Azzal, hogy a fogyasztók tudatosabbá váltak étrendjüket, valamint egészségüket illetően, a halfogyasztás, mint az egészséges étkezés opciója, is egyre népszerűbbé válik Európában. A hal értékes forrása a jó minőségű fehérjéknek, ásványi anyagoknak, valamint vitaminoknak. Ezen kívül az olajos halak gazdagok omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFA), melyek egészségre gyakorolt jótékony hatása széles körben ismert. Az elmúlt időszakban azonban lanyhul a közbizalom azoknak a híreknek köszönhetően, melyek a halakban köztudottan felhalmozódó környezeti szennyező anyagoknak, mint higanynak vagy a dioxinoknak való kitettséggel kapcsolatos veszélyekről szólnak. Azonban a kompetens hatóságok adatainak illetve értelmezéseinek mindegyike azt mutatja, hogy a halban lévő szennyező anyagok szintje messze a kritikus veszélyszint alatt van.
A higany
A higany egy olyan természetben előforduló elem, mely a környezetbe természetes forrásokból illetve ipari szennyezés által kerülhet. A vízben mikrobiológiai tevékenység által a szervetlen higany egy mérgezőbb, szerves metilhigannyá alakul, mely a szövetekben halmozódik fel. A vízi élőlények a metilhiganyt a vízből, valamint táplálkozásuk által is felvehetik, így kicsi mennyiségben közel az összes hal tartalmazza azt. Azonban azok a fajok, melyek a táplálkozási lánc tetején vannak (mint a cápa, kardhal vagy az óriás tonhal egyes fajai) nagyobb mennyiségben is tartalmazhatják azt a többi hal elfogyasztása révén. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb és öregebb egy hal, annál nagyobb a metilhigany tartalma.
Bár szintje a legtöbb gyakran fogyasztott hal esetében nem veszélyezteti az emberi egészséget, bevitelük biztonsági szintje túlléphető a nagy, ragadozó fajok gyakori fogyasztása révén. A gyermekek, terhes nők, szoptató anyák illetve azok, akik egy éven belül terveznek gyermeket, elkerülendő a cápa, marlin, kardhal és hasonló fajok fogyasztása.
Dioxinok és PCBk (poliklór bifenilek)
A dioxinok, illetve dioxinszerű PCBk a környezet elterjedt és maradandó ipari szennyezőanyagai. Előállításuk szigorúbb ellenőrzése révén szintjük az elmúlt két évtizedben folyamatos csökkenést mutatott.
Az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai tartós fogyasztásuk, illetve a magas dioxin- és PCBszint esetén jelenhetnek meg, ám jelentéktelen a kockázat, ha a bevitel a kritikus szint alatt marad. Ezen kockázatok értékelése olyan szervezetek feladata, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságok, amelyek független tanáccsal szolgálnak az élelmiszerbiztonságot illetően, szakértő testületekkel és szervezetekkel folytatott tanácskozásra alapozva.
E hatóságok beviteli útmutatókat hoznak létre, állandó felügyelet alatt tartva azokat, melyek lehetőséget adnak a fogyasztóknak arra, hogy élvezhessék az adott táplálékok előnyeit, fogyasztásuk biztonságos beviteli értékének betartása mellett.
Ez év elején közaggodalom alakult ki azt követően, hogy egy USA-beli kutatók által végzett vizsgálat látott napvilágot, mely azt feltételezte, hogy a szerves szennyezőanyagok, mint dioxinok vagy PCBk tenyésztett lazacban található szintje veszélyeztetheti az egészséget. Tanácsuk, mely a tenyésztett lazac (egyes területről származók) havi fél adagnál kevesebb fogyasztására irányult, közvetlen ellentétben állt az élelmiszerhatóságokéval, amelyek az olajoshalak heti egyszeri fogyasztását tanácsolták. Azonban ezek a tanulmányok nem hozakodtak elő új adatokkal arról, hogy a szennyeződések szintje megegyezik-e a korábbi, kisebb tanulmányokban közöltekkel, és a nemzetközileg elfogadott biztonsági irányelvnél maradnak-e. Ellentmondás alakult ki annak kapcsán, hogy a hatóságok ajánlásukat a kockázatanalízis módszerére alapozták, ami nemzetközileg nem elfogadott a toxikológusok, valamint más élelmiszerbiztonsági szakértők által. Az európai, valamint egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóságok egyetértettek abban, hogy a tanulmány nem adott okot újabb aggodalomnak, és hogy a tenyésztett lazac heti egyszeri fogyasztása még mindig biztonságosnak tekinthető.
Kockázat versus előny
Bármilyen potenciális kockázat minimalizálható a halfogyasztást illetően, ha a hivatalos irányelveket követjük, és egészségre gyakorolt előnyei messze meghaladják veszélyüket। Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az olajos halakban található omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) csökkenthetik a fogyatékosság kockázatát, a szívkoszorúér betegségekből adódó halál rizikóját, továbbá jelentős szerepet játszanak olyan gyulladásos betegségek, mint az arthritis, vagy néhány rákos megbetegedés megelőzésében is. A fogyasztók egyes élelmiszerek étrendbe történő beillesztésére vagy mellőzésére irányuló döntéseit nem a média főcímeire, hanem az informált tudományokra kellene alapozni. FOOD TODAY
További információ
- World Health Organisation: www.who.int
- European Food Safety Authority: www.efsa.eu.int
- UK Food Standards Agency: www.food.gov.uk
- www.food.gov.uk/news/newsarchive/2004/jun/oilyfishwebcast
- Food Safety Authority of Ireland: www.fsai.ie
- Dutch Food and Consumer Product Safety Authority: www.vwa.nl
- Norwegian Food Safety Authority: www.mattilsynet.no
