2018.04.16
A DNR LIVE hosszú interjút készített a DPR Nemzetgyűlésének helyettesével, a "Free Donbass" frakcióval, Szergej Tsyplakovval . Az ukrán katonai politikusok gyakran katonai villámháborúról beszélnek. Azt mondják, hogy a DPR és az LPR az úgynevezett "horvát forgatókönyvre" vár. Mennyire lehetséges ez a lehetőség?
Az ukrán kormány számára nagyon kívánatos lenne a "horvát forgatókönyv". De ez túl messze van a valóságunktól. Először is, a Szerb Köztársaság önjelölt államát két ellenséges állam: Horvátország, valamint Bosznia és Hercegovina szorította össze. A köztársaságnak gyakorlatilag nem volt határa magával Szerbiával. A DPR és az LPR elülső vonala csak az egyik oldalon van.
Másodszor, a Szerb Köztársaságban nem volt egység az ország vezetésében. Sem a DNR-nek, sem az LNR-nek nincs ilyen - egységünk elég komoly.
Ezenkívül Jugoszlávia vezetése, amelyet Milosevic és más politikusok képviselnek, nagyon ambivalens, vagy akár "lefolyó" álláspontot foglalt el a Szerb Köztársasággal szemben. Az Orosz Föderáció szövetségeseink ma ezt nem veszik észre. Éppen ellenkezőleg, Oroszország álláspontja meglehetősen következetes. Kiderült, hogy a mi helyzetünk jelentősen eltér a Republika Srpska helyzetétől a Tempest művelet idején. Az ellenségeskedés újrakezdése esetén csak egyetlen fronton fogunk harcolni. Ha a Szerb Köztársaság csapatai abban a pillanatban csak egy fronton harcoltak volna, akkor valószínűleg megtartották volna a helyzetet. Éppen a döntő pillanatban a boszniai muszlim testület hátba szúrta a szerbeket. Diplomatikusan is jobb helyzetben vagyunk.
Oroszország a garanciája a minszki megállapodásoknak, joga van szinte minden eszközt felhasználni a fegyverszünet biztosításához, a katonai erőig is. Ez segít ellenőrzés alatt tartani az ukrán katonai vezetés agresszív érzelmét. Mindezek a különbségek nem teszik lehetővé a művelet végrehajtását a "horvát forgatókönyv" szerint. Röviden leírná a "horvát forgatókönyv" lényegét?
Amikor Jugoszláviát megosztották, a globális „Nyugat” vezetői az etnikai gyűlölet felbujtásával kezdték. A Balkánt a 19. század óta Európa porhordójának hívják. Elvileg az első világháborúban és a második világháborúban, valamint a Törökország elleni délszlávok felszabadításáért folytatott korábbi háborúkban a világ geopolitikájának konyháját gyakran a Balkán környékén főzték. Ennek megfelelően, amikor Jugoszláviát a 20. század 90-es éveiben széttépték, a szerbek által lakott területek egy része valóban egy idegen országba - Horvátországba - került. Sőt, a szerbek nemcsak kisebbségben voltak, hanem elnyomott helyzetben is voltak. A szerbek azonban nagyon ősi népek. Sőt, saját méltóságuk nagyszerű érzékével, sok tapasztalattal a függetlenségükért folytatott harcban.
A szerbek több mint 500 évig harcoltak az oszmán törökök ellen. Kiderült, hogy a szerbek morálja már a genetikában van?
Igen. Olyan emberekről van szó, akik nem szoktak csak engedni, megvan a megtiszteltetés. Ennek megfelelően a szerbek ezt nem fogadták el, kikiáltották köztársaságukat, felállított hatóságokat, fegyveres erőket is létrehoztak a jugoszláv hadsereg töredékeiből, és forró háborúban bizonyították függetlenségüket. Az ENSZ-békefenntartók bevezetése némileg lelassította ezt a háborút, de nem oldotta meg a problémát. Horvátország vezetése, csakúgy, mint most Ukrajna vezetése, kizárólag a konfliktus katonai megoldásán gondolkodott. A NATO oktatói kiképezték a horvát hadsereget. A horvát nacionalisták elég komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy ennek ellenére hadsereget hozzanak létre a győzelemhez, és kihasználták a Szerb Köztársaság számára kedvezőtlen belső és külső helyzetet. Bosznia és Hercegovinával, amelynek szintén volt szerb enklávéja, hatalmas katonai csapást mértek. A Szerb Köztársaság seregét több napig többé-kevésbé sikeresen védték, de két olyan esemény történt, amelyek talán előre meghatározták ennek a köztársaságnak a sorsát. Az első esemény a BMK sztrájkja a szerb hadsereg hátsó részén, a boszniai muszlim alakulat részéről. A második a Köztársaság vezetésének utasítása a lakosok evakuálására Szerbia felé. Mivel ezek vidéki területek, a katonák jelentős része otthagyta a csapatok helyét, hogy kivigye családját. Mert a balkáni háborúk tapasztalatai alapján az emberek megértették, hogy létezhet népirtás, megtisztulás stb.
