imobilelor situate în zonele de protectie a monumentelor istorice si în zonele construite protejate, pentru care nu exista regulamente de constructie avizate conform art. 26 alin. (1) pct. 7;"
Mivel a polgármesteri hivatalban is többször elhangzott, hogy "nem lehetne a javitási munkálatokra pénz alapokat adni" újfent bebizonyosodott, hogy nem igen ismerik a 422-es(2001) törvény előírásait, mert ott az áll, hogy igenis lehet társulni vagy egészében kifizetni a javtási költségeket a közpénzekből is! Lásd a 38 cikkelyt:
"Art. 38. - (1) Contributia financiara a statului, constând în sume alocate prin bugetul Ministerului Culturii si Cultelor cu destinatia protejarii monumentelor istorice, indiferent de detinator, poate sa acopere total sau partial costul lucrarilor de protejare a monumentelor istorice. 
(2) Contributia financiara a consiliilor judetene, municipale, orasenesti si comunale, dupa caz, poate sa copere integral sau partial costul lucrarilor de interventie asupra monumentelor istorice care fac parte din grupa B, precum si, individual sau prin cofinantare, costul lucrarilor de protejare a monumentelor istorice care fac parte din grupa A, aflate pe teritoriul unitatii administrativ-teritoriale respective. 
(3) Contributia financiara a statului si a autoritatilor administratiei publice locale poate fi asigurata prin cofinantare, precum si în parteneriat, inclusiv cu proprietarul sau cu alte persoane fizice sau juridice."
A Notificare-ban szóba kerül a javitási költségekért a lakással kellene a tulajdonosnak garanciát vállalnia, ami egyszerűen meglepő mert a 422-es(2001) törvény meghatározza, hogy a tatarozásra nem szükséges ezt kérni, ha egy nagyobb program keretébe kerül az épület. Lásd a 39.cikkelyt:
"Art. 39. - (1) Costul lucrarilor de proiectare, expertizare, conservare, reparare, consolidare, restaurare si punere în valoare a monumentelor istorice, indiferent de grupa în care sunt clasate, ori a altor imobile din ansambluri sau situri istorice, aflate în proprietate publica ori privata, incluse în programe de importanta nationala sau internationala, stabilite prin hotarâre a Guvernului initiata la propunerea ministerelor implicate în realizarea acestora, poate fi acoperit integral ori partial de la bugetul de stat sau al unitatilor administrativ-teritoriale, prin bugetul ordonatorilor de credite care participa la realizarea programelor. (2) Pentru acoperirea costului lucrarilor prevazute la alin. (1) nu este obligatorie constituirea de garantii de catre beneficiarii contributiei. 
(3) Lucrarile prevazute la alin. (1) sunt lucrari de interes public national, pentru care nu se datoreaza taxa pentru eliberarea certificatului de urbanism si autorizatiei de construire."
A  422.es(2001) törvényben a 45-ös cikkely meghatározza a polgármesteri hivatal és a helyi tanács felelőségét is ezért sem kellene féljenek a tisztségviselők az ellenőrzők szervektől ha pénzt költenek a műemléképületekre amelyek magán tulajdonban lennének. Ugyan akkor itt van leszögezve, hogy a két fél miként tudja megoldani a javitásokat, azaz ha szövetkeznek egy egyesületbe akkor a javitási költségeket kilehet fizetni a kulturális alapokból, úgy ahogy a nagyváradi vagy a temesvári helyi tanácsok is eljártak!, Lásd a 45-ös cikkelyt:
