Az élelmiszerek kockázataival és előnyeivel kapcsolatos tapasztalatok kiértékelése valamint kommunikációja Európában

http://www.eufic.org/article/hu/artid/Az-elelmiszere-kockazataival-es-elonyeivel-kapcsolatos-tapasztalatok-kiertekelese-valamint-kommunikacioja-Europaban/

FOOD TODAY 08/2010

A fogyasztók állandóan szembekerülnek a táplálékuk egészségességére és biztonságosságára vonatkozó új információkkal. Azonban, friss bizonyítékok arra utalnak, hogy a fogyasztók továbbra is aggódnak élelmiszerellátásuk miatt. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok és előnyök kommunikációja során felmerülő jelenlegi akadályok megértése, és az ilyen feladatok lehetséges megoldásának meghatározása a célja az Európai Bizottság által finanszírozott FoodRisC projektnek. Ez a projekt egy gyakorlatias eszközrendszer előállításának módját kutatja, mely képessé tesz hatékonyan és kiegyensúlyozottan kommunikálni az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról.

Bevezetés a FoodRisC-be

Az élelmiszerek kockázatairól való kiegyensúlyozott kommunikáció kihívás maradt az egész Európai Unióban (EU), együtt a folyamatos közaggodalommal az élelmiszer ellátás szennyezőivel, a technológiai előrehaladással, és a táplálkozással összefüggő megbetegedésekkel (pl.: diabétesz és elhízás) kapcsolatban. 1,2 A sokféle, eltérő perspektívájú információforrás elősegíti a fogyasztók zavarodottságát és a félreinformálódás vagy félreértelmezés lehetőségét. 3 Hatalmas előrelépés történt a fogyasztók kockázatérzékelését meghatározó tényezők megértésében, és a hatékony, élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról szóló kommunikációs stratégiák meghatározásában. Ám, ez az előrehaladás nem párosult az információ átadására alkalmas stratégiákkal és eszközökkel.

Az Európai Bizottság által finanszírozott FoodRisC projekt (Kommunikáció az Élelmiszerekkel kapcsolatos Kockázatokról – Az élelmiszerek kockázataival/előnyeivel kapcsolatos tapasztalatok és kommunikáció Európában) az élelmiszerekkel összefüggő, fontos kockázatok és előnyök kapcsolatának meghatározása; az új társadalmi média lehetőségeinek feltárása; és egy értelmezési módszer, - hogy miképp boldogulnak a fogyasztók az élelmiszerek kockázatairól és előnyeiről szóló információkkal- biztosítása által próbál megoldást találni az ilyen kommunikációs kihívásokra. A FoodRisC konzorcium az élelmiszerek kockázataival és előnyeivel összefüggő kommunikáció fontos területeit kutató intézetek szakértőiből, fogyasztói szervezetekből, és az EU tíz Tagállamának kis- és középvállalkozásaiból (SMEs) áll össze. A konzorciumot az egészségkommunikációban világhírnevet szerzett nyolc szervezet (beleértve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt, az Egészségügyi Világszervezetet, és a Google-t) képviselőinek tanácsadó testülete támogatja, és Patrick Wall a Dublini Egyetem Közegészségügyi és Népességtudományi Karának professzora koordinálja. A FoodRisC projekt alapvető célja egy eszközrendszer és egy gyakorlatias útmutató létrehozása, melyek az élelmiszerek kockázataival és előnyeivel összefüggő üzenetei célirányosan alakíthatók az európai fogyasztókra.

A FoodRisC Céljai és Módszerei

A FoodRisC projektnek négy fő célja van:

1. Az élelmiszerek kockázataival és előnyeivel kapcsolatos főbb tényezők, és azok jelentőségének leírása a kommunikátorok számára.
2. Az új közmédia (pl.: olyan blogok és közösségi oldalak, mint a Twitter és a Facebook) lehetőségeinek feltárása, és információszolgáltatás arról, hogy a kommunikátorok miként használhatják fel ezeket a médiumokat legjobban az élelmiszerekkel összefüggő kockázatok és előnyök közlésére.
3. A célpopuláció segítésének és az üzenetek célnak megfelelő alakítása érdekében a fogyasztók információszerzési, értelmezési és felhasználási módjainak jellemzése.
4. Egy stratégiai és kommunikációs eszközrendszer javaslata az EU Tagállamok közötti következetes kommunikációja érdekében.

