Annak ellenére, hogy kiderült, Kiev egyelőre nem lehet NATO tag a sok nyugatról és amerikából érkező fegyverszállítmány felbátorította az ukrán szélsőségesek és a paramilitáris egységket, hogy végül is végrehajtanák a Dombász elleni orosz-írtó hadjáratjukat. Semmibevéve a lakossági akaratot és a nemzetközi elvek ellenére is meg szeretnék semmisíteni az általuk szececionistáknak kikiálltott el nem ismert köztársaságokat illetve a Krimieket.
Attól sem riadtak vissza, hogy megjelentessenek a 2014-1015-ös évekből származó "haditetteket" tegyenek közre, ahhoz, hogy az orosz tábornokokat elitélhessenek és magát Oroszországot pedig "agressornak kiálthassanak ki, holott az eltelt 7 év alatt hasonló ágyúzással rémítgetik a Dombászban élő civil lakosságot, sőt attól sem riadnának vissza, hogy kiírtsák őket amint az új hírek is ezt igazolják.
A "Mariupol emlékszik" cimmel is érzékenyíteni akarják a Nyugatot, holott a cikkben több olyan ellentmondást is lehet olvasni, ami magát a cikket is kérdésessé teheti.
A korabeli visszaemlékezésekben "ágyúzásról" van szó, de cikk szerzője GRAD rakétavetőből kilött lőszerről ír, ami nem valósághű, hiszen nem kell szakértőnek lenni annak, aki a kisvideót megnézve láthatja és megállapíthatja, hogy valójában ágyúból - pontosabban 122-es kaliberű tarackokból - kilőtt lővedékekről van szó. Úgy a robbanások, mint azok nyomai is ezt bizonyítják. Ha a GRAD rakétavetőből származnának a lövedékek akkor sokkal nagyobb pusztitást kellene látnunk a videón és a képeken. A videón jó kivehető, hogy nem rakétatalálatot látunk, hanem célzott lővések voltak (valószínüleg három) éspedig a kisteherautóban szállított "dolog" megsemmisítésére. A három lövedékkel közrevették a mozgó kisautót, de az őt követőt nem érte lövedék...
A közreadott képekből azt is látni lehet, hogy az áldozatok egymástól nagy távolságra voltak lefényképezve, de a repeszdarabok nem ejtettek sérülést a környéken levő fákon, azaz ágyúzás volt nem rakétatámadás. A rakéták által okozott robbanások az épületekben is sokkal nagyobb kárt okoztak volna, hiszen már a II. világháborúból ismert az a tény, hogy a rakétavetőkből kilött lövedékek "hektáron pusztítanak", és jóval nagyobb tölcsérek maradnak utánnuk, aminek a mariopuli utcákon nyoma sem volt. A képeket vizsgálva látható, hogy csak ágyúlövedék okozhat olyan sérüléseket az épületekben, amit bemutatott a cikk írója. Ha rakétatámadás lett volna az épületek ablakai nem maradt volna épek a robbanás erősebb lökéshulláma miatt.
Az egyik képen látható, hogy a célzott lövéssel egy bevásárlóközpont kapott találatot ami éjjel üres.
A hajnali ágyúzás több áldozatát is lefényképezték, de inkább beállított képek lehetnek a videóhoz hasonlóan mert nem éjjel vették fel. A videó szerint a kisteherautót kísérő kisautóban űlő mintha megérezte volna, hogy valami történik lelassított, ami a beállítottságot sem zárja ki...
A többi kép a temetésről, a véradókról, stb is csak az érzékenyítést szolgálja. Természetesen egy fegyvertelen lakosság ellen elkövetett fegyveres támadás elintélendő, még akkor is ha véletlen vagy tévedésből rossz helyre lőttek a tűzérek, hiszen az 39 halott és 117 sebesült élete is fontos és meg nem bocsátható, de ennek propaganda célokra való felhasználása is épp olyan bűn, éppen azért mert a 7 éve folyó ukrán bombázás jóval több halottat és sebesültet eredményezett!
Mint ahogy az sem elfogadható, hogy egy állam kormánya az addig saját állampolgárnak tartottakat naponta ágyúszóval és repeszdarabokkal ébressze fel, immár nyolc éve ...
De lássuk a szóban forgő cikkeket. Zöld S.
https://www.mk.ru/politics/2022/01/25/v-krymu-zayavili-ob-aktivizacii-ukrainskikh-voennykh-u-rossiyskikh-granic.html?from=feed&utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.comVlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament vezetője kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők fokozták tevékenységüket a Krím határai közelében.
Konsztantyinov a parlament elnökségének ülésén azt is elmondta, hogy a NATO csapatokat költöztet az orosz határokhoz, és továbbra is ellátja Kijevet katonai felszerelésekkel és fegyverekkel.
