Az alábbiakban bemutatjuk az erdélyi jobb oldali és konzervativ pártot: Az Erdélyi Magyar Szövetséget(EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE)(konzervativ).
Mindkettőnél lényeges változásokat észleltünk. Az eli télt Mezei helyére új elnököt kellett vélasztania az EMSZ-nek, de az alapszabályt is módosítani kellett mert most már nincs "társelnöki" tisztség hanem elnök, elnökhelyettes és alelnökök. Ez mostanra egyfajta visszalépést tükrözi aminek előidézője az volt MPP elnöke lett, aki előbb szétverte alakulatát majd közösködésre adta fejét, igz nei elég volt hogy egy évig az új alakulat elnöke maradhatott.
Az MPE sajtó irodája egy közleménybe foglalta változtatásokat:
KÖZLEMÉNY
Két taggal bővül a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöksége. Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök felkérte Zazula Bélát partiumi ügyvivő alelnöknek, a Magyar Polgári Párt országos etikai bizottságának volt elnökét. A székelyföldi ügyvivői feladatok ellátására Albert Tibor, Tusnádfürdő volt polgármestere kapott felkérést.
A két korábbi polgári pártos tisztségviselő elfogadta a megbízást, így az ügyvivő elnökség megkezdte munkáját. A következő időszak szervezetek létrehozásáról, bizalomerősítésről, Kárpát-medencei, illetve nemzetközi kapcsolatépítésről fog szólni. Az eddigi visszajelzések biztatóak, ez adja az igazi erőt a munka folytatásához.
Egységben az erő, Erőben az egység!
Sepsiszentgyörgy, 2023.05.01.
2023. március 18.,
A politikai rendezvényen alapszabályzatot módosítottak, tisztújítást tartottak, és Zakariás Zoltánt választották a két párt fúziójából létrejött szövetség elnökévé.
Az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldöttek, és elfogadták az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
A szombat délben kezdődött rendezvényen a házigazda Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr polgármesterének köszöntője után Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott videóüzenetben szóltak a jelenlevőkhöz.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének üdvözletét Györgyi Attila EMSZ-küldött olvasta fel.
„1989-ben, a nacionálkommunista diktatúra bukásával megnyílt az út a demokratikus társadalmi átalakulások és a pluralista demokratikus politizálás előtt. Egymással példás összhangban a plurális egység jegyében fogalmaztuk meg programunkat” – hangzott el Tőkés László, a küldöttekhez intézett üzenetében, hozzátéve, hogy képviselőink és szenátoraink felesküdtek az autonómiára.
Azóta mind a demokratikus pluralizmus, mind az autonómia ügyét kisiklatták, a nemzeti ellenzék pedig vakvágányra került. A szintén torz képet mutató eredeti román demokráciához képest a magyar politikai közéletünk még rosszabb helyzetbe, a sötét múltat idéző egypártrendszer állapotába került – fejtegette Tőkés. Szerinte a jelenlegi helyzetben ők azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállnak.
„Éppen emiatt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács sajnos nem csak a mindenkori román hatalomnak, hanem a vele cinkosságot vállaló RMDSZ-párt nómenklatúrájának is útjába állt. Nincs ez másként a nemzeti megosztottságon felülkerekedő Erdélyi Magyar Szövetséggel sem, amely hosszú idő után, dicséretes módon az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot is végre magában egyesítette. Ezen a ponton azonban nem szabad megállni. Hadd vegyünk példát reformkori és forradalmi nagy elődeinkről, akik a hatalmas habsburg birodalom ellenében voltak képesek a nemzet érdekében összefogni. Nekünk, erdélyi, székelyföldi közösségi önrendelkezésünk kivívása céljából kell szövetségre lépnünk” – hangzott el Tőkés üzenetében, aki szerint dicséretre méltó, hogy maguk között tudták hagyni mindazt, ami szétválaszt.
„Az egységes nemzeti oldal létrejöttével nagy hasznára lehetünk erdélyi magyar közösségüknek” – emelte ki az EMNT elnöke.