"Art. 45. - (1) În vederea protejarii monumentelor istorice si a respectarii prevederilor legale în acest domeniu autoritatile administratiei publice locale au urmatoarele atributii:
a) coopereaza cu organismele de specialitate si cu institutiile publice cu responsabilitati în domeniul protejarii monumentelor istorice si asigura punerea în aplicare si respectarea deciziilor acestora; 
b) asigura protejarea monumentelor istorice clasate, aflate în domeniul public sau privat al municipiului, respectiv orasului sau comunei, precum si a celor abandonate sau aflate în litigiu, alocând resurse financiare în acest scop; 
c) coopereaza cu ceilalti proprietari sau administratori de monumente istorice; 
d) se pot asocia între ele, precum si cu persoane fizice sau juridice pentru realizarea unor lucrari de protejare a monumentelor istorice si pot înfiinta în acest scop institutii si servicii publice de interes local; 
e) participa la finantarea lucrarilor de protejare a monumentelor istorice, prevazând distinct sumele necesare în acest scop în bugetele pe care le administreaza; 
f) cuprind în programele de dezvoltare economico-sociala si urbanistica, respectiv de amenajare a teritoriului, obiective specifice privind protejarea monumentelor istorice, elaboreaza, actualizeaza si aproba documentatiile de amenajare a teritoriului si urbanism privind monumentele istorice sau zonele protejate care contin monumente istorice; 
g) iau masurile tehnice si administrative necesare în vederea prevenirii degradarii monumentelor istorice; 
h) includ în structura aparatului propriu compartimente specializate sau, dupa caz, posturi ori sarcini de serviciu precise în domeniul protejarii monumentelor istorice; i) elaboreaza planurile anuale de gestiune si protectie a monumentelor istorice de pe teritoriul unitatii administrativ-teritoriale care sunt înscrise în Lista Patrimoniului Mondial si asigura monitorizarea acestora prin personalul propriu."
A 46 és a 47-es cikkelyekben meg van határozva a helyi tanács és a polgármester feladat köre is, Ugyanakkor a 49, 50, 51 és az 52.es cikkelyekben az is megvan határozva, hogy milyen formába lehet a költségekhez hozzájárulnia a hivatalnak. 
A fenti cikkeket olvasva jól látható , hogy egyesek sokszor a dolgok mentén szólalnak meg és nem a törvények ismeretében. 
Ha város többször is elveszitette a javitásra szánt összegeket akkor a tanács is és aa hivatalvezetősége is hibás nem csak a műemléképületek tulajdonosai! 
Az olvasóinktól kapott visszajelzések aalapján látható, hogy 2010-től már minden épületet fellehetett volna javitani ha a városban megalakult volna egy Műemlékvédő Egyesület pld. "Pro Cluj -Kolozsvár" néven, ha már a többségiek nem gondoltak rá... (Erdélyi Polgár) 
Bejegyezte: dátum:

