2023. április 18.
Magyar Polgári Erő megnevezéssel új erdélyi magyar politikai alakulatot jegyeztek be – tájékoztat Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, ügyvivő elnök. A párt bejegyzését március 15-én hagyta jóvá a Bukaresti Törvényszék. Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményük szerint a párt alapítását olyan aktív közéleti szereplők kezdeményezték, akik az eddig kialakult politikai struktúrákat nem tekintik megfelelőnek tevékenységükhöz. (A dokumentumból nem derül ki, hogy pontosan kikről van szó.)
Olyan pártot hoztak létre, írják, amely “figyelembe veszi az Európában zajló eseményeket, a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit és a magukra hagyott vagy kirekesztett nemzeti gondolkodású polgárok igényét, valamint a "helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek" alapelvét”.
A párt magát a - 15 éve alakult, tavaly az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) egyesült és az Erdélyi Magyar Szövetségbe (EMSZ) beolvadt - Magyar Polgári Párt (MPP) szellemi jogutódjaként határozza meg.
„A 2016-os választások alkalmával a Magyar Polgári Párt alkalmazta a verseny és az együttműködés helyes arányát, és követőkre talált. Tizenöt polgári polgármester nyert felhatalmazást a választók bizalmából. Országos szinten először lett „nemzeti válogatott” lista állítva, amely eredményesnek bizonyult. Ezzel ugyanis nyert az erdélyi magyarság, és nyert az a törekvés, amelynek csapását kijelöltük a nemzetpolitikánkban. A Magyar Polgári Párt két parlamenti képviselője jutott be a román törvényhozásba, és általuk az autonómia ügye a közbeszéd témájává vált, Székelyföld autonómia-statútumának törvénytervezete kétszer is a parlament asztalára került.
A nemzeti oldalon azóta hozott döntések nem bizonyultak eredményesnek, az egységesítés folyamata nem megerősödést hozott, hanem a lemorzsolódások és a kizárások miatt egyre gyengülő pártok fúziója által létrehozott szövetség sokunk bizalmát elvesztette.
Célunk a nemzeti érdekek politikai eszközökkel történő érvényesítése, amelyekhez hozzátartozik magyar identitásunk megőrzése, az autonómia különböző formáinak mindenkori következetes képviselete és elérése, szimbólumaink és anyanyelvünk szabad használatának biztosítása, nemzeti közösségünk szellemi és épített örökségének védelme és visszaszerzése, gyermekeink védelme, önazonosságtudatuk erősítése, biztonságuk és anyanyelven történő oktatásuk szavatolása, valamint közösségeink számára a hagyományőrzés és a fejlődés lehetőségének megteremtése.
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyar politikai kultúra képes arra, hogy a verseny és együttműködés ne csak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítse, ezért nem ellenfélnek, hanem néhol versenytársként, máshol partnerként tekintünk a két magyar politikai szövetségre. A „versenyezni, ahol lehet, együttműködni, ahol szükséges” alapelvét közös dokumentumban kívánjuk rögzíteni az erdélyi magyar politikai szervezetekkel” – fogalmaz a közlemény.
Az ügyvezető elnöki teendőkkel megbízott Kulcsár-Terza jelenleg az RMDSZ-frakció tagja, 2016-ban az RMDSZ és az MPP, 2020-ban pedig az RMDSZ és az EMSZ közti együttműködési megállapodás értelmében nyert mandátumot másodmagával. Négy évvel ezelőtt az MPP akkori elnökével, BÍró Zsolttal, jelenleg az EMSZ elnökével, Zakariás Zoltánnal egészítik ki az RMDSZ képviselőházi csapatát.
Egykori MPP-sek alapítottak új pártot
2023.04.19
Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot alapítottak az egykori Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai, pontosabban az EMNP és az MPP fúziójával egyet nem értők.
A bukaresti törvényszék március 15-én hagyta jóvá a párt bejegyzését, a döntés március 28-án vált jogerőssé, és ezzel a Magyar Polgári Erő bekerült a politikai pártok jegyzékébe – olvasható a párt április 18-ai közleményében. Eszerint sokan nem értettek egyet az EMNP és az MPP közötti fúzióval, ezért a frissen bejegyzett Magyar Polgári Erő elsősorban őket szeretné megszólítani.
Kik ők?
