A NASA Parker Solar Probe űrszondája a történelem során először repült be a Nap felső légkörébe (az úgynevezett koronába), és értékes adatokat gyűjtött csillagunk mágneses mezőiről és részecskéiről.
Ez az esemény csak egy óriási ugrás volt a naptudományban. Nézzük tehát, hogyan sikerült ezt elérni, és milyen adatokhoz jutottunk ezalatt.
Parker első átrepülése napelemes légkörben és egyedi adatokkal
A Parker Solar Probe-t kifejezetten a Napunk tanulmányozására hozták létre, és 2018-ban bocsátották vízre Cape Canaveralból (Florida, USA). Legfőbb feladata, hogy a lehető legközelebb kerüljön a Naphoz, értékes adatokat gyűjtsön, és végül belezuhanjon csillagunkba.
Tudniillik a Napnak nincs olyan szilárd felülete, mint a Földnek, ugyanakkor megvan a maga, bár hihetetlenül felhevült légköre, amely gravitációs és mágneses kölcsönhatások révén a csillaghoz kapcsolódó napanyagból áll.
A naplégkör határának tekintik az úgynevezett Alphen felszínt - egy olyan területet, ahol a gravitáció és a mágneses tér már olyan gyenge, hogy nem képesek megtartani a felszínről kiszökő anyagot hő és nyomás hatására. Itt képződik a napszél, amely ezt követően szétszóródik az egész naprendszerben.
A tudósok csak hozzávetőlegesen határozták meg ezt a határt, és úgy vélték, hogy a Nap felszínétől számított 10-20 napsugárnyi távolságra (körülbelül 6,9-13,8 millió kilométerre) található.
2021. április 28-án pedig nyolcadik Nap körüli pályája során a Parker Solar Probe szonda mágneses zavarokat és részecskeáramot rögzített 18,8 napsugár magasságban. Az adatok elemzése után a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a 13 millió kilométeres magasságban lévő készülék a történelem során először került be a Nap légkörébe.
A szonda a coronal streamernek nevezett szerkezeteken repült át. Ezek a struktúrák a felső képeken felfelé mozgó, az alsó sorban lefelé billenő fényes részleteknek tekinthetők. Ez a nézet csak azért lehetséges, mert az űrszonda a szoláris légkörben lévő szalagok felett és alatt repült. NASA
Amint a műszerek mutatták, a repülés során az eszköz vagy bejutott a Nap légkörének felső rétegeibe, vagy kilépett azokból, ami arra engedett következtetni, hogy ennek az Alphen-vonalnak nincs gömbfelülete, ahogyan azt korábban gondolták, hanem „gödrök” vannak. és „csúcsok”.
De ez még nem minden. Egy bizonyos ponton az űrszonda 15 sugár alá süllyedt, és áthaladt az úgynevezett pszeudo streameren - egy hatalmas szerkezeten, amelyet a Földről csak napfogyatkozások idején figyelnek meg.
A tudósok ezt a repülést a "vihar szemén" való repüléshez hasonlították. Az ezen a területen gyűjtött adatok pedig azt mutatták, hogy itt a mágneses mezők teljes mértékben szabályozzák a részecskék áramlását, ami azt jelenti, hogy 100%-os valószínűséggel a Parker Solar Probe a szoláris légkörben található.
Ez az első áthaladás a szoláris légkörön mindössze néhány óráig tartott, és a tudósok már alig várják az újabb átjárókat. A legközelebbi 2022 januárjában lesz.
A tudósok új adatokra számítanak, mert ezeket elemezve új, elképesztő felfedezéseket tehetnek, és különösen nagy valószínűséggel választ adnak arra a kérdésre, amely már több mint egy tucat éve gyötri a fizikusokat: Miért melegedhet fel a napkorona millió fok ilyenkor hogyan marad maga a nap felszíne sokkal hidegebb?