Ezek a célok kiterjedt kutatási megközelítésen és módszereken keresztül érhetők el, melyek kitágítják az élelmiszerek kockázataira és előnyös tulajdonságaira vonatkozó kommunikáció kereteit. Hagyományosan az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikáció kereteiben egy hiteles forrásból származó információt továbbítanak a fogyasztók felé a klasszikus médiacsatornákon (pl.: televízió, internet, nyomtatás) keresztül. A FoodRisC projekt átdolgozza a hagyományos kommunikációs modellt, beleértve az információ fogadóinak aktív szerepét; magában foglalja, ahogy a különböző demográfiai változók (pl.: nem, szocioökonómiai állapot, kor) korlátozhatják a fogyasztók megértését. A FoodRisC épít továbbá más EU projektek, ideértve a Beneris (Élelmiszerek Haszon-kockázat Becslése: egy Ismétlődő Információérték-alapú Megközelítés), a Qalibra (Életminőség –integrált előny és kockázat analízis), a PASSCLAIM (Eljárás az Élelmiszereken található Állítások Tudományos Támogatásának Értékelésére) és a BRAFO (Élelmiszerek Kockázat-haszon Analízise) felismeréseire.

Mi az Új? A FoodRisC újdonságai

Az utóbbi 15 év kiterjedt, a kockázatészlelés és kommunikáció területén végzett különféle tudományos kutatásai ellenére, egy friss kutatás világított rá, hogy mennyire fontos a fogyasztók kockázatokról és előnyökről szerzett tapasztalatainak figyelembevétele. 4 Például az Eurobarometer, egy, a törvényhozók és akadémikusok által használt, kiváló, korszerű és széles körűen alkalmazható eszköz a nagyközönség válaszreakcióinak összehasonlítására, beleértve az élelmiszerbiztonság és technológia területét is. 5 Mindazonáltal kevés kutatás történt azon kommunikációs eszközök kifejlesztésével és megvalósításával kapcsolatban, melyek legyőzhetnék a fogyasztóknak az élelmiszerek kockázataihoz és hasznaihoz viszonyuló felfogásában mutatkozó demográfiai kihívásokat.

Következésképpen a FoodRisC projekt nem csak az élelmiszerek kockázatairól és hasznairól szóló, hatékony és kiegyensúlyozott kommunikáció korlátainak azonosításában keresi az új utakat, de felfedi az akadályokon való túljutás olyan új megközelítései lehetőségeit, mint amik közé a közmédia lehetőségei, a célnak megfelelő közlés használata, valamint az élelmiszerek főbb kockázati és haszontényezőinek standardizálása tartoznak. Továbbá, a projekt nem korlátozódik a média figyelmét gyakran magára vonó „élelmiszerpánikra”, hanem inkább az élelmiszerekkel összefüggő hétköznapi kommunikáció példáira fókuszál, melyek közvetlenebbül hatnak a fogyasztók életére.

Mi a cél? A FoodRisC hatása

A FoodRisC Európa szintű hatást szándékozik kifejteni eszközrendszerének és gyakorlati útmutatójának együttes kifejlesztésével, lehetővé téve az EU Tagállamaiban a következetes üzenetek hatékony kommunikálását. Az eszközrendszer integrálni fogja a fogyasztók megértési akadályairól összegyűjtött információkat, az ilyen akadályokat legyőző új megközelítési módokkal. Az EUFIC mind kutatási, mind terjesztőpartnerként szándékozik részt venni és annak szisztematikus feldolgozását biztosítani, hogy miként használják a fogyasztók az élelmiszerek kockázataira és hasznaira vonatkozó információkat. A FoodRisC eszközrendszer a hatékony elterjesztéssel és képzéssel együtt, közvetlenül fogja javítani az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikáció jelenlegi gyakorlatát a nemzeti és nemzetközi véleményformáló csoportok körében, míg végül az EU egészségügyi kezdeményezéseit segíti elő.

További információ

A FoodRisC kutatási alapját az Európai Bizottság 7. Keretprogramjától kapta, szerződésszám: 245124.

EUFIC Folyóirat – Bevezetés az Élelmiszerekkel Kapcsolatos Kockázatok Kommunikációjába. Hozzáférhető: www.eufic.org/article/en/food-safety-quality/risk-communication/expid/review-food-risk-communication/

Irodalomjegyzék

1. Foster R and Lunn J. (2007). "40th Anniversary Briefing Paper: Food availability and our changing diet." Nutrition Bulletin 32(3):187-249.
2. Smillie L and Blissett A. (2010). A model for developing risk communication strategy. Journal of Risk Research 13(1):115-134.
3. Miller GD et al. (2006). American Journal of Clinical Nutrition 83(6):1272-1275.
4. Frewer LJ, Scholderer J, Bredahl L. (2003). Communicating about the risks and benefits of genetically modified foods: The mediating role of trust. Risk Analysis 23:1117-1133.
5. Eurobarometer 238 / Wave 64.1 – TNS Opinion & Social (2006). Hozzáférhető: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_238_en.pdf