A zene kettős ünnepe Koltón

http://harangszo.blogspot.com/2011/09/zene-kettos-unnepe-kolton.html

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, / még zöldel a nyárfa az ablak előtt, / De látod amottan a téli világot?/Már hó takará el a bérci tetőt.” (Petőfi Sándor: Szeptember végén)

Szeptember utolsó vasárnap délutánján, verőfényes őszi napsütésben a koltói Teleki kastély teraszán Téglás Endre, a kastély egyik idegenvezetője idézte fel Petőfi szellemét annak a zenekedvelő társaságnak, amely kettős zenei ünnepre érkezett a festőien szép vidékre. A koltói református templomba orgonaavatásra és az énekkar újraalakulásának 20. évfordulójára gyűltek össze a helybeli gyülekezet tagjai valamint magyarországi, kolozsvári, nagyváradi és nagybányai meghívott vendégek.
Az ünnepi istentiszteleten Pánti László nyugalmazott lelkipásztor igehirdetésében a gondviselő atyai szeretetről, gyermekei iránti hűségéről szólt. A koltói orgona felújítása a 2010-ben tragikus körülmények között elhunyt Bencze Zoltán szüleinek áldozatvállalásából valósulhatott meg. Az eredetileg Dangl Antal-tervezte orgona elemeit később Wegenstein Lipót használta fel az 1937-ban épített orgonához. A felújítást Pozsár Róbert kolozsvári orgonaművész, orgonajavító végezte el. A hangszer teljesen új szekrényt és pedálbillentyűzetet kapott, sípanyaga részben eredeti, részben más orgonákból került Koltóra.
Az igehirdetést követően Varga Károly esperes köszöntötte a vendégeket és az ünneplő gyülekezetet, majd alulírott, egyházkerületi zenei előadó beszélt az orgonák és kórusok történetéről, a gyülekezeti éneklésben betöltött szerepükről. Téglás Lajos kántor-karnagy a húszéves énekkar történetét foglalta össze, mely egy kis emlékfüzetben jelent meg erre az alkalomra. Öt éve a négyszólamú vegyeskar mellett egy szintén négyszólamú kamarakórus alakult Fülöp Gabi kántor vezetésével, mely meglepően tisztán és kidolgozottan szólaltatott meg Philippus de Monte-, Bányai Jenő- és Szokolay-műveket. A kórusok számos alkalommal énekeltek itthon és külföldön egyaránt. Minderről Fülöp Gabi kántor-karvezető, a nagybányai egyházmegye zenei előadója szólt köszöntésében.
Az esperes a vendégek sorában különös tisztelettel és szeretettel köszöntötte Guttman Mihály tanár urat, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét, akinek egész életét áthatja a kórusokkal való tevékenység. A tanár úr méltatta a koltói énekkarok Szatmárnémetiben és Tordaszentlászlón való szép szolgálatát. „A dalban maga a szív csordul ki. Beleénekeljük örömünket, bánatunkat, szerelmünket, gyászunkat. Énekben szabadul fel lelkünk. Elénekelt örömünk megsokszorozódik, bánatunk helyébe a dallam szárnyán a szívünkbe öröm száll.” Az idős professzor végül Széchenyi szavait idézte: „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében. Legyetek továbbra is magyarok, erősek és hordozzátok egész nemzetünket szívetekben”- mondta az idős tanár úr, aki mosolygós arcával, simogató szavaival és víg kedélyével mindnyájunk szívébe belopta magát.
Tóth Guttman Emese kolozsvári egyetemi tanár, orgonista, a Romániai Magyar Dalosszövetség jelenlegi elnöke díszoklevelet adott át az ünneplő kórusok vezetőinek. Végül orgonaszólók hangzottak el Pánti László és Fülöp Gabi előadásában, valamint Pánti Anikó, a Budapesti Opera magánénekese adott elő egy énekszámot, köszöntve az egybegyűlteket.
Nemzeti imánk eléneklése után a gyülekezeti házban terítettek az ünneplő énekkari tagoknak és a vendégeknek. A gazdagon terített fehér asztal mellett régi ismerősök találkoztak, beszélgettek, majd a Teleki kastélyt nyitották meg a vendégek előtt, ahol a Petőfi emlékmúzeumban tölthettek el egy kis időt. A kastély körüli emlékparkban megtekintettük a nemrég felavatott Liszt-szobrot, vendégfogadóink, a kórustagok történeteket meséltek a grófról, Petőfiről és hitveséről, az öreg fákról, a Bérci tetőről, melyet a szeptember végi vasárnapon még nem takart a hó.
Örömmel és az ünnep szeretetével átitatott lélekkel búcsúztunk Koltótól, melyről azt mondják: bármi is történik, amíg magyar lesz a földön, ennek a helynek üzenete lesz, öröksége a jövő nemzedék számára is megmarad.
Orosz Otília Valéria

NÉPSZÁMLÁLÁSI KISOKOS

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63757

2011. szeptember 30.

Új információkkal bővült a nepszamlalas.ro honlap. Az internetes oldal szerkesztői az eddig beérkezett kérdések alapján összeállították a legfontosabb kérdések és válaszok listáját. A válaszadók arról tájékozódhatnak, hogy milyen előzetes tennivalóik vannak, mi a folyamata az összeírásnak, kit hol és milyen formában írnak össze, vagy éppen arról, hogy miként lehet használni majd a magyar nyelvű űrlapokat. Külön kisokos készült a számlálóbiztosok számára is, ebben a képzések menetéről, a tesztelésről, a biztosok alkalmazásának és fizetésének a mikéntjéről tájékozódhatnak az érintettek. A nepszamlalas.ro honlapot eddig több mint tízezer egyéni látogató kereste fel, és mintegy 1700 számlálóbiztos e-mail címét regisztrálták. A szerkesztők továbbra is várják a kérdezőbiztosok feliratkozását a honlap tájékoztató hírlevelére, és minden beérkezett kérdésre igyekeznek választ adni.

Ponta vagyonát is vizsgálja az ANI

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63755
2011. szeptember 30.

Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke ellen vizsgálódik az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI).

Az intézmény által indított eljárást maga Ponta jelentette be világhálós naplójában. Közölte, hogy szeptember 20-án, éppen születésnapján kapott tájékoztatást az ANI-tól arról, hogy vagyonát vizsgálják. Az intézmény azt ellenőrzi, hogy Ponta és családja miként szerezte vagyonát politikai mandátuma idején, és a bevallott jövedelem fedezi-e a vagyongyarapodást. Ponta Traian Băsescu államfőt teszi felelőssé az ellene indított boszorkányüldözés miatt. A motorsportok rajongójaként ismert politikus családja jómódú, hiszen felesége, Daciana Sârbu európai parlamenti képviselő, apósa pedig Ilie Sârbu korábban mezőgazdasági miniszter is volt, most pedig szenátor. Crin Antonescu, az USL másik társelnöke humor révén szolidarizált Pontával, és kijelentette, hogy ő frusztráltnak érzi magát, mivel születésnapján nem kapott ilyen értesítést az ANI-tól.

ALÁRENDELTÉK A TURISZTIKAI TÁRCÁNAK A KATASZTERI ÜGYNÖKSÉGET

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63756
2011. szeptember 30.

