2021. december 1
Az Incheon National University (Dél-Korea) tudományos csoportja egy meglehetősen egyszerű, DNS-molekulákon alapuló processzort hozott létre. A mérnökök meg vannak győződve arról, hogy az ilyen chipek a közeljövőben teljes mértékben képesek lesznek felvenni a versenyt, és akár le is válthatják a hagyományos szilícium-processzorokat.
A DNS-en alapuló új fejlesztés és annak kilátásai
Így a mérnökök aktívan kísérleteztek a DNS-sel, és ezek alapján nagy kapacitású megoldásokat valósítottak meg az információ tárolására. A nyilvánvaló fejlődés ellenére azonban a korábban elkészített modellekben nyilvánvaló problémák voltak az olvasási sebességgel, valamint az adatok írásával.
Ezek a nehézségek elsősorban abból fakadtak, hogy az információ tárolása a DNS-ben egy speciális elv szerint működik, és teljesen új megközelítéseket igényel az adatok tömbjével való munkavégzés során.
Így egy másik tanulmány során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma megoldását egy DNS-molekulákon megvalósított processzor jelentheti, amely ugyanazon az elven működik, mint a DNS-tároló eszközök.
Pontosan ezt sikerült felismerniük a koreai tudósoknak. A The Register közzétett adatai szerint tehát a koreai mérnököknek sikerült létrehozniuk egy chip formájában megvalósított eszközt, amelyet Microfluidic Processing Unit (MPU) néven neveztek el.
Tehát a mérnökök által megalkotott MPU elég sikeresen képes végrehajtani a legegyszerűbb alapműveleteket, mint az ÉS, VAGY, XOR és NEM, amelyek eleve meglehetősen egyszerűek, de az egyszerűség ellenére az ilyen számítások lehetősége hatalmas lépés előre.
E történelmi esemény előtt a DNS bármilyen manipulációjához a mérnököknek komplex előkészítő munka egészét kellett elvégezniük kézi üzemmódban, miközben mindez reakciócsövekben történt.
A mai napig az MPU processzor már képes automatikusan elvégezni az ilyen számításokat, erre a célra 3D nyomtatót használnak. Ez a tény nagymértékben csökkenti a kezdeti bonyolultságot, és egy lépéssel közelebb hozza a tudósokat a valós alkalmazásokhoz megfelelő DNS-alapú processzor létrehozásához.
A mérnökök tehát személyi számítógépről hajtották végre az irányítást, bár az irányítást okostelefonon keresztül is lehetett végezni. Ez azt jelenti, hogy a tudósoknak továbbra is szükségük van külső eszközre a folyamatok aktív irányításához.
De ahogy a tudósok javasolják, aktívan dolgoznak a teljes DNS-en alapuló megoldások megvalósításán, DNS-algoritmusokkal, valamint DNS-en alapuló tárolórendszerekkel.
Ha mindez megvalósul, a kifinomult DNS-alapú számítógépes rendszerek mindennapossá válnak világunkban.
Nos, tartsuk szemmel ezt az érdekes trendet, és nézzük meg, mire vezethet a végén. Lehetséges, hogy e technológia alapján akár mesterséges intelligens organizmusokat is létre lehet hozni.