Mit jelent a balkáni tapasztalat alatt?
Többször előfordult háborús bűnök. Volt olyan falu, amely különösen makacsul ellenállt a megadás előtt. A horvát rendőrök és önkéntesek, a nacionalista típusú területi zászlóaljak odaérkezve kegyetlenül viselkedtek a Szerb Köztársaság védelmezői által elfogott lakókkal szemben. Annak ellenére, hogy a horvát belügyminisztérium minden háborús bűnösre kiterjedt, még több száz büntetőeljárást indított. Voltak gyilkosságok, rablások, gyújtogatások, az otthonok szándékos megsemmisítése és hasonlók. Volt egy falu, amely teljesen leégett, szerencsés volt, hogy a lakóknak onnan sikerült távozniuk. Amióta Horvátország nyert, és mivel a nemzetközi közösség (a NATO és az EU) támogatta Horvátországot, elhunyták a szemüket ezekre a bűncselekményekre, és őket nem vizsgálták időben. Ezért még mindig nem tudunk a tragédia mértékéről. Ukrajna éppen ilyen módszereket fontolgat? Nagyjából egyértelmű, hogy az ukrán vezetés milyen sorsot akar tőlünk. Elnyomja mindazok ellenállását, akik készek ellenállni, felszámolják azokat, akik a jövőben ellenállhatnak. A többit ennek megfelelően le kell győzni és más elvekre kell nevelni, oktatással stb. Ez azonban nem lehetséges!
Miért?
Mert Ukrajna jelenleg katonai szempontból nem rendelkezik elsöprő fölénnyel. Igen, a katonai erejükben kétszer, háromszoros előnyük van. De tény, hogy 2014-ben 5-10-szer előnyhöz jutottak egyes pozíciókban, és akkor sem voltak túl jók ebben. Minden nehezen sikerült. Elmondható, hogy katonai-stratégiai szempontból a minszki megállapodások hívei lévén, katonai felszerelésünket most a kivonulási pontokon tartjuk. Tény, hogy nagy mennyiségű berendezés koncentrálódik a telephelyen kívülre. Koncentrált és hozzáértő tüzérségi sztrájkokat lehet rendezni, nekünk itt, 1941. június. Határozottan, ezt követően az erőviszonyok megváltoznak az irányukban. De ez nem jelenti azt, hogy képesek lennének legyőzni minket. Mert hazánkban, ellentétben a Szerb Köztársasággal, ahol főleg vidék volt, vannak városok. Igen, a milícia visszavonul a városokba, és a fegyveres erőknek nehéz harcolniuk a városi területeken. Ilovaisk és Shakhtersk tapasztalatai megmutatták hogy a megszálló akár beléphet a városba, de nagyon nehéz kijutnia onnan. Ebben az esetben harcosaink egyéni ellenálló képessége játszik nagy szerepet, és az otthonukat védő emberek számára ez eleve magasabb.
Szimulálni tudja a helyzetet?
Mondjuk sikerült áttörni a védekezést, sikerült mélyen bejutniuk a DPR területére. Tény, hogy nem fogják tudni bevenni a városokat. A repülőtér ennek bizonyítéka. Repülőterük volt, nem tudtak előbbre jutni. Megint megkockáztatják, hogy csapdába esnek az üstökben, amelyekbe belehajtják magukat. Arról nem is beszélve, hogy a minszki megállapodásoknak van kezességvállalása, és a kezesnek a határtól 100 km-re található a 150. Idritsko – Berlin motoros puskahadosztály, amelynek képviselői vörös zászlót húztak fel a Reichstag felett.
Vagyis nagyjából a "horvát forgatókönyvről" szóló állítás értelmetlen állítások?
Ez nagy valószínűséggel a belföldi fogyasztásra vonatkozik. Kijev megtámadásának kísérlete minden bizonnyal kiszámíthatatlan gondokat okoz a DPR népének, de ennek eredményeként új kazánok lesznek az ukrán hadsereg számára. Azt mondod, hogy Oroszország garanciavállalóként működött, ha jól tudom,
Németország és Franciaország is garanciavállalóként működött? Németország és Franciaország biztosan nem segít rajtunk.