A szerdán elfogadott kormányhatározatnak megfelelően az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökséget kivonják a belügyminisztérium hatásköréből, és alárendelik a turisztikai szaktárcának. Elena Udrea kiemelte: a kataszteri hivatal célja, hogy közpénzekből országos telekkönyvi nyilvántartást állítson össze. A turisztikai szaktárcának alárendelve az intézményt, egységesítik az adatokat és a gyakorlati szempontokat a régiófejlesztési politikák sikere érdekében. – Jelenleg sok tulajdon egymásra tevődik, sok a véget nem érő tulajdon-visszaszolgáltatási per, ami az országos nyilvántartás hiánya okozta zűrzavarnak köszönhető – hangsúlyozta a tárcavezető.

Kisbusznak ütközött a vonat Kolozs megyében

http://manna.ro/porta/kisbusznak-utkozott-a-vonat-kolozs-megyeben-2011-09-30.html
2011.09.30

Vasúti baleset történt ma hajnalban Szamosújvár és Kolozsvár között: a vonat nekiütközött egy kisbusznak Dezmér (Dezmir) mellett.

A vonat 120 km/h sebességgel haladt, és telibe kapta a sínen található járművet. Az erős lökés következtében a kisbusz 200 métert csúszott, és 80 százaléka megsemmisült.

A járműben két személy tartózkodott: a 22 éves sofőr és édesanyja. Mindkettőjüket kórházba szállították, a fiú könnyebb, az édesanya súlyosabb sérüléseket szenvedett.

Az előzetes nyomozás szerint azért történt a baleset, mert a sofőr nem vette figyelembe a vonat érkezésére figyelmeztető fényjelzéseket. manna.ro/realitatea

Moldován: normális a Nokia távozása

http://manna.ro/porta/moldovan:-normalis-a-nokia-tavozasa-2011-09-30.html

„Egy piacgazdaságban normális jelenség, hogy a multinacionális vállalatok oda költöztetik termelőegységeiket, ahol a legmagasabb költséghatékonysággal dolgozhatnak” – jelentette ki Moldován József a Nokia mobiltelefon-társaság szeptember 29-i bejelentésének kapcsán.

Mint ismeretes, a finn távközlési óriásvállalat év végén kivonul Romániából, felszámolva nemeszsuki gyárát.

A Távközlési és Információs Társadalom Minisztériumának államtitkára elmondta, a Nokia súlyos belső problémákkal küzd, miután 40 százalékkal csökkent részesedése a mobiltelefonok piacán, az okostelefonok megjelenése és térnyerése óta. „Nyilvánvaló, hogy egy ilyen helyzetben egy óriásvállalat elsősorban azokat a termelő kapacitásait zárja be, amelyek nem felelnek meg költséghatékonyság szempontjából” – fejtette ki Moldován József.

Az államtitkár szerint Romániának hagyománya van a távközlési szektorban, jó szakemberekkel rendelkezik, az Alcatel és a Siemens mellett újabb szereplők megjelenése is várható, így a Nokiától elbocsátott szakembereket hamar felszívja majd a konkurencia. Ami a keleti országokénál magasabb bérszint jelentette hátrányokat illeti, Moldován József úgy véli: a pohár tele felét kell nézni, ugyanis a nagyobb bérek a szakemberek otthon tartását segítik elő.

sajtóközlemény

Szent Ágoston park – a közös ügy

http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/szent-agoston-park-a-a-kozos-ugy

Fát, virágot ültettek, gyomláltak, öntöztek, takarítottak, rendezték a zöldövezetet – azaz összefogott egy kis csapat és tett azért, hogy a csíkszeredai Kalász negyedben, a valaha szebb időket is megért kis parkocska, szebbé, gondozottabbá váljon.

D. BALÁZS ILDIKÓ2011. szeptember 30.

Izgatottan gyülekezett a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének néhány tagja pénteken a csíkszeredai Kalász negyedben kialakított kis parknál. Büszkék voltak munkájuk eredményére, lelkesen mesélték – ha kérdezték – ki melyik fát ültette, melyiket gondozza.

A csíkszeredai Erdély Ma Egyesület ugyanis néhány hónappal ezelőtt sikerrel járt a MOL Románia és PolgárTárs Alapítvány által meghirdetett, zöldövezet felújítását célzó pályázatán, a megvalósításban pedig partnerre lelt a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületében, valamint a polgármesteri hivatalban.

Mint korábban Kovács Csaba, a sikeresen pályázó egyesület elnöke elmondta, üzenetértéke van annak, hogy a fogyatékkal élőket, mozgássérülteket tömörítő egyesülettel működnek együtt: az előítéleteket kívánják ledönteni.

„Mindenki azt hiszi, hogy bennünket segíteni kell. Ha szükség van rá, segítenek is, de arra senki sem gondol, nekünk is szükségünk van arra, hogy mi is segítsünk. Köszönjük a lehetőséget, hogy hasznossá tehettük magunkat. Köszönjük, hogy mi is adhattunk” – mondta Incze Zsuzsa, a mozgássérültek egyesületének gyógypedagógusa. Mint elmesélte, 14 különböző fogyatékkal élő személy vett részt a közös munkában, van köztük autista, értelmi fogyatékos, skizoid zavarokkal küzdő fiatal és mozgássérült. Mindannyian lelkesen dolgoztak, saját ügyüknek tekintették a kis park rendbetételét. Az önkéntesek munkájának köszönhetően nem csupán a zöldövezet lett rendezettebb, a hanem polgármesteri hivatal segítségével megújultak a padok is.

Kerekasztal-beszélgetés a felnőttképzésről

http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/kerekasztal-beszelgetes-a-felnottkepzesrol
IOCHOM ZSOLT

2011. október 1., 

A jó példa ragadós…

Péntek délután a 15 éves fennállását ünneplő Soros Oktatási Központ szervezésében kerekasztal-beszélgetést tartottak a felnőttképzés lehetőségeiről Csíkszeredában.

A beszélgetés fő célja az volt, hogy a jó példákon keresztül tanuljanak egymástól a résztvevők

A kerekasztal-beszélgetésen sikeres felnőttképzési intézmények képviselői és helyi kulturális, oktatási, szociális intézmények munkatársai vettek részt. Képviseltette magát az EuroEd Alapítvány, a gyulafehérvári Caritas, a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa, a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba, a Csiki Alapítvány, a Zöld SzékelyFöld Egyesület, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Sapientia EMTE, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, valamint több helyi tanintézmény. A mintegy harminc résztvevőt Kocsis Erika, a Soros Oktatási Központ igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót a budapesti dr. Papp Z. Attilának, aki a moderátor szerepét töltötte be.
A találkozó első felében négy sikeres programot mutattak be, majd az alábbi kérdésekre keresték közösen a választ: Mik a legfőbb hiányosságok a romániai felnőttképzési kínálat terén? Többnyelvűség: trend vagy szükségszerűség? Mi az értéke a nyelvtudásnak a munkapiacon? Hogyan lehet motiválni a felnőtteket a tanulásra? Mindemellett gyakorlatorientált felnőttképzési módszereket is felhoztak mint követendő példák. „A beszélgetés fő célja az volt, hogy találkozzunk egymással, megosszuk tapasztalatainkat, és jó példákon keresztül tanuljunk egymástól” – fogalmaztak a szervezők.