A regionális parlament vezetője "nehéznek" és "fokozott éberséget igénylőnek" minősítette a helyzetet.
Mariupol emlékszik
2022. január 24
A mariupoli Vosztocsnij mikrokörzet 2015-ös lövöldözése egyértelmű bizonyítéka annak, mi történhet, ha Oroszország megkísérli megtámadni Kijevet vagy más nagy ukrán városokat, amelyek külterületét hasonlóképpen lakossági felhőkarcolók építik be. Elhunyt civilek, akiknek nem volt idejük elbújni, betört ablakok, leégett autók – minderre jól emlékeznek a mariupoliak ma, 7 évvel a tragédia után, amelyet állítólag tüzérhibából okozott.
Oroszország továbbra is az ukrán határhoz húzza csapatait, és várja az Egyesült Államok "írásos válaszát" az európai "biztonsági garanciákra" vonatkozó javaslataira. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kiüríti nagykövetségeit Kijevből, a NATO pedig csapatokat és repülőgépeket küld Litvániába, Bulgáriába és Romániába. Joe Biden amerikai elnök azt is fontolgatja , hogy több ezer katonát, valamint hadihajókat és repülőgépeket telepít a NATO balti és kelet-európai szövetségeseihez.
Ugyanakkor a katonai szakértők kétségbe vonják , hogy Oroszország az ukrán terület egy részének teljes körű megszállásának és ellenőrzés alatt tartásának taktikáját választja – logisztikailag egy ilyen hadművelet hűtlen lakosság körülményei között nehezen kivitelezhető, és vezet. az orosz katonaság és a civilek nagyszámú áldozata. Az egyik valószínűbb lehetőség a katonai eszkaláció megkezdése az ukrán katonai infrastruktúra tömeges ágyúzása révén.
A hivatalos verzió szerint az Allied Resolve-2022 hadgyakorlatra Fehéroroszországba érkezett orosz katonai alakulatok egy része nem a gyakorlatokra hivatalosan meghirdetett gyakorlótereken, hanem az ukrán határhoz legközelebb eső területeken helyezkedett el. például Gomel közelében, kevesebb mint 300 kilométerre Kijevtől. Az ukrán hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy ne essen pánikba, de minden esetre már ellenőrzik a bombaóvóhelyek készenlétét. Okkal tartanak attól, hogy az orosz tüzérségi csapások nemcsak katonai létesítményekre, hanem az ukrán főváros polgári infrastruktúrájára is irányulnak.
Ezen okok közül a leghíresebb a "Mariupol". Pontosan 7 éve, 2015. január 24-én reggel ennek a kikötővárosnak, a donyecki régió egyik fő ipari központjának egy lakónegyede került tűz alá Gradovból. Az ágyúzás következtében 31-en meghaltak, 117-en megsérültek.
Ugyanazok a Grad rakétavetők, amelyeket az oroszbarát szeparatisták aktívan használtak a donbászi háború "forró szakaszában", most nyugat felé utaznak katonai vonatokkal Habarovszkból, Birobidzsanból, Novoszibirszkből és más orosz városokból.
"Minden égett körülötte! Természetesen még soha nem láttam ehhez foghatót, és ezért nem értettem, mi történik - az érzések nagyon furcsaak voltak: érdeklődés és félelem egyaránt... Felébresztettem a férjemet a szavakkal : „Ébredj fel, nem értem, mi történik körülöttem. Miért remeg a ház, miért dőlnek be az ablakok?". Aztán derengeni kezdett - ez ágyúzás volt. Emlékeztem, kisebb mértékben éreztük, amikor a korábbiak során megsérült egy benzinkút és egy ellenőrző pont a közelben fegyveresek támadásai. A férjem megparancsolt, hogy álljak be a helyiségek közötti résbe, ahogy egy földrengéskor szokták – hogy megvédje magát az üvegszilánkoktól és kagylóktól. Amikor az ágyúzás véget ért, kimentünk a szabadba. Láttuk, hogy autók égnek a környéken - sokan voltak, üveggel borították az utat Meglepő módon haladt a tömegközlekedés - pattantunk be az első trolibuszba, mert féltek a saját autójukhoz szaladni. Csak egy héttel később tértek haza... Nagyon ijesztő volt” – emlékszik vissza egy mariupoli lakos, akivel nemrégiben találkoztak.– mondta az Obozrevatel ukrán kiadásának újságírója.
