Mi jöhet az aszály után?

http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4518&Itemid=82
Írta: Polgári Élet
2011. október 05.

Hónapok óta sújtja az aszály Európát. Románia sokkal súlyosabb szárazságot élt meg 2000-ben és 2007-ben, mint idén. Ennek ellenére a nyolc hete tartó aszály próbára tette az embereket. A földek tele kétujjnyi repedésekkel, sok településen korlátozni kellett a vízfogyasztást, az őszi mezőgazdasági munkálatok állnak. Esőre várnak az emberek. Közhely, hogy a víz áldás. Az árvizek vizsgálatával igazolódott, hogy ha sok van belőle – katasztrófa. Ugyanakkor igaz, hogy nélkülözhetetlen az élethez. A természetes növénytakarót éppúgy ez élteti, mint a mezőgazdaságban a haszonnövényeket. Sem az ember, sem az állat élete nem képzelhető el víz nélkül Legalább olyan nagy baj, hogyha elzáródnak az ég csatornái, mint amikor azok folyamatosan ontják áldásukat, ugyanis ilyenkor megszűnik a növényi, állati, emberi élet alapvető elemének utánpótlása. Jelenleg az elhasznált víznek hozzávetőlegesen 20-40 százalékát pazaroljuk el a víz relatív olcsósága és nem gazdaságos felhasználása következtében, míg az európai vízfelhasználás 44 százalékát az agrárszektor szívja fel.

Az elmúlt 30 évben drámaian megnőtt a kevés csapadék miatt bekövetkező aszályok száma és intenzitása Európában, mely legkevesebb 100 milliárd eurójába került eddig az európai gazdaságnak. A 2003-as példátlan méretű szárazság például az Unió területének közel egyharmadát érintette, közvetlenül befolyásolva mintegy 100 millió ember életét. A szárazság csak abban az évben megközelítőleg 8,7 milliárd euró kárt okozott a kontinensen. A vízkészlet szűkössége arra vezethető vissza, hogy a víz iránti kereslet hosszú távon meghaladja a rendelkezésre álló készleteket. Ez a jövőben, Európában is érzékelhető globális felmelegedés hatására még nagyobb kihívások elé állítja majd az európai országokat. A most publikált zöld könyv szerint a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve 2070-re általános lehet Európában a szárazság, illetve az ebből adódó ivóvízhiány. Sokan a fogyasztói szokások megváltoztatását jelölték meg, hogy felelősségteljesebb vízfogyasztással kevesebb vizet pazaroljanak az európaiak, például fürdés vagy akár fogmosás közben is.

Mi tagadás, mi, székelyek pancsolunk a bőségben, még nem tudjuk igazából, mit is jelent az ivóvízhiány.

Víztározóink

Székelyföldön három víztározót találunk a hegyek ölelésében. A zetelaki víztározó befogadóképessége 43 millió köbméter és 130 hektáron fekszik. Bálint Miklós mérnök, a zetelaki víztározó felelős vezetője szerint 16 millió köbméter tartalék van a tározóban, ez hetven napig tudja biztosítani a Nagy-Küküllő vizének a hozamát. A mérnök abban reménykedik, hogy nemsokára megerednek az ég csatornái. Volt ennél kevesebb víz is a tárózóban, igaz, 2008 telén, de az rövidebb időszakra esett, mint a mostani, mert közel két hónapja nem volt számottevő csapadék, a források kezdtek kiapadni, mondja a szakember.

Hasonló a helyzet a csíkszépvízi víztározóban is, amely Csíkszereda vízellátását biztosítja. A Nagyszépvíz-patak völgyének középső szakaszán 1986-ban emelték a földgátat, ebbe a mesterséges tóba ömlik a Pálos-pataka és a Szalonka-pataka. Maros megyében is találunk egy víztározót, ahol a gát mögötti mesterséges tó medrébe Bözödújfalu is belekerült. A bözödi tározó szomorú emlékeket ébreszt az emberekben. A vízben árválkodó templom mutatja, hogy mi készült errefelé a magyar falvak ellen a Ceausescu-érában. Ma a horgászok tanyája.