Londoni elemzők: jövőre euróövezeti és amerikai recesszió

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63752

Az euróövezeti, és jelentős eséllyel az amerikai gazdaság is újabb recessziós időszakot él át jövőre – jósolták csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A JP Morgan bankcsoport az idei negyedik évnegyedre és 2012-re összeállított átfogó prognózisában 2012 egészére 1,2 százalékos növekedést valószínűsít az Egyesült Államokban az idei évre várt 1,4 százalék és a tavalyi 3,0 százalék után. A ház ugyanakkor 40 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy 2012-ben lesz egy újabb recessziós időszak az amerikai gazdaságban. A JP Morgan londoni elemzői szerint az euróövezetben már az idei negyedik évnegyedben elkezdődik a recesszió. Más nagy londoni házak is újabb recessziót jósolnak az euróövezetben az eszkalálódó adósságválság miatt. ACapital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett.
A JP Morgan megállapítja, hogy a fejlett ipari térség költségvetési és adóssághelyzete „sokkal rosszabb”, mint a felzárkózó országoké, amiből az következik, hogy a fejlett piaci országcsoportban elhúzódó költségvetési konszolidációs folyamat várható, és ez a következő két évben jó eséllyel visszafogja e térség gazdasági teljesítményét.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) legújabb helyzetértékelésében kimutatta, hogy az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség – az elsődleges versenyképességi mutató – Görögországban 36 százalékkal emelkedett a 2000 óta eltelt tíz évben, Németországban azonban mindössze 6 százalékkal. Írországban 2000 és 2008 között ez a versenyképességi jelzőszám 33 százalékkal emelkedett ugyan, 2009-ben és 2010-ben azonban egyaránt 5–5 százalékkal zuhant a bércsökkentések miatt. Ennek következménye mély recesszió lett, ám az ír gazdaságnak „ad valamelyes reményt” az erős ír exportszektor. A CEBR szerint Görögországnak nincs meg ez az előnye: a görög export az éves GDP-értéknek mindössze a 22 százaléka.
A cég londoni elemzőinek számításai szerint ahhoz, hogy a görög munkaköltség-mutató eddigi emelkedése a 2000 óta eltelt időszak EU-átlagára csökkenjen vissza, az írországihoz hasonló mértékű, de négy-öt évig tartó meredek bércsökkentésre lenne szükség. Ez azonban azt jelentené, hogy a már recesszióban lévő Görögországban legalább hat egymást követő évben csökkenne az életszínvonal.
A CEBR elemzői szerint könnyen meglehet, hogy az ilyen mértékű gazdasági szenvedést a görög lakosság elviselhetetlennek találja, és inkább egy rövidebb, jóllehet még fájdalmasabb „kiigazítást” választ, azt, hogy távozik az euróövezetből.

Bagoly mondja verébnek…

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/categ_id/3

2011. szeptember 30.  HERÉDI ZSOLT

Szeptember 22-én Brüsszelben megint elodázták Romániának és Bulgáriának a schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló döntést. Nem terjesztette elő szavazásra a lengyel EU elnökség, mert Hollandia és Finnország belügyminiszterei előre kijelentették: megvétózzák. Így el akarták kerülni a leszavazás kudarcát.