„Történelmi időponthoz érkezett az erdélyi magyar polgári oldal. Egy hosszú folyamat végéhez értünk, de ez egy új időszak kezdete is. Az Erdélyi Magyar Szövetség egy új időszakot kezd, és ezzel elkezdi a felkészülést is a 2024-es esztendőre. Képviseljék továbbra is az erdélyi magyarság, a tömbben élők területi autonómiához való igényét, de ugyanakkor a szórványban élők számára a kulturális és személyelvű autonómiát, hogy hozzáférjenek ahhoz, ami a kultúrát, oktatást jelenti, hogy megőrizhessék és továbbadhassák identitásukat gyermekeiknek, unokáiknak, hiszen ez az egyetlen záloga annak, ami az erdélyi magyarság megmaradását jelenti” – hangzott el Szili Katalin miniszterelnöki megbízott videóüzenetében. Mint kifejtette, továbbra is képviselni kell azt, ami a szülőföldön maradást, -élést és boldogulást biztosítja.
„Most még fontosabb az együttműködés, hiszen a mostani időkben két dolog még fontosabbá vált számunkra, ez pedig a béke és a biztonság. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség fogalmazza meg a maga jövőképét, hiszen nem az a lényeg, hogy teljesen egyszínűek legyünk” – üzente többek között a miniszterelnöki megbízott.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy szükség van az EMSZ elkötelezettségére, ugyanakkor fontos a kompromisszumot kereső erdélyi magyar politikai erőkkel és a román partnerekkel is folytatni az együttműködést.
Hosszú utat jártunk be, hiszen nekünk az a sors adatott, hogy a fontos munkáknak újból és újból neki kell futni. A két szervezet egyesítése során két küldöttgyűlést kellett már tartanunk, és kétszer kellett végigjárnunk a bukaresti bíróságok jelentette tortúrát, de sikerrel zártuk ezt a fejezetét is a munkánknak, és ma úgy állunk itt, hogy végre az Erdélyi Magyar Szövetség tisztújítására is sor kerül, és egyesült az erdélyi magyar nemzeti tábor” – mondta el köszöntőbeszédében Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség megbízott elnöke, aki szerint nem is neki kellene a pulpitusnál állnia, hanem Mezei Jánosnak, akit szerintük koncepciós per nyomán ítéletek el a közügyektől.
„Szüleink generációja azokkal a reményekkel vágott neki három évtizeddel ezelőtt a szabadságnak, hogy végre megszűnik a kiszolgáltatotti helyzetünk, végre lélekben, létszámban és anyagiakban is gyarapodó közösség lehetünk. Ez volt 1989 ígérete, és ehhez képest ma ott tartunk – látván a népszámlálás nemrégiben publikált számait –, hogy egy drámaian fogyatkozó, kiszolgáltatott közösség maradtunk, a fogyásunk sokkal súlyosabb, mint az bármilyen diktatúra alatt volt az elmúlt száz évben” – fejtette ki Csomortányi, aki szerint sem a területi autonómiánk, sem a nyelvhasználati jogaink, sem oktatási autonómia, sem önálló magyar felsőoktatási intézményünk, sem jelképhasználatunk, sem pedig jólétünk nincsen.
„Mi arra munkára kötöttünk szövetséget, hogy ebből az állapotból találjuk meg a kiutat, ebből az állapotból vezessük ki a közösségünket. Ez nem lehetséges másként, csak akkor, ha visszatérünk az erdélyiségünkhöz. Vissza kell térni az erdélyi gyökerekhez, erdélyi önkormányzatiságunkhoz.A választás szabadsága létezik és a választás szabadsága fontos a közösségeink számára” – emelte ki az ügyvivő pártelnök, hozzátéve, hogy olyan erőt akarnak jelenteni Erdélyben, amely megkerülhetetlen, és ezáltal rákényszeríti a másik szervezetet (Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, szerk. megj.), hogy térjen vissza az erdélyiség útjára.
