http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63752
 |
Az euróövezeti, és jelentős eséllyel az amerikai gazdaság is újabb recessziós időszakot él át jövőre – jósolták csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A JP Morgan bankcsoport az idei negyedik évnegyedre és 2012-re összeállított átfogó prognózisában 2012 egészére 1,2 százalékos növekedést valószínűsít az Egyesült Államokban az idei évre várt 1,4 százalék és a tavalyi 3,0 százalék után. A ház ugyanakkor 40 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy 2012-ben lesz egy újabb recessziós időszak az amerikai gazdaságban. A JP Morgan londoni elemzői szerint az euróövezetben már az idei negyedik évnegyedben elkezdődik a recesszió. Más nagy londoni házak is újabb recessziót jósolnak az euróövezetben az eszkalálódó adósságválság miatt. ACapital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett.
A JP Morgan megállapítja, hogy a fejlett ipari térség költségvetési és adóssághelyzete „sokkal rosszabb”, mint a felzárkózó országoké, amiből az következik, hogy a fejlett piaci országcsoportban elhúzódó költségvetési konszolidációs folyamat várható, és ez a következő két évben jó eséllyel visszafogja e térség gazdasági teljesítményét.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) legújabb helyzetértékelésében kimutatta, hogy az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség – az elsődleges versenyképességi mutató – Görögországban 36 százalékkal emelkedett a 2000 óta eltelt tíz évben, Németországban azonban mindössze 6 százalékkal. Írországban 2000 és 2008 között ez a versenyképességi jelzőszám 33 százalékkal emelkedett ugyan, 2009-ben és 2010-ben azonban egyaránt 5–5 százalékkal zuhant a bércsökkentések miatt. Ennek következménye mély recesszió lett, ám az ír gazdaságnak „ad valamelyes reményt” az erős ír exportszektor. A CEBR szerint Görögországnak nincs meg ez az előnye: a görög export az éves GDP-értéknek mindössze a 22 százaléka.
A cég londoni elemzőinek számításai szerint ahhoz, hogy a görög munkaköltség-mutató eddigi emelkedése a 2000 óta eltelt időszak EU-átlagára csökkenjen vissza, az írországihoz hasonló mértékű, de négy-öt évig tartó meredek bércsökkentésre lenne szükség. Ez azonban azt jelentené, hogy a már recesszióban lévő Görögországban legalább hat egymást követő évben csökkenne az életszínvonal.
A CEBR elemzői szerint könnyen meglehet, hogy az ilyen mértékű gazdasági szenvedést a görög lakosság elviselhetetlennek találja, és inkább egy rövidebb, jóllehet még fájdalmasabb „kiigazítást” választ, azt, hogy távozik az euróövezetből.
A JP Morgan megállapítja, hogy a fejlett ipari térség költségvetési és adóssághelyzete „sokkal rosszabb”, mint a felzárkózó országoké, amiből az következik, hogy a fejlett piaci országcsoportban elhúzódó költségvetési konszolidációs folyamat várható, és ez a következő két évben jó eséllyel visszafogja e térség gazdasági teljesítményét.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) legújabb helyzetértékelésében kimutatta, hogy az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség – az elsődleges versenyképességi mutató – Görögországban 36 százalékkal emelkedett a 2000 óta eltelt tíz évben, Németországban azonban mindössze 6 százalékkal. Írországban 2000 és 2008 között ez a versenyképességi jelzőszám 33 százalékkal emelkedett ugyan, 2009-ben és 2010-ben azonban egyaránt 5–5 százalékkal zuhant a bércsökkentések miatt. Ennek következménye mély recesszió lett, ám az ír gazdaságnak „ad valamelyes reményt” az erős ír exportszektor. A CEBR szerint Görögországnak nincs meg ez az előnye: a görög export az éves GDP-értéknek mindössze a 22 százaléka.
A cég londoni elemzőinek számításai szerint ahhoz, hogy a görög munkaköltség-mutató eddigi emelkedése a 2000 óta eltelt időszak EU-átlagára csökkenjen vissza, az írországihoz hasonló mértékű, de négy-öt évig tartó meredek bércsökkentésre lenne szükség. Ez azonban azt jelentené, hogy a már recesszióban lévő Görögországban legalább hat egymást követő évben csökkenne az életszínvonal.
A CEBR elemzői szerint könnyen meglehet, hogy az ilyen mértékű gazdasági szenvedést a görög lakosság elviselhetetlennek találja, és inkább egy rövidebb, jóllehet még fájdalmasabb „kiigazítást” választ, azt, hogy távozik az euróövezetből.