Az újonnan alakult Magyar Polgári Erő megbízott elnökeként Kulcsár-Terza József EMSZ-es parlamenti képviselőt nevezik meg, aki teljeskörű felhatalmazást kapott arra, hogy a párt első Országos Tanácsáig ügyvivő elnökséget állítson fel, és a szervezet képviseletében tárgyalásokat folytasson a politikai élet szereplőivel.
Fotó: Kulcsár-Terza József Facebook-oldala
A Transtelex-nek adott válaszában a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke neveket nem mondott, csak azt, hogy vannak jelenlegi polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácsosok, helyi tanácsosok, akik támogatják a pártot. Ezen kívül korábbi polgármesterek is támogatják őket, és nem csak MPP-sek, hanem állítólag korábbi EMNP-sek is vannak a csapatban. Hangsúlyozta, hátra van a helyi, majd megyei szervezetek létrehozása, és csak utána tarthatják meg az első kongresszusukat
Bár közleményükben nem nevezik meg az alapító tagokat, a bukaresti törvényszék honlapján olvasható adatok szerint Mezei Vasile Gheorghe, Kurtuly István és Incze Lajos András hozták létre azt, és a párt központi székhelye Szatmárnémetiben van, jele pedig egy stilizált láng – járt utána a Transtelex. A három ismeretlennek hangzó név közül Kurtulyról annyi derült ki, hogy 2020-ban az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben indult Sepsiszentgyörgyön a helyhatósági választáson, de nem jutott mandátumhoz.
Mit is akarnak?
Közleményében az újonnan alakult párt alapítói azt írják, „a Magyar Polgári Erő alapítását olyan aktív közéleti szereplők kezdeményezték, akik az eddig kialakult politikai struktúrákat nem tekintik megfelelőnek tevékenységükhöz.”
Az új logó, ami leginkább egy cserepes tujára hasonlít, mintha az MPP stilizált fenyőjét idézné.
Hogy ez mit jelent pontosan, azt a Transtelex-nek adott válaszában fejtette ki Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök: „van egy csapat, amely úgy érzi, hogy kimaradt. Nem lehet másképp politizálni, csak ha egy politikai keretet biztosítanak. A Magyar Polgári Erő ezt a keretet kívánja biztosítani”.
„Az MPP-ben, mint ismeretes, voltak kizárások, nézeteltérések, tényleg rossz hangulat volt, kimaradtunk az EMSZ-ből is, és ezért hoztuk létre ezt az új politikai pártot” – magyarázta Kulcsár-Terza, aki maga is a kiszorítottak között volt, amikor az a Mezei János került az MPP elnöki székébe, aki a fúziót is véghez vitte a Csomortányi István vezette EMNP-vel.
Kulcsár-Terza szerint a két párt fúziója nem megerősödést hozott, hanem a kilépések és kizárások miatt gyengülést, és úgy látja, a szövetség sokak bizalmát elvesztette. „Együttműködést szerettünk volna az EMNP-vel, és utána beszéljünk fúzióról. Amikor a Magyar Polgári Párt döntött a fúzió kérdésében, engem parlamenti képviselőként meg sem hívtak a kongresszusra. És nemcsak én maradtam ki, hanem többen. Azokat hívták meg, akiknek nem volt véleményük. Azt gondolom, egy pártban, egy egészséges társadalomban a véleménynyilvánítás demokratikus dolog” – mondta a portálnak Kulcsár-Terza, aki szerint ők azt szerették volna, hogy az „MPP megtartsa az identitását”.
A közlemény szövegezése alapján az új, kimondottan jobboldali, nemzeti párt eleve a Magyar Polgári Párt (MPP) szellemi jogutódjának tekinti magát, amely „figyelembe veszi az Európában zajló eseményeket, a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit és a magukra hagyott vagy kirekesztett nemzeti gondolkodású polgárok igényét, valamint a helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek alapelvét”. A legfontosabb célját is kijelölték, a magyar identitás védelme mellett „az autonómia különböző formáinak mindenkori következetes képviseletét és elérését”.
A közlemény szerint a 2024-es választásokra is készülnek, azok, akik egyetértenek elveinkkel és célkitűzéseinkkel, jelentkezhetnek a Magyar Polgári Erő létrehozóinál. Az ügyvivő elnök többször is hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem szeretne tárgyalni az EMSZ-szel.
