2011. október 19., szerda

Statisztikában bújkál a román nacionalizmus

http://manna.ro/kozter/statisztikaban-bujkal-a-roman-nacionalizmus-2011-10-17.html
Félreképzik a számlálóbiztosokat az etnikailag kényes városokban. Az RMDSZ népszámlálási megbízottai szerint szándékosan. Nem könnyítik meg a dolgunkat a bizalmas adatokat kezelő intézetek: vezetői vagy butának, vagy rosszindulatúnak tűnnek.


A számok között lobban fel a nacionalizmus Romániában: három, a magyar közösség számára kiemelten fontos erdélyi nagyvárosban, Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen, hétfői információk szerint pedig Szatmár megyében a Statisztikai Intézet tudatosan félretájékoztatta a számlálóbiztosokat.
A nepszamlalas.ro mögött álló, a népszámlálás magyar vonatkozásaiért felelős munkacsoport közleményében úgy fogalmaz: „Az eset súlya alapján a rendszerváltást követő időszak legnagyobb, a nemzetiségi statisztikákat érintő hamisítási kísérletéről beszélhetünk”.
A Statisztikai Intézet illetékesei a számlálóbiztosok kiképzésén úgy tájékoztatták a résztvevőket, hogy a polgárok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Eszerint őket „nemzetiség nélküliként” vagy – etnikai hovatartozásától függetlenül – románként könyvelik el az október 20-án startoló népszámlálás során.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn személyesen tájékoztatta erről Emil Boc miniszterelnököt, és levélben fordult Traian Igaş belügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Intézet elnökéhez, hogy intézkedjenek a félretájékoztatás ügyében.
Kiss Tamás szociológus
Kiss Tamás | Fotó: Oborocea Mónika
Kiss Tamás szociológus, népszámlálási felelős szerint amennyiben a Statisztikai Intézet illetékesei nem ismerik be nyilvánosan, hogy tévedtek, és a félretájékoztatás súlyosan érinti az etnikai arányokat, feljelentést tesznek. Szerinte nacionalista megnyilvánulásról van szó, és arról, hogy nem akarják betartani a kisebbségi és nyelvi jogokat Romániában.
Kik a felelősek, kik tájékoztatták félre a kérdezőbiztosokat?
A múlt héten folyamatosan érkeztek a visszajelzések először Marosvásárhelyről, majd Nagyváradról, illetve Kolozsvárról, hogy az Országos Statisztikai Hivatal által akkreditált képzők, így a Bihar és a Maros megyei Statisztikai Hivatal elnöke rosszul tájékoztatták a kérdezőbiztosokat. Vagyis azt állították, hogy nem lehet az etnikumát, vallását és anyanyelvét bejegyezni azoknak, akik nincsenek személyesen jelen a kérdezésnél.
A kormány, illetve a Központi Választási Iroda által elfogadott útmutató szerint ez egyértelműen nem így van, akik tehát nem tartózkodnak otthon, ideiglenesen külföldön vagy más településen vannak, élnek, a háztartástagok nyilatkozhatnak nevükben erről a három kérdésről.
A fő probléma az, hogy a román törvénykezés értelmében a húsz százalékos arányt, amelyhez a különböző kisebbségi és nyelvi jogok kötődnek egy adott településen, a teljes lakosságból, nem pedig a nyilatkozó népességből számolják. Így egy sor települést a téves módszertannal a 20 százalékos arány alá lehet nyomni.
Nagyváradon szinte biztos, hogy ez sikerülne, ha ezt egységesen alkalmaznák a kérdezőbiztosok, Marosvásárhelyen 30 százalékos, Kolozsváron pedig körülbelül 10 százalékos arányt kapnánk. A számításaink szerint a népesség körülbelül 35-40 százaléka a nem nyilatkozottak közé tartozna, ami az etnikumot, az anyanyelvet és a vallást illeti.
