A Szacsvay Akadémia tájépítészeti modulja keretében Eplényi Anna, a budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje tartott előadást Tájkarakter és tájképelemzés Kalotaszegen címmel az Ady Endre Középiskolában.
Tájkarakter és tájképelemzés Kalotaszegen című előadásában Eplényi Anna, a budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje ismertette Kalotaszeg regionális viszonyait és a kalotaszegi tájkarakter jellegzetességeit, részletesen bemutatta a „barázdákat” és az agroteraszokat, valamint a tájtörténet nyomairól, az egyedi tájértékekről és a történeti kertekről is beszélt.
Arra hívta fel a figyelmet: mivel a környéken nincsen semmilyen jelentős só-, aranylelőhely vagy gyógyfürdő, és vadászati szempontból sem fontos Kalotaszeg, hosszú évszázadokon keresztül szinte alig tesznek róla említést a krónikák. Az első térképek a 16-17. században jelentek meg Kalotaszegről, a figyelem középpontjába pedig a 20. század elején került, amikor Körösfői-Kriesch Aladár munkáinak is köszönhetően a világ rádöbbent arra, hogy milyen fantasztikus népzenei és népviseleti értékekkel rendelkezik a vidék. Az első tájkapuk (azok a pontok, ahol két tájegység találkozásának betudhatóan a karakteres tájak megváltoznak) Sebesvár-Resculumnál alakultak ki, ahol egy ún. infrastruktúra-folyósó jött létre. Ugyanez történt Gyerővásárhelynél is, mely a Köves-hegyi hágónál levő fogadóról volt híres. 1770 környékén Csúcsa irányából kiépült a postaút, egy mára már jelentéktelenné vált útvonalon, mely a hátsó, egyenletesen emelkedő területeken vezetett végig (Nagy-Almási-Bábonyi tájkapu). Említést érdemel még ebből a korszakból a létai Géczy-vár és lónai Leányvár. 1917-ben nagy változás következett be annak köszönhetően, hogy kiépült a vasútvonal. A kutatók a mai napig nem jöttek rá arra, hogy miért nem Körösfő, hanem Sztána felé fektették a vágányokat. Szintén vasúti összeköttetés létesült Sztána és a Nádas-mente közt, illetve Bánffyhunyad és Kelencel közt (utóbbi a fakitermelés miatt volt fontos, a keskeny nyomtávú vágányokat 2004-ben felszedték). Tájkapu alakult ki Sztánánál és Magyarvalkónál. Utóbbit „spirituális kapunak” is tekintették a helybéliek, mivel elválasztotta a Kalota patak vízgyűjtőjét a Szamos folyótól. 1950-ben alakultak ki a maihoz hasonló állapotok és remélhetően 2015-ig megépül a Kalotaszegen is áthaladó észak-erdélyi autópálya a régi római út mentén.
Manufakturált képződmény
Eplényi Anna szerint Kalotaszegen a táj manufakturált képződmény, hiszen évszázadokon keresztül az emberek ugyanazt a mezőgazdasági munkát végezték. Ugyanakkor a vízfolyások organikus rendszere determinálja a vidék tájszerkezetét. Mindig változik a táj (lágyan hullámzó, tagolt völgyek) és a középkori irtások miatt erdők csak kisebb foltokban, zárványokban találhatóak. Egy másik jellemző, hogy a települések körül gyümölcsösök vannak, a falvakon belül pedig malomkertek, telepített gyümölcsösök és fenyők (1970), használatban lévő és felhagyott szőlőterületek, valamint fás legelők. A tájkép fontos elemei az eróziós sebek, a puha, süppedékes talajok, a földcsúszamlások és az omlások, a túllegeltetések és a felszíni kőbányák, agyaggödrök.
A kalotaszegi táj talán legegyedibb termékei a barázdák, melyekről nem lehet tudni, hogy mikor alakultak ki, a szakemberek csupán feltételezik, hogy a megjelenésük a népességrobbanáshoz köthető. Érdekes, hogy nincs külön kiemelt névhasználat a dűlőnevekben, a tulajdonviszonyokra pedig jellemző, hogy minden egyes parcella egy-egy személyhez tartozott. A vidéken megtalálhatóak a kenderáztató tavak, a kosárfonók és a fűzfatelepek nyomai, és lehet még látni bivalykosarakat is. Építészeti szempontból elmondható, hogy inkább kúriák, kisebb uradalmi kertek és nyarok épültek Kalotaszegen, ritkák a kastélyok.
KALOTASZEGI ELÉGIA
Eplényi Anna arról is beszélt, hogy számos írót, költőt megihletett Kalotaszeg (Kós Károly: Kalotaszegi krónika, Jékely Zoltán: Kalotaszegi elégia, illetve Medárdus, Ady Endre: A Kalota partján). Úgy fogalmazott: Kalotaszegnek három lánya van: Felszeg, Alszeg és a Nádas-mente. Felszeg a legidősebb lány, mert hagyományőrző, konzervatív, fegyelmezett és nem kirívó, Alszeg a középső, szegényebb, és nincs kiemelkedő produktuma, a Nádas-mente pedig a legkisebb lány, mivel szerinti a cicomát, a legdinamikusabb és fontos számára a külsőség. Ciucur Losonczi Antonius
