BORDÁCS BÁLINT 2019.09.10.
Néhány hazai balliberális politikus komoly hisztibe kezdett az után, hogy Ursula von der Leyen Trócsányi Lászlónak adta az egyik legfontosabb tárcát: Gyurcsányné mér előre őrjöngött az ATV-ben, amikor még nem is tudta a döntést, Ujhelyi István pedig közösségi oldalán borult ki. A szedett-vedett, hazai balliberális elit megint túlgondolja a szerepét: ismét kiderült, semmit nem ér a szavuk Európában. Véleménycikkünk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja Trócsányi Lászlónak - kedden olyan hír érkezett, amely normál esetben bizton számíthatott arra, hogy valamennyi magyar polgár tetszését elnyeri. Magyarország ugyanis nagyon komoly lehetőséget kapott arra, hogy jelentős befolyást szerezzen az Európai Unió elkövetkező öt évének alakításában. Nem kell részletezni, miért számít ez a magyar diplomácia kirobbanó sikerének, és úgy általában miért is fontos ez. Pontosabban mégiscsak kell, hiszen vannak olyanok, akik ezt nem akarják megérteni.
Trócsányi László és a magyar kormány sikere ismét tökéletesen megmutatja, a szedett-vedett magyar balliberális elit valamiért a mai napig azt hiszi, hogy bármit is számít a szava Európában, közülük páran pedig egyenesen azt gondolják, hogy véleményük akár döntő is lehet. Csakhogy az elmúlt napok eseményei minden eddiginél jobban megmutatták, hogy saját szektáikon és a Soros-világ kitartottjain kívül senki sem kíváncsi rájuk.
Elmúltak ezek az idők, új szelek fújnak, azonban a balliberális szellemi holdudvarnak ezt nem igazán sikerült eddig észrevennie. Ugyanolyan gőggel, felsőbbrendűséggel és nagyképűséggel mondják a magukét, ugyanolyan vehemenciával ostorozzák Magyarországot, mintha nem szenvedtek volna három egymást követő választáson megalázó vereséget. Hiába ágáltak Trócsányi László ellen minden fórumon, hiába kürtölték mindenhol világgá, hogy eljön a világvége, ha a magyar szakember fontos pozícióba kerül, Ursula von der Leyen egyetlenegy pillanatig sem hallgatott rájuk: az egyik legfontosabb tárcát szánta neki. Most minden bizonnyal kiült a döbbenet a balliberális politikusok arcára. Ez hogyan lehetséges? Hogyan fordulhatott elő, hogy megint nem hallgattak ránk? - suhanhatnak a gondolatok, és talán utat törhet magának a felismerés, hogy senkik vagyunk, semmit nem ér a szavunk Európában.
Az ügyefogyott magyar balliberális hálót egyre többen nézik le, a sűrűsödő pofonok miatt egyre többen veszik észre, hogy mindenre alkalmatlanok, ennek ellenére a jól bevált, teli szájjal való tiltakozásukból nem adnak alább. Gyurcsányné már tegnap este megkezdte az előőrjöngést az ATV stúdiójában, amikor hivatalosan még nem is lehetett tudni, milyen megbízatás vár a fideszes politikusra. Az adás során Trócsányit mindennek elhordta, a szokásosnál is látványosabban nem örült annak, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy Magyarországot komoly pozícióval jutalmazzák Európában. Amikor ez valóra vált, Gyurcsánynét a szocialisták egy darab uniós képviselője, Ujhelyi István váltotta a gyűlölködésben. Közösségi oldalán durva hangnemben beszélt az Európai Bizottság hétgyermekes elnökéről, megpróbálta gyalázni Trócsányi Lászlót, annyira elöntötte az elkeseredett gyűlölet, hogy már titkolni sem tudta a megalázó vereséget.
A hazai balliberális politikusok tehát komoly hőzöngésbe kezdtek akkor, amikor Magyarország szép, komoly és erőt mutató sikert ért el. Az előzmények ismeretében felmerül egy kérdés.
Érdekel ez még bárkit is?