Nem jön, hogy elhigyjem azt, hogy a Statisztikai Intézet által akkreditált képzők a módszertant nem értették volna. Főleg azért nem, mert nem egyedi esetről van szó, és azokra a városokra koncentrálódik, ahol az etnikai arányoknak a tétje a legnagyobb.
Egészen egyértelműen nacionalista törekvéssel állunk szemben, annak ellenére, hogy józanul Romániának nem ez lenne az érdeke. Úgy tűnik, hogy ez a fajta nacionalizmus – amiről azt gondoltuk, hogy ebben a népszámlálásban nem fog szerepet játszani – működik valamilyen szinten és valamilyen szereplők részéről. Nem tudjuk, hogy az utasítások pontosan honnan jöttek. A szándék viszont az, hogy a magyarok aránya minél kevesebb legyen, és „megoldott” legyen a kisebbségi, nyelvi jogi kérdés.
Román városokból van tudomásuk hasonlóró félretájékoztatásról?
Nincs tudomásunk erről. A sajtón, a magyar kérdezőbiztosokon keresztül próbáljuk szondázni Erdély más településeit is. Olyan visszajelzések viszont érkeztek, hogy tömbmagyar vidéken, Székelyföldön vagy a Partiumnak a magyar többségű területein nem történtek ilyen tájékoztatások. Ott korrekt módon zajlott a képzés. A dokumentált visszajelzések szerint a három városban, főleg Nagyváradon és Marosvásárhelyen tömegesnek és nagyon súlyosnak tűnik az eset.
Mit tesznek, hogy ezt orvosolni lehessen?
Az első nagyon fontos dolog: a Statisztikai Intézet ismerje el, hogy hibát követett el, és küldjön a kérdezőbiztosoknak hibaigazítást. A lakosság segítségére is szükség van. A következő napokban a médián és egyéb eszközökön keresztül tájékoztatjuk őket arról, hogy a családtagok nemzetiségéről bárki nyilatkozhat, és tegye is ezt.
A kérdezőbiztosnak kötelessége feltennie ezeket a kérdéseket, és a válaszokat köteles rögzíteni. A magyar lakosság addig ne írja alá a népszámlálási íveket, amíg ez meg nem történt. Ez nem számít válaszmegtagadásnak.
Ha valaki nem írja alá az ívet, mi történik?
A kérdezőbiztos kerül bajba, hiszen ő kell, hogy számot adjon arról, mi történt. Ha a megkérdezett kifejezetten kéri, hogy jegyezzék be a nemzetiségét, akkor a biztosnak kötelessége végrehajtani. Kérjük a lakosságot, ha visszaélés történik, jelezzék az RMDSZ zöld számán (0800-802009), de gondolom, a helyi szervezetek is rendelkezésre bocsátanak ilyen eszközöket, számokat.
Ha a számlálóbiztos mégis távozna abban az esetben, ha én nem vagyok hajlandó aláírni az ívet, akkor megtörténhet, hogy engem nem nem vesznek nyilvántartásba?
Ebben az esetben a számlálóbiztosnak vissza kell térnie a megkérdezetthez, főleg ha jelezzük a szabálytalanságot, és időben dokumentáljuk. A törvényes utasítások arra kötelezik, hogy a kérdéseket feltegye.
Terveznek feljelentést a félretájékoztatás miatt?
Attól függ, mennyiben sikerül időben kivédenünk a visszaélés közvetkezményeit. Abban az esetben, ha sikerül visszavonatnunk, és a hivatal értesíti a kérdezőbiztosokat, elképzelhető, hogy nem. De ha az etnikai arányokat komolyan módosítja mindez, akkor temészetesen feljelentést fogunk tenni. Egyelőre dokumentáljuk az ügyet, hogy a megfelelő fórumokon tudjunk lépni.
Tőkés László szombaton azt nyilatkozta, hogy 1910 óta nem volt érvényes népszámlálás Romániában. Ez mennyire állja meg a helyét?
Ez marhaság. Ha csak a magyar állam népszámlálását tekintjük érvényesnek, és a román állam 1918 óta nem legitim, akkor lehet ilyent mondani. Egy ilyen nyilatkozatnak szerintem semmi értelme nincs, annak van értelme, hogy a tényleges visszaéléseket próbáljuk dokumentálni, és lépjünk fel ellenük minden erővel. O.M.