Kulcsár-Terza József jelenleg második mandátumát tölti az RMDSZ színeiben a román törvényhozásban. Először 2016-ban szerzett képviselői mandátumot az RMDSZ és az MPP között született megállapodás alapján. 2020-ban már az EMSZ-szel megkötött egyezség nyomán jutott mandátumhoz az RMDSZ listáján Zakariás Zoltánnal együtt, akit március közepén választott elnökének a párt.
A pártalapítás előzménye, hogy Kulcsár-Terza már a legutóbbi választások előtt egy évvel, 2019 decemberében – az MPP-n belüli konfliktusok nyomán – a kizárt vagy perifériára szorult politikusokkal együtt megalapította az Erdélyi Polgári Mozgalmat, majd miután a pártvezetéssel kiegyezett abban, hogy újból képviselőjelölt lehet, elhatárolódott a mozgalomtól, amelyről eleve azt nyilatkozták, hogy nem kíván párttá alakulni.
Három magyar pártelnök egyazon frakcióban – Az EMSZ is találgatja az új alakulat szándékait
Rostás Szabolcs 2023. április 20.,
Az Erdélyi Magyar Szövetséget is meglepetésként érte a Magyar Polgári Erő napokban bejelentett megalapítása, ám nem tartanak attól, hogy jelentős érvágást jelentene számukra az új magyar párt létrehozása. Zakariás Zoltán, az EMSZ egy hónappal ezelőtt megválasztott elnöke a Krónikának elmondta, egyelőre nem világos számára, mi a parlamenti képviselőtársa, Kulcsár-Terza József nevével fémjelzett alakulat célja, de fel fogja ajánlani nekik, hogy csatlakozzanak az EMNP és az MPP fúziójából létrejött EMSZ-hez. Az RMDSZ nem kommentálta megkeresésünkre az új párt felbukkanását.
Előzmény nélküli helyzet alakult ki, miután – mint azt megírtuk – Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot hozott létre az EMNP és az MPP egyesülésével elégedetlen székelyföldi csoportosulás. Ennek nyomán az RMDSZ képviselőházi frakciójában egyszerre három pártelnök is helyet foglal, mégpedig Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) vezetője. Erre még nem volt példa a romániai magyar politikatörténetben a rendszerváltás óta, de még a román pártok körében sem találni hasonló helyzetet.
Lapunk értesülései szerint az új párt bejegyzése még úgy is meglepetésként érte az RMDSZ és az EMSZ vezetőit egyaránt, hogy az EMNP és az MPP hosszú ideig elhúzódó egyesülését nem mindenki nézte jó szemmel a két párton belül, és az ellentábor a polgári párton belül volt markánsabb. Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ és az MPP között született együttműködési megállapodás alapján 2016. óta parlamenti képviselőként tevékenykedő Kulcsár-Terza József többedmagával – köztük a pártból kizárt Biró Zsolttal – az MPP Mezei János nevével fémjelzett vezetőségét szabálytalanságok sorával vádoló belső ellenzékhez tartozott. Néhány évvel ezelőtt Erdélyi Polgári Mozgalom néven belső platformot is létrehozott, amely azonban már nem hallatott magáról, miután a 2020-as parlamenti választáson – immár az RMDSZ és az EMSZ közötti egyezség révén – a sepsiszentgyörgyi politikus ismét befutó helyet kapott a tulipános listán, és újabb mandátumhoz jutott. Sokan úgy vélik, a mostani pártalapítás elsősorban a 2024-es választásokkal állhat összefüggésben, amikor az új alakulat nyújtotta „politikai hátszéllel” Kulcsár-Terza alkupozícióba kerülhet, és könnyebben kialkudhat újabb, harmadik törvényhozói mandátumot az RMDSZ-nél. Megkérdeztük a politikai fejleményről az RMDSZ elenzékének számító EMSZ elnökét, miként vélekedik az új, az EMSZ számára is ellenzékinek számító párt létrehozásáról, már csak azért is, mivel Kulcsár-Terzával együtt az RMDSZ és az EMSZ közötti megállapodás révén jutottak be a bukaresti törvényhozásba.
Zakariás Zoltán a Krónikának elmondta, tudomása volt arról, hogy az MPP-n belül voltak elégedetlenségek az EMNP-vel történt fúzió miatt, és arról is, hogy Kulcsár-Terza József is ehhez a csoportosuláshoz tartozott, azt viszont nem tudta, hogy ebből párt lesz, amelyiknek képviselőtársa lesz az ügyvivő elnöke.