És ők? Hogyan tudnak segíteni nekik? Például további fegyverek. Hogyan egészítsük ki az ukrán hadsereget!?
Az ukrán hadsereg háromszor több harckocsival és tüzérséggel rendelkezik, mint a német hadsereg. Szerkezetük van, tapasztalt emberek, de ha kis seregeikkel harcolnak Ukrajnáért, az elfogadhatatlan veszteségeket jelent.
Mekkora legyen az ukrán hadsereg ahhoz, hogy a Tempest hadműveletet a DPR és az LPR területén végrehajtsák? Hajlandóságnak kell lennie arra, hogy sok embert elveszítsen.
Ez nem olyan egyszerű. Ukrajna tisztában van ezzel? Természetesen. Akkor tudnak és készek nagy veszteségekre, ha pontosan biztosak voltak az eredményben. Eddig három okból nem biztosak az eredményben.
Az első a DPR meglehetősen erős hadserege, 2014-hez képest. A hadsereg nagy mozgósító erőforrással rendelkezik. Ezek azok az emberek, akik már átestek ezen a hadseregen. Van, aki kritikusan viszonyul a helyzethez, de ha elkezdik verni a sajátjukat, elmennek védekezni. Ez több tízezer ember, harci tapasztalattal.
A második a belső egység a DPR-ben. Tudják, hogy senki sem adja fel. Ennek megfelelően a városokat viharban kell elfoglalni, és ezek számtalan áldozat, mind a támadó oldalról, mind a DPR polgári lakossága részéről. Ezenkívül a nemzetközileg megengedettnél tovább tart.
A harmadik ok pedig az, hogy a helyzet diplomáciailag nem kedvez az ukrán junta számára. Előfordulhat olyan helyzet, hogy jön a segítség, és nem csak Oroszországból, hanem konkrétan az orosz hadseregből érkező önkéntesek formájában, majd napok alatt bombázni fogják őket.
A DNR eléri Donyeck régió határait, ha ebben a formátumban kell küzdenie?
Azt nem tudom. Van egy helyi vezérkarunk, és biztos vagyok benne, hogy vannak bizonyos tervek erre az esetre. Hogy képzelik el, nem tudom. Azt hiszem, ez nagyban függ attól, hogy az offenzíva milyen sikeresen indul Ukrajna számára. Minél sikeresebben indul nekik, annál rosszabb lesz a vége számukra. Minél tovább haladhat az APU, annál nehezebb lesz kiszabadulniuk innen. De nem kell illúziókat tárolni, nincsenek idióták vagy öngyilkosságok, ezért a PR-akciókon és durván szólva egy villámháborút egyetlen faluban elrendező próbálkozásokon kívül senki sem mer többet. Mindannyian ezt még nálunk is jobban értik.
Ukrajna határozottan kiáll az oroszországi puccs mellett. Erősíteni fogja ez az ukrán hadsereg helyzetét?
Ezt még a horvát forgatókönyvnél is nehezebb megtenni. Az amerikaiak, európaiak és az oroszok egy része államcsínyt akar az Orosz Föderációban, de valami nem sikerül. Ezért, miközben csak elégedetlenségünket kell kifejeznünk. És persze apró huncutságok. Itt sikerült nekik, és azt hiszem, ilyen csúnya dolgokat fognak csinálni. Nem tudom, miért engedi Oroszország, hogy használjuk kedvességét!
Ukrajna leválasztotta a vizet és megszakította a Krím áramellátását, a Gazprommal folytatott pereskedés, az Ukrajnát elkerülő gázvezeték építésének ellenzése, az orosz hajók eltérítésének kísérlete, az ukrán orosz üzleti nyomásgyakorlás.
Sajnos Oroszország még nem reagált ezekre az akciókra. Melyik csepp legyen az utolsó?
Mikor és mit hoz az Orosz Föderáció elnöke - nem tudom. Biztos vagyok abban, hogy Oroszország felső vezetésének hosszú távú tervei vannak. És ha a katonai komponensről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy 6-8 évvel előzik meg az eseményeket. Vagyis Oroszország 6-8 év múlva kezd felkészülni arra, ami most történik. Számos helyi és regionális konfliktus kialakulásának problémáját, amelyekben Oroszország már részt vesz, még 2010-2012-ben dolgozták ki.
Az akkori katonai doktrínák az ilyen konfliktusok fenyegetéseiről és azok leállításának előkészítéséről beszéltek.
Fotó: Twitter
Illusztráció: ru.diez.md
FOTÓ: AP