Aznap és másnap este tévénézés közben váltogattam a román tévécsatornákat, és amint az várható volt, jó pár adón ez a vétó volt a téma. A kommentárok logikai fonalára viszont nem számítottam, sőt ezek jó részén megdöbbentem. Lehet, a „furcsa” műsorokat néztem, a gyermekes, sértődékenyebb politikusokat, „elemzőket”, megmondóembereket, de az összkép akkor is ijesztő volt. Az általam látott műsorrészletekben egy olyan meghívott politikus illetve véleményirányító személyiség sem volt, aki osztotta volna az említett két állam hivatalos magyarázatát. Azaz felvállalta volna, hogy Románia valóban nem érett meg a schengeni zóna tagságára. Senkiben fel sem merült, hogy államunk esetleg valóban nem tudja az elvárt mértékben megvédeni a határait, hogy valóban nagy lenne a szervezett bűnözés és nem utolsósorban a korrupció, s tényleg nem megfelelően vizsgálják ki a bűnügyeket, a romák társadalmi integrációja pedig sikertelen. Már az előző parlamenti állásfoglalás is nevetséges (sőt kissé paranoiás is) volt, melyben felszólították a nyugati országokat, hogy döntsenek igazságosan. Tehát akinek bármi kifogása van a romániai állapotokat illetően, s nem tart bennünket érettnek a schengeni „klubtagságra”, az nem igazságos. Nagy igyekezetünkben az éretlenség ékes bizonyítéka volt az az átlátszó, pofátlan erőfitogtatás (ami ugyanakkor infantilis, sunyi zsarolásnak is tekinthető), amikor átlátszó ürüggyel feltartóztatták a határon a holland tulipánvirágokat és tulipánhagymákat. Nem mintha nem lehetnének baktériumok a szállítmányban, de hosszú évek óta importáljuk ezeket, és pont most jutott eszükbe derék vámosainknak ezt ellenőrizni. Önkéntelenül is egy hazai felzúdulás jutott eszembe a kilencvenes évek közepéről, amikor egy-két angol lap megírta, hogy Romániában óriási a bűnözés, alacsony színvonalú a közbiztonság, és a turistákat figyelmeztették, hogy vigyázzanak a pénzükre, mert úton-útfélen átverésre utazó utcai valutaváltókba fognak botlani. Itthon nagy volt a felháborodás, akkor is a beszélgető-műsorokban mindenki a külügyminisztertől és diplomatáinktól kért, követelt magyarázatot, ellenlépéseket. Senki nem a belügyminisztertől követelte, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a valóban nagyarányú csaló, bűnöző, illetve a velük együttműködő rendőrök ellen. Azt hittem ez az önajnározó struccpolitika már a múlté, de az elmúlt hét meggyőzött róla, hogy alkalomadtán a pozitív önkép védelmében, bármikor elővehető, hisz kényelmesebb, mint a szembenézés a valósággal. Mossuk kezeinket Az egyszeri néző a következő magyarázatokat tudhatta meg a szerepeltetett hangadóktól: A két ellenző ország európaiatlan, Hollandiában egy szélsőséges párt befolyásolta a döntést (többek közt Băsescu államfő is ezt hangoztatta, sőt, ő dobta be ezt az ötletet a B1-en, megadva ezzel az alaphangot a „mossuk kezeinket” hullámhoz). A szélsőséges rasszista, idegengyűlölő politika határozza meg Hollandia politikáját. Ez a kijelentés fölöttébb furcsán hatott azzal együtt, hogy pár meghívott elismerte – mert hát tagadhatatlan tény –, hogy Hollandia egy úgymond multikulturális állam. Továbbá volt, aki kihangsúlyozta azt is, hogy Hollandia az egyik legfontosabb befektető Romániában. Ebből persze még véletlenül sem azt a következtetést vonták le a meghívottak, hogy akkor elég sok és fontos nagybefektetőnek van némi ismerete Romániáról, a hazai ügyintézési kultúráról, intézmények működéséről. A másik országot illetően pedig az egyik – számomra ismeretlen – meghívott egyszerűen kijelentette, hogy a finnek meg alapvetően idegengyűlölők. Annyira intoleránsak, hogy tőlük másra nem is számíthattunk. Szóval itt is alapvetően velük, másokkal volt a baj, Romániában minden rendben. „Intolerancia”, amit importálni kellene Két olyan államról mondták azt véleményformálók, politikusok, hogy szélsőségesek, intoleránsak, európaiatlanok, amelyektől a kisebbségek iránti tolerancia terén bőven lenne mit tanulniuk. Kijelentéseikre, viselkedésükre mindenképp ráillik a címbeli mondás, a „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfülű.” Nem csak régi tagjai az EU-nak, de a másság iránti toleranciájuk, tiszteletük is figyelemreméltó. Az intoleránsnak nevezett Finnországban az őshonos kisebbségek kollektív jogaikat messzemenően szélesebb körben gyakorolhatják, mint mi itthon. Számunkra csak vágyálom az a mértékű kisebbségi jog, kisebbségek iránti bizalom, ami a finnországi kisebbségeket megilleti országukban. Finnország alkotmánya kimondja, hogy az ország nemzeti nyelve a finn és a svéd, és minden állampolgárnak joga van anyanyelvének használatához az élet minden területén. Nekünk is ezt ígérték meg a Gyulafehérvári Nyilatkozatban lassan már 93 éve, és azóta is ígéret maradt. E tekintetben Bíró Béla egyik publicisztikájából idéznék: „A román vagy a szlovák kormányzat hivatalosan ma sem hajlandó elfogadni a közösségi jogok intézményét. Bár az erőltetett asszimiláció igényét kénytelen volt (legalábbis átmenetileg) feladni, a román állam a romániai magyarság közösségi létét ma is csak megtűrni hajlandó. Tételesen kizárólag a román a hivatalos nyelv, s ezen, lényegileg, az sem változtat, hogy helyileg (elvben mindenütt, gyakorlatilag csupán a Székelyföldön) ma már a magyar is használható. Az állampolgár magyarul is fordulhat az állam központi vagy helyi intézményeihez, igaz, beadványához a szöveg román fordítását is mellékelnie kell. (Akkor meg minek?) A törvény tehát továbbra is különbséget tesz román és nem román állampolgárai közt, épp azzal, hogy a különbözéshez való jogukat nem hajlandó tételes jogként elismerni. Csak román anyanyelvű és kultúrájú polgárainak nyelvét ismeri el államnyelvnek, másokét már nem.” (http://nol.hu/velemeny/20101025-multikulti___sok_vagy_keves_) Amikor svéd a kisebbségi Ezzel szemben a svédeknek autonómiájuk van, nyelvük hivatalos státust élvez, sőt mi több, bizonyos helyeken, ahol a svédek abszolút többségben vannak, nyelvük egyedüli hivatalos nyelv, amit a finneknek is kötelező megtanulni. A Wikipédia enciklopédia szerint Finnországban az egész oktatás kétnyelvű, az óvodától kezdve az egyetemekig találkozhatunk svéd nyelvű intézménnyel. A „kötelező svéd” miatt politikai viták alakultak ki. „Egyelőre győzött az a vélemény, hogy a svéd nyelvismeret ablak Európára és az indoeurópai nyelvekre, a szoros északi együttműködés és a skandináv kereskedelem és érintkezés eszköze a finn nyelvvel ellentétben.” A közigazgatási rendszer nyelvi szempontból, az említett forrás szerint, a következő csoportokat különbözteti meg: kétnyelvű egy település, ha a másik nyelvet 8%-a beszéli a lakosságnak, vagy ez a szám eléri a 8000 főt, ha nem érik el ezt a számot, akkor a település egynyelvű. A számik, vagy más néven lappok által lakott történelmi régió pedig, Lappföld tartomány, Finnország egyik tartománya és egyben egy régiója is. Tehát elismerik, és nem próbálják egy paranoiás nemzetállami vágy hatására még a létét is tagadni, a kisebbséget beolvasztani. Nem kell napi politikai csatározásokat sem vívniuk, mint nálunk a Székelyföld külön fejlesztési régió elismeréséért. Arról nem is beszélve, hogy azért csak a Székelyföld a visszatérő téma, mert ez az egyetlen nagyobb terület, ahol abszolút többségben él a magyarság. Ezen kívül több kisebb régió lakosai is szeretnének külön státust maguknak (Partium, Kalotaszeg), de számolva a többségi ellenkezéssel, ez egyelőre még megvalósíthatatlan vágy, vagy inkább álom marad, így politikai kezdeményezés ötlete fel sem merül. A számik kapcsán azt is meg kell jegyezni, számos történelmi és objektív oka van annak, hogy nyelvüknek nincs ugyanolyan státusa, mint a svédeknek (pl. modern nemzetté fejlődésük később indult, valamint jóval kevesebben vannak, illetve nagyon szétszórtan élnek egy nagy területen). A fríz, mint hivatalos nyelv Hollandiában az állampolgári nemzetfogalomban gondolkoznak, de az őshonos kisebbségnek, a frízeknek a nyelvét a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának megfelelően elismerik hivatalos nyelvként. Elég az online enciklopédián, a Wikipédián is rákeresni és megtudhatjuk, hogy használják kormányzati szinten, a közigazgatásban, az oktatásban és a médiában. A tartományban gyakorlatilag minden helységnév- és utcanévtábla, a középületek feliratai kétnyelvűek. A bevándorló tömegek utódai, bár kevésbé termelik újra otthoni kultúrájukat, azaz nincs arab, indonéz vagy török iskola, sem egyetem, de kultúrájuk, hagyományaik ápolására megvan a lehetőségük. Például minden nagyobb városban vannak mecsetek, bevándorló közösségek. S hogy a hollandok mennyire fogadják el az integrálódni képes bevándorlókat, azt jelzi az is, hogy a második legnagyobb város, Rotterdam polgármestere marokkói muzulmán bevándorló. Mindamellett a bűnügyi statisztikákat jelentősen rontják a marokkói bevándorlók, tehát távolról sem egy általános pozitív kép él a társadalomban a marokkói bevándorlókról. Akár a bolgárokról és a románokról (az EU-ban egyedül Hollandiában kell munkavállalási engedély e két állam polgárainak a munkaerőpiac bármely szegmensére). De ez mégis inkább annak a jele, hogy kevésbé általánosítanak, kevesebb az előítélet. Kíváncsi vagyok, itthon mikor lesz valamelyik nagyvárosnak vállaltan cigány polgármestere. S akkor még mindig egy őshonos kisebbségről beszéltem. Bevándorlók akkora tömegénél – mint ami Hollandiában van jelen – egyelőre el sem tudom képzelni, hogy itthon milyen xenofób hisztéria lenne úrrá a lakosságon és a politikusokon. Úgyhogy inkább arról van szó, hogy az említett országok nem akarnak a nyakukba venni egy olyan újabb bevándorló hullámot, amelyben jelentős számban vannak jelen az integrációra kevésbé hajlamos egyének. És egy olyan államot sem kívánnak a schengeni „klubba”, amelyik még nem érett meg a klubtagságra. Mert az elmúlt két hét eseményeinek kapkodásaival politikusaink és közéleti hangadóink tökéletesen bizonyították ezt az éretlenséget – néhány józan elemzői kivételtől eltekintve. A mucsai erőfitogtatás, a tárgyalópartnerek hülyének nézése, a tettek helyettesítése lobbizással és a puszta ígérgetések – nos, mindez bejött elég sokszor a román diplomáciának (Trianon idején főleg). Főleg, ha ebből a nyugati országoknak is származott némi haszna (például az EU csatlakozással új piacot, hiányszakmákban utánpótlást nyert a gazdasági fellendülés idején). De ez már a múlté. Ráadásul gazdasági recesszió idején a Nyugat sem nyer azzal, ha szemet huny a hiányosságaink fölött. Úgyhogy tényleg fel kellene nőni.