„Mindez nem volt benne a pakliban. Az EMSZ úgy jött létre, arra törekedtünk, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal egységes legyen. Az EMNP és az MPP volt Romániában a két utolsó párt, amelyet még a korábbi szabályok alapján, 25 ezer támogató aláírás alapján jegyeztek be. Aztán a román politikai elit teljesen liberalizálta ezt a folyamatot, ma már három ember is bejegyezhet pártot, ezt felhasználva sértődött, bukott politikusok kis pártocskákkal próbálnak visszajönni a közéletbe. Úgy látszik, ez begyűrűzött a magyar társadalomba is. A jövőben eldől, mit akarnak pontosan, miért csináltak új pártot” – fejtette ki kérdésünkre az EMSZ március 18-ai kongresszusán elnökké választott Zakariás Zoltán.
A székelyudvarhelyi politikus elmondta, mivel fúzió esetén biztosítani kell a párttagság folytonosságát, a korábban az MPP-t erősítő Kulcsár-Terza József tagja volt az EMSZ-nek is. Hozzátette, annál többet ő sem tud az MPE alapító tagjairól, mint amit a Krónika is megírt, egyedül a sepsiszentgyörgyi városi tanácsosi mandátumért a 2020-as helyhatósági választáson indult Kurtuly Istvánról hallott. Zakariás közölte, az EMSZ az MPE-től függetlenül halad a maga útján, a tavaly novemberi pártfúzió óta több mint 120 helyi szervezet alakult, létrejöttek a területi szervezetek is, a korábban tetten érhető helyi nézeteltéréseknek szerinte már alig maradt nyoma.
„Továbbra is azt valljuk, hogy szükség van a politikai pluralizmusra Erdélyben, az egymilliós magyarság nem tud egypártrendszerben létezni, hiszen bebizonyosodott, hogy alternatíva híján román pártra szavaz. Ezt a veszélyt el kell kerülni. Az EMNP-re és az MPP-re nyomás nehezedett a tagság részéről, hogy a kettősséget meg kell szüntetni, ezt a pártvezetőségek megértették, és sikerült is megvalósítani az egyesülést. Mi ebben a szellemben készülünk a jövő évi választásokra, aztán hogy az új párt miként akar illeszkedni ebbe, az a jövő dolga. Azt sem tudjuk, mekkora támogatottsággal rendelkeznek” – fejtette ki az EMSZ vezetője. Zakariás kérdésünkre hozzátette, már csak azért sem tart attól, hogy az MPE átcsábít önkormányzati tisztségviselőket az EMSZ-től, mert ez esetben utóbbiak a hatályos törvények alapján elveszítenék a mandátumukat. A parlamenti képviselő úgy véli, szerinte a Magyar Polgári Erő alapítói ugyanúgy megtalálták volna a helyüket az EMSZ-ben, mint az egykori polgári párt többi tagja, éppen ezért amikor tárgyalni fog Kulcsár-Terzával, felajánlja, hogy tevékenykedjenek az EMSZ-en belül.
„Szerintem helyük van az EMSZ-ben, amennyiben ugyanezt az értékrendet képviselik. Egészen más konstelláció volt hónapokkal ezelőtt, amikor ők nekifogtak a pártalapításnak, akkor még a pártfúzió sem történt még meg, azóta talán a feltételek is megváltoztak. Viszont nem tudom, hogy ők tulajdonképpen mit akarnak, sok minden nem derül ki, esetleg eszközként akarják használni a pártot tárgyalásokra, majd a jövőben kiderül” – állapította meg Zakariás Zoltán.
Lapunk állásfoglalást, reakciót kért az MPE megalakulásáról az RMDSZ-től is, a Hegedüs Csilla szóvivőhöz eljuttatott kérdéseinkre azonban nem érkezett válasz.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a Hargita Népe napilapnak úgy vélekedett: nincs abban semmi különös és kivetnivaló, hogy új pártok alakulnak vagy átalakulnak, összeolvadnak, vagy épp kiválnak egymásból. „Ilyen a politikai pluralizmus. Eddig is két magyar politikai párt volt az RMDSZ mellett, ez most is így van, nem látok ebben változást” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kulcsár-Terza József az erőltetett pártfúzióról, az MPE bejegyzése érdekében bevetett cselről, vesszőparipájáról
Makkay József • 2023. április 25.,
Az RMDSZ színeiben második parlamenti mandátumát taposó képviselő feltárta az MPP-vel, valamint az EMSZ-szel szembeni kifogásait, a pártalapítás okait, és közölte, együttműködésre törekszik az RMDSZ-szel és az EMSZ-szel egyaránt.
