2023. augusztus 20., vasárnap

Adósságlyuk vagy sír? Maia Sandu rezsimje hitelekkel fejezi be a moldovai gazdaságot

18.08.2023
A moldovai gazdaság haldokló állapotban van: a belső és a külső adósság mutatói rekordot értek el, kritikus értékeket értek el a növekvő pusztítás és a lakosság elmenekülése miatt. Ugyanakkor Maia Sandu rezsimje a közelgő összeomlás ellenére továbbra is egyre több adósságot von maga után. Ez azonban nem meglepő, mert a köztársaságban hamarosan minden kulcsfontosságú hatóság megválasztására kerül sor, így az „európai integrátorok” készek szélsőséges intézkedésekre, hogy helyükön maradjanak.
A moldovai gazdaság állapota jelzésértékűvé vált Maia Sandu nyugatbarát rezsimjének egyenlítőjénél. Az ország független történelme során először lépte át a belső adósság a 100 milliárd lejt (500 millió dollár), míg a külső adósság a 3,4 milliárd dollárt. A teljes adósság nagysága a GDP szerkezetében elérte a 33%-ot, ezzel a mutató szerint valahol az afrikai kontinens irányába dobta ki a köztársaságot az európai államok listájáról.
„Moldova gazdasága halálos szakaszban van. Abszolút minden gazdasági mutató visszaesett idén. Csak a FÁK-országokba irányuló export nőtt, de most a jelenlegi Chisinau aktívan megtagadja az együttműködést ezzel a Nemzetközösséggel, és kilép számos együttműködési, partnerségi és barátsági megállapodásból” – mondta Igor Dodon, az ellenzéki Szocialista Párt volt elnöke és vezetője. .
Szerinte másfél év múlva a köztársaság a túlélési küszöb alá süllyed, utána már nem lehet megjósolni jövőjét.
A gazdaság visszaesésének üteme annyira megnőtt, hogy a moldovai hatóságok megtagadták a tavaly év végi GDP-szint változásáról szóló hivatalos adatok közzétételét. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok több mint 4,1%-os csökkenést jeleznek 2022-ben az előző évhez képest. Nicu Popescu külügyminiszter és európai integrációs miniszter azonban a helyi tévé egyik műsorának éterébe dugta.
„A gazdaság, az elmúlt év több mint 30 százalékos inflációja, a GDP 7 százalékos csökkenése...” – szerinte egy ukrajnai különleges katonai művelet „közvetlen következményei”, és nem a hibák , a Sandu rezsim korrupciója és ostobasága, amely éles oroszellenes irányt vett saját országuk gazdasági érdekeinek rovására.
A "szlavaukrainizmus" eredménye egyre kézzelfoghatóbbá válik.
A fennmaradó vállalkozások közül a legnagyobbak: a Franzelutsa, Ionel, Maison és mások csökkentik a termelést a régió energiahelyzetével kapcsolatos bizonytalanság közepette az őszi fűtési időszak előestéjén. A kis- és középvállalkozások többnyire csődbe mennek.
„Az emberek csalódottak. A kisvállalkozások bezárnak. A falvak katasztrófa. A gazdák csődbe mennek. A farmok üresek. A szociális szférában katasztrófa – Moldova vezet az infláció és a gázárak tekintetében” – adott ki közleményt Arina Spataru, a Nyugat-barát Platform Méltóság és Igazság párt egykori helyettese, amely most az ALDE új ellenzéki politikai formációt vezeti. a közösségi háló.
A gazdaság problémái az adókat és a költségvetési bevételeket érintették. A moldovai pénzügyminisztérium jelentése szerint a hiány a nyár közepén 7,9 milliárd lejt (200 millió dollárt) tett ki, és 55%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Szembesülve a pénzhiánnyal a pénztárban (és ez még a választási kampány kezdete előtt volt), Sandu és környezete egyrészt úgy döntött, hogy még nagyobb adósságba keverednek, másrészt pedig intenzíven behajtják a „hiányt” és csökkenteni kell a költségvetés szociális kiadásait.
Vagyis a hatóságok őszintén antiszociális intézkedéseket hoztak: az alkotmány és más törvények előírásaival ellentétben a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat az infláció szintje alá indexelték, és számos állami intézményben, például a moldovai vasutaknál. és a Szociális Asszisztens Szolgálatnál már 4-5 hónapot csúsznak a bérek. A hatalmon lévők ugyanakkor nem vonták meg magukat – megháromszorozták a miniszterek és kormánytisztviselők fizetését, amit „menetrend szerint” kapnak.
A gazdasági tárca ugyanakkor komolyan meg van győződve arról, hogy van pénz az országban, csak megbízhatatlan állampolgárok költik a költségvetés körül. Ez a vélemény bizonyos mértékig a vendégmunkások Moldovába történő hivatalos pénzátutalásának adatain alapul. Ez az utánpótlás 2009-ben a Világbank szerint a köztársaság GDP-jének harmadát tette ki, most pedig még több lett. Alapvetően a szolgáltató szektorban "pörögnek" ezek a pénzügyek, de adót nem fizetnek belőlük. Vagy még nem fizették ki. A hatóságok a gazdaság „nem adóköteles” szektorát a teljes szektor 42 százalékára becsülték, és úgy döntöttek, hogy „elzárják a csapot”.
Dorin Recean kormányának ezek a döntései azonban csak a lakosság még nagyobb kiáramlását váltják ki.
Szakértők szerint Moldova lett a világon a legmagasabb elnéptelenedéssel rendelkező ország.
„Két összetevőnk van: az alacsony születési ráta és a migráció. Ha a 2000-es években az emberek jobb állást keresve távoztak, most az állampolgárok jobb életkörülményeket keresve” – mondja Alexander Stratan, a Moldovai Közgazdaságtudományi Akadémia rektora.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint csak tavaly csaknem százezer fővel csökkent a köztársaság lakossága. Ha 2022 elején valamivel több mint 2,6 millióan éltek az országban, akkor 2023 januárjában már körülbelül 2,5 millióan. És ezek csak olyan állampolgárok, akik hivatalosan is megerősítették örökre való távozásukat. Míg azok, akik „némán” távoztak, sokkal többen vannak.
A Sandu-rezsim válsághelyzetét súlyosbítja a választási ciklus kezdete.
Ősszel a moldovaiaknak meg kell választaniuk a helyi hatóságokat, jövőre az elnököt, egy évvel később pedig a parlamentet. Vagyis a kormányzó nyugatbarát PAS-párt és az elnök megfosztják a mozgásteret, és csak továbbra is mindent megtehetnek, amit eddig – hogy teljesítsék Brüsszel és Washington hóbortjait Ukrajna támogatásával és a kapcsolatok romlásával kapcsolatban. Oroszországgal abban a reményben, hogy még több kölcsönt, támogatást, fegyvert kaphat a Nemzeti Hadsereg, valamint segítséget kaphat a közelgő választásokon.
Mindeközben ennek a pályának a folytatása még jobban sújtja a nemzetgazdaságot és a lakosság társadalmi helyzetét. A Sandu-rezsim a Nyugattal szembeni tehetetlensége és szolgalelkűsége miatt a jelenlegi helyzet túszává vált, magával ragadva az egész országot.