Lozsárd völgye – ahol kicsik a templomok és égig érnek a fák

Kellemes meglepetésben volt részünk az alábbi cikk olvasásakor, hiszen Kerekes Edit főszerkesztő helyettes riportja nagyon őszinte és ugyanakkor megrázó "helyzetjelentést" jelentetett meg a Szabadság napilapban. Érdemesre tartottuk az újra közlésre, hogy lássák a világ összes táján milyen kemény munka szükségeltetik a Lozsárd-völgyi gazdaembereknek a megmaradásukért.

De íme a cikk:
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63826

ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELEI– Holnap ünneplik meg Esztényben a műemlék templom felújítását

A Mezőségen járunk, annak is a peremén. Olyan részében, amely alig esik távolabb a közismert Válaszúttól, mégis a legtöbben nem is tudunk létezéséről. Nem véletlenül. Szamosjenőn (Fundătura) térünk le a szamosújvári főútról, a következő 15–20 kilométer többnyire hepehupás aszfalttöredéken vezet, emiatt a valóságosnál sokkal távolabbra kerülnek a nagyvilágtól ezek a Lozsárd völgyén végigsorakozó, ízig-vérig mezőségi falvak: Lozsárd (Lujerdiu), Móró (Morau), és úticélunk, Esztény (Stoiana), Magyarszarvaskend (Corneşti), Alsótők (Tiocu de Jos), Felsőtők (Tiocu de Sus), Igrice (Igriţia), és a jobb oldali dombok között az igazán apró Ónok (Barlea) és Tötör (Tioltiur). Pedig nem szokványos érdekességeket őrizget a vidék alig néhány tucatnyira apadt magyarsága, ha sorsa mégoly szomorúnak is tűnik: amennyiben semmi nem változik, húsz év múlva már legfeljebb csak turisták szájából hallhatunk magyar szót errefelé.

Ahogy haladunk, egyre szépül a táj. A sima domboldalakat itt-ott erdőcskék tarkítják, aztán meglepő módon beköltözik a lombhullatókkal váltakozó fenyves, az 1437-es parasztfelkelésről híres alparéti Bábolna hegy felé haladva jobbnál jobb, még fel nem fedezett kirándulóhelyeket találni. De kanyarodjunk vissza a völgybe, ahol esetenként iszonyúan román–magyar vegyesen, másszor végtelenül tisztán beszélnek az emberek. A mindennapok valósága a magyar fejfákról is visszaköszön, az E betű lábai is ellenkező irányba nyúlánkoznak. A hívek többnyire idősek, hiszen munkalehetőség hiányában a lakosság legjava rég elköltözött a vidékről. A dombokon vulkanikus tufa „terem”, halványzöld kő, a vistaihoz hasonlatos. Régóta nem bányásszák már, csak a helybeliek vágnak belőle maguknak, ha szükséges.

Méltóságos öregkort kis gyülekezeteknek

Tízéves adatok szerint a községben kétezernél kevesebben laknak, 15 százalékuk magyar. Ez a mintegy kétszáz magyar szétszórtan él a falvakban, így például Felsőtők több mint ötszáz éves református templomának már csak 13 híve van. Jellemző a vidékre a szarvaskendi helyzet, ahol a 19 református családból 17 vegyes – a jelenség nem is újkeletű, hiszen a családok többnyire idősek. Mégis a haláleset miatt tavaly kiírt előrehozott szavazáskor megválasztott többségi polgármester kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztetett el: azóta a szarvaskendi eltűnt, az ékezethiányos esztényit elfordították, így a közeli bokor eltakarja, ma már csak a Felsőtőki áll ott és úgy, ahogy kellene, bár több betűjét lekapargálták.

A kétnyelvű táblát a bokornak fordították

A községet alkotta falvak négy református templomában az esztényi parókián élő Kun Attila Árpád szolgál, a kendi katolikus templomba a szamosújvári örmény katolikus plébános, Szakács Endre jár ki. Kun Attila 2007-ben, Magyargyerőmonostorról érkezett az esztényi parókiára feleségével, Bertával és három fiukkal, Ákossal, Előddel és Péterrel. Kun Attila minden vasárnap négy istentiszteletet celebrál, mert ragaszkodik hozzá, hogy mindenhova eljusson.

Esztény – az egykori szentélyt jelzi a boltív

– Kezdetben átmeneti állomásnak tekintettük ezt a helyet, főként a gyerekeink miatt, hiszen a községben ma már magyar óvoda sem működik, az iskola évek óta megszűnt. Esztényben két éve a román nyelvű óvoda és iskola is bezárt, Szarvaskenden több mint 30 éve nincs magyar nyelvű oktatás. A helybeliek nagyon örültek, hogy ideköltöztünk. Itt a lelkész nemcsak pap, hanem tévéjavító, benzinkutas, ajtójavító, gyógyszerészeti tanácsadó, időjárásjelentő stb. Egyszer csak azt vettük észre, hogy részesei vagyunk a közösségnek. Megfogalmazódott bennünk, hogy nem azért kell keseregnünk, ami nincs, hanem inkább annak örüljünk, amink van. Berta néhány évig az óvodában dolgozott, később Válaszúton is, de az intézmények megszűntek, a lehetőségek összeszűkültek, tanító-óvónőként a vidéken ma már nincs munkája. Sorban megfogalmazódtak a feladatok is: három templomot rendbe kell tenni, a parókia kerítését felújítani. A megyei tanács is segített, templomjavításra 700 ezer forintot pályáztunk, de maga az esztényi gyülekezet néhány családja is gyűjtött közel háromezer lejt, az Alsótőkiek is gyűjtöttek saját templomuk javítására. Esztény a 40–50 missziós erdélyi gyülekezetek egyike, azaz a hozzá tartozó gyülekezetek olyan kicsik, hogy nem tudnak eltartani egy lelkipásztort. Az egyház támogat ugyan, ám abból csak a költségvetés negyedére futja. Talán hangsúlyosabban kéne támogatni a missziós gyülekezeteket. A kis gyülekezet olyan, mint az idős ember, meg kell adni neki azt a méltóságot, amellyel az öregkorát megélheti.

Ünnepre vár vasárnap minden elszármazottat az esztényi templom

A harang neve

– A legrosszabb állapotban az esztényi templom volt, potyogott a vakolat, így hát azt javítottuk elsőként. A leromlott bútorzat cseréjére, belső festésre már nem futotta. Akkor beigazolódott, hogy vannak csodák, hiszen magyarországi lelkész kollégám váratlanul felhívott azzal a kéréssel, hogy segítsek helyet keresni öt budapesti belvárosi fiatalnak, akik önkéntes munkát vállalnának egy erdélyi közösségben, így érkeztek meg hozzánk 2010 szeptemberében, és egyetlen hét alatt felújították a padokat, festettek, és kitakarították a templomot. Külső javításra is nagy szükség van – mondja a lelkész, erről megbizonyosodunk mi magunk is. Az esztényi templom előtt négy hatalmas fa áll, valóban az égig érnek, de mindenképpen sokkal magasabbra nyúlnak a szerény templomnál, vastag törzsüket hárman sem tudnánk átérni. A patyolatfehér hátsó falon félköríves terméskő őrzi az 1600-as évek elején reformátussá lett templom egykori szentélyének nyomait. Az 1700-as évek végén a templomot a Toldalagiak javíttatták. A szószék 1802-ben épült, Kidei Sipos Dávid stílusában. 1848-ban a románok felégetik a parókiát, az irattár odaveszett, az adatokat csak a forradalomig lehet visszakövetni. A templom kisebbik, repedt harangjának neve is van, Heléna, rajta felirat: „Hajnalban ébresztek, ebédre hívok, jelzek vészt, örömöt, Helénának hirdetem örökkön”.