Előrebocsátotta: olyan nem fordul elő, hogy az MPE hibájából a magyar ellenében román polgármester nyerjen Erdélyben. Kulcsár-Terza József szerint az erdélyi magyar politizálásban nem a harag, hanem a tárgyalási kézség a mérvadó
Mindenkit meglepett a Magyar Polgári Erő bejegyzése, többek között azért is, mert sokan úgy gondolták, hogy az RMDSZ ellenzékeként számon tartott Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt egyesülésével kétpólusúvá válik az erdélyi magyar politika.
Miért nem volt jó önök számára az Erdélyi Magyar Szövetségben történő politizálás?
– Az új erdélyi magyar párt létrejöttének háttere kissé visszanyúlik az időben. Amikor 2008-ban megalakult a Magyar Polgári Párt, csírájában el akarták tüntetni a politikai porondról, de nem sikerült.
Az MPP azért jött létre 15 évvel ezelőtt, mert az RMDSZ nem végezte a dolgát.
Később megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt is, ami nekünk azért nem tetszett, mert kizárólagosságra törekedtek. Azt hirdették, hogy Erdélyben ők az igazi nemzeti erő. Amikor a parlamenti választásokon összefogtunk az RMDSZ-szel, a néppártosok ránk fogták, hogy RMDSZ-szesek vagyunk. Amikor ezt később ők is megtették, akkor ez már nem volt gond. Amikor ilyen előzmények után felmerült az MPP és az EMNP fúziója, komoly nézeteltérések alakultak ki a Magyar Polgári Pártban.
– Ön közismerten rossz viszonyt ápolt az MPP korábbi elnökével, Mezei Jánossal. Amikor a volt elnök lemondott, nem sikerült rendezni a párton belüli nézeteltéréseket?
– Nem csak Mezei János szorgalmazta a minden áron történő pártfúziót, hanem az MPP akkori vezetősége, amivel a tagság egy része nem értett egyet. Mi azt mondtuk, hogy ne olvadjon egyből össze a két párt, mert a fúzió nagyon megosztja a tagságot. Inkább keressük meg a tartós együttműködés lehetőségét. A fúzió erőltetése miatt a pártban rossz hangulat uralkodott el.
Azért harcoltunk, hogy maradjon meg az MPP identitása, de ezt a pártvezetőség nem vette figyelembe. Odáig fajultak a belső viták és nézeteltérések, hogy a pártfúzióról döntő utolsó MPP-kongresszusra a párt vezetősége nem hívta meg az egyesülés ellenzőit. Ez kiverte a biztosítékot: egy demokratikusan működő pártban ilyen húzást nem lehet büntetlenül elkövetni.
– Sértődöttségből alakítottak új pártot, ahogy azt egyesek állítják?
– Rosszul esett a kirekesztő döntésük, de nem sértődöttség vezérelt a pártalapításban. Az elején bennem fel sem merült a pártalapítás, mert az a típusú ember vagyok, aki bárkivel hajlandó tárgyalni. Van azonban egy tenni akaró, aktív csapatunk, amely már nem találta a helyét az Erdélyi Magyar Szövetségben, ezért azt mondták, nincs más út, mint egy új erdélyi magyar párt bejegyzése, és ezzel kész tények elé állítottak.
Új erdélyi magyar pártot alapítottak az RMDSZ ellenzékéből kiábrándultak Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot hozott létre az EMNP és az MPP egyesülésével elégedetlen székelyföldi csoportosulás. A politikai alakulat ügyvivő elnöke Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, korábbi polgári párti politikus.
– Hogyan sikerült pár hónap alatt bejegyezni az új magyar pártot? Az elején az EMSZ létrehozását is elutasította a román igazságszolgáltatás, 2011-ben alapfokon az EMNP bejegyzését is elutasította a bíróság.
– Mintegy öt hónapig tartott a pártbejegyzési procedúra, ami nem rövid idő. A pártbejegyzés azért sikerült, mert cselhez folyamodtunk. A nevem nem szerepelt sehol! Román körökben jól ismernek, hogy magyar nemzetpolitikai ügyekben keményen kiállok, így esélytelen lett volna, ha Kulcsár-Terza József akar új erdélyi magyar pártot bejegyeztetni. Cselhez folyamodtunk: a politikai életben három ismeretlen magyar emberre, barátainkra bíztuk a pártbejegyzést, ami senkinek nem tűnt fel. A román hatalommal szemben ezt titokban végeztük, de az Erdélyi Magyar Szövetségben dolgozó kollégáink tudtak róla.