Bőven van ellenszél – véli az új EMSZ-elnök Zakariás bízik benne, hogy sikerült háttérbe szorítani a párton belüli konfliktusokat
Fülöp-Székely Botond 2023. március 18.,
FOTÓ: LÁSZLÓ ILDIKÓ
Hűséget ígért a közösségi önrendelkezés ügyéhez és a csapathoz, amellyel közösséget vállalt – terveiről kérdeztük Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, akit az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökévé választott első, Székelykeresztúron megrendezett országos küldöttgyűlésén szombaton.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökévé választottak, hiszen bizalmat kaptam a küldöttek elsöprő többségétől. Ez a jó érzés azonban csak rövid ideig tart, a következő gondolatom ugyanis a felelősség és a munka” – fogalmazott lapunknak Zakariás Zoltán a tisztújító ülés után adott rövid interjúban. Mint mondta, folytatni szeretné annak a csapatnak a munkáját, amely az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) hivatalos fúzióját követően dolgozott a mostani kongresszust megelőző időszakban. Rámutatott: az említett kollégáinak egy része megtalálható a mostani elnökségben is, akikkel egyértelműen közös csapatmunkában gondolkodik. korábban írtuk Zakariás Zoltánt választotta elnökének az Erdélyi Magyar Szövetség Székelykeresztúron tartotta országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A politikai rendezvényen alapszabályzatot módosítottak, tisztújítást tartottak, és Zakariás Zoltánt választották a két párt fúziójából létrejött szövetség elnökévé. Ez a kongresszus annak a bizonyítéka, hogy sikerült annyira legyőzni a nézeteltéréseket és konfliktusokat, hogy most már egységesen léphetünk tovább” – közölte. Megmaradás és autonómiatörekvések Arra is kitért, hogy tavaly november óta (ekkor vált hivatalossá az EMNP és az MPP fúziója – szerk. megj.) több mint 120 helyi szervezete alakult meg a pártnak, ami a tettrekészségüket támasztja alá. Állítása szerint ráadásul helyi szinteken sok fiatal tagja van a politikai alakulatnak.
Munkájuk során gyakorlati könnyebbséget jelent, hogy már korábban is közös listákkal indultak az összeolvadó pártok tagjai a helyhatósági választásokon. Nyilvánvaló az is, hogy bőven van ellenszél. Nekünk a legfontosabb az, hogy a közösség azon részének, akik szerint Erdélyben nem egypártrendszerre, hanem politikai pluralizmusra van szükség, illetve akik szerint a megmaradásunk záloga, hogy az önrendelkezésnek, valamilyen garantált jogi formája létezzen, azoknak csak mi vagyunk a képviselői. Az a mi fő célunk, hogy ez a képviselet megmaradjon” – szögezte le. Hozzátette: mindemellett erős önkormányzati képviseletet szeretnének elérni, hiszen így tudnak hatékonyan tenni a közösség érdekében. Más szintekről beszélve nyilvánvaló az is, hogy kell képviseletük legyen külföldön és belföldön is (például Bukarestben), de ezek csupán eszközök ahhoz, hogy az önkormányzatoknál biztosítsák a megfelelő környezetet. Nem csak a fejlesztésekhez elengedhetetlen anyagiak előteremtéséről van szó, hanem a törvények hatékony alakításáról is. Utóbbi esetében kiemelt cél az önrendelkezés jogi alapjainak megteremtése. Az RMDSZ-szel való viszonyról A pártelnök kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár az RMDSZ listáján nyert parlamenti képviselői tisztséget, ez nem jelenti azt, hogy a két párt valamelyest közelebb került volna egymáshoz. Csakis a parlamenti frakción belül javult a viszony, ott ugyanis képviselni tudja az EMSZ célkitűzéseit. Mint ismert, az EMNP és MPP 2020-ban döntött úgy, hogy felhagy a rivalizálással és a két párt fúziója révén létrehozza az Erdélyi Magyar Szövetséget, ám ennek bírósági bejegyzése csak tavaly novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, elkerülendő, hogy veszélyeztessék a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A 2020 decemberi voksoláson így két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a képviselőházba.