Finom bodzaszörppel kínált a Kun család

Tavaly helyi RMDSZ-szervezet is alakult, így egységesebb hangon tudnak tárgyalni az önkormányzattal. Az idők során nagyon sokféle nemzetiségűekkel házasodó, így magukat hol magyarnak, hol románnak, hol zsidónak valló helyi „birtokosok”, a Sorbán család tulajdona a zárt ajtók mögött régi gépeket őrző esztényi malom, ahol ma már senki sem akar gabonát őröltetni, de az ősztől csak tagozatként működő szarvaskendi iskola friss narancssárgára újítva pompázik a modern polgármesteri hivatal mellett. Esztény határában egyelőre befejezetlen, új építmény, öregotthonnak szánták. A községben futballpálya épül, zúgolódnak is a helybeliek, nem érthetik, hogy a pályázati pénzt nem lehetett volna másra, mondjuk egy becsületes aszfaltút megépítésére fordítani.

Sipos Árpi bácsi nyitotta ki a szarvaskendi katolikus templomot

Szarvaskendben a nemsokára 79 éves Sipos Árpád őrzi az 1890-ben épült katolikus templom kulcsát. Éppen az udvaron dolgozik, amikor elszólítjuk. Itt a mára mintegy húsz főre apadt katolikus gyülekezetnek még a reformáció előtt nagy kőtemploma volt, ennek romjaiból építették 1725-ben a mai, kisebb templomot; alatta a Kapy család sírboltját találjuk.

Ráférne a javítás a katolikus templomra is

Alsótők temploma is a XVI. században lett reformátussá. 1820-ban református iskolája volt, amely 1890-ben magyar állami iskolaként működött. A kisebbik szobában lakott a tanítókisasszony, mint regélik, ha kiosztotta a feladatot, átsétálhatott kávézni, de akkor is szemmel tarthatta a gyereksereget. 1931-ben a templom melletti iskolaépület nagyobbik termét kinevezték kultúrotthonnak. A templomot átépítették, a tornya leomlott. Orgonája 1914-ig működött, ma már csak a szemet gyönyörködteti.

Építészeti kincseket őriz a templom Felsőtőkön

Érdekesen köszön ránk a mezőségi vegyesvilág valósága a templomajtókon belül. Minden vidékre jellemző, hogy az egyházhoz, valláshoz való ragaszkodásuk jeléül a hívek saját készítésű kézimunkákat ajándékoznak, amelyekkel a templombelsőket díszítik. A Lozsárd völgyében is sok szeretettel készítik, csinosítják, melegebbé, otthonosabbá, „magukévá” varázsolják velük az egyetlen közösségi gyülekezőhelyet. A terítők behozzák a templomba a közösség sajátságos népművészetét. Míg Kalotaszegen piros–kék–fekete–fehér varrottasokat, vagdalásosokat látunk, errefelé román mintájú szőtteseket ajándékoznak. Csak Esztényben, és a vidék egyik legszebb templomát őrző, alig tucatnyi hívet számláló Felsőtőkön találunk magyar mintákat.

12 tagot számlál a felsőtőki gyülekezet

Tucatnyian Felsőtőkön

Felsőtőkön már mindenfelé erdő borítja a magas dombhátakat. A néptelen „magyar” utcán haladunk. A templom dombtetőn rejtőzködik, az utcáról nem is látni. Mindnyájunknak Magyarvalkó jut eszébe, ott találjuk még így, a domb tetejére építve a fallal körülvett templomot. Papilak csak 1869-ben épül, ma romos. Fák, burjánok-virágok közt haladunk fölfelé. Nincs ösvény, látszik, hogy kevesen koptatják az Isten háza felé vezető úton a füvet. Fal sehol, de a templom igazi szépségekben bővelkedik. Eredeti alakjában a XIII. században épülhetett. Román kori részleteket őriz, a XV. században Szűz Mária templomaként említik. Mennyezeti petróleumlámpájában valamikor láng égett. Szentélyének mennyezete különleges: három szakállas férfiarcot látunk, a zárókőben tájainkra nem jellemző módon bizánci kereszt.

Piros-kékkel színezett szószéket rejt a bársonytakaró Alsótőkön

120 évvel ezelőtt Felsőtőkön is magyar általános iskola működött, de ma már a lelkészcsalád elemista gyermekei Válaszútra járnak iskolába. Jó az a hely, szeretik ott, Ákos például kiváló népdalénekes. Nem ingáznak, vasárnaptól péntekig az egész hetet a kollégiumban töltik.

Sokat adakoztak templomuk javítására az alsótőkiek

Kunék nem panaszkodnak, pedig helyükben legtöbben ezt tennénk. A helybeliek gondolkodásmódja, élethelyzete miatt az egész községben nemrég bevezetett hálózati ivóvíz szállító csöve csak áthalad Esztényen, nem kértek belőle. A közösség lelki vezetői nem panaszkodnak, pedig az átlagosnál gyakoribb errefelé a rendezetlen család, iszákosság, öngyilkosság, kilátástalanság, az annyira ragályos keserűség. Nem panaszkodnak, pedig Alsótőkön úgy eltelt az idő a hívek felett, hogy már a harangozáshoz is két ember kell. Elhatározás kérdése hát a boldogság, az elégedettség? Nem panaszkodnak. Inkább épülni, építeni próbálnak. Terveket szőnek a gyülekezet méltóságos öregkorához. Olyan terveket, amelyek esetleg változtathatnak valamit, hogy két évtized múlva talán mégse kerüljön lakat minden református templomra. És az apró csodák mindig megteremnek.

Piri nénivel a szarvaskendi református templomban

 Kerekes Edit, Szabadság

Óvodákért perel az MPP

http://mpp.sarmasagi.ro/2011/09/29/vodkrt-perel-az-mpp/

2011. szeptember 29. csütörtök | Bejegyezte: admin

A sepsiszentgyörgyi tanács polgári frakciója tegnap hivatalosan is felszólította a megyei tanfelügyelőséget, vonják vissza a három óvoda – Pinokkió, Árvácska és Napsugár – jogi felszámolására vonatkozó határozatokat. Ugyanakkor az önkormányzatnál is iktattak egy dokumentumot, amelyben a Napsugár óvoda beolvasztásáról hozott tanácshatározat érvénytelenítését kérik. A két folyamodványt mind a kilenc, MPP-színekben megválasztott tanácstag aláírta.

Bálint József frakcióvezető kiemelte: a tanfelügyelőség három magyar intézményvezető állását számolta fel döntésével, és tegnap reggel, amikor a tanfelügyelőségen iktatták a beadványt, azzal szembesültek, alig van magyar felirat az intézményben. "Meg­tudtuk azt is, hogy Keresztély Irma főtanfelügyelő asszony csak román nyelven tartja sajtótájékoztatóit, ezek tükrében érthető, beiktatása óta miért felelt meg minden román kormánynak" – fejtette ki Bálint. A tanfelügyelőségen és az önkormányzatnál a per előtti felszólításokat iktatta az MPP, ha harminc napon belül nem vonják vissza a döntéseket, a frakció a közigazgatási bírósághoz fordul.