Lesz összhang?
Az Erdélyi Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Erő és az RMDSZ képviselői közös asztalnál
• Fotó: Kulcsár-Terza József/Facebook
A volt MPP tagságának hány százaléka tart az új párttal?
– Százalékokról és személyekről egyelőre nem akarok beszélni, de a Magyar Polgári Erő számíthat polgármesterekre, alpolgármesterekre, helyi és megyei önkormányzati képviselőkre, és sok egyszerű volt MPP-tagra is. Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Szatmár megyéből egyaránt vannak tagjaink, akik részt akarnak venni a pártépítésében.
– Olyan áron is átcsábítanának EMSZ-es önkormányzati képviselőket, hogy azok a hatályos törvények szerint elveszítenék tisztségüket?
– Vannak EMSZ-es tisztségviselők, akik szívesen csatlakoznának az új párthoz, de ők egyelőre szimpatizánsok maradnak. Nem akarjuk, hogy elveszítsék tisztségeiket, hiszen az erdélyi magyarok azért szavaztak rájuk, hogy négy éven át elvégezzék a munkát az önkormányzatokban. Most a legfontosabb dolog felállítani az ügyvivő elnökséget. Egyelőre csak az én nevem ismert az új párt élén, és az új személyekről hamarosan sajtóértekezleten számolunk be.
– Jövő évben egymást követik a különböző választások Romániában. Hogyan készülnek az EP-, a parlamenti, az önkormányzati és az államelnök-választásra?
– Erről még korai beszélni, hiszen a következő hónapokban kell megalapítani a helyi és a megyei szervezeteket, majd összehívni a párt első országos küldöttgyűlését. A nyári uborkaszezon beköszönte miatt az országos kongresszusra leghamarabb télen kerülhet sor, amikor átbeszéljük a választásokon történő részvételünket is. Előljáróban elmondhatom, hogy minden olyan választáson, ami erdélyi magyar összefogást igényel, összefogunk.
Kötelező, hogy az Európai Parlamentben jelen legyünk: számomra kiemelkedő Vincze Loránt teljesítménye. Hasonlóan fontos az is, hogy jelen legyünk a bukaresti törvényhozásban, ami szintén közös listával és összefogással valósulhat meg. A mi szempontunkból a román államelnök-választást nem tartom prioritásnak. Fontos viszont az önkormányzati megmérettetés. Ahol erre lehetőség nyílik, meg lehet méretkezni külön listán, de ahol a helyzet megköveteli, összefogás kell. Szóba sem jöhet, hogy Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, vagy olyan településeken, ahol a magyarság részaránya ezt megköveteli, ne fogjunk össze az esélyes magyar jelölt mellett. Kizártnak tartom, hogy a mi hibánkból a magyar ellenében román polgármester nyerjen Erdélyben.
– Nem tartja furcsának, hogy a bukaresti parlamentben három erdélyi magyar párt elnöke RMDSZ-színekben politizál? Önök kinek, vagy kiknek az ellenzéke?
– Mi nem ellenzékként határozzuk meg magunkat. Az erdélyi magyarságot, a székelységet akarjuk képviselni.
Az úgynevezett ,,RMDSZ-es ernyőt” én nem hibának, hanem lehetőségnek látom. Ez mindhárom pártelnököt arra kényszeríti, hogy beszéljen egymással. Mivel egy frakcióban ülünk, muszáj tárgyaljunk, egyezkedjünk. Az erdélyi magyar politika szempontjából ez valóban egy érdekes helyzet, de azt is jelzi, hogy egymásra vagyunk utalva, egyezkednünk, tárgyalnunk kell.
A tárgyalás a vesszőparipám. Az erdélyi magyar politizálás szempontjából nem mérvadó, hogy Kulcsár-Terza József és Kelemen Hunor bizonyos dolgokban nem ért egyet. Ha haragszunk egymásra és emiatt nincs együttműködés, az az erdélyi magyarság kárára megy.
Aki Erdélyben magyar politikát folytat, annak nem szabad elutasítania a párbeszédet. Nekem sem tetszik egyik-másik RMDSZ-es vagy EMSZ-es politikus, de ez soha nem fogja megakadályozni részemről azt a gesztust, hogy tárgyaljak velük.