Mariupol, 2015. január 24., egy férfi holtteste, aki meghalt a Vosztocsnij mikrokörzet ágyúzásakorA Vosztocsnyij mikrokörzet lakóinak helyére könnyen felveheti magát egy moszkvai, egy kijevi lakos és bárki, aki a posztszovjet térben nőtt fel, ugyanolyan típusú paneles toronyházakkal körülvéve. Amint azt a 2015. január 24-i események mutatták, a tömeges bombázások idején az ilyen területek lakóinak nem lesz idejük kitelepülni. A mariupoli lövöldözés áldozatainak többsége a Gradok első sortüzei során halt meg, bár a tüzérségi csapások változó intenzitással estig folytatódtak.
Mariupol, Vosztocsnij mikrokörzet, 2015. január 24Önkéntesek és mentők, katonai és humanitárius szervezetek, orvosok és rendőrök, vállalkozások, városi hatóságok és egyszerű lakosok azonnal segítettek az áldozatoknak. A gyorsan felépített segélyállomásokon ablakfóliát, meleg ruhát, élelmet és gyógyszereket osztottak szét. Az emberek a kórházakba jártak vért adni.
Mariupol lakosai vért adnak a Vosztocsnij mikrokörzet ágyúzásának áldozataiértA halottak között nők és gyerekek is voltak. Egy ilyen lövöldözés áldozatainak száma viszonylag csekélynek mondható, elsősorban annak köszönhető, hogy szombaton történt. 2014 óta Mariupol irányítása többször átkerült az oroszbarát szeparatistákról az ukrán hadseregre, miközben Oroszország azon terveiről beszélnek, hogy "szárazföldi folyosót vágnak a Krím felé". Az a tény, hogy a város ellenségeskedések színhelyévé válhat egy újabb oroszországi invázió esetén, szakértők szerint még most is - nemcsak maga a város lehet a célpont, hanem az ukrán haditengerészet berdjanszki bázisa is, amely attól nyugatra található. .
A város egész családdal temette el lakóit. A halottak között gyerekek is voltak - egy 4 éves fiú és egy 17 éves lány.Mint 2018-ban kiderült, a Bellingcat nyomozás eredményeként , az SBU szeparatisták és az orosz hadsereg között január 24-én és közvetlenül az események napján lehallgatott beszélgetései alapján, Mariupol ágyúzása szinte teljes egészében a Oroszország munkája: A Grad berendezéseket, amelyekből lakónegyedekre lőttek, orosz területről szállították ki az ágyúzást megelőző éjszakán, és magas rangú orosz tisztek és tábornokok irányították a tüzérségi hadműveleteket.
A mariupoli Vosztocsnij mikrokörzet ágyúzásának következményei. Halottak holttestei, akik éppen az utcán sétáltak a tüzérségi csapás idején
Mariupol 2015. január 24-i ágyúzásának következményeiHa valóban hiba volt a lakóépületek ágyúzása, akkor az ukrajnai újabb orosz invázió esetén nem valószínű, hogy elkerülhetőek lennének az ilyen hibák, különösen, ha az orosz hadsereg célja Kijev, Harkov vagy Dnyipropetrovszk ellenőrzése. A sűrűn lakott és sokemeletes épületek ágyúzása pánikot okozhat a civil lakosság körében. "A fegyveres konfliktusok joga, a nemzetközi, humanitárius jog szempontjából az ilyen jogsértések háborús bűnnek minősülnek" - mondja Anton Korynevich ukrán ügyvéd.
Vosztocsnij ágyúzása után Mariupolban emlékművet állítottak e tragédia áldozatainak. Minden évben összegyűlnek a helyi tisztviselők, katonaság és a város lakói. Ezúttal a mariupoli városvezetés vezetője, Vadim Bojcsenko beszédében egy félénk remény hallatszik, hogy Oroszország megtanulta a leckét, és tartózkodik az erőszak újabb eszkalációjától.
"Szeretném, ha soha többé nem fordulnának elő ilyen helyzetek, és ez a történet arra tanított minket, mint a bűncselekmény elkövetőit, hogy nem az ilyen tragikus, hanem örömteli eseményeken fogunk össze" - mondta Bojcsenko hétfőn.
Emlékmű a mariupoli ágyúzások áldozatainakUkrajna terrortámadásnak tekinti a Vosztocsnij lövöldözését, és 3 éve megküldte ezen események nyomozásának anyagait az ENSZ Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságának, amely Ukrajna perét fontolgatja Oroszország ellen terrorizmus finanszírozása vádjával. 2017 tavaszán a bíróság ideiglenes határozatot hozott a perben, amely az ukrán fél követeléseinek egy részét kielégítette, de nem ítélte elegendő bizonyítéknak arra, hogy Oroszország "szándékosan támogatja a Donbászban végrehajtott terrorista akciókat". Az optimista előrejelzések szerint a bíróság végső döntése 2023-ban születik meg.