Ennek kapcsán fejtette ki Bereczki Kinga MPP-s önkormányzati képviselő, hogy érthetetlen számukra, miért beszél Antal Árpád polgármester becsmérlően a frakció tevékenységéről, hiszen minden ésszerű, a város érdekeit szolgáló döntést támogattak. Nem adták voksukat a közösségellenes kezdeményezésekhez: ellenezték a Tamási Áron Színház költségvetésének megnyirbálását, a vízdíjak emelését, az ingatlanadók maximalizálását, a felelőtlen hitelfelvételt, az óvoda, bölcsőde átgondolatlan elköltöztetését, és hasonló okból léptek fel most az óvodák tönkretétele ellen.

"Egyetértünk a polgármester úrral, hogy az útjavításnál fontosabb a közérzet, de mindaz, amit teszünk, nem gáncsoskodás, hanem a város érdekeit szolgáló felelős cselekedet. A pocskondiázással csak kárt okoz a városnak. Bízunk a politikusok bölcsességében, képesek leszünk felelősen gondolkodni és felülemelkedni a politikai vitákon, összefogni a közösség érdekei mentén" – mondta Bereczki Kinga.

Új alpolgármestert választottak Kézdivásárhelyen

A kézdivásárhelyi tanácstestület Lukács Lászlót, a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciójának vezetőjét választotta a céhes város új alpolgármesterévé, aki a csütörtöki szavazás során 13 igen és 5 érvénytelen voks után tehette le tisztségi esküjét.

Szórólapokkal kampányol az MPP a népszámlálás előtt

Szórólapokkal kampányol az MPP a népszámlálás előtt. Főleg a székelyeket és a csángókat bíztatják, hogy vallják magukat magyarnak, még akkor is, ha a kérdésekben a székely és a csángó opció is szerepel.

Képeslapszerű szórólapokat dobálnak be a postaládákba 11 erdélyi megyében és a csángó magyarok által lakott Bákó megyében az MPP önkéntesei.

Szerintük, ahhoz, hogy a hatalom ne tudja meghiusítani a magyarság lélekszámát, fontos, hogy a székelyföldön és a csángó vidéken élők is vallják magukat magyarnak.

Különböző források szerint állítólag a három erdélyi politikai szervezet (RMDSZ, MPP és EMNT) közös kampányt is szervez, annak érdekében, hogy a külföldön tartózkodó magyarok családtagjaik segítségével szintén részesei legyenek a magyar népszámlálásnak.

Duna Tv, Nemzeti Krónika

Az MPP szerint az RMDSZ továbbra is magyarellenes politikát folytat

A Magyar Polgári Párt aggodalommal és felháborodással értesült, hogy az RMDSZ-es vezetésű kulturális tárca a csíksomlyói búcsút nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjesztené fel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO), hogy a szellemi világörökség státust elnyerhesse.

Mindamellett nem találjuk meglepőnek, hogy a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette Kulturális Minisztérium nem vallási eseményként, hanem kulturális rendezvényként kívánja védetté nyilváníttatni a búcsút. Miközben ciántengert telepítenek Erdélybe, az RMDSZ folytatja magyarságellenes politikáját: ugyanúgy megfosztaná vallási jellegétől a csíksomlyói búcsút, mint ahogyan Böjte atya dévai egyházi iskolájával szemben létrehozták a dévai “világi” iskolát. A csapda ugyanúgy tetten érhető: ha valamit világinak nyilvánítunk, akkor majd később korlátozható, illetve tiltható lesz a vallási megnyilvánulás!

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök magyarság- és vallásellenes cselekedetei sajnos már nem számítanak meglepőnek. A posztkommunista és bal-liberális ideológia mentén politizáló érdekvédelmi szövetség azzal a minimális erkölcsi és vallási kódex-el sincs tisztában, amelynek hiányában elképzelhetetlen kisebbségi sorsban őrlődő közösségünk védelme. Erről az alábbi kép – amelyen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kalapban látható a csíksomlyói plébániatemplomban – mindennél beszédesebben tanúskodik!

A Magyar Polgári Párt a marosvásárhelyi kongresszusán elfogadott politikai nyilatkozata mentén ismételten sürgeti az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítését, a nemzeti alternatíva felállítását, amely a nemzeti és keresztény értékközösségen túl képes megszólítani a keresztény gondoskodás jegyében mindazon társadalmi rétegeket – a kisnyugdíjasokat, a bérük megcsonkítása által megkárosított pedagógusokat, az egészségügyben, oktatásban, kultúrában és a közszférában dolgozókat, a munkanélkülieket, a jövőjüket reményvesztetten fürkésző fiatalokat, a ki és elvándorlásra kényszerített honfitársainkat.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT SÜRGETI AZ ERDÉLYI MAGYAR RENDSZERVÁLTÁST!

A Magyar Polgári Párt kész szövetségre lépni mindazokkal a politikai, illetve civil szervezetekkel, amelyek vallják, hogy a szabadság, a nemzet, a család, az erdélyiség, az autonómia és a keresztény gondoskodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapjait.   

MPP-PRESS

Harmadik forduló helyzete a Kalotaszeg Kupán

A Kalotaszegi labdarúgó bajnokságának harmadik fordulójában a magyarlónaiak idegenben, a bánffyhunyadi Reménység hazai pályán őrizte meg veretlenségét.

Eredmények:

• Havasnagy-falu–Bánffyhunyadi Sporting 2–1 

• Magyarkapus–Tordaszent-lászló 4–1 

• Jegenye–Magyarlóna 1–4 

• Bánffyhunyadi Reménység–Magyarbikal 3–2 

• Kalotaszentkirály-Zentelke–Körösfő 0–1.

A táblázaton:

1. Magyarlóna         3          3          0          0          17– 5      9
2. Reménység         3          3          0          0          16– 4      9
3. Szentlászló         3          2          0          1          14– 6      6
4. Havasnagyfalu    3          2          0          1          6– 3        6
5. Körösfő              3          2          0          1          3– 4       6
6. Kapus                3          1          0          2          6– 9       3
7. Szentkirály         3          1          0          2          4– 6       3
8. Sporting             3          1          0          2          5–10      3
9. Bikal                 3          0          0          3          2– 7       0

10.Jegenye            3          0          0          3          4–21       0

A vasárnapi negyedik forduló programja:
• Magyarkapus–Körösfő            (14 óra) 
• Havasnagyfalu–Magyarbikal    (14) 
• Magyarlóna–Tordaszentlászló  (15) 
• Reménység–Kalotaszentkirály-Zentelke (15) 
• Sporting–Jegenye                  (17).

Régi szakma új köntösben

Egy kérés érkezett amely bemutatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű szakok közül az egyik ritkábbat. Köszönettel vettük a kérés és ide csatoljuk azt
Könyvtár- és Információtudomány szak – Kommunikációtudományok tárgykörben

Ha Önt vonzza a folyamatos innováció, a kreatív munkavégzés, a tudományos élet vagy a vállalkozások világa, és ha az információs szektor keresett, naprakész tudással rendelkező szakembere kíván lenni, ne habozzon, válasszon az informatikus könyvtáros képzés szakirányai közül!

Miért érdemes a könyvtáros és információmenedzser képzésünket választania?

Elsajátíthatja a legkorszerűbb informatikai és könyvtártudományi eredmények elméleti és gyakorlati hátterét, hogy önálló gondolkodású információs szakemberként kamatoztathassa tehetségét az információs- és tudástársadalom alapintézményeiben: könyvtárakban, kulturális örökséget gondozó más közgyűjteményekben, információszolgáltató központokban, gazdasági, társadalmi és kommunikációs szervezeteknél, vagy önálló információbrókerként, vállalkozóként.

