2016. augusztus 9.
Valahogy úgy áll hozzá az RMDSZ az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való esetleges választási együttműködési tárgyalásokhoz, mint a medve létráját kölcsönkérni akaró nyuszika a klasszikus viccben.
Mint ismeretes, a nyuszika elindul a medvéhez, útközben azonban elbizonytalanodik, hogy a korábbi konfliktusok miatt vajon a medve kölcsönadja-e a létrát. Végül annyira belehergeli magát a pró és kontra érvek sorolásába, hogy amikor végre megérkezik a medvéhez, és az a dörömbölésre ajtót nyit, agresszíven már csak ennyit vág a fejéhez: „Tudod mit, medve? B... meg a létrádat!”
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke immár több ízben is kijelentette: az EMNP-vel nem valósul meg az összefogás, mivel szerinte a néppárt egyetlen célja az, hogy ártson az RMDSZ-nek, és öt százalék alá vigye a magyar képviseletet, és amúgy is a néppárt várhatóan ősszel egy olyan ajánlatot tesz az RMDSZ-nek, amely jogi szempontból kivitelezhetetlen, politikai szempontból pedig elfogadhatatlan.
Nos az ilyen, jóslatokra alapuló hozzáállás láttán valóban nem csoda, ha nem jön össze a megegyezés. Ugyanakkor az az érzésünk, hogy ez elsősorban nem a néppárton múlik, hanem a magát a magyar kormány és az RMDSZ vezetői közötti korábbi ellentétek elsimítása után nyeregben érző RMDSZ-en, amely az „oszd meg, és uralkodj” elv alapján a Magyar Polgári Pártot (MPP) bedarálta, és két befutó parlamenti helyet felajánlva neki a saját függelékévé tette, így aztán közös erővel próbálják meg kiszorítani és ellehetetleníteni az EMNP-t.
Való igaz, hogy az RMDSZ lényegesen jobb eredményt ért el az önkormányzati választáson, mint az EMNP, amely épp csak hozta a négy évvel ezelőtti eredményt, de ez ugyanígy érvényes az MPP-re is, amellyel most a felkínált parlamenti befutó helyek számáról zajlik az egyesélyesnek tűnő vita. Ráadásul az MPP kapcsán még az a hangfelvétel sem zavarja különösebben az RMDSZ-t, amelyet az önkormányzati választások előtt szivárogtattak ki, és amely arról tanúskodik, hogy Biró Zsolt pártelnök a parlamentbe való bejutásban annak az eszközét látja, hogy információt szerezzen arról, hány ezer euró csúszópénzt kell adniuk a párt önkormányzati vezetőinek a különböző hivatalokban.
Persze mondhatjuk azt, hogy az összefogás elsődleges fontosságú, ezért túl kell lépni azokon a tényezőkön, amelyek akadályozhatják az együttműködést, de akkor nem értjük, miért nem lehet ugyanezt az elvet alkalmazni az EMNP-re is. Hacsak nem azért, mert többet akar, és markánsabban képviselné politikáját, mint az MPP. Vagy esetleg az RMDSZ és az EMNP politikusai közötti személyi ellentét, ellenszenv lehet az ok. És persze az sem kizárható, hogy több parlamenti helyről már nem mondanának le az RMDSZ politikusai. Illetve lehet, hogy mindez együtt.
Ám ha ezek miatt tényleg elutasítják a párbeszédet a néppárttal, akkor – az önkormányzati választások eredménye alapján – előfordulhat, hogy az RMDSZ és az MPP saját, közös létrája nem bizonyul majd elég hosszúnak a parlamenti küszöb eléréséhez.
Balogh Levente [Krónika]
Megjegyzés
A fenti cikk írója egy kissé eldobta a súlykot azzal, hogy egy nem éppen odavaló vicc formájában illetve egy pár régen elporlott kifejezéssel élve, lealacsonyította a magyar alakulatokat, de nem csak a polgári hanem a nemzeti oldalt is.
Kissé furcsálható, hogy a magát magasszintűnek tartó lapban megjelenhetett ez a kissé mámoros állapotra utaló szerzemény, amelyben sok minden elhangzik, de szinte semmi alap dolgot sem tartalmaz, és ha csak feltételes módon ugyan, de csak azt igazolja, amit a szövetségi ügyvezető is mondott, azaz egyeseknek az lenne a legfőbb dolga, hogy parlamenti képviselet nélkül maradjon a népközösségünk, mert akkor bebizonyítható, hogy csak egyesek a lennének a jók...
Ha már a cikk írója nem tudta magát türtőztetni akkor legalább a szerkesztő úr kellett volna határt szabjon a idomtalan összehasonlításnak na és az undok hangnemnek is...
Nem is olyan rég egy személyes beszélgetésen rákérdeztünk a cikkírójára, hogy nem-e utasításra írja-e cikkeit, amelyek sokszor egy irányba mutatnak, amire a válasza az volt, hogy "csak a véleményemet írom meg"... Vajon? Hiszen egyre többször bizonyítja, hogy nem így állnak a dolgok...
De térjünk vissza a lényeget jelentő problémára: A cikkírót tehették oda "egyesek", hogy elmondja azt, hogy Ők is szeretnének a parlamenti helyekre pályázni na és ami a legfontosabb lenne Ők "markánsabban képviselnék politikájukat, mint az MPP"... (azaz értsd ki azzal a fránya MPP-vel, mert megyünk mi...) Az ilyen megmondó stilust nem szerették és valószínűleg nem is fogják szeretni azok, akik az érdekképviseletre vállalkoztak(attól függetlenül, hogy jól vagy kevésbé jól teszik a dolgukat...).
Azok viszont, akik egy ideig "belülről" sem tudták a szövetségieket "az esetleges jó irányba terelni" akkor felmerülhet az a kérdés is, hogy akkor ezután hogyan lehetnek sikeresek "kivülről" ?
Igaz a cikkírót azt is megfogalmazta, hogy esetleg vannak (lennének) személyes ellentétek-ellenszenvek is az alakulatok vezetői közt.
Furcsa még az is, hogy a cikkíró is úgy látja, hogy a nemzetiek számára sem lenne idegen az a bizonyos létra... (HZ)
