2021. 05. 21. Hertelendy Gábor
Az egyetemi szféra reformja vagy „fideszes hatalomátmentés”? Állami fennhatóság vagy alapítványi szervezés? Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettese, valamint Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje vitázott a polgári-konzervatív fiatalokat tömörítő Fúzió Hallgatói Közösség szervezésében, melyet Kovács Noémi, az egyesület alelnöke moderált.
Közbeszólások, „pártkatonázás” és a CEU – talán ezekből a kifejezésekből is jól látszik, hogy nem a konstruktivitás, hanem a heves szóváltások és esetenként a személyeskedés jellemezték Orbán Balázs miniszterhelyettes és Fekete-Győr András momentumos pártelnök vitáját, amelynek címe Struktúraváltás a felsőoktatásban volt. A beszélgetés első kérdése az alapítványi fenntartású egyetemek kapcsán hangzott el, Orbán Balázs ezzel kapcsolatban megjegyezte: az állami szerepvállalás csökkentésével nő az egyetemek mozgástere, nemzetstratégiai kérdésnek nevezve a felsőoktatás reformját. – A felsőoktatás mindig is alulfinanszírozott volt, ami azért probléma, mert olyan nincs, hogy egy szegény egyetem a legjobbak közé verekszi magát – jelezte a miniszterhelyettes, hozzátéve: több ezermilliárd forint szolgálja az egyetemek modellváltását.
Fekete-Győr terel
– Minden szociológiai kutatás azt mutatja, hogy felsőfokú végzettséggel tovább élnek, kiegyensúlyozottabb életet élnek, hamarabb kapnak munkát és több pénzt is visznek haza az emberek – közölte Orbán Balázs, majd elmondta, nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is figyelni kell.
Fekete-Győr András ahelyett, hogy a moderátori kérdésre válaszolt volna, arról beszélt, hogy „a Fidesz nem meri saját pártelnökét vitára bocsájtani. Sőt, szerinte „amúgy sem fordul gyakran elő, hogy egy fideszes leül vitázni”– amihez érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt években számos vitalehetőséget teremtett főként a jobboldal, például a Tranzit nevű rendezvénysorozat keretében, voltak újságírói viták, illetve rendszeresen vitáznak a felek például a Hír TV Plusz-mínusz című műsorában is. Emellett a baloldali politikusok hazai pályán is megmérethették magukat az ATV Csatt című műsorában.
A Momentum pártelnöke ezt követően hatalompolitikai kérdésnek nevezte az egyetemek alapítványokba való szervezését, majd úgy vélte, „közvagyon kiszervezéséről van szó hatalomátmentés céljából, hiszen fideszes pártkatonák kezébe került a vagyon, amit az MSZMP tett korábban”. – A magyar kormány 10-11 ezer hallgató helyett a kínai kommunista párt egyetemét választotta – állította a baloldali politikus, majd arról beszélt, hogy „egy polgári demokráciában a nép választja a képviselőket, a kuratóriumokban ülőket nem”.
Fekete-Győr András abszurdnak nevezte, hogy valaki élete végéig kuratóriumi tag lehet. – Becsaptátok az egyetemeket, hiszen azt ígértétek, hogy ömleni fog a pénz, és ebből semmi nem valósult meg. Mikor és mennyit fognak kapni az egyetemek? – kérdezte a baloldali politikus.
Brüsszel jóváhagyása kell
Orbán Balázs azonban rámutatott arra, hogy itt az állam kivonja magát a felsőoktatás felügyeletének a kötelezettsége alól, majd Fekete-Győr felvetésére reflektálva emlékeztetett, az MSZMP volt az, aki az állami felügyelethez ragaszkodott.