Célunk, hogy hallgatóink a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva irányító szerepkört tölthessenek be információ-előállítási, információszervezési, információfeldolgozási, tájékoztatási, információ-prezentálási feladatokban és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások tervezésében, menedzselésében, valamint a tartalomszolgáltatási projektek irányításában.

Mit kínálunk?

ü  Hagyományt és minőséget: az 1995/1996-os tanévben alapított könyvtártudományi tanszéken egyedülálló képzési kínálattal várjuk hallgatóinkat. Jelentős szerepet töltünk be az országos felsőoktatási képzési programok kidolgozásában, oktatóink elismert, publikáló és kutató szaktekintélyei a hazai és nemzetközi tudományos életnek.

ü  Kutató műhelyeket és interdiszciplinaritást: Tanszékünk szakirányokhoz kapcsolódó kutatásai a hálózati gyűjteményfejlesztéstől az adatbázis-elméletig, az EU információk szolgáltatásától a professzionális üzleti információk menedzselésén át felölelik a 21. századi könyvtár- és információtudomány valamennyi izgalmas és napjainkban létfontosságúvá vált területét. A műhelymunkát az önálló kutatói képességek fejlesztésében kulcsfontosságúnak tartjuk, a tutoriális tanár-diák kapcsolatok a képzési időszakon túli, hosszú távú együttműködésekben teljesednek ki.

ü  Bevezetést a tudományos életbe: műhelykutatások, tudományos rendezvények, áthallgatási lehetőségek a Történelemkar tágabb kontextusában. Hallgatóink előtt nyitva áll az út, hogy érdeklődési területük nemzetközileg elismert kutatóivá váljanak: az alapképzés három éve, a mesterszak két éve után akár azonnal tovább léphetnek a könyvtártudományi doktori képzés programjába, hogy megszerezzék a legmagasabb, PhD tudományos fokozatot.

ü  Támogató infrastruktúrát, korszerű gyakorlatközpontúságot, piacképes tudást. Tanszékünk számítógéptermeiben a nyílt hálózati információk és zárt adatbázisok elérése, megismerése és professzionális kezelése ugyanolyan fontos eleme képzési programunknak, mint a külső gyakorlati helyszínek gondos megválasztása, a gyakorlatközpontú, de tudományos igényű felkészítés ismereteik hatékony alkalmazására. Tanszékünk több információs vállalkozással áll folyamatos, szinergikus kapcsolatban.

ü  Együttműködő, kiváló hangulatú hallgatói közösséget: diákjaink spontán szervezettsége, közösségkovácsoló készsége és aktivitása évtizedek óta töretlen. Webes eszközökkel, önálló blogokon, levelező listákon és évfolyamokon átívelő közös programokon hétről-hétre bizonyítják, hogy az itt formálódó szakmai és emberi kötődések értékére – mint pályájukat végigkísérő kapcsolati tőkére – talán szükségtelen is felhívni figyelmüket. Hallgatóink a tudományos pályázatok gyakori és sikeres résztvevői, kezdeményezéseikből rendszeresen indulnak országosan elismert szakmai rendezvények, konferenciák, külföldi és hazai utazások.

Képzési forma, tagozat: alapképzés, nappali tagozat.

Képzési idő (a szak elvégzéséhez szükséges optimális képzési idő): 6 félév (180 kredit)
Főbb tárgyak:

Általános könyvtártan, Írás-, könyv- és sajtótörténet, Informatikai alapok, Olvasásszociológia és modern könyvtár, Különgyűjtemények és állománygondozás, Hagyományos és számítógépes formai és tartalmi feltárás, Állományfejlesztés,    Olvasószolgálat és az olvasók képzése, Könyvtári menedzsment, Információmenedzsment, Adatbáziskezelés, Információs rendszerek, Multimédia.

Idegen nyelvű ERASMUS kurzusok. Könyvtári gyakorlat

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Könyvtáros és információs szakember
Továbbtanulási lehetőségek: mesteri és doktori képzés

A szakma szépségei: A modern könyvtár olyan közösségi hely, ahol a felhasználók a hagyományos könyvtári és kulturális szolgáltatások mellett informatikai és kommunikációs szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. Az itt dolgozó könyvtárosok olyan integrált tudással kell, hogy rendelkezzenek, amely alkalmassá teszi őket egy ilyen komplex feladat ellátására. Jártasnak kell lenniük a hagyományos és az elektronikus dokumentumok feldolgozásában és tartalmi feltárásában, a tartalomszolgáltatás megszervezésében és kivitelezésében, a multimédiás és hálózati eszközök kezelésében. A könyvtárak az integrált Európa kiépülő információs társadalmának egyik legfontosabb helyévé, információs központokká válhatnak. Ezzel párhuzamosan a könyvtáros szakma is szinte napról napra megújul: ehhez a szellemi, az információs menedzseri munkához nyújt a képzés biztos alapokat.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek:

 A kolozsvári könyvtáros és információtudományi képzés hosszú évek óta a szakma  egyik legszínvonalasabb diplomáját adja. Az itt végzett hallgatók nagyszámban megtalálhatóak könyvtárakban, információs központokban, muzeális gyűjteményekben és modern informatikai ismereteket elváró munkahelyeken.

Szakirányok és szakosodási lehetőségek:

Könyvtörténeti szakirány, Európai Unió könyvtáros szakirány, Tartalomszolgáltatás szakirány, Nyilvános és iskolai könyvtáros szakirány, Információ menedzsment szakirány, Különgyűjtemények szakirány

A megszerzett informatikus könyvtáros diploma értékét a következő visszajelzések is igazolják:

A konkrét végzettségükhöz intézményesen nem kötődő munkakörökben tevékenykedő könyvtárosok, információmenedzserek ma a munkaerőpiac egyik legmobilabb és leginkább adaptív csoportját alkotják, amely döntően a közigazgatási és a versenyszférában mozogva építi karrierjét.A versenyszférában két területen is növekszik a kereslet az információmenedzserek iránt. Egyfelől az egyre kiterjedtebb szellemi, kulturális szolgáltató ágazatok kínálnak álláslehetőségeket. A visszajelzések alapján pedig a kulturális intézményrendszer, kulturális élet piacosodott része a fizetőképes kereslet erősödésével mind több információmenedzser, informatikus könyvtáros számára jelent megélhetést, a végzettség hasznosulását.A potenciális munkaadók az információmenedzsereket az intellektuális szolgáltató ágazat meghatározó szereplőinek tekintik. Legfontosabb jellemzőiknek a szövegkezelés, kommunikációs készségek, adaptivitás, általános műveltség, nyelvtudás elsajátítását tartják. Az alapképzés két további sajátosságaként a komoly tudományos, műveltségi hátteret és a társadalmi életbe való tájékozódási képességet, beágyazódottságot körvonalazták. Ezeket az elvárásokat valamilyen formában a hároméves alapképzésű könyvtáros és információmenedzser diplomások esetében is szükségesnek ítélhetjük.

Jó tudni , hogy .

2008-ban a megkérdezett 135 végzősünk közül :

•      103-an a szakmában dolgoznak (könyvtárosként, tanárként, információmenedzserként)

•      40-en továbbfolytatták(ják) tanulmányaikat (mesteri, doktori továbbképzés, második egyetem)