A cikk nem újkeletű, hiszen még március folyamán lett megfogalmazva, de amit tartalmaz azt mutatja meg hogy mennyire nem értik az ukrán vezetők , hogy a lakossági akaratot el kell fogadni - akár tetszik akár nem. Ez a wilsoni elveket követve volt megszervezve és azt immár száz éve is több esetben is alkalmazták, lásd az Erdélynek a román államhoz való csatlakozását, amit ugyan "Nagy egyesülésnek" neveznek amit a gyulafehérvári népgyűlés parafált, még akkor is ha az akkori miniszterelnök anektálásnak nevezett ami a hadban álló felek a győztesnek itéltek.
https://iz.ru/1131695/2021-03-02/na-ukraine-prizvali-gotovitsia-k-voennomu-zakhvatu-kryma?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com2021. március 2,
Fotó: TASS / Zuma / Igor Golovniov
Ukrán politikus, a Verhovna Rada volt helyettese, Tatjana Csernovol sürgette, hogy "bármely pillanatban" készüljenek fel a Krím Oroszország általi lefoglalására. Ezt március 2-án jelentette be a Pryamoy tévécsatorna adásában.
"Folyamatosan készen kell állnunk arra, hogy katonai műveletet hajtsunk végre a Krím szó szerinti holnapi visszatérésére" - mondta.
A politikus szerint meg kell várni, amíg Oroszországban megkezdődnek a "turbulencia folyamatok".
- Erre készen kell állnia. Nem készülünk ”- jegyezte meg Chornovil.
Nem először fordul elő, hogy Ukrajna képviselői "lefoglalás" útján nyilatkoznak a Krím visszaadásának szükségességéről.
Korábban, tavaly decemberben, az ukrán politológus, a társadalomgazdaságtan doktora, Zinoviy Sveda felszólította Kijevet, hogy dolgozzon ki stratégiát a Krím és Donbass katonai "felszabadítására", és gondoskodjon Oroszország "Pearl Harbor" -járól .
Ugyanebben a hónapban a minszki volt ukrán nagykövet, Roman Bessmertny katonai akciót szorgalmazott a Krím elfoglalására és e területek erőszakos visszaadására Kijevbe.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter azt ígérte, hogy a félsziget témáját "pokollá" teszi Oroszország számára, hozzátéve, hogy Szimferopol felett felkerül az ukrán zászló - írta a Gazeta.ru .
A Krím 2014-ben egy népszavazást követően tért vissza Oroszországba, ahol a félsziget lakosainak többsége az újraegyesítés mellett szavazott. Ukrajna nem hajlandó elismerni a szavazási eredményeket.
Oroszország többször hangsúlyozta, hogy az országnak nincsenek agresszív szándékai más államokkal szemben. Moszkva többször is azzal érvelt, hogy az eljárást a nemzetközi jog szigorú betartásával hajtották végre , és a félsziget tulajdonjogának kérdése teljesen lezárult.