Aszály a Nyikó mentén

Az udvarhelyszéki Nyikó mente viszonylag vízhiányos vidéknek mondható – ez főként az eldugott völgyekben, a Nyikó patakától távolabbra eső településekre értendő. A Nyikó egyébként megszűnt folyni, szintje annyira elapadt, hogy már csak a mélyebb „göbékben” található némi poshadt víz, kőről kőre lépve bárhol átkelhetünk száraz lábbal. A kutak egy részéből teljesen kiapadt a víz, másokban annyicska gyűl, hogy napi 1-2 vödörrel lehet meríteni. A legrosszabb helyzetben Tordátfalva, Tarcsafalva és Nagymedesér van, ott már csak egy-két kútban van víz. A helyiek visszaemlékezése szerint ez az aszály súlyosságban nem ér föl az 1946-ossal (az elmúlt időszak legnagyobb szárazsága). Ekkor a vizet a Küküllőről, vagy a Nyikó alsó szakaszáról hozták fel lovas szekéren, kádakban az állatok számára. Mosakodásra nem jutott víz, hisz első helyen az állatok álltak: azok nem szomjazhattak, mert akkor nem tejeltek, nem tudtak dolgozni. Ha egy-két kútban maradt némi víz, azt lelakatolták a gazdák, különben éjszaka kilopták a vizet.

A mostani helyzet nem ennyire súlyos, de néhány helyen az állatok itatása most is problémás, sokan pedig nem tudják használni fürdőszobáikat, ismét lavórban mosakodnak, mint a régi időkben.

Növényvilág

Nincs nagy keletje a búzavetőmagnak, az emberek még kivárnak vele, mert eső hiányában nem tudnak nekikezdeni az őszi vetésnek, mondja Bodó Géza udvarhelyszéki agrármérnök. Úgy véli, jó termés volt az idén, de a növényvilágban a késői kukoricát erősen érintette a szárazság, mert csapadék hiányában nem tudtak kitelni a szemek, vagyis „meghúzódtak”. Ez közel húsz százalékos terméskiesést jelenthet. A legnagyobb gond az őszi vetéssel van, a szárazság miatt a talajt lehetetlen megdolgozni, nem lehet magágyat készíteni. Az őszi árpát el kellett volna vetni, erről a gazdáknak le is kell mondjanak, mert a hátralévő időszakban, ha lesz is eső, nem tudnak kellőképpen megerősödni, és kifagynak a télen. Őszi búzát egész október végéig lehet vetni, ott nincsen ilyen nagy baj, mondja a szakember. A szárazság miatt veszélybe került a jövő évi repce-, búza- és árpatermés Maros megyében. Pillanatnyilag lehetetlen szántani. A hosszan tartó szárazság megnehezíti az őszi mezőgazdasági szezonmunkák elvégzését. Elsősorban a pityókaszedőket keseríti a kemény talaj, a burgonyát szinte ki kell bányászni a földrögökből. A repcét kellett volna leghamarabb elvetni, de a kiszáradt talajban kevés az esély arra, hogy a magok ki is keljenek. Az uzoni gazdák elvetettek egy parcella repcét, ami ugyan ki is kelt, de a sarjadó növények vízutánpótlás hiányában kiszáradtak. Ez a kultúra idei háttérbe szorulását is eredményezheti.

Elképzelhető, hogy a fogyasztásra szánt gabonafélék felvásárlási ára növekedni fog, a gazdák nem igazán akarják a búzájukat eladni, csak azok, akiknek szükségük van a pénzre.

Villanyszámla

A meteorológusok szerint legkorábban jövő héten számíthatunk esőzésekre. Két hónapja nem esett elegendő eső Romániában, a termőföld kiszáradt, a vízszint apadt, és ebből kifolyólag veszélyben az ország energiaellátása is. A Hidroelectrica állami vízenergia-ellátó vállalat a folyók és tavak alacsony vízszintje miatt nem képes megfelelően ellátni a lakosságot elektromos árammal. Emiatt a szerződésben vállalt mennyiségnek csak a 63 százalékát tudja szolgáltatni. A hiány pótlása érdekében az állam beindított három hőenergia-termelő központot. Ez drágább energiaforrás, a különbséget valószínűleg majd a villanyszámlánkon is érezni fogjuk.