– Brüsszelnek először az uniós Helyreállítási Alapot, azaz az RRF-et kell jóváhagynia, hogy megkapják az egyetemekre szánt összeget. Arra szeretnélek kérni, hogy a momentumos képviselőhölgyek vessék be magukat, hogy minél előbb hagyja jóvá az Európai Bizottság és a Európai Tanács – mondta vitapartnerének a miniszterhelyettes, majd közölte: – Én egy dolgot nem értek: a Momentum a kommunikációja alapján a fiatalok pártjaként próbálja pozicionálni magát Gyurcsány Ferenc politikai szövetségében. Akkor miért nem azoknak a fiataloknak az érdekét nézed, akik most mennek egyetemre, most diplomáznak le. Azoknak a diplomás fiataloknak, akiknek az egyetemét be tudjuk juttatni a világ ötszáz, majd kétszáz, aztán száz legjobb felsőoktatási intézménye közé – tette hozzá az államtitkár, majd miután Fekete-Győr a CEU-t emlegette, Orbán Balázs megjegyezte: a CEU ugyanúgy működtet campust Budapesten, a Nádor utcában. A CEU jogtalan versenyelőnnyel rendelkezett a magyar egyetemek kárára, ezért hoztak létre erre vonatkozóan jogszabályt.
Projektalapon megegyezni az unióval
Fekete-Győr András többször szakította félbe Orbán Balázst mondat közben. Olyan megjegyzések hagyták el a momentumos pártelnök száját, mint hogy „Orbán Viktor nem akar foglalkozni az oktatással és az egészségüggyel”, vagy hogy „hol van a beígért 1200 milliárd forint?”
Orbán Balázs ehhez képest higgadtan elmondta, az egyetemek magyar költségvetésből kapják meg az év végén az összeget, illetve 2500 milliárd forint vissza nem térítendő hitelkeret áll a rendelkezésre, amit az RRF-ből felvesz a magyar kormány.
– Ebben az oktatás is részesül, körülbelül 270 milliárd forint értékben, ebből a felsőoktatás 160-170 milliárdot kap – mondta a miniszterhelyettes, hozzátéve: ezeket az összegeket a válság ellenére piaci forrásból finanszírozza a kabinet.
Az államtitkár ezt követően azt mondta: mivel projektalapon fogunk az unióval megegyezni, ezért az RRF-keret egy részét nem vesszük igénybe, ami persze 2023-ig változhat. Szóba került Gyurcsány Ferenc kormányzása is, amikor állami forrásokat vontak ki az egyetemekből, és megemelték a tandíjakat. A néhány éve még a „az elmúlt harminc év elitjének” a leváltásával kampányoló Fekete-Győr András a következőket mondta vitapartnerének:
– Senkit nem érdekel, hogy 2010 előtt mi volt, Balázs, el kell, hogy keserítselek!
Hazudtok az 1200 milliárd forintról, nem kapják meg ezt a pénzt az egyetemek. A Diákvárost is megígértétek, ehhez képest a terület nyolcvan százalékát a Fudan Egyetem kapja meg – mondta a pártelnök.
– András, nyugodj meg, lesz Diákváros! Az említett több ezer milliárd forintot pedig az egyetemek már megkapták – vágott közbe az államtitkár.
Miközben Orbán Balázs nemzetközi példákat hozva azzal érvelt, hogy alapítványi formában működnek az egyetemek Bajorországban, az Egyesült Államokban és Angliában, Fekete-Győr András annyit fűzött hozzá: –Most Magyarországon vagyunk.
Ekkor a Momentum elnöke megemlítette az Orbán Balázs által kuratóriumi elnökként vezetett tehetséggondozó intézményt, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) is, amely a momentumos elnök szerint „fideszes intézménnyé alakult át”, és kifogásolta, hogy az állam nem játszik szerepet az intézmény irányításában. – Az MCC magánalapítvány volt mindig is. Tehát ha a magánalapítvány felett szeretnétek állami fennhatóságot, az jogellenes – jelentette ki Orbán Balázs, hozzátéve: a tehetséggondozó intézet teljesen transzparens módon működik, bíróságok és az Állami Számvevőszék által ellenőrizve, közbeszerzési szabályok betartásával. – Lehet, hogy neked problémád van azzal, hogy tízezer magyar gyermeket ingyenesen tehetséggondozói intézményben képzünk, de akkor gondod van a momentumosokkal is, hiszen sokan az MCC-re jártak, és okos gyerekek voltak – közölte a pártelnökkel az államtitkár, jelezve: a közérdekű célra rendelt vagyontömeg függetlenné vált az alapítóktól és az államtól.