A Lázár-Kövér ellentét áldozata lehet Szász Jenő?

2016. január 25.
Megszűnhet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, de még nem tudni, hogy hazaküldik-e Szász Jenőt Székelyudvarhelyre.
Lázár János, Magyarország miniszterelnökségének minisztere csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: 72-73 állami intézmény, költségvetési szerv szűnhet meg a közeljövőben jogutóddal vagy jogutód nélkül. A vs.hu birtokába került listán a Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Kutatóintézet is szerepel. 
A lista összeállítására Lázár a kormánytól kapott megbízást. A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a minisztériumok között, hogy az intézményeket hogyan lehet a tárcákba visszaolvasztani. A végső döntés februárban születik meg. 
Lázár szerint a megszűnés nem jelenti az adott feladat megszűnését. A Miniszterelnökség azt javasolja, hogy a fenntartó minisztérium lássa el a megszűnő intézmény feladatát. A döntés közel 50 ezer embert érint, így elbocsátások is várhatóak. 
A Veritas lehet az NSKI jogutódja 
A Vs.hu információi szerint a Szász Jenő vezette intézet jogutódja a Veritas Intézet lenne, de értesüléseink szerint ez egyáltalán nem biztos, hogy így is marad, hiszen olyan híresztelések is vannak, hogy valamelyik egyetemen, nagy valószínűséggel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hoznának létre egy osztályt, amely átvenné az NSKI dolgozóinak egy részét. 
Kövér-Lázár vita lehet a háttérben 
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozása és Szász Jenő kinevezése egy Orbán Viktor és Kövér László közötti egyezség része volt, miután a Kövér által támogatott MPP sorra megbukott az RMDSZ-szel szemben. 
Az, hogy most az NSKI felkerült a megszüntetésre ítélt intézmények listájára sokan a Lázár-Kövér ellentét egyik fejezetének tartják. Az figyelhető meg, hogy Lázár négy-öt éves egyezségeket rúg fel és az is köztudott Budapesten, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter és a házelnök között szembenállás van. 
Viszont egyáltalán nem lefutott még ez a történet, és Szász Jenő sorsa sem eldöntött még. Információink szerint még az is lehetséges, hogy Szász is a tegnap értesült az átalakításról, s nagy valószínűséggel most megpróbálja megvédeni az intézetét, ami akár sikerülhet is neki. 
Teljes a kapkodás az MPP-ben 
Habár mostanában arról is beszéltek, hogy Szász Jenő itthon folytatná a közéleti szerepvállalást, információink szerint azonban Szász nem tervezi, hogy személyesen indulna például az udvarhelyi polgármesteri székért, viszont valamiféle beleszólást szeretne abba, hogy ki lesz Székelyudvarhelyen a polgármester. 
Az MPP-ben most azonban teljes kapkodás figyelhető meg, amíg a múlt héten még azt jelentették be, hogy az EMNP-vel közösen indítanak "nemzeti" jelöltet az RMDSZ-el szemben, addig Bíró Zsolt a tegnap Székelyudvarhelyen azt nyilatkozta, hogy a pártja egy független embert támogat és most kezdik el keresni azt a személyt, aki mögé be tud állni az MPP. Valakit viszont mindenképp fel kell mutatni az RMDSZ-szel szemben, mert Székelyudvarhely egy olyan terep, ahol lehet és kell felmutatni valakit. 
Gyöngyhalászat és székely repülőtér 
Az NSKI-t megalakulása után támadások sorozata érte, hogy nem végez érdemi munkát, hiszen szinte alig hallatta a hangját, tevékenységét sokáig belepte a balladai homály. Amikor pedig reflektorfénybe került, akkor sokkal inkább volt negatív visszhangja. A Szász Jenő által felvetett "gyöngyhalászat-politikát" még magyar kormánykörökben sem tartották helyesnek, a "kontrollált visszavonulás" és "területfeladás" kifejezések pedig egyenesen kiütötték a biztosítékot a szórványban élő magyarok körében. 
Szász Jenőnek a székelyudvarhelyi repülőtér terve sem volt egy osztatlan siker. A Cekend-tetőre épített repülőtér megépítésének a terve tavaly januárban jelent meg, további információk azóta sem láttak napvilágot a témában.


Bejegyezte: dátum:

Magyarellenes román gárda alakult, Drakulával a címerében

2016. január 24. szerző: hvg.hu
A csapatot egy volt K1 küzdősportbajnok vezeti és papíron a hóeltakarításban segítenek majd.
Bejelentette vasárnap a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu, hogy pártja, az Egységes Románia Párt színeiben megpályázza a bukaresti főpolgármesteri tisztséget.
A párt ma tartotta első kongresszusát, ahol Diaconut választották elnöknek. Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy Vlad Tepes Őrjárata címen "gárdát" alapítanak (Patrulei lui Vlad Ţepeş), Daniel Ghiță volt K1 küzdősportbajnok vezetésével - írja a Transindex.
A kék egyenruhások Diaconu elmondása szerint nem viselnek majd fegyvert, "esetleg lapátot, hogy a hóeltakarításban segédkezzenek", és ott lépnek majd közbe, ahol segítségre van szükség, "hogy a szegények ne essenek a bűnözők, tolvajok, diplomás rablók áldozatául".
Bejegyezte: dátum: